Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-19 / 42. szám

PEST MEGYEI HIRIAP KÜLFÖLD 1994. FEBRUAR 19.. SZOMBAT Spanyolország reszt vesz az expón Az idén kérjük a felvételt az Európai Unióba Magyarország még az idén benyújtja hivatalos csatlako­zási kérelmét az Európai Uni­óhoz —■ mondta tegnap az MTI kiküldött tudósítójának Juhász Endre, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mi­nisztériumának államtitkára, aki Göncz Árpád kíséretében tartózkodott Spanyolország­ban. Juhász Endre elképzel­hetőnek tartotta, hogy a csat­lakozási kérelmet még a vá­lasztások előtt benyújtja a kormány. Spanyolország részt vesz a budapesti expón, Felipe González miniszterelnök „ter­mészetesnek” nevezte az ex­pón való jelenlétüket — kö­zölte a magyar köztársasági elnök tegnap Barcelonában, Andrej Kozirev es Klaus Kin­kel szerint itt az ideje a ke­let—nyugati partneri együtt­működés stratégiájának ki­dolgozására. Az orosz és né­met külügyminiszter társ­szerzőként jegyzett, az orosz Szevodnyja, illetve a Frankfurter Allgemeine Zei­tungban egyidejűleg megje­lent tegnapi cikkében leszö­gezte: az együttműködés egyik fő irányvonala az orosz, illetve közép-európai reformok elősegítése. A két külügyminiszter le­szögezte, hogy a jövőben a ahol véget ért spanyolorszá­gi hivatalos látogatása. Útjá­ról azt mondta, hogy „min­den várakozását felülmúlta”. Nemzetközi sajtóértekezle­tén kifejtette: — Oroszor­szág nem hagyható ki az eu­rópai kollektív biztonsági fo­lyamatból, Európa közös ér­deke a volt szovjet köztársa­sághoz való közeledés a kon­tinens közös biztonsága érde­kében. A volt Jugoszláviáról szól­va kijelentette: Magyaror­szág nem engedheti meg ma­gának, hogy háborúba keve­redjék Szerbiával. „Embargót vállaltunk, nem pedig háborút” — mondta egy spanyol újságíró kérdésére válaszolva. biztonságot szoros együtt­működés és bizalom, nem pedig az országnak katonai potenciálja által kellene sza­vatolni. —- A gazdasági in­tegráció az elmúlt évtizedek­ben stabilitást eredménye­zett nyugaton. A gazdasági együttműködés, illetve a jó­lét növekedése fontos részét képezi az új európai bizton­sági rendszernek. A piacok megnyitása a bizalom erősö­dését eredményezi, a keres­kedelem szabadsága pedig hozzájárul-a békéhez — szö­gezték le. A hó eltűnt... és a kormány? Ez a szellemes és me­rész képzettársítás egyik baloldali mozgalmunk vá­lasztási szlogenje, s a napokban tartott sajtótájékoz­tatójukból az is kiderült, hogy mindent elsöprő kampányu­kat márciusban kezdik. Lehet, hogy kissé korai volt az idő­zítés, és az is valószínű, hogy a Baloldali Ifjúsági Társulás legendásan híres szakértőgárdájából hiányzik egy Aig­ner—Bártfai—Németh-féle platform, mindenesetre — mi­csoda pech — visszajött a hó. Hull tehát a pelyhes, bár mentségükre legyen mondva, ebben az óriási kavalkádban, hírek és álhírek, tények és vé­lemények, ferdítések és rágalmak szűnni nem akaró hófúvá­sában egyre nehezebb tájékozódni. Mi a jó és mi nem, mi a fontos, mi nem, egyáltalán, a fekete-fehér, igen-nem, a két­szer kettő józansága is megkérdőjeleződik. Szerencsére vannak üzért egyszerű esetek is. A parla­ment e heti ülésének kezdetén, napirend előtt elsőként pél­dául egy szabad demokrata képviselő kért szót. Hiányolta, hogy nem készült előzetes felmérés