Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-05 / 30. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KICSIKNEK — NAGYOKNAK 1994. FEBRUAR 5.. SZOMBAT Szabó Lőrinc A szél meg a nap Licskes-lucskos szürke bácsi megkergette (Hujj, hujj, én a szél va­utolérte gyök!) jól megverte kék udvarban seprűjével összetörte, megkergette a napot. kék udvarból kiseperte, Szél mondta: Hujj, hujj, hujj! kendőjébe bekötötte, Nap mondta: Bújj, bújj, bújj! mondjátok meg: hova tette? Szél kergette, Zsebretette a napot. utolérte, Zsebretette? Zsebre ő! jól megverte a napot Azért van most rossz idő. A cseresznyefa Az ablak alatt téli álmát aludta a hatalmas cseresznyefa. Olyan mélyen aludt, észre se vette, hogy közben elolvadt a hó, és a nap is magasabbról nézte már a megtisztult háztetőket. Ám ami­kor a tavasztündér járt a kertek alatt, a fa egyszeriben feléb­redt. Ágait megfürdette a nap sugarában, és virágba borult. Il­latozott, hajladozott, hívogatta a méheket, s azok jöttek is szép számmal a közelebbi és a távo­labbi kaptárakból egyaránt. A fa szétnézett maga körül. Be­szélgetőtársakat, barátokat kere­sett. Nagyon megörült, amikor észrevette, hogy a labdarózsa is felébredt hosszú álmából. — Ez ám a jó tavaszi reggel — mondta a labdarózsabokor- nak, s feléje biccentette koroná­ját. — Valóban csodálatos reg­gelünk van — bólogattak a szép fehér rózsák. Ä cseresznyefa szeretett vol­na még tovább társalogni a bo­korral, de valami furcsa, szokat­lan látvány kötötte le a figyel­mét. Az öreg diófa mellett, a kert sarkában, ahol tavaly csak egy homokkupac volt, most kis faházikó állt. Á tetejét szép bar­nára festették, az oldalát pedig zöldre. — Nahát! — csodálkozott a fa. — De jó kis építmény, va­jon hogy került oda? — Méhecske! — szólította meg a körülötte zsongó méhek egyikét. — Látod ott azt a házi­kót a diófa mellett? — Látom hát — mondta a méhecske, miközben virágról virágra szállt. — Tegnap építet­ték Bodrinak, nagyon örült ne­ki, azóta ki sem akar bújni a házból. — És ki az a Bodri?**— kí­váncsiskodott tovább a cseresz­nyefa. — Egy kutya, négy lába van, és nagyon szeret futkároz- ni. Majdnem olyan gyors, mint én, igaz, ő csak fut, én viszont repülök — felelte a méhecske és tovaszállt új virágok felé. Út­közben azonban meggondolta magát, visszafordult a cseresz­nyefához. — Szólok Bodrinak, hogy látogasson meg téged — mond­ta, és szárnyai már vitték is a kutyaház felé. A cseresznyefának gondol­kodási ideje sem maradt, mert Bodri máris ott termett. Leült alája vakkantott egyet, azután körbefutotta, majd az árnyéká­ba heveredett. — A barátom leszel? — kér­dezte tőle. A fa hajladozott, bólogatott, örült a kutyusnak. Ha majd nyár lesz. és tűz a nap, Bodri biztosan az ablak alatti cseresznyefa árnyékában fog hűsölni. Polgár Jutka Bag Állatbirodalom a nagyvárosban A világváros szívében is ta­lálható olyan rejtett oázis, mely felüdülést nyújthat ki- csinek-nagynak egyaránt. Már nem kell sokáig vár­nunk, hogy enyhébb szelek fújdogáljanak, és újra üdvö­zölhessük kedvenceinket megszokott helyükön. Távo­li világok üzenetét hozza el Leó, a szunyókálásában is te­kintélyt parancsoló oroszlán, páviánpapa, „aki” féltőn őrzi népes családját napkeltétől