Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-25 / 47. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKÖRÖK 1994. FEBRUAR 25., PENTEK Kedvező felvásárlási árakon Vágóhíd a főváros szélén Magyar tarka tehén bontás közben. Az átvételnél II. osz­tályba sorolták, de még így is 85 forintot fizettek a gazdá­nak kilónként. Módosul az alapszabályzat Választmányi ülésre készülnek A Magyar Fórum Borháza Rt. egyik ágazata vágóhíd üzemel­tetésével, illetve marha- és ser­téshús értékesítéssel foglalko­zik. A fővárosi Gubacsi úti üzemet a Budapesti Húsipari Vállalattól, bérlik. Valamikor itt folyt a húsipari tanulók gya­korlati képzése, s talán ezért is, a volt tanüzem kevésbé olyan riasztó mint a nagyipari mészárszékek színtere. Tisztes távolból figyelem a hentesek munkáját, mely a gé­pesítés ellenére sem mondható könnyűnek. Mindazonáltal vi­dámak, beszédesek, a kis vágó­híd harminc embernek nyújt munkát és megélhetést. Később, már bent az iroda­házban a húsipar, s ezen belül a felvásárlás és értékesítés gondjairól beszélgetünk Bucz- kó Gábor ügyvezető igazgató­val. Mint megtudom, a vágó­híd kft. formában indult, majd beolvadt a Magyar Fórum Bor­háza Rt.-be. Ez utóbbi most keresi a helyét a magyar gaz­dasági életben, s a kapcsolatte­remtés lehetőségeit a külföldi piacra. Mindezt kis forgótőké­vel, de nagy akarással. Már az indulásnál az volt a vezérelv: elsősorban a hazai kisterme­lők értékesítési gondjain kell segíteni, bevonva ebbe a gaz­daköröket, ahol a legtöbb az érdekelt. A Magyar Fórum Borháza Rt. felvásárlási árai jobbak az országos átlagnál, ugyanak­kor az értékesítésnél a kedve­ző árrés a jellemző. A felvásár­lás mégis akadozik, s ennek több oka van. Kevesen tudnak még a Gubacsi úti üzemről, hi­ányzik az egész országra kiter­jedő felvásárlási láncolat, s hogy őszinték legyünk, az sem hat ösztönzően a terme­lőkre, hogy a leadott állatokért nem nyomban, hanem csak 14 banki nap elteltével, utólag fi­zet az Rt. — Erre azért is szükség van, mert mi sem azonnal in­kasszálunk az eladott húsért — mondja Buczkó Gábor. — Ezt a kedvezményt a kisvállal­kozó és a nagy húsfeldolgozó egyaránt megkapja, ha van kel­lő garancia vagy referencia a fizetőképességre. A mi ügyfe­leink többségénél ez megvan, a régi kapcsolatokat kamatoz­tatjuk. Gondolja csak el, mi­lyen nagy előnyt jelent az egy induló magánhentesnek, ha az első időkben nem kamatra fel­vett hitelből vásáról. Az áruról már nem is beszélve, hisz mi csak friss és minőségi húsokat kínálunk. Minőségi húst tudvalevőleg csak jóminőségű vágóállatból lehet nyerni. De vajon mitől jó, jobb vagy rossz minőségű az ugyanazon fajtához tartozó sertés húsa? — Minél nagyobb geneti­kai értékű egy állat, annál gondosabb tartási körülmé­nyeket igényel — adja meg a választ Buczkó Gábor. — Eb­ben nemcsak a takarmányo­zás , de az élettér is beletarto­zik. Egy rosszul megépített, hideg, szűk, piszkos, fénysze­gény ólban eleve nem számít­hatunk sikerre. Ha a technoló­giai előírásoknak megfelelő­en nevelünk például egy ser­tést, az hét hónap alatt éri el a legkedvezőbb súlyt, a 110—120 kilót. Ilyen korban és súlynál a szalonna vastag­sága nem haladja meg a két- három centit, az ilyen állatot első osztályba soroljuk, s 110 forintot fizetünk kilónként. Ezenfelül, 170 kilóig 85—95 forintot, s az ennél is súlyo­sabbakért már csak 80—90 forintot adunk. Az árak nem tartalmazzák az áfát, s a szállí­tást távolságtól függően kü­lön fizetjük. Az etetés miatti levonás, súly és távolság függ­vényében szabvány szerint történik. Nagyobb tétel ese­tén helybe megyünk a gazdák­hoz, a szállítást mi bonyolít­juk. Ez vonatkozik az ország bármelyik részére. A marha felvásárlási árá­ról megtudtuk, jelenleg a ma­gyar tarka bikára van a legna­gyobb kereslet, ezért — 450 kilón felül — 100 forintot