Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-17 / 63. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. MÁRCIUS 17., CSÜTÖRTÖK Román polémia Magyarul beszélni tilos! A tárgyszerű beszámolótól a felháborodott publicisztikáig terjed a bukaresti központi sajtó reagálása Borbély Imre RMDSZ-képviselő március 15-i felszólalására, különö­sen pedig arra a — sikerte­len — kísérletére, hogy ro­mánul elmondott rövid be­szédét a több mint másfél millió romániai magyar szá­mára magyarul foglalja ösz- sze a parlament szószékéről. A Cronica Romana A kihí­vás című vezércikkében Ho- ria Alexandrescu abbeli véle­ményének ad hangot, hogy Borbély Imre eljárása több mint provokáció, kihívás. Magyarul beszélni a képvise­lőházban véleménye szerint hivatalos sértés az ország és a képviselő kollégák címére. A publicista szerint persze „nem kell hídfőállássá vál­toztatni Borbély úr pimaszsá­gát, továbbra is tiszteletben kell tartani a magyar honfi­társakat, akárcsak eddig tet­tük, ugyanolyan mértékben, ahogy ők tisztelnek bennün­ket”. Alexandrescu szerint a felszólalás azok kezére ját­szik, akiket nacionalizmus­sal vádolnak és csak ilyen provokációra vártak annak kijelentéséhez, hogy „Lám, igazunk volt”. Arra utalva, hogy az RMDSZ sikertelenül javasol­ta a napokban: a kisebbségi lakosságú körzetekben a rendőrök megfelelő arány­ban beszéljék a kisebbség nyelvét, az államelnökség­hez közel álló Dimineata első oldalán közölt tudósítá­sának a következő címet ad­ja: „A rendőrök után a ro­mán képviselőket is kötele­zik, hogy magyarul tanulja­nak?” A Juntáiul National című (nacionalista) napilap kom­mentárjában Borbély felszó­lalásának tartalmát és a ma­gyar nyelv használatára tett kísérletet egyaránt elítéli. Dragos Moldovan, a szerző így vezeti be az írást: „...ami tegnap a képviselő­házban Borbély Imre beszé­de révén történt, szinte hihe­tetlen jelenet volt, amelynek pimaszsága szégyenpírba kellett volna hogy borítsa bármely jóérzésű EMBER ar­cát”. A kommentátor vitatja Borbély megállapításait ar­ról, hogy létezhettek párhu­zamos igazságok, a múltból örökölt problémák, stb., majd a magyar nyelvű felszó­lalási kísérletet így kommen­tálja: „Tisztelt olvasók, jól értették: Borbély Imre ma­gyar nyelven akart beszélni a román parlament szónoki emelvényéről! Minden kom­mentár felesleges!” Ma teszik le az esküt Meciarék lázasan ügyködtek Michal Kovác köztársasági elnök tegnap délben jóvá­hagyta az új szlovák kor­mány személyi összetételé­ről szóló előterjesztést. Az új kabinet névsorát Jó­zef Moravcík terjesztette elő. Ismeretes, hogy az új szlo­vák miniszterelnök Jozef Moravcík lesz, de a kor­mány összetételéről azt köve­tően sem derültek ki részle­tek, hogy az államfő szentesí­tette a névsort. Moravcík közvetlenül ezt követően ki­jelentette, hogy az államfő­vel történt megállapodás ér­telmében erre szerdán 18.00 óra előtt nem is kerül sor, s a részletek csak akkor derül­nek ki, amikor este az új kor­mány a pozsonyi várban föl­esküszik az alkotmányra. Az eskütétel után az új kormány azonnal összeül, hogy felülvizsgálja a Meci- ar-kabinet utóbbi napokban végrehajtott prvatizációs ak­cióinak törvényességét. Az exkabinet ugyanis az utolsó pillanatig lázasan privatizál­ta az állami vagyont. N em tudom, mert nem ismerem, hogy Eörsi nagy költő vagy kicsi, nagy író vagy kicsi, nagy politi­kus vagy semmilyen, de egyben biztos vagyok, be­írta a nevét a magyar demokrácia remélhetőleg még sok­éves történetébe, amikor az egész világgal közölte, hogy nálunk felébredt mély álmából Csipkerózsika, azaz a szél­sőjobboldal. Azt hiszem, ilyen líraian még nem jellemez­ték ezt a csoportosulást. Azután azt vetette a volt kommunisták szemére, hogy nem semmisítették meg teljesen ezt a politikai csapatot. A szellemi és áttételesen a fizikai terror erősségét keve­sellte. Szerinte úgy látszik, nem akasztottak eleget, és gyengeségük jele volt, hogy csak százezreket tettek tönk­re testileg és szellemileg egyaránt. Hajmeresztő állítás a magyar történelem legtöbb áldozatot követelő korszaká­nak kormányát gyenge kezűnek bélyegezni, amikor töb­bek között a terror uralnak szolgáltatta ki teljes mérték­ben az irodalmi és művészeti életet