napnyugtáig, és Jumbó, „aki­nek” bár alig ütközik még a tejfoga, mégis akkora mint egy — elefánt. Kétlábú, négylábú, tollas vagy bundás barátaink szíve­sen veszik látogatásunkat, örömest fogadják a kistáská- ból előkerülő finom falato­kat. Ne kényeztessük őket túl­ságosan, étrendjüket bízzuk gondos ápolóikra, akik tudo­mányosan megszabott étlap alapján vigyázzák az állatok egészségét. Kép és szöveg: Tóth Sándor * Uj könyv a cserkészetről A közelmúltban jelent meg Gergely Ferenc A magyar cser­készet története 1910-től 1948-ig című könyve. Sok fotó­val, dokumentummal teszi szemléletessé ezt a nagy hagyo­mányú mozgalmat a mai fiata­lok számára. Militarista, anti­szemita volt-e a magyar cserké­szet? Aki elolvassa a könyvet, választ kap erre és még sok- sok kérdésre. Egy bizonyos, űrt tölt be a cserkészet megismerte­tésében ez a mű. Nekem mint cserkésznek, elolvasása után még jobban dobog a szívem egy olyan mozgalomért, amely Istent, hazát és embertársait szolgálja. Remélem, nagy ha­tással lesz határainkon innen és túl élő cserkész testvéreimre is. Hála a Jóisten éltető erejének, a sok viszontagságot megélt cser­készet napjainkban egyre in­kább virágzik, magasztos esz­méje egyre inkább teljed. Mind több és több fiatalt tart össze. A könyv elolvasása után még inkább megerősödhetünk ab­ban a hitünkben, hogy cserké­szetre szükség volt, van és Robert Baden-Powell, a cserké­szet megalapítója 1857—1941 szükség is lesz mindig. Gondo­lataimat Robert Baden-Powell, becenevén Bi-Pi, a cserkészet alapítója és egyben az első és egyetlen főcserkész gondolatai­val fejezem be. „Minden vala­mire való fiatalnak vágya, hogy hazájának valamilyen for­mában hasznára legyen. Erre legalkalmasabb, legnagysze­rűbb lehetőség, ha cserkész lesz.” Kriskó Zoltán A cica és az egér Volt egyszer a világon egy cica és egy egér. Egyszer az egér úgy gondolta, elhagyja az egérlyukat, hogy élelmet szerezzen. Jól körülnézett, nincs-e arra a cica. Amikor látta, hogy senki sincs a közelben, kimerészkedett. Keresgélt, ke­resgélt, talált egy szép kerek sajtot. Éppen el akart futni ve­le, amikor jött Kandúr Bandi, a cirmos cica. Cin-cin Cecí­lia — merthogy így hívták az egérkét — megijedt tőle. Megszólalt a cica: mondd, Cecília, miért nem tudunk mi barátságban élni egymással? Egerecske, nekem szép nagy a lakásom, költözz hozzám. Az egérke először húzódo­zott, de a cica rábeszélte a köl­tözésre. Elmentek együtt az egérke odújához, hívtak egy lo­vas kocsit, összepakolták az egérke holmiját, és elmentek a cica lakására. Boldogan éltek kettesben, egészen addig, amíg a cica barátai és rokonai meg nem érkeztek látogatóba. Ekkor Kandúr Bandi ráparan­csolt az egérkére, hogy főz­zön, takarítson, porszívózzon, mosson, mossa fel a konyhát. Szegény Cin-cin Cecília, mit tehetett, kénytelen volt min­dent megcsinálni, mert félt, hogy a sok macskarokon be­kapja, ha nem engedelmeske­dik. Ám erről szó sem volt. Bandi barátai csak ámultak, és megjegyezték: aranyat ér az ő szorgalmas Cecíliája. Fekete Krisztina lsaszeg 2. osztályos Jeles napok Gyertyaszentelő Boldogasszony Február 2. A római katolikus egyház Szűz Mária tisztulásának ünnepeként február 2-án tartja Gyertyaszen­telő Boldogasszony