fi­zetnek kilónként. Ezt követi a fekete-tarka bika 95, a ma­gyar tarka tehén 75—85, a fe­kete tarka üsző 90—95, és ugyanez tehénben 70—80 fo­rintért. Sok termelő azt kifogásol­ja, hogy „hiánycikk” az elő­szerződés. Nekifognak 50—100 sertés hizlalásához, de semmi garancia nincs az értékesítésre. Buczkó Gábor­tól ezzel kapcsolatban is ked­vező híreket kaptunk. — A bérleti szerződésünk márciusig érvényes, de már benyújtottuk a pályázatunkat az elővásárlásra. Szeretnénk megvásárolni a jelenleg bé­relt üzemet. Ha ez sikerül, úgy sor kerülhet az előszerző- déses felvásárlási rendszerre. Rendkívüli ülést tartott a Pest megyei Gazdakörök Szövet­ségének elnöksége, melyen határozat született a választ­mányi ülés összehívásáról. A javaslatot előterjesztő Podma- niczky Béla elnök elmondta, hogy a tavaly februárban megválasztott öttagú elnök­ség csak egy évre vállalta el ezt a tisztséget, tehát esedé­kessé vált az újraválasztás. A szövetség 11 alapító tag­gal startolt, s ez a szám napja­inkig 97-re emelkedett. Ami azt is jelenti, hogy az elnök­ség létszámát is növelni kell, valamint módosítani az alap- szabályzatot az egy év alatt bekövetkezett változások szellemében. A választmányi ülésre átfo­gó beszámoló készül, mely felöleli a szövetség eddigi munkáját. Ebből előzetesként megtudtuk, a régi és új tagok egyaránt igénybe veszik az ügyfélszolgálat munkáját, na­ponta 40-45-en jelentkeznek személyesen vagy telefonon, hogy választ kapjanak egy- egy kérdésre. Mint azt az el­nök elmondta, többnyire két- három alternatívát adnak az ügyfélnek, s ebből azt választ­ják ki ami a számukra a leg­kedvezőbb. Különösen a vető­magok megválasztását illető­leg hangzik el sok kérdés je­lenleg, tekintettel a küszöbön álló vetési időre. Örömmel hallottuk, hogy Pest megyében az átla­gon felüli a gazdakörök száma, mely 1994 végéig Nagykőrösön is „megszüle­tett” a gazdakör, melynek bá­báskodásában nem kis szere­pe volt a Pest megyei Gazda­körök Szövetségének, amiért is az alakuló gyűlésen Pod- maniczky Béla elnök is meg­jelent. A megnyitó után Kása Ist­ván, a Nagykőrös és Vidéke Gazdasági Kamara elnöke tar­tott előadást, méltatva a gaz­dakörök fontosságát és részle­tesen elemezte a tagsággal járó előnyöket. Ezt követően névadásra ke­rült sor, az új gazdakörök Kedvezmények Kedvezményekkel vásárolhat­nak gépet a mezőgazdasági vállalkozók — jelentették be szerdán a Földművelésügyi Minisztériumban. A feltéte­lekről szerződésben állapo­dott meg a szaktárca, az OTP Rt. és az Állami Fejlesztési Intézet. A Mezőgazdasági Fejlesz­tési Alapból mindazok, akik 110-120-ra fog emelkedni. — Pedig — hangoztatta Pod- maniczky Béla — mi senkire nem erőszakoltuk rá magun­kat, a gazdák szövetségbe való tömörülése spontán je­lenség. Az elméleti és gyakorlati ismeretek iránti igény a tanu­lásban mutatkozik meg. Jelen­leg 16 gazdakörben folyik ok­tatás, melyhez ismert mező- gazdasági szaktekintélyeket sikerült megnyerni előadónak. Az elnöki beszámolót kö­vető hozzászólások a propa­ganda szerepét is méltatták, kiemelt helyen a médiák segí­tőkészségét, ami elengedhe­tetlen feltétele a kapcsolattar­tásnak. Mint elhangzott: a Pest Megyei Hírlap jó ügyet szolgál azzal, hogy felvállal­ta a mezőgazdaságban dolgo­zók rendszeres tájékoztatását. Hasonlóan értékelték a Pest Megyei Földművelési Hivatal által kiadott Pest Megyei Agárhírmondót — felelős ki­adója Tunyogi András — és a Gazda című szaklapot. Utolsó napirendi pontként az elnökség határozatot foga­dott el a választmányi ülés időpontjáról és a küldöttek számáról. Az ülésre március 8-án, kedden délelőtt 10 óra­kor kerül sor a megyeház dísztermében, melyre a gaz­dakörök az elnökön kívül két résztvevőt delegálhatnak. A választmányi ülés esemé­nyeiről és a hozzászólásokról helyszíni tudósításban számo­lunk majd