Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-01 / 50. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁRCIUS L, KEDD 3 Búcsú Futó Dezsőtől Életem egyik szerencséjének tartom, hogy öt esztendővel ezelőtt megismerkedhettem Futó Dezsővel. A Kisgazdapárt „föltámasztásán” szorgoskodtunk mind; ketten. O mint tapasztalt politikus, én mint ifjú, lelkes segíteni akaró. Aztán csalódtunk mindketten: rá kellett jönnünk, hogy ez a Kisgazdapárt nem az, amelyik 1945-ben igyekezett az országot talpra állítani... Hagytuk hát a napi politikát — barátságunk azonban megmaradt. Egy tiszta, józan gondolkodású, derűs életszemléletű embert ismerhettem meg benne. Beszélgetéseink során kirajzolódott előttem indulása, ismeretsége Szabó Pállal, Sinka Istvánnal, pályakezdése a Makói Függeten Újságnál, riportútjai a város környéki nagybirtokokon, az ott tapasztalt visszaélések leleplezése, az ebből következő sajtóperei... Hamar nyilvánvalóvá vált előttem: Futó Dezső szenvedélye az igazság közzététele volt. A meggyötörtek, a kihasználtak, a becsapottak sorsáról szóló híradást, az ő megsegítésüket tartotta feladatának akkor is, amikor 1944 decemberében a Kisgazdapárt képviselőjelöltjeként az Ideiglenes Nemzet- gyűlés tagja lett. Ekkor már régóta a Kis Újságnál dolgozott, s így mint úsjágírónak jutottak a tudomására azok a szörnyűségek, amelyek minden képzeletét felülmúlták. Mivel az újságban sokszor nem jelenhettek meg leleplező írásai, a parlamentben tette szóvá a gazemberségeket. Például a Lakos-ügyet, amelynek során a szentesi rendőrkapitányt az egyik kommunista országgyűlési képviselő és néhány társa meggyilkolta. Leghíresebb interpellációja a gyomról gyilkosságsorozatról szólt. Választ persze ez esetben sem kapott, pedig legalább húsz, de lehet, hogy száznál is több áldozata volt pár maffiózó gyilkolási szenvedélyének. 1947 elején, Kovács Béla letartóztatását követően néhány képviselő — köztük Futó Dezső — Pfeiffer Zoltán vezetésével kilépett az egyre inkább balra tolódó Kisgazdapártból, s megalakították a Magyar Függetlenségi Pártot. Az augusztus végi „kékcédulás” választást követően azonban ezt a pártot is szétverték. Futó Dezső nem látta értelmét a további küzdelemnek, lemondott képviselői megbízatásáról, s ezzel — harmincegy éves korában — be is fejeződött közéleti tevékenysége. Visszament szülőfalujába, a Hajdú-Bi- har megyei Bárándra, s beállt a pult mögé édesapja szatócsboltjába. A kommunisták azonban nem felejtették el szókimondását, s 1952 márciusának végén letartóztatták. A vád: Magyarország összes útjairól és reptérpályáiról adatokat szolgáltatott az imperialistáknak... Tíz évre ítélték, ebből négy és felet le is kellett töltenie. 1956-ban a Kis Újságot szerkesztette, ezért a forradalom leverését követően egy ideig sehol sem tudott elhelyezkedni, majd nyugdíjba vonulásáig a legkülönfélébb munkahelyeken kereste kenyerét. Az elszenvedett megpróbáltatások, a börtönévek kikezdték egészségét. Az őt hűségesen, áldozatkészen gondozó feleségének is köszönhette, hogy mégis viszonylag magas kort élhetett: hetvennyolcadik évében ragadta el a halál. 1992-ben „Magyar Köztársaság Érdemrend Középrendje a csillaggal” kitüntetéssel ismerték el életútját. Mivel már igen nehezen tudott mozogni, Boross Péter, akkori belügyminiszter, személyesen vitte el a lakásába a kitüntetést. Szerkesztőségünk megtiszteltetésnek tartja, hogy Futó Dezső az utóbbi másfél esztendőben szinte kizárólag a Pest Megyei Hírlapban tette közzé visszaemlékező írásait. Hardi Péter Parlamenti napló Agrárvita napirend előtt Csaknem két órát vett igénybe az Országgyűlés hétfői munkanapját bevezető napirend előtti szóváltások sora, illetve a tárgysorozat meghatározása. Napirend előtt kért szót Varga János (MDF). A képviselő — úgymond a tisztánlátás érdekében — a mező- gazdaság országos ügye mellett emelt szót, annak kapcsán, hogy Horn Gyula szocialista pártelnök a minap a koalícióra utalva úgy vélekedett: tönkretették a mezőgazdaságot. Varga János ezzel