az újabb kárpótlási igé­nyekről és aggódva állapította meg, hogy hosszú sorokban várakoztak az emberek a nyomtatványokra, sokan a megye- székhelyekre utaztak, ezért — így a nagy ötlet — célszerű volna, ha a nyomtatványokat mihamarább eljuttatnák a pos­tahivatalokba. Az államtitkár meglepően rövid válaszából kiderült, hogy nem az előzetes felmérés hiánya miatt álltak a sorok, hanem azért, mert sokan a bejelentés határideje előtt akarták megvásárolni az íveket. A szállítmányok elin­dultak, a nyomtatványokból sehol sem lesz hiány. Ilyen egyszerű ez. Az államfő Spanyolországba utazott s már az első tanács­kozáson megnyugtatta magas rangú vendéglátóit, hogy Ma­gyarország kiil- és belpolitikai prioritásai a választások után sem változnak majd. Namármost, ha én vagyok a spa­nyol király vagy legalábbis González (egyik sem igaz), ak­kor legalább három dolog világos: 1. Göncz Árpád elége­dett a magyar kormány kül- és belpolitikájával, 2. a jelenle­gi koalíció nyeri a választásokat, 3. amennyiben a 2. pont nem jön be, a mostani ellenzék akkor is elégedett a magyar kormány kül- és belpolitikájával, mert ha ők alkotnak koalí­Az ultimátum a muzulmánokat is kötelezi A nehéztüzérség visszavonul Hétfőig, a Szarajevó ügyében elhatározott NATO-ultimá- tum határidejének lejártáig minden esélyt meg kell ragad­ni, hogy „talán az utolsó perc­ben” az értelem jusson sze­rephez — közölte csütörtök éjszaka Helmut Kohl német kancellár a ZDF televízió két szerkesztőjével beszélgetve, egy időben azzal, hogy Athénben a német és az orosz külügyminiszter, Klaus- Kinkel és Andrej Kozirjev tár­gyalt egymással, s miután is­mertté vált: a boszniai szer- bek, orosz erőfeszítés nyo­mán, hajlandóak visszavonni Szarajevó környékéről nehéz­tüzérségüket. A német tömegtájékozta­tás olyan értelemben idézte Koziijevet Athénből, hogy miután Moszkva megtette a magáét a szerbeknél, most a Nyugatnak kell nyomást gya­korolnia a boszniai muzulmá­nokra. A NATO-ultimátum- ban az is szerepel, hogy a mu­Nincs bolgár nyom Bulgáriának semmi köze a II. János Pál pápa ellen 1981. május 13-án elkövetett me­rénylethez — állapította meg az a bolgár vizsgálócsoport, amely átvizsgálta a kommu­nista korszak valamennyi tit­kosszolgálati, katonai archí­vumát az üggyel kapcsolat­ban. A merényletet Ali Agca követte el, állítva, hogy a bol­gár titkosszolgálat bérelte fel őt erre. zulmánoknak is ENSZ-ellen- őrzés alá kell helyezniük fegyvereiket. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaor­szág és Spanyolország ENSZ-képviselői New York­ban csütörtöki találkozóju­kon üdvözölték a szarajevói szerb nehézfegyverek vissza­vonása érdekében tett orosz lépéseket, de egyúttal orosz kollégájuk tudomására hoz­ták: a NATO ultimátuma ér­vényben marad még akkor is, ha Moszkva már felesle­gesnek tekinti a brüsszeli ha­tározatot. A konzultáció után a fran­cia ENSZ-nagykövet leszö­gezte, hogy a NATO erői tá­madásba lendülnek, ha a határ­idő lejárta után is maradnak olyan szerb nehézfegyverek a tilalmi zónában, amelyek nem állnak az ENSZ felügyelete alatt. Butrosz Gáli ENSZ-főtit- kár szerint nem lehetetlen, Warren Christopher ameri­kai külügyminiszter kapcso­latba lépett Szíriái kollégájá­val, és arra kérte Damasz­kuszi, hogy vesse latba befo­lyását a radikális palesztin