be olvasóinknak. Nagykőrös fiának, Pándi Kál­mán neves mezőgazdásznak a nevét vette fel, amit már a belépési szándékát kinyilvání­tó 20 tag szavazott meg. Megválasztották a vezető­séget is. Elnöknek Balanyi Gézát, szaktanácsadónak He­gedűs Zoltánt és jegyzőnek Kovács Sándort. Mindhár­man az agrárágazatban tevé­kenykednek. A nagykőrösi gazdakör profilt kíván választani a tevé­kenységét illetően. Erre vo­natkozóan a következő ülé­sen döntenek. gépvásárláshoz sikeres pályázatot nyújtanak be, a beruházás 30 százaléká­ig, maximum 500 ezer forin­tig vissza nem térítendő álla­mi hozzájárulást kaphatnak. A megállapodás szerint az OTP a megvásárlandó gépet fogadja el a hitel fedezetéül, amennyiben 2 millió forint­nál kisebb összegű beruhá­zásról van szó. KERES — Biokertészek, dísznö­vény- és zöldségtermelők figyelmébe ajánlunk egy kertészfólia újdonságot. A POLISZVETÁN kerté­szeti fólia az ultraibolya sugarakat fotoszintézist és klorofillképződést gya­rapító vörös, infravörös sugarakká alakítja át. Ha­tására ellenállóbbak a nö­vények, kevesebb öntö­zést igényelnek, korábbi az érés és nagyobb meny- nyiségű a termés. * Öntözéstechnikai termé­kek forgalmazására vár­juk kistermelők, kerté­szek, mezőgazdasági szak­boltok jelentkezését, vala­mint az öntözéstechnikai eszközök iránt érdeklődő­ket, akiknek részletes in­formációt tudunk nyújta­ni ebben a kérdésben. * Változatos csemegekuko­rica-vetőmag kínálatunk van kedvező áron. Ezek közt megtalálható a patto­gatni való kukorica is. * Konzervuborkák és új cse­megeuborka-fajtákat aján­lunk a zöldségtermelők fi­gyelmébe, melyek ellenál- lóak a vírussal szemben, síkművelésre és támrend- szeres termesztésre egy­aránt alkalmasak. Zöld­ségvetőmagokból úgyszin­tén gazdag kínálatunk van. * Hazai viszonyokra tesz­telt szegfű és egyéb dug­ványokat kínálunk a kis­kert tulajdonosoknak vala­mint a nagybani növény- termesztőknek. Ezeket a virágdugnövényeket si­ma, gyökeres és előnevelt formában egyaránt meg lehet kapni. * 95 Ft/kg + 7%-os áron hí­zósertés-felvásárlást bizto­sítunk a gazdáknak Buda­pestre való beszállítással. Kérjük, minél többen je­lentkezzenek, keressenek bennünket telefonon vagy személyesen a megyei gazdakör címén. KÍNÁL Az oldalt írta Matula Gy. Oszkár TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Nem árt tudni! Aszálykárosultak megsegítése Az elmúlt öt évre a folyamatos aszály volt a jellemző, a tartós csapadékhiány kivált a ga­bonatermelőknek okozott komoly kárt. A ka­lászos vetésterületek 60-65, a kukorica vetés- területének 80-85 százaléka károsult meg olyan mértékben, hogy a termelőknek még a ráfordítás sem térült meg. A károk ellensúlyozásául született az a kormánydöntés, melynek értelmében az 1994-es termés megalapozását szolgáló talaj­előkészítő munkákhoz és a gabonavetés megindításához a termelők segítséget kap­hatnak. A vetési támogatást 2000 forintra nö­velték. Az állami garanc’avállalás az árpa termesztéséhez felvett hitelekre is érvénye­síthető, a keretösszeg maximum 14 ezer fo­rint hektáronként. Az aszály miatt veszteséges gabonaterme­lők a múlt évi hitelek banki meghosszabbítá­sa esetén az új lejárat időpontjáig 20 százalé­kos kamattámogatásra tarthatnak igényt, illet­ve a hozamkiesés arányában közvetlen támo­gatásban is részesülhetnek. Szintén az aszálykárosultakat érinti az a rendelet, miszerint azok a gabonatermelők, akiknél a hozamérték-csökkenés 50 százalék­nál nagyobb volt, hektáronként 1000 forintos támogatást kaphatnak. A fentiekkel kapcsolatban a gazdakörök szövetségénél lehet további információt kapni. Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége 1052 Budapest, Városház u. 7. II. em. 244. Telefon: 118-0111/367 Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960 Nagykőrösi „kistestvér”

Next

/
Oldalképek
Tartalom