Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-24 / 46. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. FEBRUÁR 24., CSÜTÖRTÖK 3 14 milliárdos hiány A főváros költségvetése A fővárosi önkormányzat MDF-kép viselőcsoportja jelenlegi formájában nem fogja megszavazni a költségvetést — jelentette be tegnap sajtótájékoztatón Demeter Ervin frakcióvezető'. A Budapest gazdálkodását meghatározó rendelettervezetről várhatóan a mai közgyűlésen fognak szavazni a városatyák. A főváros kiadása ebben az esztendőben a tervezet szerint 69 milliárd forint lesz, a bevételi oldal ezzel szemben 14 milliárddal kevesebb. A hiányt hitelek felvételével kívánják megoldani a költségvetés készítői, az MDF képviselő- csoportja szerint azonban erre egyáltalán nem lenne szükség, ha a bevételeket nem tervezték volna alul. Úgy vélik, hatalmas tartalékok vannak a privatizációban. Hat olyan közüzem van, amely már átalakult, a legnagyobb bevételhez a Vidámpark és a Gázművek privatizációjából lehetne jutni. Az iparűzési adót egymilliárd forinttal, az illetékbevételeket 800 millió forinttal alultervezték. Az intézmények saját bevételeinél is legalább egymilliárd forinttal többet lehetne tervezni. A kiadási oldalon is több olyan összeg van, amellyel értetlenül állnak szemben az MDF-es képviselők. A kétütemű-programra elkülönített pénzt például túl soknak tartják, hiszen bebizonyosodott, hogy az eddigi intézkedések nem érték el a kívánt célt. Elfogadhatatlannak tartják, hogy hajléktalanok elhelyezésével foglalkozó alapítványoknak 76 millió forintot adjon a főváros, miközben a pénzek felhasználását nem tudja ellenőrizni. Az MDF-es képviselő- csoport szerint amennyiben a főváros felvállalja ezt a feladatot, akkor saját intézményi hálózatot kell kiépítenie, mert az ellenőrzést csak ilyen formában tudja megoldani. Túlzottnak tartják azt is, hogy a tervezet szerint a főpolgármester 750 millió forint felett rendelkezik; ez az összeg az évközi városüzemeltetési céltartalék. Úgy vélték, az elmúlt három évben nem vívott ki magának akkora bizalmat a főpolgármester, hogy ezt a közgyűlés bátran, megszavazhatná. Emellett a főpolgármesteri rendezvényekre tervezett csaknem 16 millió forintot is túl soknak tartják. Támogatják viszont az erre az évre tervezett fejlesztéseket, amelyre 24 milliárd forintot különítettek el a költségvetésben. Ezt a pénzt zömében közlekedésfejlesztési és vízgazdálkodási feladatokra költenék. A képviselőcsoport azzal viszont nem ért egyet, hogy a beruházások költségeinek csaknem 60 százalékát hitelből fedeznék, s mindössze kilenc százalék lenne a saját forrás. Azt is kifogásolták, hogy erre az évre a parkolás fejlesztésére mintegy 300 millió forintot terveztek, ugyanakkor a fővárosnak egyáltalán nincsen bevétele a parkolásból. Egy kérdésre válaszolva a városatyák megfogalmazták: az SZDSZ folyton hangsúlyozza, hogy amennyiben megnyeri a választásokat, olcsóbb lesz a közigazgatás. Azonban ennek éppen az ellenkezője tapasztalható a fővárosi önkormányzatnál, ahol az SZDSZ már most megmutathatná, hogyan lehetne csökkenteni a költségeket. Míg 1992-ben 606 millió forintba került Budapest közigazgatása, addig 1993-ban már ez a szám csaknem 800 millió. Erre az évre pedig 1 milliárd 121 milliót terveznek, ami azt jelenti, hogy két év alatt