ge­rilláknál az Izrael elleni raké­tatámadások beszüntetése ér­dekében. Az amerikai diplo­mácia irányítója csütörtökön fogadta az izraeli külügymi­niszter-helyettest, aki a talál­kozó után azt mondta, hogy hogy továbbra is ötezer hor- vát katona tartózkodik Boszni­ában, semmibe véve a Bizton­sági Tanácsnak azt a felszólí­tását, hogy két hét alatt történ­jen meg a visszavonásuk. A határidő csütörtökön járt le. Egy magát megnevezni nem óhajtó izraeli katonai szakértő szerint nem kizárt, hogy egy muzulmánok által el­rejtett pokolgép robbant a sza­rajevói piactéren, s nem egy ismeretlen irányból kilőtt grá­nát csapódott be a tömegbe. A 68 halálos áldozattal járó piac­téri robbanás után szabott vég­ső ultimátumot a Szarajevót ostromló szerbeknek a NÄTO. A Corriere della Sera rámu­tat: az izraeli szakértő állításá­nak megítélésekor nem sza­bad figyelmen kívül hagyni, hogy Izrael a délszláv válság­ban soha nem rokonszenve­zett a muzulmánokkal, vagy a horvátokkal, viszont nagyon jó kapcsolatokat tart fenn a szerbekkel. Warren Christopher lépni fog a libanoni kormány irányá­ban is. Közlése szerint az ameri­kai külügyminiszter mind­azonáltal elszigetelt incidens­nek tekinti a szerdai esetet. (Izrael északi részében rakéta csapódott be egy gyár terüle­tén. A robbanás csupán anyagi károkat okozott. A ra­kétát Dél-Libanonból lőtték ki.) A nagyvilág hírei * A Magyarok Világszö­vetsége (MVSZ) Ameri­kai Tanácsának szervezé­sében adománygyűjtő va­csorát rendez csütörtö­kön este Washingtonban. A bevételt a Magyarorszá­gon tartózkodó délszláv menekültek megsegítésé­re fordítják. 4k A tegnap megjelent po­zsonyi lapok elmarasztal­ták a szlovák parlament ma­gyar koalícióját, amiért az előrehozott választásokról szóló szerdai szavazáson tartózkodó magatartást ta­núsított. A lapok ezt a Me- ciar-kormány támogatása­ként értékelik. Három iszlám fanati­kust, egy tartalékos alhad­nagyot és két sorkatonát ítéltek halálra a minap Egyiptomban azzal a vád­dal, hogy merényletet kí­séreltek meg Hoszni Mu­barak ellen. ¥ Kuba a latin-amerikai térség része, ezért vissza kell térnie az Amerikai Ál­lamok Szervezetébe — han­goztatta Joao Baena Soares főtitkár Mexikóvárosban, az AÁSZ rendkívüli köz­gyűlésén. * A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ne­vében Markó Béla szövet­ségi- és Takács Csaba ügy­vezető elnök nyilatkozat­ban tiltakozott a Kolozs­váron működő magyar if­júsági szervezetek tör­vénytelen kilakoltatására irányuló kísérlet ellen. Christopher közvetít EGY HÉT Hófúvás balról ciót, szintén így folytatják, hiszen az államfő is megmond­ta, nem változnak a prioritások. Egyszerű ez. Hull a hó, és persze vannak bonyolultabb ügyek is. Itt van például az aggódó MSZP. Budapesti elnökük kitekintett a nagyvilágra s'rögtön megállapította, hogy Lengyelország­ban a konzervatív kormány bukása után hatalomra jutott bal­oldal üres kasszát és romló helyzetet örökölt és félő, hogy hazánkban is hasonló helyzet áll elő. Örvendetes ez az egészséges optimizmus, miszerint nálunk is a baloldal kerül hatalomra, mielőtt azonban az „üres kassza”-vízión elszomo­rodnánk, nem érdektelen a tényeket is figyelembe venni. Igaz, a szónok ebben nincs segítségünkre, így laptársunkban a pénzügyminiszter reagált a kijelentésre. Elmondta, hogy az