Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-19 / 42. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. FEBRUAR 19., SZOMBAT Tudományos program Pest megye történetének feltárására Egy nagymono gráfia előzményei Pest megye monográfiája címen jelenik meg a megye teljes történetét bemutató kiadvány a honfoglalás 1100. és az államalapítás 1000. évfordulójára, 1996. és 2000. között. Az ötkötetes mű egy széleskörű tudományos program legjelentősebb „végterméke” lenne, amelynek elsó' kötetét az 1996-os világkiállítás alkalmából kapná kezébe az olvasó. E tudományos programot életrehívó okokról, a célokról és a munkálatok jelenlegi állásáról beszélgettünk Asztalos István múzeumigazgatóval, a Pest Megye Monográfiái Alapítvány elnökével. monográfia megírását, mert 1910 óta, a Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye monográfiája megjelenése óta ilyen ösz- szefoglaló nagy mű nem készült a megyéről. A hatvanas évek középétől folyamatosan jelent meg forráskiadványok a Pest Megyei Levéltár Pest megye múltjából és Pest megyei Múzeumok Igazgatóság Stúdió Comitatensia (Tanulmányok a megyéből) című kiadványsorozatában, amelyekre alapozva nyílt most végre lehetőség az átfogó monográfia megjelentetésére. 1991-ben a megyei önkormányzat létrehozta a Pest Megye Monográfia AlapítSzentendre főtere Hancsovszki János felvétele A zsámbéki romtemploni kövei Erdó'si Agnes felvétele ványt a munkálatok anyagi forrásának megteremtésére, s a munkálatok szervezésére. — Az alapítvány 15 tagú kuratóriuma külső szakemberek bevonásával tudományos programot dolgozott ki a megye történetének feltárására — folytatta az igazgató űr. — E szerint további önálló köteteket kell megjelentetni, illetve különböző adattárakat készíteni ahhoz, hogy hitelesen megírhassák a nagymonográfiát. — Milyen konkrét forrás- kiadványokra és adattárakra gondoltak? — Egei Tiborral, a Pest megyei Levéltár igazgatójával 15 kötetes forráskiadvány-tervezetet állítottunk össze, amely azonban az igények szerint módosulhat. Kéziratos formában elkészült, „Pest megye törökkori adóösszeírásainak jegyzéke” Szakály Ferenc történész tollából. Borosi András megyei főlevéltáros az 1728-as országos összeírást, Bánkúti Imre nyugalmazott múzeumigazgató-helyettes a Rákóczi kor Pest megyére vonakozó forrásanyagát dolgozza fel. Adattárak készülnek például a megye postatörténetéről, közlekedésének alakulásáról, irodalomtörténeti emlékeiről, népességének, mezőgazdaságának. iparának, kereskedelmének alakulásáról. Az adattárak a témákat a megye egészére, majd egyenként mind a 182 településre vonatkozóan feldolgozzák. — Milyen témákat ölel fel a monográfia első három kötete? Hol tartanak ezeknek a munkálatai? — A magyar történelem sorsfordulói szerint korszakoltuk a köteteket. Az első kötetben a kezdetektől 1686-ig, a török kiűzéséig, a másodikban 1867-ig, a Monarchia megalakulásáig, a harmadikban napjainkig dolgozzák fel a szerzők a megye történetét. Már elkészült valamennyi kötet tartalmi összefoglalója. Az első kötet minden fejezetén dolgozik a felkért 10 szerző. A Torma Imre főszerkesztésével kiadott Pest megye régészeti topográfiája első két kötetét, illetve a most készülő harmadikat közvetlenül fel tudjuk használni. — Tiszteletre méltó, hogy egy megye ilyen horderejű Ady-kereső Valaki összeterelt két-három osztályt, és elvitte a diákokat Ady Endre váradi emlékhelyeire. Hajdani szerkesztőségek, szálláshelyek, kávéházak előtt álltak meg a látogatók, követték az ócska konflist a hosszú hársfasoron, benéztek Léda