csaknem duplájára nőttek az igazgatási apparátus kiadásai, miközben a feladatok nem változtak. Halász Csilla s * Újabb rendőrségi akció a MIEP ellen Ünnepség a sajtószabadság jegyében Jól halad a jelöltállítás: a listák jószerével elkészültek, s immáron százharmincöt egyéni választókerületben van jelöltje a Magyar Igazság és Élet Pártjának — jelentette be tegnap sajtótájékoztató keretében Horváth Lajos, a párt társelnöke. Horváth Lajos elmondta:. annak ellenére, hogy egy február 18-án történt aláírásgyűjtő ív elkobzása alapján a rendőrség akadályokat kíván gördíteni útjába, a MIÉP nemrégiben indított, s népszavazás kiírását célzó aláírásgyűjtő akciója minden bizonnyal eredményesen zárul majd. Csurka István, a párt másik társelnöke a MIÉP március 15-i megemlékezésének előkészületeiről számolt be. Elmondta: az ünnepség a budapesti Szabadság téren lesz, s a tervek szerint a sajtószabadság áll majd a szónoklatok, megemlékezések középpontjában. — Mivel a közelgő választások tisztasága kerülhet veszélybe azzal, ha nem juthat megfelelő nyilvánossághoz valamennyi parlamentbe jutásért küzdő párt, politikai szervezet, a MIÉP a kampányidőszak legfontosabb kérdésének azt tartja: lesznek-e kísérletek a sajtó- szabadság korlátozására, egyes szélsőségesnek titulált pártok — így a MIÉP — híreinek elhalgatására — jelentette ki az író-politikus. Újságírói kérdésre válaszolva Csurka István végezetül elmondta: a vasárnapi, Budapest Sportcsarnokban tartott, s az ő és Torgyán József nevével fémjelzett választási nagygyűlés létrejötte, s az iránta megnyilvánult óriási érdeklődés azt bizonyítja, hogy van esély a nemzeti erők összefogására, választási győzelmére. (ribáry) Falugazdász pályázat Befejeződött a falugazdász pályázat elbírálása a Földművelésügyi Minisztériumban — jelentette be Medgyasz- szay László, a szaktárca államtitkára. Az államtitkár elmondta: a minisztérium 741 jelölttel kötött szerződést. Eredetileg úgy tervezték, hogy 700 falugazdásszal kötnek szerződést, ám menet közben kiderült: megteremthetők az anyagi források a több falugazdász foglalkoztatásához. Mivel számos helyen annyira szükségét érezték egy ilyen szakember foglalkoztatásának, a helyi ön- kormányzatok bizonyos költségeket átvállaltak az államtól. Várhatóan a falugazdász-hálózat ezek után is tovább bővül. E program finanszírozására jelenleg mintegy 850 millió forint áll rendelkezésre. Kormányülés Tervezet az erdőbirtokosságról Többek között a társadalom- biztosításról szóló 1975. évi törvény módosításáról, illetve kiegészítéséről tárgyal mai ülésén a kormány. A javaslat szerint a jövőben a nyugdíjemelésnek a tárgyévet megelőző naptári évben történt tényleges nettó átlagkereset-növekedéssel kell megegyeznie. A jelenlegi szabályozás szerint még a tárgyévben várható keresetnövekedéshez igazítják a nyugdíjakat. Szó lesz a nők nyugdíjkorhatárának emeléséről is. Ennek az a lényege: a dolgozó dönthesse el, hogy mikor megy nyugdíjba. A testület előterjesztést hallgat meg a Nemzeti Alaptanterv tantervi alapelveinek kiadásáról szóló kormányrendeletről. Téma lesz a helyi önkormányzatok ez évi új induló címzett támogatása, valamint az ezzel kapcsolatos törvény kiegészítése is. Erre az évre 4 milliárd forint maradt új cél- és címzett támogatásra, miután 29 milliárd forintnyi