Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-24 / 46. szám
É PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1994. FEBRUÁR 24., CSÜTÖRTÖK 7 Fegyvertelen Nimródok így február vége felé még meglehetősen bizonytalan az időjárás. Lehet eső, lehet sár, vagy visszatérhet a kopogós téli idő. Kanálfülő barátaink azonban figyelmen kívül hagyják ezt az apróságot, ha az első tavaszi fuvallat feléleszti bennük a szerelem tüzét. A mezei nyúl ugyanis az év jelentős részében hajlandó a házaséletre, nem lehet tehát elég korán kezdeni a „fészekrakást”. S ha már lagzi van, nem maradhat el a tánc sem. Ennek voltunk tanúi egy ilyen februári napon. Az erdőből kiérve egy kopár szántóföld mentén sétálunk végig, amikor az egyik barázdából előbukkant a tapsifüles. „Antennáját” magasra emelve feszülten figyelt. Várt „valakit”, aki csakhamar megérkezett nyúlné képében. Rövid szag- lálódás után megkezdődött a hajsza. Nvulaink néhány méteres körben űzték, hajtották egymást hosszú perceken keresztül. Azt mondják, a szerelem vak és elbutít. Hosszú lábú barátaink amúgy sem dicsekedhetnek egetverő talentummal, de a násztánc kevéske eszüket is elvette. Minden rejtőzködés nélkül nézhettük végig kerge játékukat. Kép és szöveg: Tóth Sándor Háziasított farkas Nyíregyházán Szántó János, a.Sóstó-erdei Szabadidő Park vadasparki egységének vezetője 7 napos korától neveli Axel nevű farkasát. A szelíd és igen barátságos állat egy kanadai fehér és egy szibériai szürke farkas kölyke Atomerőmű gyermekeinknek Képzeljünk el egy atomerőművet. Nem olyat, mint a paksi, hanem amilyen elfér egy focipályán, egy lakótelep tövében, rendkívül olcsó, biztonságos, és egyáltalán nem szeny- nyező. Gyermekeink már ilyen erőműveket használhatnak — derült ki abból a sajtótájékoztatóból, amelyet Carlo Rubbia professzor, Nobel-díjas fizikus tartott az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság épületében, magyarországi látogatása és az MTA tagjává választása alkalmából. Ismertette legújabb kutatási témáját a biztonságos nukleáris energiaellátás köréből. Carlo Rubbia 1989—93. között volt az Európai Részecskefizikai Laboratórium, a CERN főigazgatója. Emellett végezte kutatásait, és az elmúlt év tudományos szenzációjaként dolgozta ki megoldási javaslatát az emberiség energiakrízisére, egy olyan atomreaktor tervét, amelyben a maghasadásos uránium helyett tóriumot alkalmaznának. A reaktor alapja egy 4—5 méter átmérőjű részecske- gyorsító, ahol a neutronokat állítják elő, amivel a tóriumot bombázzák. A neutronok termelése és ezáltal az egész folyamat szabályozható. Nem lehetséges a túlszaladt láncreakció, nincs többé katasztrófa, újabb Csernobil. A reaktor 40—50-szer nagyobb energiát ad a betáplált- nál, amely tiszta, mert nem tartalmaz hosszú élettartamú mérgező izotópokat, amelyekről közismert, hogy bomlási idejük két és fél millió év is lehet. Ez a működési elv az atomfegyver terjedésének is gátat vethet, hiszen ezek alapja a hagyományos nukleáris atomerőművek maradék hasadóanyagai. Ilyenek itt nem keletkeznek, így melléktermék nélkülinek tekinthető a találmány. Kérdésekre válaszolva a professzor elmondta, hogy jelentős a magyar tudósok segítsége ebben a kutatásban is, és Magyarország CERN-beli tagsága elősegítheti, hogy a találmány előnyeit hazánk is élvezhesse. Kérdésre, hogy milyen földrajzi kritériumokkal telepíthetők majd ezek az erőművek, a professzor kifejtette, hogy itt is fontos problémát sikerült megoldani, mert a biztonsági gondok miatt védősávokkal látták el a hagyományos nukleáris erőműveket, míg a gyorsító által meghajtott energiasokszorozó kicsinysége, biztonságossága, rugalmassága alapján városok közvetlen szélére is telepíthető. Carlo Rubbia az első erőmű működésének és az ipari gyártás elindulásának 5 évet jósolt. Lehet, hogy az ezredforduló Pest Megyei Hírlapjában új helyi kiserő- művek nyitásáról olvashatunk majd? Nánási Tamás Hatezer faj veszélyben Pusztuló madárvilág Gólyavédelem világszínvonalon Jelentős mértékben — csaknem háromszázra — nőtt a gólyafészkek, s velük együtt „lakóik" száma az utóbbi évek során Zalában. A növekedés örvendetes, oka már kevésbé: ugyanis zömmel gyűrűzött „menekült” gólyák érkeztek Németországból és Ausztriából az ottani élőhelyeik romlása, a területek sa- vasodása miatt. Többek között ez a jelenség ösztönözte a madár latin nevét viselő zalaegerszegi Ciconia Klub létrejöttét és — általuk — egy védnökhálózat szervezésének elindítását. A főként madártani egyesületi tagokra épülő hálózatban minden védnök egy-egy fészek, illetve gólyacsalád sor- | sát kíséri figyelemmel. A világon számon tartott mintegy 9600 madárfaj közül az elmúlt években több mint 6000 fogyásnak indult. Ezt a riasztó hírt jelentette a World Watch című amerikai környezetvédelmi folyóirat legfrissebb számában. Csaknem 1000 fajt közvetlenül a kihalás veszélye fenyeget. Sok madárfaj számára a fő veszélyt a természetes élettér elvesztése jelenti, például az erdők kiirtása miatt. Nem kevésbé drámai következményekkel jár a madárvadászat is. Csak Olaszországban évente 50 millió énekes madár végzi a háziasszonyok lábasaiban. Egyedül Ciprus fölött évente 3 millió költöző madarat puffantának le délre vándorolásuk közben — panaszolja a folyóirat. Nem kevés kárt okoznak a mezőgazdaságban használt vegyszerek, valamint a gyakori tankhajó-katasztrófák. A madarak eltűnése annál is nyugtalanítóbb, minthogy ezek a kis állatok nagyon érzékeny jelzéseket küldenek az embernek a Föld környezeti állapotáról. „Ahogyan valaha egy kanári hirtelen kimúlása egy szénbányában azt jelezte a bányászoknak, hogy életveszélyes mennyiségű szénmonoxid halmozódott fel, úgy a világszerte elterjedt madárfajok — mint például az európai gólya vagy az észak-amerikai kakukk — eltűnése a Föld környezeti egyensúlyának vészes megbomlását jelzi — figyelmeztet a World Watch.
