Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-12 / 60. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁRCIUS 12., SZOMBAT 7 Tolcsvayék óriáskoncertje 1987 augusztusában a Magyar mise bemutatója eló'tt interjút kértem Tolcsvay Lászlótól gyönyörű tahitótfalui otthonában. Akkor nem is a műről, hanem — akinek a művet köszönheti — édesapjáról beszélt. Arról a krisztusian szerény emberről, aki egész életében mindig hátraállt. „Ami neki nem sikerült, azt nekem kell elérnem. Ez nagyon nagy eró't ad, olyan erűt, hogy átmegyek a falok, ha kell” — idézem egykori interjúm­ból a régi, de örökkétig aktuális mondatot ma, 1994-ben, pár nappal március 15-e eló'tt, amikor ismét előadják a Magyar misét Tolcsvayék. Sőt, ez az „emlékezés óriáskoncertje” lesz a Budapest Sportcsarnokban, háromórás jubileumi koncert a testvérpár meghívott barátaival, százötven közreműködővel. A Tolcsvay testvérek Tolcsvay László pedig mintha ott folytatná, ahol hét évvel ez­előtt abbahagyta. — Mi csodálatos légkörben nőttünk föl, szeretetben, har­móniában, a papa mindenekfö- lötti igazságérzetének fényé­ben. Az ő példája nélkül a hit­ről, a hűségről, a szabadságról szóló zenét aligha tudtam vol­na írni. — Ma reggel föltettem a ko­rongra a lemezt, tehát ugyan­csak friss az élmény: a Ma­gyar mise igenis a hűségről szól, a hitről, a békéről s a har­móniáról is, amit oly nagyon áhít az ember — szólok közbe —, s amire oly nagy szüksé­günk lenne a mai békétlenség­ben. Magukra hogyan hat ma ez a mű, mit üzen az alkotók­nak? — kérdezem a fivéreket, az emberőrlő próbák egyik szü­netében. — Azt hiszem ma, amikor a demokráciát félreértettük, bé­kességet kell hogy sugalljon ez a koncert — mondja Lász­ló. — Ma azt tartom fontos­nak, hogy az ellentéteket csilla­pítsam. Amikor kellett, politi­záltam is, ma ez a fontosabb. A lélek szabadságát nem lel­jük, addig pedig nincs igazi szabadság a társadalomban sem. A Mise érzelmileg ma is megtisztít; gondolom másokra is ilyen hatással van. — Önök annak idején a pol- beat ellen nyertek a folkbeat- tel. Gondolom, a jubileumi koncerten elhangzik a Ne menj el című dal is, amivel ak­kor győztesek lettek. — Akkor fogalmunk sem volt, hogy a „Ne menj el” nép­dal, hiszen politikai bányász­dalt csináltak belőle — veszi át a szót Béla — én a bányász­dal szövegét cseréltem ki. Tet­szett nekünk a népdal mint mű­Susanna Helyey felvétele faj. Kodály-módszeren nevel­kedtünk, a vérünkben volt a szolmizáció. Első dalainkat szolmizálva írtuk. 1974-ben a Fonográf együttes megalakulá­sa után én elmentem Erdélybe, a Gyimesbe gyűjteni. De nem dalokat, hanem hangulatot, ér­zelmet. Pontosan azt kerestem, amit megőrzött a tárgyi és a nyelvi kultúra, s én megtanul­tam ezen a nyelven beszélni. Mai gondolataimat is a ma­gyar népdal nyelvén fejezem ki. — Tizenegy éve annak, hogy Tolcsvay László 1973. március 15-re megzenésítette a Nemzeti dalt. Nevezetes dá­tum Önök és a korosztályuk életében; gondolom ezért ren­dezik a koncertet március 15-én... — Ezért is. Alighogy el­hangzott, rögtön betiltották. Mi csak 1981-ben tudtuk meg, hogy a tiltás ellenére tovább élt a dallam is. (Merthogy Pető­fi versét mindenki tudja, az ter­mészetes.) A Koncert című fil­met forgattuk akkor szintén a Sportcsarnokban és a többez­res tömeg velünk énekelte. Pe­dig mi talán négyszer ha elját- szottuk egy kis klubban — em­lékezik vissza László. — Ak­kor döbbentünk rá, hogy meny­nyire fontos lehetett ez a dal­lam az önkény éveiben. Kor­osztályunk érzelmeit közvetí­tette Petőfi verse, azt a fajta szabadságvágyat, ami a mi lé­nyegünk. — Milyen érzés ma ezt a szá­mot újra eljátszani? — Csodálatos — mondja Béla. — Minden fölöslegest ki­söpör a lelkemből. Nekem már­cius tizenötödike a szabadsá­got, a fiatalságot és a tavaszt je­lenti. Ónody Éva Új múzeum Vácott Barokk épületegyüttes, Vác új múzeumának felépíté­sével a Pest Megyei Önkor­mányzat a hazai kulturális életben hosszú idő óta elha­nyagolt feladatot vállal magá­ra. Mert míg a világban sor- ra-másra épülnek a korszerű