fejlesztést már korábban jóváhagytak az 1994-es esztendőre. A kormány várhatóan felhatalmazza a külgazdasági minisztert, hogy Szlovéniával megkösse a szabadkereskedelmi megállapodást. A két ország kereskedelmi forgalma az 1991. évi 110 millió dollárról 1993-ra 200 millió dollár fölé nőtt, 80 millió dolláros magyar aktívummal. Előterjesztést hallatnak meg az árutőzsdéről és a tőzsdei határidős ügyletekről. A törvényjavaslatot az indokolja, hogy jogilag még nincs szabályozva az árutőzsde működése, miközben tavalyi forgalma 12,3 milliárd forint volt, ami húszszorosa a négy évvel ezelőtti induló éves forgalomnak. Napirendre kerül az erdőbirtokossági társulásokról szóló törvénytervezet, valamint a részarány- földtulajdon önálló ingatlanná átalakításával kapcsolatos költségtérítés. Szó lesz egy japán támogatással felállítandó Termelékenységi Központról, valamint Záhony és térsége gazdasági fejlesztéséről. Lapértesülésekkel szemben nincs viszont napirenden a lakossági valutakeret emelése. Kérhetik a rászorulók Kiegészítik a családi pótlékot (Folytatás az I. oldalról) A mostani rendelet értelmében a 6 éven aluli gyermekek 2000 forintot, a 6 és 10 év közöttiek 3000 forintot kapnak, a 10 és 14 év közöttiek után 4000 forintot, míg a 14 éven felüliek után 6000 forint vehető fel. A fenti összegek azokra a gyermekekre vonatkoznak, akik 1994. március 31-éig töltik be az adott életkort. A támogatást a nevelőszülőknél, valamint a nevelő- otthonokban élő gyermekek is megkapják. A családi pótlékok egyszeri kiegészítésére 6 A gátlástalanság társadalmi életünk kísérőjelensége, a diktatúra maradványa, s nem az új demokrácia szülötte — véli Páskándi Géza. Annak az államrendnek a maradványa, amelyben egy kisebbség rátelepedhetett a többségre. A friss demokráciában a gátlástalanság a törvényalkotás folyamatában üti föl a fejét, kihasználva a joghézagot. A jól értesült kisebbség előre úgy cselekszik, hogy a megszülető törvény majd.ne vonatkozzék rá. Jó példákat említhetünk a ’80-as évekből, amikor az időben értesültek rendezni tudták soraikat, gyűjtögető életmódjuk eredményeként megtalálták helyüket az átalakuló gazdaságban. így lesz a falánk evés mai — mondotta Pás- káncfi —, az éhség tegnapi. S ez szellemi téren is így igaz. A gátlástalanság azért veszélyes, mert az erkölcsi világrendet tagadja. Ezért olyan fontos a társadalmat hónapig lehet kérelmet benyújtani, ám akik március 21-ig jelzik az igényüket, már az áprilisi fizetésnél felvehetik a pótlékot. Az igénylőlapokhoz hamarosan hozzá lehet jutni a munkahelyeken, az egészségbiztosítási pénztáraknál, illetve a polgármesteri hivatalokban. A kérelmezőknek a tavaly évi jövedelembevallásuk alapján kell jövedelemnyilatkozatot tenni. Akinek 1994-ben csökkent a keresete — munkanélkülivé vált vagy gyermekgondozási díjban részesül, esetleg rokkantnyugdíirányító kapitális törvények szerepe, hogy megelőzzék ezt a káros viselkedési formát. A gátlástalanság rokon értelmű szavai sokatmondó figyelmeztetések: féktelenség, mohóság, kíméletlenség, mértéktelenség, eszte- lenség, arcátlanság, pimaszság, vadság stb. Az előadó elemezte a gátlástalanság fajtáit és megnyilvánulási formáiról is beszélt. A baloldal a történelmi „gyógyéveket” sem tudja kivárni, ismét hatalomra vágyik. Pedig egy negyvenéves