Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-12 / 60. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KICSIKNEK — NAGYOKNAK 1994. MÁRCIUS 12., SZOMBAT Köhler Ágnes 6/a Petőfi Sándor Általános Iskola, Gödöllő Kokárda, huszárcsákó Március 15-én kora reggel Petőfi maga mellé vette a Pilvaxkor ifjú vezérkarát. „Lelkesedéssel s a sprs iránti bizalommal” siettek a Pilvaxba, Jókai a kiáltványt olvasta fel — „én nemzeti dalomat szavaltam el; mind a kettő riadó tetszéssel fogadtatott” — olvassuk tovább Petőfi naplójában. Innen indultak szakadó esőben az egyetemek felé. Az orvosi egyetem udvarában Jókai ismét fölolvasta a kiáltványt. Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. „Innen a mérnökökhöz, ezektől a seminariumba a jogászokhoz vonult a számban és lelkesedésben egyaránt percenként növekvő sereg. A semina- rium csarnokában elénk állt egy professzor, és ezt mondta nagy pathossal: — Urak, a törvény nevében... Többi szavát elnyelte a sokaság mennydörgő kiáltása... Elkotródott. A jogászok rohantak ki az utcára, hogy velünk egyesüljenek.” Ismét a Kiáltvány, a 12 pont, a Nemzeti dal... „Fanatikus lelkesedéssel fogadták, s a refrénben előjövő »esküszünk«^ mindannyiszor visz- szaharsogta az egész sereg, mely a téren állt.” Innen indult több száz egyetemista élén Petőfi, Vasvári, Irinyi, Jókai — a nyomdához. Tizenegy óra lehetett. Kos- suthék hajója útban volt Bécs felé. Budán a Helytartótanács méltóságai — mindent tudtak, kémeik reggel óta egymást váltva jelentették az ifjúság mozdulatait — riadtan tanácskoztak. Zichy Ferenc gróf ellenezte, hogy Petőfiéket most fegyveres erővel elfogni próbálják. Ehhez már kevés a Pes- ten-Budán állomásozó katonaság. A Vármegyeházán, a Pilvax szomszédságában Nyáry Pál alispán reggel még a vállát rándította, mikor a csoport indulását jelentették neki. „Gyerekes dolog — dörmögte. — Elmossa az eső.” 11-kor, mikor a nyomda előtt sereglő ezer emberről kapta a hírt, már elgondolkodott. „Länderer nyomdája legközelebb volt hozzánk — olvassuk tovább Petőfi naplójában —, oda mentünk..., hogy a sajtót lefoglaljuk. Megtettük ezt a nép nevében, s a tizenkét pontot és a Nemzeti dalt rögtön nyomni kezdték. Ezalatt kinn lelkesítő beszédeket tartottak... Délfelé elkészültek a nyomtatványok, s ezrenként osztattak szét a nép között, mely azokat részeg örömmel kapkodta.” Addig a percig, míg a sajtó ontani kezdte a 12 pontot és Petőfi versét — az egyetemi ifjúság volt a forradalom csapata. Fegyvertelen, s a hozzá csatlakozó minden rendbeli néppel együtt sem több egykét ezer embernél. A hatalom központjainak, a pesti Városházának, a budai Várban ülő, fegyveresekkel körülvett Helytartótanácsnak meghódoltatásá- ra — csekély erő. De Länderer nyomdáját bevenni, a sajtót a forradalom fegyverévé tenni — ez az erő elegendő. Attól a perctől, hogy a sajtó felszabadult, s „nyomtatványok ezrenként osztattak szét”: a pesti nép lett a forradalom ütőereje. S az ifjúság elvegyült a nép közt. „Délután háromra gyűlést hirdettünk a Múzeum terére, s a sokaság eloszlott.” Eloszlott, hogy szétvigye a Belvárosba, a külvárosokba a sajtó felszabadításának hírét és a forradalmasító nyomtatványokat. A Nemzeti Múzeum tere — beépítetlen nagy térség a mai Múzeum körút és Kálvin tér helyén — középütt esett a