Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-09 / 57. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP LEVELÜNK JÖTT 1994. MÁRCIUS 9.. SZERDA 13 Mi között kell választani? Miközben naponta lélekszakadva futká- rozunk „új örömért a cifra Nyugatra”, csalódottan kell megtapasztalnunk, hogy ez a Nugat egyre inkább hátat fordít saját legnemesebb hagyományainak. Derült égből menny- kőcsapásként érkezett a hír Strasbourgból: az Európa Parlament heves vita után elfogadta azt a javaslatot, amely szerint azonos nemű személyek is köthetnek egymással „házasságot”, sőt gyermeket is fogadhatnak örökbe. Magyarán szólva: annak rendje és módja szerint „családot alapíthatnak”. íme, az erkölcsi liberalizmus legújabb diadala! Ennél mélyebbre az emberiség már aligha süllyedhet. Nagy múltú földrészünk, úgy tetszik, eljutott a történelmének „alulmúlhatatlan” mélypontjára. Aki ezek után még holmi „sötét középkorról” próbál fecsegni, az vagy szá- nalomraméltóan ostoba, vagy gyógyíthatatlanul elfogult. Európa számunkra, magyarok számára, valamikor az örök emberi értékekből táplálkozó szerves fejlődés termőtalaját jelentette, amelyben hosszú vándorlásunk nyugvópontjaként végül magunk is gyökeret vertünk. A szülői házat jelentette, immár több mint ezer év óta, amelyet önszántunkból soha el nem hagytunk. Most pedig, amikor két világháború „eredménye” gyanánt onnan erőszakkal kirekesztve visszakívánkoznánk természetes otthonunkba, úgy érezzük, mintha szerető édesanya helyett egy ledér utcalány várna ott bennünket. Magyarország ma ország- gyűlési választásokra készül. Akinek még nem nyílt volna ki a szeme: most, az elképesztő strasbourgi döntés után világosabban láthatja, mint eddig bármikor: mi és mi között kell választanunk. Úgy vélem, itt az ideje, hogy minden pártot és minden képviselőjelöltet nyílt színvallásra bírjunk ebben a perdöntő erkölcsi kérdésben. Sziberth Bertalan Budapest A gyanúsított ügyvédje válaszol A Pest Megyei Hírlap 1994. január 24-i lapszámának 16. oldalán „Olajsejk Nagykőrösön” címmel M. J. aláírásával cikk jelent meg „Havi öt- venmilliós haszon” alcím feltüntetése mellett. Az írás Bo- zóki László nagykőrösi lakossal kapcsolatosan tartalmaz valótlan állításokat, s tényszerűden véleményeket. A hiteles tájékoztatás érdekében — mint Bozóki László jogi képviselője — az alábbi pontosítást tartom szükségesnek. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság eljárást folytat a Homolytája dűlőbeli „olajhamisítás” ügyében, melynek gyanúsítottja jelenleg Bozóki László. A hivatalosan közölt alapos gyanú szerint védencemet a nyomozó hatóság kb. 1 800 000 forint összegű nyereséggel járó csalással gyanúsítja, tehát sehol szó sem esett havi 50 millió „bezsebe- léséről”. Nem tudom, hogy a lap információja honnan származik, de bárhonnan is, nyugodtan állíthatom, hogy teljességgel megalapozatlan és valótlan. Bozóki László a nyomozás során előadta, hogy a tanyáját szabályos bérleti szerződéssel egy szegedi illetőségű férfi részére bérbe adta, ennek megtörténtéről a rendőrségen tanúk is nyilatkoztak, s a tanyán történtekről ügyfelemnek semmilyen további tudomása nincs. Természetesen a nyomozó hatóság feladata és kötelessége a tényállás felderítése, de a jelenlegi szakaszban védencemet terhelő