múzeumok, hazánkban az első világháború óta (amikor is a századforduló körüli mú­zeumépítési hullám megsza­kadt) kifejezetten e célre egyedül a salgótarjáni Mun­kásmozgalmi Múzeum, illet­ve a szombathelyi múzeum új szárnya épült. Ezért öröm­mel érdeklődtünk a váci ter­vekről Asztalos István múzeu­migazgatótól, a megyei ön- kormányzat kulturális bizott­ságának elnökétől. — Pest megye legrégibb és az ország egyik legré­gibb múzeumát Tragor Ig­nác alapította Vácott 1896-ban. A város neves személyiségeként ismert ügyvéd és takarékpénztári igazgató akkor kezdte gyűj­teni például a dunai kereske­delmi útvonal mentén fekvő virágzó ipari település XVI- II—XIX. századi céhes tár­gyi emlékeit,, amikor még azok maradéktalanul fellel­hetők voltak. A ritka ipartör­téneti anyagot Tragor képző- művészeti gyűjteményével, és az egykori vár köré húzó­dó középkori település, a ké­sőbbi iskolaváros és püspö­ki székhely várostörténeti emlékeivel együtt állította ki az általa alapított múzeu­mában. Gyűjteményéről for­rásértékű publikációkat je­lentetett meg. A múzeum egyébként hosszú évek tö­rekvéseinek eredményekép­pen viseli ma újra alapítója nevét. Az azóta folyamatosan gyarapított, és többek kö­zött az elmúlt 15 év közép­kori ásatásainak gazdag lele­teivel bővült értékes múzeu­mi anyag már nem fér el az eredeti épületben: kisebb he­lyiségekben gondoskodnak kiállításáról, a fennmaradó múzeumi anyag pedig a megóvásukat nem kellőkép­pen biztosító raktárakban porosodik. A feldolgozás, a restaurálás különböző épüle­tekben zajlik. Ezeken az ál­datlan állapotokon az el­múlt rendszerben a nagypré­posti palota múzummá ala­kításával akartak változtat­ni. A szép barokk műemlék azonban nem felel meg ma­radéktalanul a korszerű kiál­lítási igényeknek, másrészt a katolikus egyház vissza­igényelte egykori tulajdo­nát. Ezért kezdeményezte az önkormányzat új múze­um építését. — Ez az igény az ország számos olyan kultúrcentru- mában felmerült és felme­rül, amelyek gazdag múzeu­mi anyagaikat áldatlan álla­potok között kénytelenek be­mutatni, illetve tárolni. Mi­ként sikerülhetett, hogy tö­rekvéseiket tettek is követ­ték Vácott? — kérdeztem. — A megyei önkormány­zat kiemelt feladatnak tekin­ti a múzeumi hálózat fejlesz­tését és a tájmúzeumi háló­zat stabilitásának biztosítá­sát. S mert Vácott a gondo­kat új múzeum építésével le­het megoldani, a kezdemé­nyezés mellé állt. Terveink­hez jó partnerre találtunk Bartos Ferenc polgármester­ben és a város önkormány­zatában. Ki kell emelnem a váci püspökség jóindulatú együttműködését is. E pél­daértékű összefogás terem­tette meg a lehetőségét an­nak, hogy a megye „magán­akcióját” sikerre vigyük. — Mit tud a megyei ön- kormányzat biztosítani az új múzeum építéséhez és mennyiben számíthatnak együttműködő partnereik tá­mogatására? Várhatóan mennyibe kerül majd az építkezés ? — A megyei önkormány­zat tavaly és idén 11 millió forintot biztosított a költség- vetésből a múzeum építésé­re. Számítunk arra is, hogy megkapjuk a különböző mú­XXI. századi kiállítótér zeumi funkciókat ellátó in­gatlanok eladásából befolyt összeget is. A váci püspök­séggel aláírt, szerződésünk alapján kérjük a minisztéri­um egyházi ingatlanokkal foglalkozó bizottságát, hogy a nagypréposti palota felújítására a múltban fordí­tott összegből 20 millió fo­az új múzeumot, és hol tar­tanak az előkészületek? — A szerb templommal egységet alkotó barokk épü­letet felújítjuk, és ehhez stí­lusban és formai kiképzés­ben megfelelő homlokzatú épületblokkot emelünk, amelyik hátrafelé nyúlik be a telekbe. Az egyik blokk­A váci nagypréposti palota (Fehér Ferenc rajza) rintot a megyének az építke­zés céljaira visszajuttassa­nak. A napokban tárgyalja (és reményeink szerint elfo­gadja) a váci közgyűlés, hogy a kiállítási helységgé átalakított szerb templom melletti telket, a rajta álló barokk épülettel igen jutá­nyos áron, de valószínűleg ingyen a múzeum építésére átadja. Az új múzeum várha­tóan 80 millió forintba ke­rül majd. Ha az építkezések elkezdődnek, reményeink szerint a