Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-17 / 63. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁRCIUS 17., CSÜTÖRTÖK 3 A MUK etikai bizottságának nyilatkozata A Magyar Újságírók Közössége legutóbbi közgyűlésén arra az álláspontra helyezkedett, hogy a sajtószabadság, sajtótisztesség nélkül csupán a hazudozás szabadsága. Az idei márciusi ünnepségek során a Magyar Rádió hírszerkesztőségei bőven és jóval nagyobb teljedelemben számoltak be az ellenzék rendezvényeiről, mint a kormány ünnepségeiről, j A hírműsorok percekben mérve többszörös időt és személyes megszólalást biztosítottak nemcsak a köztársaság elnökének, hanem ellenzéki államférfiaknak is, amivel szemben a miniszterelnököt leginkább csak idézték. Ez a tény egyértelműen bizonyítja, hogy az ellenzéknek az a hangerős megállapítása, amely szerint a kormány maga alá gyűrte a médiát, nem igaz. Az ellenzék következetesen elmulasztja ennek a ténynek az elismerését. A Magyar Újságírók Közösségének etikai bizottsága nem látja semmiféle kibontakozás lehetőségét mindaddig, amíg az ellenzék konokul ragaszkodik ahhoz az etikátlan állításához, hogy a kormány maga alá gyűrte a rádiót. A fő cél a NATO-tagság (Folytatás az I. oldalról) A politikus hangoztatta: a KDNP meggyőződése, hogy ha a kölcsönös megbecsülést is kivetítjük a népek, nemzetek egymás közötti kapcsolatára, ha tiszteljük más népek érzelmeit, akkor csökkenthetjük a lehetséges és gyakran emocionális eredetű konfliktusokat. Bár ennek kapcsán a KDNP külpolitikai programja maga is nyitva hagyja a kérdést: „milyen érdek mozgatja valójában a nagyhatalmi beavatkozásokat; vajon remélhetjük-e, hogy valóban normális szempontok, az emberi jogok védelme lesz a fő szempont.” A biztonságpolitikát illetően a KDNP figyelmeztet arra, hogy korábban még középtávon elképzelhetőnek tartott kollektív biztonsági rendszer lehetősége mára bizonytalanná vált. Ezt támasztja alá például Oroszország sikeres vétója a közép-kelet-euró- pai államok NATO-tagságá- val kapcsolatban, illetve az oroszországi reformfolyamatok látványos lelassulása. A nyugat vonakodik attól, hogy integrálja Közép-Euró- pát biztonsági rendszerébe, és egyfajta védősávot kíván hagyni az orosz és a nyugati területek között. Minderre tekintettel, miközben a békepartnerség minél teljesebb kiaknázását szorgalmazza, a KDNP leszögezi: a magyar külpolitika végső célja változatlanul csak a teljes jogú tagság elnyerése lehet, mivel Európában a NATO rendelkezik azzal a katonai erővel, amely elejét veheti a konfliktushelyzetek kialakulásának. A partnerség ezt nem helyettesítheti, de előkészítheti a teljes integrációt. A kereszténydemokraták emellett üd- vözlik a Balladur-tervet is, amely preventív módon szolgálná az érintett országok biztonságát, elsősorban a kisebbségi és a határkérdésekkel kapcsolatos feszültségek oldása révén. Ennek kapcsán a párt külpolitikai programja hangoztatja: Magyarországnak nincsenek hagyományos értelemben vett nyitott határkérdései, miyel nemzetközi szerződések rögzítik a határokat. Ugyanakkor a szomszédokkal együttműködve még sokat kell tenni annak érdekében, hogy átjárhatóvá váljanak a határok. Ami a kisebbségek helyzetét illeti, a párt véleménye szerint a rendezés alapját az EBEE és az Európa Tanács dokumentumaiban lefektetett elvek képezik. A KDNP megítélése szerint egyébként a kisebbségi politika kulcsfogalmai közé tartozik az esélyegyenlőség, a pozitív diszkrimináció, a kolletív jogok és az autonómia. Az egészséges kórházakban ne dohányozzanak! Az egészséges kórház szerepe az egészségügyben címmel rendezett konferenciát tegnap az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet. Az orvosok és egészség- ügyi dolgozók többsége sajnos nincs tisztában a hazai egészségvédelmi munka fő törekvéseivel — hangsúlyozta dr. Buda Béla a NEVI igazgatója. — Nem bíznak abban, hogy a dohányzás, a kábítószer-fogyasztás és az AIDS-vírus terjedése egészségügyi felvilágosító munkával valamelyest megelőzhető. Mivel Magyarországon katasztrofális az emberek életmódja, táplálkozása, illetve egészségi állapota, nagy szükség volna a kollegák támogatására: ők segíthetnék a nemzetközi program hazai megvalósítását. Dr. Kautzky László, a Korányi Kórház főorvosa előadásában egyebek mellett kiemelte: bár az intézmény elsőként csatlakozott az „egészséges kórház” mozgalomhoz, ám mind a mai napig nem sikerült elérni, hogy a kórház területén megtiltsák a dohányzást. (t.