szemben az egykori MSZMP, majd jogutódja, az MSZP felelősségét bizonygatta 1989-ből származó jegyzőkönyvekből vett idézetekkel. Az akkori felelős párt- és kormányzati politikusok felszólalásai meglehetősen kritikus képet rajzoltak az agrárágazat akkori állapotáról. Varga János következtetése szerint mindez világosan bizonyítja az előző rendszer teljes csődjét, és rávilágít arra, hogy végül is kiknek az országlása alatt ment tönkre a mezőgazdaság. Az MDF-es honatya mindezzel összefüggésben óvott a kollektív amnéziától, amely mint mondta: — meglehetősen rossz tanácsadó. Gál Zoltán szocialista frakcióvezető ezzel szemben hangsúlyozta: az elhangzott idézetek is azt igazolják, hogy az MSZMP 1989-ben legalább őszintén beszélt a mezőgazdaság állapotáról. szemben néhány mostani párttal. A vitába új szemponttal kapcsolódott be Lukács Tamás (KDNP). A képviselő kifogásolta, hogy a minap — az országgyűlési igazolványának felmutatása ellenére — csak rendőri segédlettel juthatott be Egerben egy tsz-köz- gyűlésre, ahol mindenki elvtársnak szólította a tsz-elnö- köt. Ennek kapcsán Lukács Tamás óvott attól, hogy a félelem légköre uralkodjon el az országon. A termőföldről szóló törvényjavaslat mintegy háromórás vitáját követően, nemsokkal fél kilenc előtt az Országgyűlés befejezte a hétfői ülésnap első napirendi pontjának tárgyalását, s ezzel az ülést berekesztették. A KDNP a privatizációról Ellentétes vélemények Tárgyalás az egyházakkal Folytatódott az a találkozósorozat, amelynek keretében a kormánytagok és az egyházak vezetői kölcsönösen tájékoztatják egymást helyzetükről, gondjaikról. Ezúttal Szabó Iván pénzügy- miniszter fogadta hivatalában a különböző magyarországi egyházak képviselőit, vezetőit. A találkozót követő sajtótájékoztatón a pénzügyminiszter elmondotta: rövid távon nem lát arra lehetőséget, hogy a szemé- lyijövedelemadó-bevételek valamilyen formában történő átcsoportosításával oldják meg az egyházak finanszírozását. Korábban több olyan javaslat is elhangzott, hogy a hívők adójuk egy részét ne a költségvetésbe fizessék be, hanem abból járuljanak hozzá az egyházak pénzellátásához. A pénzügyminiszter szerint ez a megoldás azért nem lenne jó, mert a hívők jelentős része olyan helyzetben van, hogy alig, vagy egyáltalán nem fizet adót, így éppen azok a szervezetek járnának rosszul, amelyeknek ez a megoldás hosz- szú távon biztosítani kívánná a stabil pénzellátást. Arra pedig nincs lehetőség, hogy valameny- nyi állampolgárt valamilyen formában egyházi adófizetésre kötelezzék. Ez ugyanis éppen az ellenkező hatást váltaná ki, s az egyházaknak okozna károkat. A KDNP privatizációt vizsgáló bizottságának jelentése nem tekinthető a párt állás- foglalásának — jelentette ki Csépe Béla, a kereszténydemokraták frakcióvezetője azzal kapcsolatosan, hogy az elmúlt napokban több lapban is kiszivárogtatott részletek láttak napvilágot a bizottság vizsgálati anyagából. A KDNP képviselőcsoportjának vezetője elmondta: a frakció tagjai nem értenek egyett azzal a dokumentummal sem, amelyet a privatizációs vizsgálódás tanulságait összegezve a párt köz- gazdasági bizottsága dolgozott ki és terjesztett az elnökség elé. E jelentés ugyanis — mint Csépe Béla ráviláVárhatóan áprilisban indul a Kisbefektetői Részvény- vásárlási Program (KRP) kísérleti szakasza — hangzott el az ÁVÜ és az ÁV Rt. közös sajtótájékoztatóján. Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezérigazgatója elmondta, hogy az új privatizációs technika bár nem a szigorú gított — számos pontatlan, sőt valótlan megállapítást tartalmaz, elsősorban a frakció privatizációt érintő politizálásával kapcsolatosan. — A közgazdasági bizottság elnökhelyettese, Szakolc- zai György egyébként ezekért az alaptalanul bíráló kitételekért a hétfői frakcióülésen megkövette a kereszténydemokrata képviselőcsoport tagjait — mondotta Csépe Béla, aki egyúttal jelezte, hogy a privatizációs jelentést a hét végi intézőbizottsági ülésen vitatják majd meg, s az ott kialakítandó állásfoglalás