Belváros és a munkások lakta déli és keleti külváros között. Jobb helyre nem hirdethették volna a népgyűlést. „A szakadó eső dacára mintegy tízezer ember gyűlt a Múzeum elé.” Ebben a tömegben polgárok, ifjak, munkások, iparoslegények között ott voltak már „a vásárra begyűlt sűrű népcsoportok is”: parasztok, gazdatisztek, vidéki nemesek. Ott állt a Múzeum lépcsőjén Petőfi, Vasvári, Irinyi mellett — Nyáry, a délelőtt még fejét csóválgató alispán, ott Klauzál Gábor, aki 24 órával előbb a forradalom elhalasztásának szószólója volt. Már ők is a forradalommal tartanak. S azt akarják, hogy a forradalom — ha már megindult — velük tartson. Beszédek, gyújtó szónoklatok. Rivalgó lelkesedés. Ez az erő — ez a tízezres tömeg — már elég a hatalom kisebb központjának, a pesti Vár rosházának meghódoltatására. Odaindulnak. Betódul a tanácsterembe a tömeg, élén az ifjakkal. Künn „a szabad téren szabad ég alatt vész előtt zúgó tengernek látszék felülről • a nép”. Már tizenötezren voltak. Hogyne írta volna alá a városi tanács, a vagyonos polgárok óvatos testületé a 12 pontot? Hogyne csatlakozott volna minden követeléshez? Még a forradalom itt létrejött választmányába, vezető bizottságába is jelölte képviselőit. A Városháza tanácstermét, épületét is készséggel Petőfiék rendelkezésére bocsátotta. Csak mederben maradjon a népmozgalom! Csak a polgárság vagyonának, a közbiztonságnak sérelme ne essék! Petőfi a Városháza ablakából tekintett le a tömegre, miközben a polgármester aláírta a 12 pontot, s felmutatta a sokaságnak. „Óriási kitörése a lelkesedésnek!... Egyszerre az a hír szárnyal, hogy katonaság jön... körülnéztem, hogy az arcokat vizsgáljam, egyetlenegy ijedt arcot sem láttam..., minden ajkon e kiáltás: fegyvert!, fegyvert!... Budára, Budára!... a Helytartótanácshoz!... Budára!” Ez volt a forradalom következő logikus lépése. így kellett cselekedni. A hídon már húszezer ember vonul. Munkások, nemesek, diákok, polgárok, magyarok, német, mindenféle nemzetiségű gyárdolgozók, céhlegények. Elén az imént választott bizottság: Petőfi, Vasvári, Irinyi, Jókai, Nyáry Pál, Klauzál, Rottenbiller alpolgármester, Tóth Gáspár szabómester, Eg- ressy Gábor, Szathmáryné, a csattogó zászlóval... Ott megy az első sorokban, rémülten gróf Almássy Móric is, ki az imént érkezett sebes hintóval Pozsonyból Pestre, a nádor küldte, hogy akadályozza meg a pesti forradalmat. Nem tudta megakadályozni. Fel, fel a Várba, a Helytartó- tanács palotájába! Be a Dunára néző pompás terembe! Újra Petőfit, a szigorú igazmondót idézzük: „A nagyméltóságú Helytartótanács sápadt vala, és reszketni méltóztatott, és ötpercnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A katonaságnak kiadatott a tétlenség iránti rendelet, a cenzúra eltöröltetett, Táncsics börtönajtaja megnyílt...” A nép diadalmenetben hozta Pestre a jobbágyfelszabadítás apostolát, Táncsics Mihályt. A Nemzeti Színházban este Egressy, a nagy nap tevékeny részese, Petőfi barátja szavalta zúgó lelkesedés közepette a Nemzeti dalt. A Városháza tanácstermében pedig megkezdte munkáját a forradalom vezető szerve, a Közbátorsági Választmány. Ott ültek össze, s készítették Nyáryval, Klauzállal együtt a további lépések tervét Petőfiék. Az első az volt: felfegyverezni a népet, az ifjúságot. S szétküldött