is. Néhány társával együtt megírta a Sztálint dicsőítő köl­teményét, és nyilván szorgalmasan fáradozott azon, hogy az egész magyar nemzet az úgynevezett szocializmus lel­kes híve legyen, és ha ez azzal jár, hogy a velük egyet nem értőket meg kell semmisíteni, akkor ez a győztes eszme érdekében szükséges. Hogy azután ki vitte mégis ’56-ban arra az oldalra, ahova került, és most miért kel­Jeszenszky Zágrábban Tegnap délelőtt Zágrábba érkezett Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter, hogy a horvát vezetőkkel a kétoldalú politikai és gazda­sági kapcsolatokról, vala­mint a boszniai válság ren­dezéséről tárgyaljon. A ma­gyar politikus találkozik Ni- kica Valentic miniszterel­nökkel, Franjo Tudjman el­nökkel és Mate Granic kül­ügyminiszterrel. A küldött­ség tagjai az MTI-nek adott nyilatkozatukban elmond­ták, hogy a két ország közöt­ti politikai kapcsolatok fel­hőtlenek, azonban gazdasá­Alekszandr Ruckoj tegnapi nyilatkozatában közvetve a Szovjetunió helyreállítása mellett foglalt állást, de óvott a vérontástól és meg­fontoltságra intette Jelcin el­nök ellenzékét. Az orosz ál­lamfő keményvonalas kom­munista és nacionalista ellen­zéke tegnap este tüntetést tar­tott Moszkvában. Ruckoj, aki három hete szabadult a lefortovói börtön­ből a tavaly októberi esemé­nyek vádlottjaival együtt, úgy vélekedett, hogy gyűlé- sezéssel és a politikai prvo- kációval határos felelőtlen nyilatkozatokkal nem oldha­Macedón jövő Szerb óhaj Radovan Karadzic bosz­niai szerb vezető szerint Macedóniának csatlakoz­nia kellene Jugoszláviához. A politikus a Ta Nea című athéni lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy „Macedóni­ának csak abban az esetben lenne jövője, ha valami­lyen konföderációs formá­ban csatlakozna Jugoszlávi­ához”. gi együttműködésben — fi­nanszírozási problémák mi­att — sok a kihasználatlan lehetőség. A tárgyalásokon ezért nagy hangsúllyal ke­rülnek szóba a készpénzfor­galmat nem igénylő együtt­működési módszerek fej­lesztésének lehetőségei. A tárgyalások során a kül­döttségek vezetői aláírják a magyar—horvát kulturális államközi egyezményt, amely 15 évre teremt kere­tet a kulturális kapcsolatok fejlesztésére. A megbeszélé­seken szó esik majd a kidol­gozás alatt lévő kisebbségi tók meg Oroszország gond­jai. A politikus annak kap­csán törte meg önkéntes hall­gatási fogadalmát, hogy teg­nap volt a Szovjetunió meg­újított formában való fenn­maradásáról tartott népszava­zás harmadik évfordulója, amelyen az ország lakossága annak idején egyöntetűen a Szovjetunió léte mellett fog­lalt állás. A politikus szerint az el­múlt három év megmutatta, hogy életképtelen a Függet­len Államok Közössége, s a lakosság megtapasztalta „a Szovjetúnió feloszlatásáról hozott felelőtlen döntés” kö­Andrej Kozirev és Warren Christopher a vlagyivosztoki találkozón nem fordított nagy figyelmet a kölcsönös sérelmekre és nyugodtan tár­gyaltak a vitás kérdésekről. Nem kerülték ugyan meg az éles kérdéseket, azonban nem verték nagydobra az el­lentéteket — állapítja meg a Krasznaja Zvezda című moszkvai újság a találkozó kapcsán. egyezményről is: a magyar fél az egyeztetések felgyor­sítását javasolja majd. Jeszenszky Géza és kül­döttsége a tárgyalások vé­geztével részt vesz a Horvát­országi Magyarok Demokra­tikus Közössége által rende­zett március 15-i ünepségen is, és átadja a szarajevói ma­gyarok képviselőinek a ma­gyar kormány segélyszállít­mányát. (A boszniai fővá­rosban több mint 300 ma­gyar nemzetiségű ember él.) Jeszenszky Géza ma reg­gel a horvát fővárosból Sza­rajevóba utazik tovább. vetkezményeit. Ruckoj a fe­lelősségvállalásra hívta fel mindazokat, akik a Szovjet­unió megszűntét kimondó nyilatkozatot aláírták, azaz Jelcint és a FÁK többi veze­tőjét, az azt ratifikáló parla­menteket és függetlenségi tüntetések résztvevőit. Mintegy a jelenlegi ellen­zékhez intézve szavait meg­fontoltságra intett és közvet­ve a Szovjetunió visszaállítá­sa mellett foglalt állást, mondván „isteni akarat az egységes nemzet és állam lé­te”, amelynek megteremtésé­re ugyanakkor békés utat ja­vasolt. Az orosz védelmi miniszté­rium lapja kiemelte, hogy Ko­zirev világosan értésre adta: Moszkva nem engedi meg, hogy