betegségre nem elég a négy év gyógyulási idő. Ha a kommunizmusról van szó, akkor fordítva: a 4 éves betegségre kellene negyven év gyógyulást számítanunk. Eszeveszett hatalomvágy tombol az ellenzékben is — vereségének első perceitől kezdve —, s ennek köszönhetően a sok gátlástalan megnyilvánulás: a józan ész mellőzése, az érvek nélküli vagdalkozás. A baloljas lett, vagy baleset érete —, annak az igénylést megelőző egy hónapi jövedelmét kell igazolnia. A bevallás önkéntes, azonban számítani lehet szúrópróbaszerű ellenőrzésre. A nyomtatványok kitöltési útmutatót is tartalmaznak, ám ha valaki nem boldogul azzal, az egészségbiztosítási pénztárak ügyfélszolgálati irodájában felvilágosítják a teendőkről. Az igénylőlapokat a munkahelyeken lehet leadni, illetve az egészségbiztosítási pénztárakhoz kell eljuttatni. T. Á. dal képviselői pedig, akik ma a parlamentben ülnek, nem átallják az új, demokratikusan választott kormány nyakába varrni mindazt, amiért ők a felelősek. Az önfelmentés is egyfajta gátlástalanság — vélekedett az előadó. Az előadást követő hozzászólók a gátlásosságra hívták föl a figyelmet, mint a gátlástalanság ellenpárjára, hiszen fontos az összefüggés a két megnyilvánulási forma között: egyik a másikból táplálkozik. Vigyázzunk, keresztény neveltetésünk se legyen táptalaja ennek a rémes jelenségnek. A magyar népben tüneti szinten jelentkezik a végtelen tűrőképesség, a belenyugvás és a passzivitás — fogalmazódott meg a hozzászólások folyamán —, ami végzetes következményekkel járhat a parlamenti képviselő-választásokon. A liberális ellenzék és a baloldal sorai máris rendeződtek, sorsközösségek szövetségeket kötnek. Amire csakis a nemzeti elkötelezettségű, egészséges keresztény érzelmű nagy és kis pártok kézfogása lehet a felelet. (dy—va) Nincs válasz Kedves olvasónk Kovács Dánielné azután érdeklődött, hogy miért nem közlöm azt a válaszcikket, amelyet Kereszty András írt. Olvasóink tán emlékeznek rá, hetekkel ezelőtt valóban kaptam egy levelet a Népszava főszerkesztőjétől, amire nyilvánosan válaszoltam, s ezt a választ a Tallózó című hetilap is átvette. Ennek ellenére Kereszty András válaszát prózai okokból vagyok kénytelen nem közölni, ugyanis ilyen jellegű írás tud- tunkkal eddig sem a Népszavában, sem másutt nem jelent meg. Amennyiben egyszer mégis megjelenik, úgy abban a pillanatban olvasóink számára is olvashatóvá tesszük, azaz közölni fogjuk. Már csak azért is, mert sosem volt szokásunk a struccpolitika, fejünket nem dugjuk a homokba, mint ezt a múltból ittragadt toliforgatók olyannyira szeretik csinálni. A mi magatartásunkat bizonyítja, hogy a velünk szemben egyáltalán nem jóindulatú, s persze nem is demokrata Váci Demokrata című kiadványból közöltük azt a cikket, amelyik több hazugságot engedett meg magának velünk szemben. A Váci Demokrata cikkéhez hasonlóan helyt adnánk a Népszava főszerkesztője írásának is, hiszen az ilymódon megfogalmazott hazugságok nem bennünket minősítenek. (Vödrös) Páskándi Géza előadása A gátlástalanság veszélyei A gátlástalanság veszélyei címmel Páskándi Géza író tartott előadást tegnap az I. kerületi Hunyadi Klubban. Az est házigazdájaként Fekete György államtitkár, parlamenti képviselő vezette be a programot, hangsúlyozva a téma fontosságát, figyelmezve a jelenség veszélyeire.