érdemi bizonyíték nem áll rendelkezésre. Az újság tényként közölt olyan állításokat, amelyeket végérvényesen csak jogerős bírósági ítélet állapíthat meg. A legenyhébb kifejezéssel élve is idő előttinek tekintendők az ilyen állítások, de a jelen ügyben teljességgel megalapozatlanok is. A sajtótörvény alapján a sajtó feladata a hiteles, pontos és gyors tájékoztatás. A sajtóban közölt tájékoztatások azonban nem sérthetik más személyiségi jogait és érdekeit. Büntetőeljárás során — tekintettel az ártatlanság vélelmére — különösen kényes dolog mást súlyos bűn- cselekmény elkövetőjeként feltüntetni hallomások, esetleg kétes bizonyítékok alapján, vagy bizonyíték hiányában. Még a vádemelés sem jogosítja fel a sajtót arra, hogy a vádlottat bűncselekmény elkövetőjeként tüntesse fel, jelen esetben pedig még vádemelésről sincs szó. Mint az eljárásban részt vevő, s az ügy iratait ismerő ügyvéd írtam meg észrevételeimet, de amennyiben a nyomozó hatóság és általam még nem ismert új tényekről, bizonyítékokról van a T. Pest Megyei Hírlapnak tudomása, kérem szíveskedjék azt megosztani velünk, ellenkező esetben azonban levelem közlésével együtt szíveskedjék intézkedni a cikkben írt tényközlő állítások visszavonására, s kérem ennek, valamint levelem közlésének a cikkel azonos helyen történő megjelentetését. Kérem, hogy fentiekről lapjuk egy példányának megküldésével szíveskedjék értesíteni, ennek 8 napon belüli elmaradása esetén ügyfelem megbízásából sajtóhelyreigazítási pert kényszerülnék indítani. Fentiek szíves tudomásulvételét kérve maradok tisztelettel: dr. Homoki Tamás ügyvéd Kecskemét * Megítélésünk szerint lapunk szerzője az ártatlanság vélelmét szem előtt tartva, kellő óvatossággal és megbízható forrásokra támaszkodva írt a szóban forgó ügyről. Mégis, készséggel adjuk le közlésre az ügyvéd úr sorait, már csak azért is, mert a témában újabb információkkal szolgál olvasóink számára. (A szerk.) Tiltakozunk! Nagy megbotránkozással hallgattuk a közlést, miszerint a Nyugdíjasok EgyesüHISTÓRIA Jézus Szíve Népleányok Pécelen Bíró Ferenc jezsuita páter alapította 1918-ban a Jézus Szíve Népleányok Társaságát. A társaság 1927-ben megvásárolta a Szilágyi Vir- gil-féle kastélyt Pécelen a hozzá tartozó 12 holdas bel- telekkel. Szilágyi Virgil 1859-ben Táncsics Mihály védőügyvédje volt, 1861-ben az országgyűlési választásokon Pest józsefvárosi kerületében Jókai Mórral szemben ő győzött! Székelyudvarhelyt képviselte az országgyűlésben 1881-től. Ebben az időben vásárolta meg Pécelen a Fáy család egyik kúriáját. A Jézus Szíve Népleányok törekvéseinek központjában az intenzív apostolkodás állt a lelki élet minden területén. Ezzel együtt igen gyakorlatiasak voltak. Már az első évben gazdasági és háztartási iskolát nyitottak és idegen nyelveket tanítottak. A növendékek száma hamarosan elérte a 80 főt, vallásfelekezetre való tekintet nélkül vették fel őket. Közülük többen bent laktak az intézetben. Céljuk a következő volt a saját megfogalmazásukban: „a fiatal leányokat vallásos és hazafias szellemű neveléssel a háztartás minden ágában annyira képezni 1. hogy leendő háztartásukban mint vallásos jó . anyák és életre való háziasszonyok helyüket méltóképp betölthessék. 