Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-12 / 60. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁRCIUS 12., SZOMBAT 7 Tolcsvayék óriáskoncertje 1987 augusztusában a Magyar mise bemutatója eló'tt interjút kértem Tolcsvay Lászlótól gyönyörű tahitótfalui otthonában. Akkor nem is a műről, hanem — akinek a művet köszönheti — édesapjáról beszélt. Arról a krisztusian szerény emberről, aki egész életében mindig hátraállt. „Ami neki nem sikerült, azt nekem kell elérnem. Ez nagyon nagy eró't ad, olyan erűt, hogy átmegyek a falok, ha kell” — idézem egykori interjúmból a régi, de örökkétig aktuális mondatot ma, 1994-ben, pár nappal március 15-e eló'tt, amikor ismét előadják a Magyar misét Tolcsvayék. Sőt, ez az „emlékezés óriáskoncertje” lesz a Budapest Sportcsarnokban, háromórás jubileumi koncert a testvérpár meghívott barátaival, százötven közreműködővel. A Tolcsvay testvérek Tolcsvay László pedig mintha ott folytatná, ahol hét évvel ezelőtt abbahagyta. — Mi csodálatos légkörben nőttünk föl, szeretetben, harmóniában, a papa mindenekfö- lötti igazságérzetének fényében. Az ő példája nélkül a hitről, a hűségről, a szabadságról szóló zenét aligha tudtam volna írni. — Ma reggel föltettem a korongra a lemezt, tehát ugyancsak friss az élmény: a Magyar mise igenis a hűségről szól, a hitről, a békéről s a harmóniáról is, amit oly nagyon áhít az ember — szólok közbe —, s amire oly nagy szükségünk lenne a mai békétlenségben. Magukra hogyan hat ma ez a mű, mit üzen az alkotóknak? — kérdezem a fivéreket, az emberőrlő próbák egyik szünetében. — Azt hiszem ma, amikor a demokráciát félreértettük, békességet kell hogy sugalljon ez a koncert — mondja László. — Ma azt tartom fontosnak, hogy az ellentéteket csillapítsam. Amikor kellett, politizáltam is, ma ez a fontosabb. A lélek szabadságát nem leljük, addig pedig nincs igazi szabadság a társadalomban sem. A Mise érzelmileg ma is megtisztít; gondolom másokra is ilyen hatással van. — Önök annak idején a pol- beat ellen nyertek a folkbeat- tel. Gondolom, a jubileumi koncerten elhangzik a Ne menj el című dal is, amivel akkor győztesek lettek. — Akkor fogalmunk sem volt, hogy a „Ne menj el” népdal, hiszen politikai bányászdalt csináltak belőle — veszi át a szót Béla — én a bányászdal szövegét cseréltem ki. Tetszett nekünk a népdal mint műSusanna Helyey felvétele faj. Kodály-módszeren nevelkedtünk, a vérünkben volt a szolmizáció. Első dalainkat szolmizálva írtuk. 1974-ben a Fonográf együttes megalakulása után én elmentem Erdélybe, a Gyimesbe gyűjteni. De nem dalokat, hanem hangulatot, érzelmet. Pontosan azt kerestem, amit megőrzött a tárgyi és a nyelvi kultúra, s én megtanultam ezen a nyelven beszélni. Mai gondolataimat is a magyar népdal nyelvén fejezem ki. — Tizenegy éve annak, hogy Tolcsvay László 1973. március 15-re megzenésítette a Nemzeti dalt. Nevezetes dátum Önök és a korosztályuk életében; gondolom ezért rendezik a koncertet március 15-én... — Ezért is. Alighogy elhangzott, rögtön betiltották. Mi csak 1981-ben tudtuk meg, hogy a tiltás ellenére tovább élt a dallam is. (Merthogy Petőfi versét mindenki tudja, az természetes.) A Koncert című filmet forgattuk akkor szintén a Sportcsarnokban és a többezres tömeg velünk énekelte. Pedig mi talán négyszer ha elját- szottuk egy kis klubban — emlékezik vissza László. — Akkor döbbentünk rá, hogy menynyire fontos lehetett ez a dallam az önkény éveiben. Korosztályunk érzelmeit közvetítette Petőfi verse, azt a fajta szabadságvágyat, ami a mi lényegünk. — Milyen érzés ma ezt a számot újra eljátszani? — Csodálatos — mondja Béla. — Minden fölöslegest kisöpör a lelkemből. Nekem március tizenötödike a szabadságot, a fiatalságot és a tavaszt jelenti. Ónody Éva Új múzeum Vácott Barokk épületegyüttes, Vác új múzeumának felépítésével a Pest Megyei Önkormányzat a hazai kulturális életben hosszú idő óta elhanyagolt feladatot vállal magára. Mert míg a világban sor- ra-másra épülnek a korszerű