á.) Parlamenti napló Meg kell menteni a Szigetközt! (Folytatás az 1. oldalról) Az egyházak és felekezetek központi költségvetésből történő támogatási rendszerének kidolgozása oldhatja meg azokat a gondokat, amelyek ma még a pénzek elosztásakor jelentkeznek. Egyebek között ez derült ki Németh Zsoltnak, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága elnökének beszámolójából, amelyet az egyházak és felekezetek idei támogatása elosztásának bizottsági vitájáról tartott. A pénzek elosztásakor a bizottság az egyik alapvető kritériumnak tekintette az egyházak hivatalos bejegyzésének időpontját, s úgy döntött, hogy az 1991. december 31. után bejegyzett felekezetek és csoportok nem kapnak a központi költségvetési támogatásból. A szövetkezeti törvény módosításának általános vitájában Vorn Ferenc (MDF) a mamutszövetkezetek lebontása mellett érvelt. Mint mondta: a szövetkezetek csak azért lehettek a szocialista gazdaság sikerágazatai, mivel ezek voltak a legkevésbé szocialista módon működő gazdasági egységek. A termelő típusú szövetkezetek 54 százaléka még mindig nem alakult át, illetve hiányzik cégbírósági bejegyzésük — mondta a képviselő, aki szerint a jelenség oka a tájékoztatás hiányosságaiban, a szövetkezeti tagoknak a vezetőségektől való függő helyzetében, és abban keresendő, hogy az átmeneti törvény kevés időt adott az átalakulásra. Ezért , a jelenlegi módosításnak meg kell adnia a szétválás lehetőségét, és beleszólást kell biztosítania az üzletrész-tulajdonosoknak a szövetkezetek gazdálkodásába. Schuchman Tamás (MSZP) azzal vádolta a koalíciós pártokat, hogy a mezőgazdaság érdekeit pártérdekeknek vetették alá. Véleménye szerint a szövetkezeti törvény módosítása csak a mezőgazdasági termelés további szétzilálásához vezetne. Inkább azzal kellene foglalkoznia a minisztériumnak, hogy miként lehetne finanszírozni a mezőgazdasági termelőket. Ez már csak azért is fontos lenne a szocialista képviselő szerint, mert a műtrágyaforgalom az elmúlt évi felhasználás 32 százalékára esett vissza. E kérdésben Szabó János földművelésügyi miniszter vitába szállt a képviselővel, kijelentve, hogy azokban a megyékben, amelyekben az utóbbi időben járt, mintegy négyszeresére emelkedett a műtrágyafelhasználás. A Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját késő délután folytatta az Országgyűlés. Kertész Zoltán a szabaddemokraták soraiból arra mutatott rá: nem a parlamentnek, hanem a szakembereknek kellene dönteni a Dunával és a fenékküszöbbel kapcsolatos fontos szakmai kérdésekről. Keresztes K. Sándor (MDF) most, a Szigetköz számára lét- fontosságú döntés előtt megfontolásra ajánlotta annak végiggondolását: követtek-e el eddig hibát. Maximalisták lévén elmulasztották megtenni a lehetséges kis lépéseket, így történhetett, hogy a szlovákok befejezhették a,,C” variánst, a Szigetköz pedig a pusztulás szélére került. ,A holnapi vödör vizet szem előtt tartva ne fosszuk meg a szigetközieket a mai életmentő kortytól, mert ez lesz a következménye annak, ha nem fogadjuk el a kormány előteijesztését” hangsúlyozta a képviselő. Alapítvány a bűnmegelőzésért Járjon kártérítés az áldozatoknak A bűnmegelőzés aktuális kérdéseiről tartott tegnap sajtótájékoztatót a Társadalmi Összefogás a Bűnözés Ellen Alapítvány, az Országos Polgárőrszövetség, valamint az ORFK bűnügyi főigazgatója, és a Magyar Kriminológiai Társaság. A