Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-24 / 46. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. FEBRUAR 24., CSÜTÖRTÖK Több földre van szükség a magyarországi németek kárpótlásához Megtorpedózott jugoszláviai reform? Gondjaik orvoslását kérik Hárommillió dinár — fedezetlenül A Magyarországi Németek Szövetsége (MNSZ), mint csúcsszervezet és Pest megyei érdekképviselete a közel­múltban körlevélben kérte fel a szövetség Pest megyei kongresszusi küldötteit, hogy adjanak tájékoztatást a kár­pótlási törvény helyi megvalósításáról, és számoljanak be a községekben felmerült kárpótlással kapcsolatos gondok­ról. A tájékoztató levelek több olyan problémára hívták fel a figyelmet, amelyek nemcsak Pest megyére érvénye­sek, hasonló a helyzet Tolnában és Baranyában is. Az MNSZ február 17-én fó­rum keretében megvitatta a kül­döttekkel a kárpótlás során fel­merült gondokat, amelyek kö­zül most csak a legsúlyosabba- kat emeljük ki, amelyek kor­mányszintű orvoslást igényel­nek. Hasonló megbeszélést tar­tottak Pécsett is. A Budapest környéki, illetve a Dunakanyarban lévő közsé­gek (Pilisborosjenő, Pilisvörös- vár. Solymár. Budaörs, Sziget- szentmárton, Nagybörzsöny) te­rületén általános probléma a fő­város vonzáskörében, a frek­ventált területeken fekvő föl­dek árának felértékelődése, úgy is mondhatnánk „felveré­se". Sok helyi lakos kisebb érté­kű kárpótlási jegyeivel egysze­rűen nem jut szóhoz a licitálá­soknál, mert milliós értékű kár­pótlási jegyekkel „idegenek” vásárolják fel a földeket. Egy szigetszentmártoni levélből ki­derül, hogy Ráckevéről, Csáp­ról főleg hadifogsági kárpótlás­ból származó jegyeket vásárol­tak fel, és megbízásos alapon mártoni földeket vettek vele, ki­szorítva ezzel a kárpótlást kés­ve megkapókat a földhöz jutás lehetőségéből. így a föld eleve nem elég. Sérelmezik még az őshonos helybeli lakosok, hogy állami földalapra is bárki licitálhat, il­letve éppúgy vásárolhatnak föl­det azok az emberek, akik csak a háború után, vagy 1-2 éve költöztek a faluba, s így a hely­beli régi tulajdonosoknak meg­nehezítik a földhöz jutást. Az elkeseredés gyökere A magyarországi németek több­ször hangot adtak elkeseredé­süknek amiatt, hogy vagyoni kárpótlásuk csak a 2. kárpótlási törvény alapján vált lehetővé, így eleve késéssel és hátrány­nyal indultak a földekért, hi­szen azok már addigra jórészt új tulajdonosokra találtak. Szá­mos esetben egy földterületre 2-3 volt tulajdonos is igényt tarthat. A budaörsi németek sérelme­zik, hogy nem vehettek részt a Budapesten tartott árveréseken, viszont a budaörsi licitálások­nál bárhonnan az országból je­len lehettek. Pilisborosjenői pa­nasz, hogy az 1993. augusztusi igényekhez képest ma már többszörös a túljelentkezés és „a tsz több földet már nem je­löl ki. Állami föld viszont nincs”. Hasonló panaszokat idézhetnék még pilisvörösvári és solymári levelekből is, me­lyekben a termelőszövetkeze­tek pereiről, illetve „időhúzásá­ról” olvashattunk. Lassú a hivatalos intézkedés Általános panasz még Pest me­gyében a hivatalos elintézés las­súsága, és a hiányos adatszol­gáltatás a hivatalok között. A küldöttek elmondták, hogy a fő­városi és a Pest megyei földhi­vataloknál a hiányzó adatok ke­resésének elhúzódása miatt so­kan csak késve tudták igényei­ket beadni. Budaörsi levél sze­rint elutasítottak igényeket el­kobzott, valamint államosított vagyonra azzal, hogy azt okira­tokkal nem tudták