tekinthető majd a privatizációval kapcsolatos pártálláspontnak. verseny elvére épül, nem töri meg a kormányzat piaci alapokon történő, privatizációs stratégiáját. Azt is hangsúlyozta, hogy a program beindítása nem kampányfogás, hanem az egész magyar gazdaság fejlődését szolgáló részvénycsere-akció lesz. Kisbefektetők részvényei Megyei delegáció tanulmányútja A szemételszállítás nem lehet ingyenes A nemetorszagi Ludwigsburgboi ma érkezik haza a Pest Megyei Önkormányzat küldöttsége, amely az angol Essex- és a német Chemnitz-régiók küldötteivel együtt a hulladék- gazdálkodás problémáiról rendezett szemináriumon vett részt. A tanácskozás első' két napján Inczédy János, a megyei közgyűlés elnöke is jelen volt, aki tegnap tájékoztatta lapunkat a Németországban szerzett tapasztalatairól. A nyugati országokban egészen más a finanszírozása a szemételszállításnak, -elhelyezésnek és -feldolgozásnak — tudtuk meg Inczédy Jánostól. Az erre a tevékenységre fordítható pénzösszeg is sokkal nagyobb, mint Magyarországon, főleg ez az oka, hogy a technikai és technológiai hátteret tekintve az említett régiók jóval előttünk járnak. — Az utóbbi néhány évben kinyílt a világ Magyarország számára — mondta Inczédy János. — Ennek köszönhető, hogy Pest Megye Önkormányzata is felvehette a kapcsolatot Európának azzal a részével, amely a fejlődésben előttünk jár. Lehetőségünk van megismerni azt is, Nyugaton hogyan oldják meg a hulladékgazdálkodással kapcsolatos problémákat. Inczédy János úgy vélte, tudomásul kell venni, hogy a gyártási folyamatoknak vannak melléktermékei, amelyeket nem lehet egyszerűen kidobni. Az elnök szerint Magyarországon is meg kell változnia a közgondolkozásnak, és tudomásul kell vennie a lakosságnak, hogy ez a szolgáltatás nem ingyenes. Az embereket rá kell ébreszteni arra a felelősségre, hogy a környezetet meg kell óvni. Hazánknak is pénzt kell áldozni a szemét szétválasztását szolgáló technológiára és az újrahasznosításra. Halász Csilla Visszahelyezés A Fővárosi Munkaügyi Bíróság tegnap első fokon hozott ítéletében visszahelyezte Pő- sze Lajost, a Szerencsejáték Rt. vezérigazgatói tisztségébe. A bíróság megállapította, hogy Pősze Lajos felmentése törvénysértő módon történt. Az első fokú ítélet kötelezi volt munkaadóját, az Állami Vagyonkezelő Rt.-t, hogy tegye lehetővé Pősze Lajosnak a vezérigazgatói teendők gyakorlását. Kongresszus, demagógiával A Magyar Szocialista Párt kongresszusán számtalan tévedés hangzott el. Egyvalami viszont teljes mértékben igaz volt, nevezetesen amikor az MSZP egyik hölgy tagja Horn elvtársat említett. Horn Gyula beszédében a tóle megszokott lezserséggel tett említést arról, hogy a kormány üres áliamkasz- szát hagy majd a következő' hatalomra. Tudtommal Horn elvtársék ez ügyben senkinek nem vethetnek a szemére semmit, hiszen ok nyolcszázmillió dollárral adták át az államkasszát, amelyikben pillanatnyilag kétmilliárd dollár a valutatartalékunk. Ám Horn elvtárs azt is tudja, hogy ebből a kétmilliárd dollárból ebben a pillanatban semmit nem érzékelnek az ápolónők, a kis fizetésű tisztviselők, a nyugdíjasok nagy része, azaz mondhatja azt a demagógiát, amit valószínűleg az egyszerűbb emberek merthogy nem érzékelik ebben a pillanatban a valutatartalék jelentőségét tán el is hisznek. Ézért ők egyáltalán nem vádolhatok, ám vádolható az a politikus, aki a valóságtól eltérően informálja hallgatóit, azaz ebben az esetben a televíziónézők százezreit, millióit. Persze ezt is fölösleges mondani, hiszen minden józan gondolkodású magyar ember tudja, hogy a Magyar Szocialista Párt mai funkcionáriusai egyszer már hatalmon voltak, azaz olyan nagy formátumú minisztert adtak a hazának, mint Csehák Judit, avagy Békési László, sőt maga a pártelnök úr is külügyminiszter volt. Ezek a hajdani pártpolitikusok mára szakemberekké váltak, s azt hirdetik magukról, ők azok, akik megtalálják a kivezető utat. Bár sok mindent megtanulhattak az elmúlt négy esztendőben, gyanítom, annyit mégsem, hogy ez igaz legyem (Vödrös)