megyei önkor­mányzat megemeli majd költségvetési támogatását, és kérhetjük a művelődési tárca anyagi' hozzájárulását is. Terveinkről természete­sen tájékoztattuk Bodó Sán­dort, a Közgyűjteményi Fő­osztály vezetőjét. Aki kellő­képpen meg is lepődött, hogy nem rögtön támogatás­kéréssel kezdtük a bemutat­kozást. — mosolyodon el Asztalos István. — Hogyan képzelték el ban lesz a kiállítótér, a má­sikban a múzeológusok dol­goznak majd, és itt kapnak helyet a légkondicionált, megfelelő biztonsági beren­dezésekkel felszerelt, kor­szerű raktárak is. A felújí­tott barokk épület a múzé- umigazgatásnak, a szerb templom továbbra is idősza­ki kiállításoknak ad otthont. Az építészeti tervek már elkészültek, s most dolgoz­nak a kivitelezési terveken — tudtuk meg Asztalos Ist­vántól, aki azt is elmondta, hogy ha egy-két héten belül megkapják a telket, először a régészeti feltárásokat vég­zik el a középkori városban lévő ingatlanon. Ezt követi a közművesítés, és talán még idén elkezdődhet az építkezés. S ha minden a megfelelő ütemben halad, a Tragor Ignác által alapított múzeum felépítésének 100. évfordulójára felépül majd Vác új múzeuma! D: Veszelszky Sára Régi igényeket elégítenek ki Uj egyetemek mutatkoztak be Szentendrén (Folytatás az 1. oldalról) A Miskolci Nehézipari Egyetem bölcsészettudomá­nyi karát két éve indították a térségben régóta fennálló igé­nyek kielégítésére — tudtuk meg Szilágyi Ferenc dékán­tól. Magyarország egyetlen campus-rendszerű egyetemé­nek új karán magyar, történe­lem, filozófia és szociológia tanszék, német és angol tanár­képző, valamint ősztől polito­lógia és kulturális antropoló­gia tanszék működik. Most ké­szítik elő a Textológia, vala­mint a Közép-Európa tanszé­ket a szlovák, román, lengyel, osztrák—német és szlovén szakkal tágabb régiójuk meg­követelte igények kielégítésé­re. Az 1855-ben alapított Re­formátus Teológiai Akadémia 1990-ben kapott egyetemidip­loma-kiadási jogot. Bölcsé­szettudományi karán tavaly ősztől kezdődött az oktatás 94 hallgatóval — magyar, tör­ténelem és angol szakon — mondta Szilágyi Ferenc. A nagymúltú református főisko­lák hagyományainak folytató­jaként egyetemük a nemzeti hagyományokhoz kötődik és Európával tart szoros kapcso­latot. Jelenleg elsősorban a holland testvéregyetemekkel működnek együtt. Ezért jövő­re holland tanszéket indíta­nak. A bármely felekezetű diák számára nyitott egyete­men protestáns korról és mű­vészetről tartanak speciális kollégiumokat, illetve a gya­korlati tárgyak oktatását (pél­dául a szövegszerkesztést) szorgalmazzák. (A közeljövő­ben szeretnék a kecskeméti jogakadémiát intézményükbe költöztetni. Kialakulófélben lévő saját tanári karuk mellett másodállású és óraadó okta­tók dolgoznak, s főként az új­jászerveződött 20 hazai refor­mátus gimnázium számára ké­peznek kétszakos tanárokat évi 45 ezer forintos tandíjért. A Veszprémi Egyetem an­gol és német tanárképző kara 1990-ben alakult a hazai igé­nyek kielégítésére — tudtuk meg Lengyel Zsolt tanszékve­zetőtől. Az. idegen nyelvek oktatását az anyanyelvi okta­tással összekapcsolva vég­zik, amelyet saját készítésű, újszerű jegyzeteik segítenek, többek között a nyelvtanítás módszertanáról, az idegen nyelvű tudás méréséről, a be­szédkészség fejlesztéséről, valamint a gyerekek anya­nyelvi és idegennyelvi tanítá­sáról. Az 1992-ben újraalapított Pázmány Péter Katolikus Egyetem jellegzetessége a fi­lozófiai és a latin nyelvi ala­pozású oktatás, mely minden tanszékük tanrendjének része — hallottuk Nyilasy Balázs tanszékvezetőtől. Heti 4-6 órában oktatnak művelődés- történeti és vallási tárgyakat. Humán és nyelvi tanszékeik mellé művészettörténeti, reto­rika, hírközlési, klasszikus és finnugor nyelvi tanszéket szerveztek, melyeket most akkreditálnak. A szigorúságá­ról híres egyetemen két szak- dolgozat és két nyelvvizsga a diploma előfeltétele. Tandí­juk évi 45 ezer forint. Kétsza­kos képzésben részt vevő hallgatóikat nem felekezeti hovatartozás, hanem ráter­mettség alapján választják ki. (— szky)

Next

/
Oldalképek
Tartalom