kihagyják a világproblé­mák megoldásából. Mivel Oroszország mindinkább kife­jezésre juttatja, hogy világha­talom kíván maradni, amely­nek globális érdekei vannak, az Egyesült Államoknak akar- va-akaratlanul le kell monda­ni egyeduralmi szerepéről. A nagyvilág hírei Oroszország jelezte, hogy már e hónap vége eló'tt aláírna egy partnersé­gi egyezményt a NATO-val, amelynek keretében szoro­sabbra fűzné katonai kap­csolatait az észak-atlanti szövetséggel. Jé A litván—lengyel kapcsola­tok javulásának jeleként Bra- zauskas litván államfő hivata­los látogatásra hívta meg Lech Walesát, aki a meghí­vást elfogadta. A látogatásra még tavasszal sor kerülhet. Jé Nem csökkent az ameri­kai tengeralattjárók aktivi­tása az orosz partok közelé­ben annak ellenére sem, hogy Moszkva és Washing­ton partnerként tekint egy­másra. Ezt Igor Kaszato- nov tengernagy, az orosz hadiflotta főparancsnoká­nak első helyettese közölte az Interfax hírügynökséggel. Jé Az iráni Forradalmi Gár­da tegnap újabb hadgyakorla­tot kezdett a Hormuzi-szoros- ban (a Perzsa-öböl bejáratá­nál) és az Ománi-öbölben. A háromnaposra tervezett had­gyakorlat befejező szakaszá­ban több „partraszállási mű­veletet hajtanak végre a felté­telezett ellenség területén. ” Jé Hamisításnak és provo­kációnak nevezte Románia szófiai nagykövetsége a bol­gár sajtónak azokat a híre­it, hogy egy moldovai köz­pontú szervezet „Nagy-Ro- mánia” megteremtéséért lépne fel, és e célból terület- védelmi osztagokat szervez­ne a Moldovában, Ukrajná­ban, Magyarországon, Szer­biában és Bulgáriában élő románok körében. Jé-Warren Christopher ameri­kai külügyminiszter figyelmez­tette Jichak Rabin izraeli kor­mányfőt, hogy Izraelnek több gesztust kellene tennie a pa­lesztinokkal való tárgyalások felújítása érdekében. A The New York Times tegnapi érte­sülése szerint az amerikai ösz­tönzés Christopher és Rabin keddi washingtoni találkozó­ján hangzott el. Ruckoj birodalmi látomása Isteni akarat az egységes nemzet Moszkva nem engedi meg VÉLEMÉNY Csipkerózsika álma lett az egész világ előtt megpróbálni lejáratúi ezt a kor­mányt és főként ezt az országot, ez előttem titok marad. Vagy azt a kanyargós utat kezdte el járni, amely a kö­zép-európai és a szovjetunióbeli kommunizmus látvá­nyos bukása után a kommunizmus újjászületéséhez ve­zet? Egyszerre kiderül, hogy nálunk majdnem ötven év minden keserű tapasztalata nem intő példa azok számára sem, akik először ’56-ban vagy főképp jóval a rendszer- változási kísérlet előtt arra a megcáfolhatatlan következ­tetésre jutottak, hogy a létező szocializmus nem létezik. Ha nem irtóznék az agyonkoptatott szótól, azt mond­hatnám, hogy hazaárulás, amit elkövetett, de nem akarok hozzá hasonló lenni, így nem mondom, illetve csak egy kérdést teszek fel, a Charta szellemében újjászervezett kommunizmus felélesztéséről van-e szó, vagy visszatérés­ről a szélsőbaloldali Csipkerózsika-álomhoz, vagy egy­szerűen eszmei zűrzavarról, amelyben a szavak elvesztik eredeti jelentésüket? Voltaképpen nem is annyira Eörsi mondanivalója le­pett meg, ha valaki sokat kénytelen módosítani eredeti hovatartozásán, könnyen olyan ellentmondások zsákutcá­jába tévedhet, amelyből nem csak nehéz, de szinte lehe­tetlen is kilábolni. Nekem az volt megdöbbentő, hogy a nagy német csatorna egyórás időt bocsátott rendelkezésé­re, hogy a németekkel jó kapcsolatban levő magyar kor­mányt és legfőképpen a magyarországi stabilitást a „mé­diaszabadság” szellemében ne csupán vádak tömegével il­lesse, hanem mindent elkövethessen azért, hogy hazánkat a régióban élenjáró államnak tekintő átlagnémet „téves” magyarképét kikezdhesse. Nagyon félek, hogy Eörsinek ez a németországi televí­zióbravúrja bumerángnak fog bizonyulni, amely a legal­kalmatlanabb pillanatban visszatérve azt is meg fogja se­bezni, aki elhajította. Ami azonban ennél sokkal fonto­sabb, a gyerekcipőben járó magyar demokrácia, Eörsivel a kormánykeréknél vagy éppen nélküle is súlyos léket ka­pott. Nem a jóindulat teljes hiánya a legnagyobb problé­ma, hanem az, hogy ezzel a fellépésével sikerült megkér­dőjelezni a magyar átalakulás szavahihetőségét is. (Tiszay Géza) A politikai kapcsolatok felhőtlenek

Next

/
Oldalképek
Tartalom