igazolni. Az elkobzáskor erről igazolást nem kaptak. Szigetszentmártonban a föld­hivatal nem mérte ki három hó­napon belül a vásárolt földeket, s a tulajdonosok maguk mérték ki egymás között a területet, hogy meg tudják művelni. „A második árverés területén még áll a tsz kukoricája. A vett föl­det megművelni a kijelölés hiá­nyában és a korai hó miatt nem tudtuk. Talán tavasszal vagy jö­vőre.” Felmerült a községi közös tu­lajdonú legelők felosztása is, amelyeknél az jelent gondot, hogy helyrajzi szám hiányában senki nem tudja igazolni, hogy a közös legelőkből pontosan melyik részterület volt a tulaj­donában. Előfordult olyan eset is, például Pilisborosjenőn, hogy a volt közös legelőre idő­közben fenyvest telepítettek, mely most az erdőgazdasághoz tartozik. Az idézett panaszok nem he­lyi torzsalkodások, hiszen a tu­lajdonuktól megfosztott gaz­dák nagyon is örülnek, ha újra földhöz jutnak és a saját birto­kukon gazdálkodhatnak. A kül­döttek elmondása szerint idős emberek valósággal megfiata­lodnak a gondolattól, hogy újra „földtulajdonosok” lehetnek. Ez az országnak is alapvető ér­deke. A Magyarországi Németek Szövetsége, mint csúcsszerve­zet a Pest megyei és Baranya megyei érdekképviseletekkel egyetértésben a hazai német­ség kérését tolmácsolja a ma­gyar kormánynak, a földműve­lési miniszternek, az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hi­vatal elnökének és az érintett megyei földhivataloknak, hogy tegyenek lépéseket e visszássá­gok megszüntetésére. Az érintettek kérik, hogy mi­előbb biztosítsanak elég földtar­talékot a gazdaságok földjei­ből, valamint a tsz-ek használa­tában lévő állami földekből a megyei kárpótlási hivatalok ja­vaslatai alapján. Tegyék lehetővé, hogy a volt földtulajdonosok elsőbbsé­get élvezzenek a földek vásárlá­sánál, valamint a helyi lakosok előnyben részesüljenek az or­szág más részeiből licitálókkal szemben. Az licitálhasson elsősorban földtulajdonra, aki földkárpótlá­si jeggyel rendelkezik. Mérjék ki a földeket A földhivataloknál gyorsítsák az ügyintézést azáltal is, hogy azok a személyek, akik nem tudják állami tulajdonba vételi határozattal igazolni a vagyo­nelkobzást, mert nem kaptak er­ről hivatalos okmányt, igazol­hassák a sérelmeket tanúkkal. A földhivatal mélje ki a föl­deket a megadott időn belül. Szabad terület hiányában hozzájuthassanak az igénylők a közös tulajdonú legelőkből rá­juk eső részre is, s amennyiben ez már nem felosztható (példá­ul védett terület) arányos kárté­rítést kaphassanak. A Magyarországi Németek Szövetsége e kéréseket levél­ben is megfogalmazta és eljut­tatja a cikkben felsorolt hatósá­gok vezetőihez. M. Á. G. * A cikkben fölvetett problémák nemcsak a magyarországi né­meteknek okoznak gondokat, hanem sok Budapest környéki településen, egyes nagyváros környéki falvakban és üdülőte­rületeken élőknek — szárma­zástól függetlenül. A szerkesztő' Szabad az út Japánba Kormányközi légiközlekedési megállapodást írt alá tegnap reggel Schamschula György közlekedési, hírközlési és víz­ügyi miniszter, valamint Tsat- sumi Koichi, Japán budapesti nagykövete. A megállapodás aláírását az tette lehetővé, hogy a Malév gépparkja a fejlesztések során alkalmassá vált hosszú távú re­pülésekre. A tegnap megkötött egyezmény az első légügyi szerződés a két ország között. Schamschula György ki­emelte, hogy e szerződés meg­kötése nem csupán a Magyar- ország és Japán közti utasfor­galom