elmúlt évben a lengyel gazdaság növekedése 4,6 százalé­kos volt, ami a recesszió sújtotta Európában kimagasló növe­kedési rátának felel meg. (Nesze neked, MSZP!) Magunkról meg annyit, hogy amíg 1989-ben a bruttó adósságállomány 21 milliárd dollárnak megfelelő összeget tett ki, 1,7 milliár­dos valutatartalékkal, addig tavaly a 24 milliárdos bruttó adósság mellett 6,8 milliárd volt a valutatartalék. Egyszerű ez. S ha már így belejöttünk a statisztikák rideg világába, szót illik ejteni az e heti nyugdíjemelésről, mivelhogy az is volt. Elődjéhez hasonlóan az utolsó, legendásan szakértő kormány is csupán két százalékkal emelte évente a nyugdí­jat még akkor is, amikor már tizenhat százalékos volt az inf­láció. A mostani tízszázalékos nyugdíjemelés pedig..., de hagyjuk a magyarázatot, a szocialisták választási propagan­dának minősítenék. Minő véletlen, hogy megszólalt a nagy vesztes, a pártlista bronzérmese is. Az egykori pénzügymi­niszter ezúttal nem szakterületét érintette, nem az üres állam­kassza vagy a vágtató infláció szörnyűséges következménye­it ecsetelte. Annyit mondott csupán, hogy a kormány által létrehozott Hungária Televízió és más hasonló szervezetek nacionalista propagandát folytatnak. Lett is nagy felhördü­lés erre a Vajdaságban, még szerencse, hogy a szocialisták külügyi frontembere higgadt és indulatmentes politikát java­sol szomszédokkal és kisebbségekkel egyaránt. Még mindig hull a hó és vannak egészen problémás ese­tek is. A Munkáspárt keddi kampányindító nagygyűlésén a párt elnöke kijelentette: az MDF színeiben i 990-ben a ma­gyar társadalom gyengébb és tehetségtelenebb rétege jutott hatalomra. Ez aztán hófúvás a javából, nem haszontalan e gondolat mélyrétegeibe behatolni. MDF, 1990, hatalomra ju­tás — ezek tények. Ám ezen rossz színben feltüntetett hata­lomra jutás értékét csak növeli, hogy hosszú évtizedek után először valóban a választók akarata érvényesült. Ez pedig nem mondható el az elmúlt negyven évről, köszönhetően el­sősorban a Munkáspártnak, illetve nehezen feledhető elődjé­nek. Megkockáztatom, hogy ezzel a pártelnök is tisztában van. Az első pofon tehát a magyar népé, a választók százez­reié, akik annyira süketek voltak, hogy szabad elhatározá­sukból — micsoda dilettantizmus — a gyengébb és tehetség­telenebb rétegeket juttatták hatalomra. Az érintettek nevé­ben (tudósok, történészek, jogászok, írók ) fölösleges beszél­ni, még akkor is, ha ez a második pofon. Mennyivel hitele­sebb s egyben bizalomgeijesztőbb, ha tehetséges szövőnő a miniszter, egykori traktoros az államelnök. (Ez is nagy po­fon volt, de ezt évtizedekig kaptuk.) Mindenesetre érdeklő­déssel várom a Munkáspárt kreatív, nagy tudású, menedzs­ment típusú jelöltjeit, akik bizonyára felnyitják a magyar tár­sadalom szemét, nehogy még egyszer tudatlanságukban a gyengébb és tehetségtelenebb rétegekre szavazzanak. B ármennyire is nyugtalanító a boszniai helyzet, nem árt azért Kubára is figyelni. Tüntetések, nagykövetsé­gi megszállások, eszeveszett menekülések — csupa különös, ismeretlen jelenség. S mivel Castro is idegesebben vakargatja szakállát, engem is elfog a nyugtalanság. Fel kel­lene hívni a Meteorológiai Intézetet, vajon Havannában esik-e a hó? Székely Ádám Miniszterek közös cikke

Next

/
Oldalképek
Tartalom