múzeumok, hazánkban az első világháború óta (amikor is a századforduló körüli múzeumépítési hullám megszakadt) kifejezetten e célre egyedül a salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum, illetve a szombathelyi múzeum új szárnya épült. Ezért örömmel érdeklődtünk a váci tervekről Asztalos István múzeumigazgatótól, a megyei ön- kormányzat kulturális bizottságának elnökétől. — Pest megye legrégibb és az ország egyik legrégibb múzeumát Tragor Ignác alapította Vácott 1896-ban. A város neves személyiségeként ismert ügyvéd és takarékpénztári igazgató akkor kezdte gyűjteni például a dunai kereskedelmi útvonal mentén fekvő virágzó ipari település XVI- II—XIX. századi céhes tárgyi emlékeit,, amikor még azok maradéktalanul fellelhetők voltak. A ritka ipartörténeti anyagot Tragor képző- művészeti gyűjteményével, és az egykori vár köré húzódó középkori település, a későbbi iskolaváros és püspöki székhely várostörténeti emlékeivel együtt állította ki az általa alapított múzeumában. Gyűjteményéről forrásértékű publikációkat jelentetett meg. A múzeum egyébként hosszú évek törekvéseinek eredményeképpen viseli ma újra alapítója nevét. Az azóta folyamatosan gyarapított, és többek között az elmúlt 15 év középkori ásatásainak gazdag leleteivel bővült értékes múzeumi anyag már nem fér el az eredeti épületben: kisebb helyiségekben gondoskodnak kiállításáról, a fennmaradó múzeumi anyag pedig a megóvásukat nem kellőképpen biztosító raktárakban porosodik. A feldolgozás, a restaurálás különböző épületekben zajlik. Ezeken az áldatlan állapotokon az elmúlt rendszerben a nagypréposti palota múzummá alakításával akartak változtatni. A szép barokk műemlék azonban nem felel meg maradéktalanul a korszerű kiállítási igényeknek, másrészt a katolikus egyház visszaigényelte egykori tulajdonát. Ezért kezdeményezte az önkormányzat új múzeum építését. — Ez az igény az ország számos olyan kultúrcentru- mában felmerült és felmerül, amelyek gazdag múzeumi anyagaikat áldatlan állapotok között kénytelenek bemutatni, illetve tárolni. Miként sikerülhetett, hogy törekvéseiket tettek is követték Vácott? — kérdeztem. — A megyei önkormányzat kiemelt feladatnak tekinti a múzeumi hálózat fejlesztését és a tájmúzeumi hálózat stabilitásának biztosítását. S mert Vácott a gondokat új múzeum építésével lehet megoldani, a kezdeményezés mellé állt. Terveinkhez jó partnerre találtunk Bartos Ferenc polgármesterben és a város önkormányzatában. Ki kell emelnem a váci püspökség jóindulatú együttműködését is. E példaértékű összefogás teremtette meg a lehetőségét annak, hogy a megye „magánakcióját” sikerre vigyük. — Mit tud a megyei ön- kormányzat biztosítani az új múzeum építéséhez és mennyiben számíthatnak együttműködő partnereik támogatására? Várhatóan mennyibe kerül majd az építkezés ? — A megyei önkormányzat tavaly és idén 11 millió forintot biztosított a költség- vetésből a múzeum építésére. Számítunk arra is, hogy megkapjuk a különböző múXXI. századi kiállítótér zeumi funkciókat ellátó ingatlanok eladásából befolyt összeget is. A váci püspökséggel aláírt, szerződésünk alapján kérjük a minisztérium egyházi ingatlanokkal foglalkozó bizottságát, hogy a nagypréposti palota felújítására a múltban fordított összegből 20 millió foaz új múzeumot, és hol tartanak az előkészületek? — A szerb templommal egységet alkotó barokk épületet felújítjuk, és ehhez stílusban és formai kiképzésben megfelelő homlokzatú épületblokkot emelünk, amelyik hátrafelé nyúlik be a telekbe. Az egyik blokkA váci nagypréposti palota (Fehér Ferenc rajza) rintot a megyének az építkezés céljaira visszajuttassanak. A napokban tárgyalja (és reményeink szerint elfogadja) a váci közgyűlés, hogy a kiállítási helységgé átalakított szerb templom melletti telket, a rajta álló barokk épülettel igen jutányos áron, de valószínűleg ingyen a múzeum építésére átadja. Az új múzeum várhatóan 80 millió forintba kerül majd. Ha az építkezések elkezdődnek, reményeink