asz- szony déliesen épült főutcái házának udvarára, körbefogták a költő szobrát, ott, az emlékmúzeum mellett, az egykori vármegyeház szomszédságában. Felszállott a páva? — motozott a kérdés a fiatal tudatokban akkor, harmincöt évvel ezelőtt. Azóta sokan, sokféleképpen feleltek rá. Ady felelete hiányzik Valaki végigvezette a vendégeket — huszonöt évvel ezelőtt — a holdfényes püspöki udvar napváró utódától a Kőrös-parti hónaposszoba ablakáig. Magasra nőtt jegenyék oszlopsora között keresték a költőtársak anttak a fiatalembernek a váradi horizontját, aki akkor a századelőn még a Pokol utcában lakott, de már útra készült, és innen indult Párisba és Napfényországba. Mikor Debrecenből ideérkezett, a század fordulója előtt néhány nappal, ott vert szállást közel az állomáshoz, a Kőfaragó utca elején. Nagy László csak nagyon lassan tudta követni a látogatókat. Valaki érte ment, mellé szegődött: Majd megnézünk mindent legközelebb, a következő évfordulón ......Hol leszek én már akkor!...” És azóta há nyán hiányoznak Ady Endre emlékhelyei elől, a költőtárs látogatók a diákok a könyvek által ismerősök a tisztelők! A kis ház is hiányzik. Felszállt a porló emlékek birodalmába. Valaki Adyfalván járt á százéves születési évfordulón, és így üzent: Gyülekezet. Koszorúk. Ünnepélyes szavak Süppedő sár. Diadalmas zene. Köd-ülte zsupfedelek. Kietlenség, Vén Szilágy. Elaggott Szilágy. Utód Szilágy. Száz. éve született szilaj bánat, földrengéses lelkiismeret. A parányi ablakon a legnagyobb lélek szállt ki átokszámyon egy világba, amit nem tudott kínlódva se megváltani. Valahol, útközben, a pusztán, három keresztfa. Három kereszt sem elég. Itt a szoba, ahol fiatal anyja megszülte. El kellett jönni ide, hogy mint a betlehemi pásztorok lássuk Még vagyunk akik látni akarjuk Saját világa megismételhetetlenségében látni. Az Ér partján, törpe, törpülő álmok temetőjében — temetésre szánt gyülekezet. Bevalljuk tagadjuk hogy magunkat keressük? A töredezett, töretett egyet. Valaki örömmel mutatja, hogy megtelt a váradi színház az ötvenéves évfordulón, '94 januárjában. Tehát igaz: Ifjú szívekben élek. A taps helyesel. A felhangzó versek visszhangja hallhatatlan. A volt fiatal visszhangozok nincsenek jelen. Elmentek Bezárkóztak Sokallják a színázjegy árát. A tudományos ülésszak meghívott előadóvendégei majdnem többen vannak mint az érdeklődők Köztük összesen két tanár. A koszorú- zási szertartás meghitt, majdnem barátságos, mint az a volt asztal ott a Mülleráj teraszán, ahova mindig várták jubileumoktól mentes ifjúságában. Valaki kérdezi: Őrizzük? Igen. Őrizzük Én őrizem a szemét. Te — múzeum — az írásait, és a képeket róla. Ó az adatokat. Mi a verseskönyveit. Ti az irodalomtörténet ténymegállapításait. Ők a poétikai ranglistán való kétségtelen jelenléte miatt folytatólagosan tudomásul veszik Őrizzük? A tüzeit, a lángjait, a szakadék-mély fájdalmait, villámfényű látását, az embert, aki az Értől az Óceánig... Igen, messze jutott. De nekünk itt most arra van szükségünk, aki itt van, itt maradt velünk az álmos furcsa árokban botorkáló tétova maradékkal, itt ébresztget, itt korhol, itt bátorít. És ígéri, hogy föl száll a páva. Valaki mondja: Ady testvérünk. És akkor nyi- togaturík visszafelé az időben, térben, és találkozunk. A hittel, hogy a találkozás a jövőre is kiterjed. (Nagyvárad, 1994. február) Implon Irén Szentendrei hírek é Ma este 7 órakor mutatják be Szentendrén, a Pest Megyei Könyvtár színháztermében Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című mesejátékát. A felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt tanulságos és szórakoztató művet a Független Színpad előadásában láthatják. Rendező Rüszt József. * A Szentendrei Kamarazenekarfennállásának 15. évfordulója alkalmából ünnepi hangversenyt rendeznek holnap este 6 órakor a szentendrei városháza dísztermében. A koncert előtt Németh Gábor polgármester mond köszöntőt, s egyben átadja az együttesnek az önkormányzat újonnan alapított Közművelődési díját, a vele járó 100 ezer forinttal. A város zenei életében kiemelkedő szerepet játszó zenekar először érdemelte ki az önkormányzat rangos kitüntetését. A műsorban Vivaldi A négy évszak című művét és Mozart G-nt^ll szimfóniáját adják elő. Közreműködik Holló Judit hegedűs. Vezényel Fenyő Gábor. Morzsa-Morhardt Gyula 1939-ben felállított Petőfi szobra Aszódon, a gimnázium udvarán Balázs Gusztáv felvétele vállalkozásba fogott. Elő tudják-e mindehhez az anyagiakat teremteni? — A tudományos program lebonyolításához és a kiadványok megjelentetéséhez 30 millió forintra lenne szükség. A megyei önkormányzat (igen nagyvonalúan) évi kétmillió forintos költségvetési támogatásából, a települési önkormányzatok évenkénti jelképes hozzájárulásából, valamint pályázatokon nyert pénzekből jelenglet 8 millió 300 ezer forintja van az alapítványnak. Az eddigi munkálatokat ennek kamataiból fizettük. Ha Szakály Ferenc kézirata megjelenik, a reprezentatív kötet birtokában elkezdhetünk a nagy mecénásoknál „kilincselni” további támogatások összegyűjtésére. A tervezett munkálatok elvégzéséhez mintegy 10 évre van szükség, de mind Asztalos István, mind Egey Tibor reméli, hogy a megkezdett programot a jelenlegi önkormányzat mandátumának lejárta után is támogatni fogják. Sőt: a megye történetének tudományos feltárása a monográfia megjelenése után is folytatódik majd. D. Veszelszky Sára Munkácsy-emlékkiállítások Két kiállítás is nyílt tegnap Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban a közgyűjtemény névadójának százötvenedik születési évfordulója alkalmából. A békéscsabai múzeum nagytermében a Munkácsy Mihály és Békés megye művészete című tárlat nyílt meg, amelyben tizennyolc eredeti Munkácsy-ké- pet, s majdnem félszáz, az elmúlt jó száz év legjelentősebb Békés megyei festők által alkotott művet mutattak be. A Munkácsy szelleméhez valamilyen módon kötődő békési festőművészek közt szerepel műveivel Csabai Wágner József Jantyik Mátyás, Jankó János, Kohán György és Haán Antal. A békéscsabai múzeum többi termében ugyancsak tegnap nyitották meg a tavalyról elmaradt XVIII. Alföldi Tárlat-ot, amelyen hatvan művész mintegy másfélszáz festményét, rajzát és szobrát állították ki. Ezzel a mai alföldi festők tisztelegnek nagy elődjük, az egykoron az Alföldről induló, gyermek- és ifjú éveit Békéscsabán töltő Munkácsy Mihály emléke előtt. Ez alkalommal jelent meg Czeglédi Imre Munkácsy Békéscsabán című életrajzi művének új, átdolgozott kiadása, a kötetet a Munkácsy Mihály Múzeum adta közre. Munkácsy: Golgota (1884) — Minden „normális európai országban működnek hagyományos szervezetekre épülő területi önkormányzatok: Lengyelországban például a vajdaságok, Angliában a grófság ok, hazánkban a Szent István korában kialakult megyerendszer... Ha pedig van megyerendszer, annak van történelmi múltja, amit célszerű megismertetni, hogy legyen kapaszkodó-pontunk a jelenben és a jövőben megvalósítandó terveinkhez — mondta Asztalos István a kezdeményezés gyakorlati indítékairól, majd hozzáfűzte: történészként ugyanakkor azért is nélkülözhetetlennek tartom a