fellendülésének jelentős állomása záloga, hanem a köz­vetlen járatok által lényegesen kényelmesebben utazhatnak hazánkba azok a japán üzlet­emberek, akik tőkéjüket itt kí­vánják befektetni. Pákay Andrástól, a Malév vezérigazgatójától megtud­tuk, hogy menetrend szerinti járatok csak az 1995-ös év­től indulnak, ugyanis a ma­gyar gépeket fogadó osakai repülőtér várhatóan ekkorra válik alkalmassá a fogadás­ra. Japán gépek egyelőre nem közlekednek hazánk­ban. A Malév ebben az év­ben 40 charter-járatra kötött szerződést, így már tavasztól közvetlen járaton utazhatnak Japánba a turisták és az üz­letemberek. S. L. Míg a rezsimhű sajtóban és az államilag szigorúan ellen­őrzött belgrádi tévében na­ponta hozsannázzák az Avra- movics-féle munkacsoport ál­tal megalkotott, a szerb— montenegrói államalakulat pénzügyeit és gazdaságát ren­dezni célzó program első eredményeit, a kisszámú el­lenzéki tömegtájékoztatási eszközök egy részében napvi­lágot látott a szerbiai kor­mány első „torpedója”, amely minden bizonnyal pre­cedenst teremt(het) az intéz­kedéscsomag eddigi, nem túl nagy eredményeinek a meg­semmisítésére. Arról van szó ugyanis, hogy az újbelgrádi traktorgyár ultimátumot inté­zett a szerb kormányhoz: vagy sürgősen biztosít számá­ra csak az első „nekifutás­ban” hatmillió dinárt, vagy pedig számolnia kell a mi­niszterelnökség épülete előtti tüntetésükre. A Sainovics- kormány — úgy tűnik — egy pillanatig sem habozott, s máris átutaltatott hárommil­lió dinárt (körülbelül száz- nyolcvan millió forintot) a mintegy nyolcezer dolgozót számláló traktorgyárnak. A jelek szerint a napokban tel­jes bizonysággal számolhat­nak az újabb küldeményre. Az üggyel kapcsolatban tudni kell, hogy a szakértői csoport szerint csak abban az esetben lehet újabb dinármeny - nyiséget piacra dobni, ha an­nak a Nemzeti Bankban kon­vertibilis valuta- vagy arany- fedezete van. A szóban forgó esetben azonban erről szó sincs. A szakemberek körében semmilyen véleménykülönb­ség sem tapasztalható, s mind­annyian elítélik a szerb kor­mány gyávaságát. Lépését an­nál is inkább érthetetlennek tartják, mert a jelenlegi felál­lásban már csak néhány na­pig, esetleg két-három hétig fog létezni. A nemrég megvá­lasztott szerbiai parlament ugyanis a közeljövőben új kormányt fog hivatalába iktat­ni, tehát a Sainovics-kabinet- nek egyáltalán nem volt ve­szíteni valója és mégis —lát­szólag — megijedt a traktor­gyáriak tüntetéssel való fe­nyegetésétől. A nagyüzemben egyéb­ként két szakszervezet műkö­dik. A magukat önállónak ne­vező a múlt (?) rendszerben gyökerezik, tehát egyértel­mű, hogy ki irányítja tevé­kenységét. A Független Szak­szervezet azzal vádolja a „konkurens céget”, hogy fe­dezni igyekszik a gyár vezeté­sének zsarolási manőverét. Az elmondottakból egyér­telmű a következtetés; rá kell venni a dolgozók kisebb-na- gyobb csoportját a fenyegető­zésre és máris dől a pénz a házba! A szerb kormány tehát az önnön pártja által létrehozott szakértői csoport amúgy is túlzott reményekkel és derű­látással megalkotott prog­ramját igyekezik a fedezet­len pénzkibocsátás zavaros vizeire irányítani. S ez alig­ha a naivitás következmé­nye, különösen ha tudjuk, hogy ugyanez az összetételű kabinet január 24-e, vagyis a legújabb, belsőleg konverti­bilis dinár megjelenése óta nem nagyon törte magát az intézkedéscsomag népszerű­sítése terén. Both Mihály Meg ezer tonna üveghulladékot feldolgoznak Panaszkodnak a