2. hogy e munkák egy-egy ágában szakmunkássá képez- tetve, otthonukban űzhető önálló, — a gyári munkánál egészségesebb és jövedelmezőbb, — kenyérkeresethez jussanak.” Ugye, mennyire aktuális ez a program ma is. Az intézet tanítványai gyakorlati úton tanultak főzést, háztartást, felsőruha sza- bást-varrást, kézimunkát, kalapkészítést, háziipart, szövést, kosárfonást, könyvkötést, méhészetet, kertészetet, baromfi- és házinyúltenyész- tést stb. Az 1929-es évtől az iskola növendékeiből alakított műhely már fehérnemű, ágynemű, felső gyermek- és felnőttruha alakítást, javítást vállalt „jutányos” áron. Az 1930-as években már létrehozták saját kertészetüket és baromfitenyészetüket. Terményeikkel a környéken megrendezett minden számottevő kiállításon részt vettek és számos díjat nyertek el. Pécelre 1944. dec. 28-án özönlött be a 9. román lovashadosztály, amelyik a szovjet hadsereg kötelékében harcolt. Az iskolákat, köztük a Jézus Szíve Népleányok gazdasági iskolájának házait is istállónak használták. A románokat 1945. jan. 25-én nagy létszámú orosz katonaság váltotta fel. A Jézus Szíve Népleányok közül is többen gyalog jártak Pestre a szükséges dolgokat beszerezni és ügyeiket intézni. Egy csapatban jöttek haza 1945. febr. 24-én, amikor három szovjet katona Pécel határában rájuk támadt és Szabó Mária nővéren akartak nemi erőszakot elkövetni, aki hosz- szabb ideig makacsul védekezett. Az oroszok megunván a dulakodást, Szabó Mária Jézus Szíve Népleányt a helyszínen agyonlőtték. Kiskunfélegyházán született, 22 évesen oltották ki az életét. A halál okának leírása a halotti anyakönyvben „fegyvergolyó okozta agyroncsolás.” Temetése 1945. febr. 26-án folyt le a péceliek nagy részvéte mellett. Pécelen a nyílt utcán, világos nappal, amikor bejöttek az oroszok, rátörtek Csáder János leányára és feleségére. Az asszonyt, mivel a lányát is védelmezte, több lövéssel leterítették. Öthetes kórházi szenvedés után belehalt sérüléseibe az anya. Voltak azonban „humánusabb” orosz tisztek is. Az egyik közvetítők útján tudomására hozta Halász Endre péceli plébánosnak, hogy négy kelyhet és egy cibóriu- mot (ostyatartó) kínál „eladásra”, melyek a pesti egyetemi templomból valók. A péceli katolikusok aranytárgyaikat adták össze, hogy e „nemes” lelkű szovjet tiszttől „megvásárolják” az egyetemi templom felszerelési tárgyait. Pest megye, de az egész ország, sőt Közép-Európa történetének utóbbi 50 éve szinte teljesen feltáratlan, mert egy totális hazugság vette birtokba ezeket a területeket. Majdnem áthághatatlan akadályba ütközött a valós történelem, netán az igazság feltárása. Reméljük, hogy az akadály leomlott, lerontatott és Pest megyében is megkezdődött, folytatódhat a történelem objektív feltárása. Horváth Lajos A téma az ún. „ügynök”-, vagy „pufajkás”-törvény parlamenti vitája volt. Forró Tamás ezúttal sem lépte át saját árnyékát, s mint egy „rossz mérleg nyelve”, mindig Eörsi M. javára „csalt”. Ami bennem maradandó negatív érzést keltett, az a műsorvezető sajátos koreográfiája volt, ugyanis úgy irányította a dolgok menetét, hogy „az utolsó szó joga” Eörsit illesse meg. Mégpedig egy olyan fontos torzítás után vonta meg a szót a résztvevőktől, hogy a hallgatókban, nézőkben az maradjon meg, mint az egész kérdéskör (Hajdú János szavával élve) quintesszenciá- ja! Azt fejtette