bűnözés teljes felszámolása a szakemberek szerint illúzió, a reális célkitűzés, csak az elviselhető szinten tartása lehet. A megelőzésnek legcélszerűbb eszközei lehetnek, hogy növelni kell a bűnelkövetés kockázatát, csökkenteni a tolvajok lehetőségeit, technikai és szervezési fogásokkal növelni a lakás, az üzlet, a gépkocsi és ami a legfontosabb, az ember személyi biztonságát. Senki sem születik bűnözőnek, de azzá válhat, ha a családi, az iskolai, az egyházi nevelés nem tudja kellően erősíteni az egészséges társadalomhoz fűződő szálakat. A rendőrség, a polgárőrség, az iskola, a biztosítótársaság, a családsegítő szolgálat felhívja a veszélyeztetett csoportok figyelmét a kiszámítható bűncselekmények elkövetésének lehetőségeire. Segíteni lehet jogsegély- szolgálattal, lélektani tanácsadással azokon, akik áldozattá, vagy károsulttá váltak. Az Európai Közösség egyes országaiban állami kártérítés is jár a károsultaknak. A bűnözéssel szembeszegülő társadalmi akarat összefogásával hozta létre 1992-ben az ORFK, az Országos Polgárőr- szövetség és a Magyar Kriminológiai Társaság a Társadalmi Összefogás a Bűnözés Ellen Alapítványt. A kuratórium tagjai a polgárok és az érdekelt vállalkozások további segítségét kérik. (ga.j.) Szabad György, az Országgyűlés elnöke tegnap a Parlamentben székely fiatalok egy csoportját fogadta. A Maros menti kis falvakból érkezett, népviseletbe öltözött fiúk és lányok annak a hagyományőrző folklórversenynek a győztesei, amelyet Bem József születésének 200. évfordulója alkalmából rendeztek Erdélyben magyarországi támogatással. A Ház elnökével folytatott beszélgetés után az ifjú vendégek és budapesti diákvendéglátóik megtekintették az országházat MTI-felvétel Kokárda és semlegesség Az elmúlt évi tapasztalataira hivatkozva mondotta barátom, hogy figyeljem meg, ezen a március 15-én is hiányozni fog az ifjú korosztály melléről a kokárda. Figyeltem, és azt kell mondanom, barátomnak igaza volt. Miután tizenéves gyerekek csoportjaival találkoztam nemzeti ünnepünkön, kik nem viselték a piros-fehér-zöldet, arra a következtetésre jutottam, hogy lehet: mindez a világnézetileg semleges gondolkodás egyfajta megjelenítése. Ezt támasztotta alá az a daba- si hír, mely szerint ott nemzeti lobogókat téptek le a zászlórudak- ról..'. Dabason, ahol az egyik kerületben, nevezetesen Sáriban olyannyira nagy hangot kapott a világnézeti semlegesség, hogy az határainkon is túl burjánzott. Véleményem szerint ezek a dolgok összefüggnek, hiszen a világnézeti semlegesség, a zászló rúdról való lelépkedése, az a hecckampány, ami ott a katolikus iskola újbóli alapítása körül kibontakozott, s ami ellen a Nép- szabadság oly határozottan föllépett, mind-mind azt mutatják, ezen a téren a Rákosi- és Kádárrendszer eszmeisége igenis folytatódik. Tudván tudjuk, hogy az egyházi iskolákban mindig is fontos volt a hazafias nevelés, amire ma sokkal inkább szükség lenne, mint történelmünk során bármikor. A múlt iskoláiban tanultaknak, amiből nemegyszer áradt az önbecsmérlés, hiszen utolsó csatlósoknak, fasisztáknak, kollektív bűnösöknek kiáltottuk ki magunkat, persze hatalmi utasításra, lám beérni látszik a gyümölcse, azaz egyesek attól a szentségtöréstől sem riadnak vissza, hogy nemzeti lobogónkat meggyalázzák. Természetesen mindez nem függ össze azzal, hogy az ifjúság jelentős része március 15-én nem érzi fontosnak: ki kell tűzni a nemzeti kokárdát. Nem függ össze azzal, hogy számtalan budapesti épületről hiányzott március 15-én a lobogó, de némiképp mégis, hiszen az elmúlt negyven esztendőben jó eredménnyel sulykolták a fejekbe és a lelkekbe, hogy a piros-fehér-zöld, meg ami ehhez hozzátartozik az árvalányhajas, meg nosztalgiázó, meg korszerűtlen. Az effajta mentalitás ártalmassága fölbccsülhctetlen, s ha rövid időn belül nem lehet tenni ellene, s az terjedni kezd, akkor bizony az nemzetünk legarcpirí- tóbb szégyene lesz. (Vödrös)