nyomtatványok útján tudatni az országgal a pesti forradalom diadalát. Minden gyerek tudja, hogy 1848. március 15. forradalmárai nemzetiszín kokárdát tűztek a mellükre, és hogy a forradalom utáni szabadság- harcban huszárok harcoltak, a nemzeti zászlót követve, dobpergésre menetelve, hajrázva. De vajon el tudjátok-e készíteni a kokárdát, hát még a zászlót, dobot, huszárcsákót? A Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Játszóház sorozatának holnapi, délelőtt 10 órakor kezdődő foglalkozásán mindezt megtanulhatjátok, azonkívül zászlószalago- zási ünnepségen vehettek részt, vándorszínészek bemutatóját nézhetitek meg. Perneczky Tamás 8/b Petóli Sándor Általános Iskola, Gödöllő' Szabad síkon, szabad síkon énekel a pacsirta. A szabadság könyvét Kossuth megírta, de megírta. A magyart most katonának nem viszik, A magyar most katonának születik. Ha fölcsapok Magyarország javára, Pej paripát adnak alám, felülök a hátára. Nemzetiszín pántlika a kantára; Én leszek a Kossuth Lajos huszára. Mezőkeresztes, Borsod megye Gyermekrejtvény Kossuth a nagyszájúakhoz Kedves Gyerekek! Mai rejtvényünk megfejtése Kossuth Lajos egy mondásának befejezése. „Önök mindig az utolsó csepp vért szándékoznak a haza oltárán feláldozni — mondta Kossuth néhány nagyszájúnak. — Szeretném önök között azt megismerni ... (Megfejtés:) Vízszintes: 1. Az idézet első része. 13. Ideges valaki miatt. 14. Mázolnia. 15. Párt egyede. 16. Magas hangon kiált. 17. Kutya teszi. 18. Amiatt. 19. Adóhivatal rövidítése. 20. „...less” vakmerő (RECK). 21. Négylábú állat testrésze (2 szó). 26. Angol kar. 28. Betű kiejtve. 29. Hamis. 30. Közepébe. 31. Földgolyó latinul. 33. ...-nél. 34. Enne eleje! 35. Kopogásra kérdés. 38. Kerek szám. 39. Akit ő imád. 40. Pénzzel teszi a részeges. 43. Alma-... (főváros). 44. Az idézet második része. Függőleges: 1. Fővárosa Barcelona. 2. Orvosi papír. 3. Öreg-e? (Régiesen). 4. Filmhős. 5. Női név. 6. Rése népiesen. 7. Macedón város. 8. Kézfeje. 9. Bálna. 10. Szerencsejáték. 11. Magamat. 12. Árusító hely. 22. Fejsze. 23. Mázolna. 24. Hamis főzeléknövény. 25. Asterix ...(rajzfilm címe) 27. ROH. 28. Megszállók által őrizetbe vett személy. 30. ...-steak (hússzelet). 32. Közlekedési eszköz. 36. Magánhangzók. 37. Szidó közepe. 4L Ízesítő. 42. Amper, áramerősség. 45. Nitrogén. Kedves Gyerekek! A dőlt betűvel szedett sorok megfejtését április 10-ig küldjétek be szerkesztőségünkbe. Ne feledjétek. Már egyetlen helyes megfejtéssel is lehet nyerni! 1 1 2> xr~ 6 T~ 9 10 ti 12 Pl li Úi lí 16 If 18 13 10 Zl 22 2D ZS 25 26 ITlé 23 i0 Dl 52 35 35 W I3~ ÍÖ~~ u 12 <0 Vásárlási utalványt nyertek: Februári keresztrejtvényeink helyes megfejtése a következő: Február 5.: Pesuth Rita Tököl — Kick Box. Február 12.: Tengeri tüskésbőrűek, Nautilus. Február 19.: Temetőkápolna, Román stílusú dombormű. Február 26.: Tizenegy hónapos, Bözsi, Kabalamajom. A sikeres megfejtők közül az alábbi kedves olvasóink nyertek 200 forintos vásárlási utalványt: Csővári Andrea Vác, Po- dani Kati Szentendre, Maszár István Pilisvörösvár, Németh János Pilis, Maleczki Nikolett Budapest, Szabados Ferenc Vác, Janauschek Gyula Vác, Benedek István Őrbottyári, Gyenes Katalin Kóka, Mérvéi János Üllő. Nyerteseinknek és minden kedves megfejtőnknek gratulálunk! Márkus István Petőfi napja .