szerint a megyei önkormányzat megemeli majd költségvetési támogatását, és kérhetjük a művelődési tárca anyagi' hozzájárulását is. Terveinkről természetesen tájékoztattuk Bodó Sándort, a Közgyűjteményi Főosztály vezetőjét. Aki kellőképpen meg is lepődött, hogy nem rögtön támogatáskéréssel kezdtük a bemutatkozást. — mosolyodon el Asztalos István. — Hogyan képzelték el ban lesz a kiállítótér, a másikban a múzeológusok dolgoznak majd, és itt kapnak helyet a légkondicionált, megfelelő biztonsági berendezésekkel felszerelt, korszerű raktárak is. A felújított barokk épület a múzé- umigazgatásnak, a szerb templom továbbra is időszaki kiállításoknak ad otthont. Az építészeti tervek már elkészültek, s most dolgoznak a kivitelezési terveken — tudtuk meg Asztalos Istvántól, aki azt is elmondta, hogy ha egy-két héten belül megkapják a telket, először a régészeti feltárásokat végzik el a középkori városban lévő ingatlanon. Ezt követi a közművesítés, és talán még idén elkezdődhet az építkezés. S ha minden a megfelelő ütemben halad, a Tragor Ignác által alapított múzeum felépítésének 100. évfordulójára felépül majd Vác új múzeuma! D: Veszelszky Sára Régi igényeket elégítenek ki Uj egyetemek mutatkoztak be Szentendrén (Folytatás az 1. oldalról) A Miskolci Nehézipari Egyetem bölcsészettudományi karát két éve indították a térségben régóta fennálló igények kielégítésére — tudtuk meg Szilágyi Ferenc dékántól. Magyarország egyetlen campus-rendszerű egyetemének új karán magyar, történelem, filozófia és szociológia tanszék, német és angol tanárképző, valamint ősztől politológia és kulturális antropológia tanszék működik. Most készítik elő a Textológia, valamint a Közép-Európa tanszéket a szlovák, román, lengyel, osztrák—német és szlovén szakkal tágabb régiójuk megkövetelte igények kielégítésére. Az 1855-ben alapított Református Teológiai Akadémia 1990-ben kapott egyetemidiploma-kiadási jogot. Bölcsészettudományi karán tavaly ősztől kezdődött az oktatás 94 hallgatóval — magyar, történelem és angol szakon — mondta Szilágyi Ferenc. A nagymúltú református főiskolák hagyományainak folytatójaként egyetemük a nemzeti hagyományokhoz kötődik és Európával tart szoros kapcsolatot. Jelenleg elsősorban a holland testvéregyetemekkel működnek együtt. Ezért jövőre holland tanszéket indítanak. A bármely felekezetű diák számára nyitott egyetemen protestáns korról és művészetről tartanak speciális kollégiumokat, illetve a gyakorlati tárgyak oktatását (például a szövegszerkesztést) szorgalmazzák. (A közeljövőben szeretnék a kecskeméti jogakadémiát intézményükbe költöztetni. Kialakulófélben lévő saját tanári karuk mellett másodállású és óraadó oktatók dolgoznak, s főként az újjászerveződött 20 hazai református gimnázium számára képeznek kétszakos tanárokat évi 45 ezer forintos tandíjért. A Veszprémi Egyetem angol és német tanárképző kara 1990-ben alakult a hazai igények kielégítésére — tudtuk meg Lengyel Zsolt tanszékvezetőtől. Az. idegen nyelvek oktatását az anyanyelvi oktatással összekapcsolva végzik, amelyet saját készítésű, újszerű jegyzeteik segítenek, többek között a nyelvtanítás módszertanáról, az idegen nyelvű tudás méréséről, a beszédkészség fejlesztéséről, valamint a gyerekek anyanyelvi és idegennyelvi tanításáról. Az 1992-ben újraalapított Pázmány Péter Katolikus Egyetem jellegzetessége a filozófiai és a latin nyelvi alapozású oktatás, mely minden tanszékük tanrendjének része — hallottuk Nyilasy Balázs tanszékvezetőtől. Heti 4-6 órában oktatnak művelődés- történeti és vallási tárgyakat. Humán és nyelvi tanszékeik mellé művészettörténeti, retorika, hírközlési, klasszikus és finnugor nyelvi tanszéket szerveztek, melyeket most akkreditálnak. A szigorúságáról híres egyetemen két szak- dolgozat és két nyelvvizsga a diploma előfeltétele. Tandíjuk évi 45 ezer forint. Kétszakos képzésben részt vevő hallgatóikat nem felekezeti hovatartozás, hanem rátermettség alapján választják ki. (— szky)