ki Eörsi úr, hogy hiába tette fel egy képviselő a kezét, hogy ügynök volt, most egy szélsőjobb (???) pártnak az elnöke és antikommunista, tömegeknek nagy beszédeket mondhat. Lám csak, az előző választásokon még kőkemény bolsevikellenességük- ről ismert szabaddemokraták szószólója ma, 1994-ben már sérelmezi az antikommunista tömegek előtti szónoklatokat... A máskor oly harcias Zétényi doktor pedig mindezt szó nélkül hagyta. Pedig csak emlékeztetnie kellett volna tudós társát egy másik — igaz — baloldali pártelnökre, aki zsebre dugott kézzel dicsekedett pufajkás múltjával. Ezzel még nem kellett volna megvédenie a régi ismerőst, csupán helyreállíthatta volna az „egyensúlyt”. Brezovich Károly Vác Vecsés adózása a török korban Vecsés községire és környékére — mint Vass Előd megállapította — a török adóüsszeírók 1545-ben jutottak el. A falut 1559 és 1562 között Turgud aga, 1580—1591-ben Turgud bég budai zászlótartó birtokolta. A fennmaradt adókivetések szerint Versesnek 1546-ban 39, 1559-ben 18,4, 1562-ben 37,72, 1580-ban 50 és 1591-ben szintén 50 magyar aranyforintot kellett fizetni. A szórványos adatokból a falu népességszámát Ls rekonstruálni lehet, a 16. században átlagosan 60 ember élhetett Vecsé- sen: a legkevesebben 33-an voltak, a legtöbben 66-an. Az adóösszeírásokban a kővetkező nevek fordulnak elő: Berki, Molnári, Sarolata, Tar, Versei, Baranyi, Bertalan, Torgas. Az 1580-as kivetés teljes egészében fennmaradt, ebből tudjuk, hogy milyen címeken szedtek adót a törökök. Fizetni kellett tó- és nádilleték címen, külön felszámolta a török a kincstári rét után járó adót. Az erdő- és legelőhasználat szintén pénzbe került, akárcsak a hordó tartása, de pénzt kellett leszurkolni, ha valaki házasságot kötött. Jelentős bevételi forrást jelentett a törökök számára a különböző büntetésekből befolyó összeg. A termékek után búzatizedet, méhkastizedet, báránytizedet kellett fizetni, de a sertés- tartás sem volt szabad: fizetni kellett érte. Külön kirótták a lencse- és borsóadót, a kapu után fizetendő összeget és a kétszerestizedet. Ezekből a tételekből állt össze az 50 arany, ami — Vass Előd számítása szerint — tíz ökör ára volL Pogány György lete a választáson az MSZP-t fogja támogatni! És ezt a nyilatkozatot teszik két és fél millió nyugdíjas nevében. TILTAKOZUNK! A mi nevünkben ne nyilatkozzanak, nem adtunk erre senkinek felhatalmazást. Hosszú évtizedekig dolgoztunk, mondhatni éhbérért — akkor senki sem képviselte az érdekeinket, sem a párt, sem a nagysándorok, akiknek pedig igencsak feladata lett volna eme tevékenység. Most, hogy következnek a választások, a mi nevünkben senki se fogadkozzék, hogy majd az MSZP-re szavaz. Még álmunkban sem jut eszünkbe, hogy még egyszer az MSZP kerüljön hatalomra, legfőképpen úgy nem. hogy mi is a szavazatainkkal hozzásegítjük. Reméljük, a nyugdíjasok tudják, kiknek mit köszönhetnek. Az alacsony nyugdíj a kicsi fizetésből következett. Ez a kormány csak megpróbálja helyretenni a dolgokat. Tisztességesen, ahogy a gazdaság engedi, igyekszik emelni a nyugdíjakat. Csányi Gyula nyugdíjas Csányi Gyuláné nyugdíjas Budapest Furcsa koreográfia * Egyik reggel a ' „Napkelte” műsorá- v ban Zétényi Zsolt (MDF) és Eörsi Mátyás (SZDSZ) voltak Forró Tamás beszélgetőpartnerei.