kertészkedók A Tungsram Rt. Váci Fény­csőgyárából nagy halomban szállítottak ki törött fénycsö­veket a város határába, neve­zetesen a Csatamezó' neveze­tű területre. Kertes házak sora áll itt. hétvégi telkesek művelik kis parcelláikat. Őket bosszantja a legjobban a levegőben szál­ló finom üvegpor, melynek szemcséi rárakódnak a növé­nyekre, szennyezik a környe­zetet. Bíró György, a város kör­nyezetvédelmi vezetője írja lapunknak: „Alig, hogy elkez­dett javulni az idő, felkeres­tek a csatamezői lakosok. Olyan sok itt az üvegpor, hogy idén sem lesz termésünk miatta — mondták. A helyszí­ni szemle alkalmával kedve­zőbb kép fogadott, mert az Ál­lami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat intézke­dett. ” Az egyre fogyó üveghe­gyet a Natura Kft. dolgozza fel. s tisztított fénycsőtermék­ként teszi alkalmassá ipari cé­lokra. A szabad ég alatt már nem kell ilyen műveletet foly­tatniuk, csak a tető alatt elhe­lyezhető mennyiséggel foglal­koznak. Ám mint az ÁNTSZ vizsgálatakor kiderült: a mű­veletet végző gépsor meghi­básodott, ennek következté­ben kerültek finom üveg­szemcsék a környék levegőjé­be, s rakódtak le ismét a tala­jon. Gépjavítás és alkatrészbe­szerzés következik, s amíg ez meg nem történik, az ÁNTSZ álláspontja szerint nem lehet folytatni a mun­kát. Bíró György Kutasi Zsu­zsannától, a váci gyár környe­zetvédelmi vezetőjétől tudta meg, hogy még 1000 tonna üveghulladékot dolgoznak fel. A munkát május 31-éig engedélyezte az ÁNTSZ. Csakhogy a helyszíni szem­lén az is látható volt: némely, korábban már megszüntetett hibák ismét előfordulnak. Az épület kertészeti területekre nyíló ablakai betörtek. Több figyelemre, nagyobb gondos­ságra lenne szükség — állapí­totta meg a különleges hulla­dékokkal foglalkozók vállal­kozásáról Bíró György. K. T. I. Manesmann és Siemens új vállalata Terjeszkedik a nyomtatóbirodalom Év végére már 45—50 partnerrel szeretnénk együttműköd­ni — jelentette ki a Manesmann Tally Magyarország kép­viselet-vezetője, Pintér Zoltán az MT Wien és az MT Ma­gyarország sajtótájékoztatóján. A Manesmann és a Siemens közös vállalata a Manesmann Tally Európa egyik legna­gyobb számítógép-nyomtató és -forgalmazó cége. Az MT Wien 1993 elején szerződést között a Szinva Nett Kft.-vel és több más céggel az MT- nyomtatók forgalmazására. A kft.-k mint a magyarországi forgalmazók közvetlen eladá­sokat is végeztek, amellett, hogy szervezték a viszontela­dási hálózatot. A tavalyi kísér­leti év után az MT Wien úgy döntött, hogy a magyarországi forgalmazást egy cégen keresz­tül bonyolítja le, így jött létre egy új vállalat budapesti szék­hellyel, a Manesmann Tally Magyarország. Ez a cég gon­doskodik a termékimportról, a vámkezelésről, a készletezés­ről, a viszonteladók szakmai hátteréről, a garanciális kötele­zettségek ellátásának szervezé­séről. A tegnapi tájékoztatón jelentették be az új felállást, valamint bemutatták az MT legújabb termékeit. Ezzel az MT 26 féle nyomtatót tud szál­lítani alapkiépítésben: matrix-, lézer-, infrasugaras és sor­nyomtatókat. Az ár a 19 ezer forintostól a 960 ezer forinto­sig széles skálán mozog. A ma­gyarországi képviselet vezető­je, Pintér Zoltán azt ígérte, hogy a viszonteladók ugyan­olyan feltételek mellett dolgoz­hatnak. Kijelentette, hogy igen jó árkonstrukciót és nagyon jó kiszolgálási feltételeket kap minden olyan forgalmazó, aki MT-termékeket vesz fel kíná-

Next

/
Oldalképek
Tartalom