napját. A régi rómaiak február, illetve Plú­tó tiszteletére égő fáklyákkal jár­ták körül a várost, s vesszővel igyekeztek egymást a bűnöktől megtisztítani. Ezzel párhuzamo­san a keresztények gyertyás kör­menetet tartottak. A 7. század­ban Ildefens toledói püspök ír­ja, hogy „a keresztények Mária tisztulása napján gyertyákkal ke­zükben, dicsőítő énekeket és zsoltárokat énekelve a templo­mok és a szent helyek környé­kén körmenetet tartanak”. A gyertyák megszentelése azon­ban későbbi eredetű. A szertar­táskönyvekben a 10. század előtt nem fordult elő. Európai el­terjedése a 12. századra tehető. A Pray-kódex szerint nálunk ezen a napon először a tüzet ál­dották meg, és ennél a tűznél gyújtották meg a gyertyákat. Mint más szentélményekhez, a szentelt gyertyához is számta­lan hiedelem fűződött. A római katolikus családok gyertyaszen­telő napján több gyertyát is vit­tek a templomba megszenteltet­ni. A szentelt gyertyákat otthon falra akasztották, vagy a ládafiá­ban, a szekrényben tartották, s vihar idején vagy a haldokló mellett meggyújtották, majd üvegpohárral borították le. A néphit szerint a kialvó láng ki­szívta a betegséget. Tóth Laura Zsámbok 7. osztályos Szabó Lőrinc Nyitnikék Alszik a hóban Lombnak, virágnak a hegy, a völgy; nyoma sehol, hallgat az- erdő, fekete csontváz hallgat a föld. a fa, bokor, Mikor legutóbb s halotti csipke jártam itt, a díszük is, nyár nyitogatta az a törékeny pipacsait, tündéri dísz, a nyár nyitogatta, mit rájuk aggat temette az ősz; éjszaka és volt, aki vesztett, fehér kezével és nincs, aki győz. a zúzmara. Gyerekrejtvény Világbajnok Pest megyéből Kedves gyerekek! Mai rejtvényünk Pest megye egyik települé­sén élő világbajnokról szól. Vízszintes L: Sokaságok 8. A világbajnok neve 13. Karjával hosszan átfogva tart 14. Azonos betűk 15. Az egyik szülő be­cézve 16. A Tiszába siető folyó neve 17. Környékére 18. Dezer- tőr 19. Római 1. 20. Személyes névmás 21. Sziget neve 23. Építőanyag 25. Találni 28. A világ legmagasabb hegysége 31. Dagadó 32. Amely személy 35. A Kawasaki is ez 37. Fohász 39. Fafeldolgozó üzemben dolgozó 40. Zenemű befejező része 4L Festő 43. Román templomáról híres község 45. Származik 46. Az Opel magyar típusa Függőleges 1. A Pest megyei település, ahol a világbajnok la­kik 2. Gyilkolok 3. Van bátorsága hozzá 4. El tudná fogni 5. Nemesi cím 6. Kiejtett betű 7. Kút Rómában 8. USA-légitársa- ság 9. Máj termeli 10. Színházi alkalmazott 11. Ki nem állhat 12. A Tüskervár egyik szereplője 18. Gardrób 22. Meleg hatá­sára elfolyó 24. Képfelvevő készülék 26. E. Ö. 27. Tempó-e? 29. Klausztrofóbiában szenvedő 30. Csőbe húz 31. Ebben a sportágban világbajnok megyénk lakója 33. Fekete István re­gényhőse 34. Olasz névelő 36. Ravasz állat 38. Magyar Olim­piai Bizottság 39. Telefonon továbbítható írásos üzenet 42. An­gol név becézve 44. Ellenérték Kedves gyerekek! A dőlt betűvel szedett sorok megfejtését március 10-éig küldjétek be szerkesztőségünk címére. Ne feled­jétek! Már egyetlen helyes megfejtéssel is lehet nyerni. z 3 4­5 1----­J — T~ 3 40 8 1 a L __ M tó 18 20 H h 25" 7* 25 26 27 28 23 3Ó 3t 32 33 3* 35 36 37 38 is 4o 44 42 43 4+ L 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom