Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-18 / 41. szám

14 PEST MEGYEI HÍRLAP IFJÚSÁG 1994. FEBRUAR 18., PENTEK Bemutatkozik a Gárdonyi Géza Általános Iskola Budapest XIII. kerületének egyik legnépesebb iskolája a Radnóti Miklós u. 8—10. alatti Gárdonyi Géza Általá­nos Iskola, melynek igazgató­ja Varga Ferencné. Már első évfolyamtól több­féle oktatási módszer közül választhatnak a hozzánk je­lentkezők: 1. évfolyam játékos francia 1—2. évfolyam zenés krea­tív torna 3. évfolyam francia tagoza­ton működik. Tervezzük 1994/95. tanév­től a 4. évfolyamon, majd a 3. évfolyamtól minden osz- tályoan a technika tantárgy keretében a számítástechni­ka-oktatást. . 5. évfolyamtól matematika­tagozat működik. 20 klubunkban magas szin­tű a tehetséggondozás. Pszichológus irányításával fejlesztőprogramot valósí­tunk meg. 1—8. évfolyamig korrepetálásokat tartunk, va­lamint több tantárgyból kö­zépiskolai előkészítőt. Angol és német a választ­ható idegen nyelv, melyeket csoportbontásban tanítunk. A többszörös arany okleves diákkórus mellett hetedik éve szerepel rendezvényeken a szülőkkel és volt diákokkal kibővített tanári kórus. A Gárdonyi Géza Általá­nos Iskola nevet 1993. június 10-én vettük fel. Az iskola ve­zetősége a tanévnyitó értekez­leten úgy határozott, hogy az elkövetkezendőkben a Him­nusz születésnapján, január 22-én, a magyar kultúra nap­ján tartja az iskolanapot. A mostani tehát az első tan­év, amikor megtarthattuk em­lékezetes iskolanapunkat. Pá­lyázatot írtunk ki. Növendé­keink pályázhattak művésze­ti, történelmi és szabadon vá­lasztható témákban. A Him­nusz-mondó versennyel kez­dődött az ünnepi hét. Már az elmúlt tanévben is volt egy- egy osztály, hol az ünnepi órán köszönthették tanulóink a Himnuszt, most azonban még többen elmondhatták Kölcsey Ferenc nemzeti imá­ját. A pályamunkák értékelé­se nem volt egyszerű feladat! Voltak, akik verset, mesét ír­tak. Néhányan novella írásá­val is megpóbálkoztak. Gár­donyi műveihez, főleg az Egri csillagokhoz sokan ké­szítettek illusztrációt. Rajzol­tak középkori várakat, agyag­ból, gyurmából elkészült az egri vár makettje. A fotóso­kat a természetet oly’ nagyon szerető író ihlette. Az agyago- zóklub tagjai szobrocskákat készítettek, hogyan látják ők az egri várvédőket. Igen sok pályamű érkezett a Gárdonyi Géza Általános Iskola jel­vény-embléma tervezetre. Kosnás Robin (7. osztályos tanuló) I. helyezett munkáját nem közöljük most, ám sze­retnénk tervezetét megvalósít­tatni. Pérely Imre festőművész munkája az irodalmi arckép­csarnok sorozat. így ült tehát modellt a művésznek Gárdo­nyi Géza is. Az ő munkája is ihlette pályázó tanulóinkat. Az igazgatónő iskolai ün­nepélyünkön értékes könyvju­talomban részesítette a pályá­zatok I., II. és III. helyezettje­it, majd átadta az elmúlt tan­évben alapított Gárdonyi-dí­jat, melyet az a tanuló vehe­tett át e napon, aki nyolc éven át kiváló tanulmányi eredményt ért el példás szor­galmával. Úgy vélem, szép hagyo­mányt teremtettünk! Baleczky Ivánné magyartanár Gárdonyi Géza Pérely Imre munkája után rajzolta Berki Róbert 8. d Az egri vár védól A fotó- és vizuális művészetek stúdiójában (vezetője: Seres Bella Pál) az agyagfigurákat készítették: Breck Csaba 8. d, Ihm Zsófia 7. d, Kosnás Robin 7. d A keverék kiskutya, Susi története a Ja­kab családnál kezdő­dött. Igaz, akkor ő még nem élt, csak az anyja, aki szin­tén Susi névre hallgatott. (...) A bonyodalmat az okoz­ta, hogy a hároméves kis Elza szüleivel és Márton nevű bátyjával sétálva meg­látott egy kosár kutyaköly- köt. Ki tudna ellenállni egy pici lány kérésének? A séta egy új jövevény, egy fekete szőrgombóc hazavitelével fejeződött be. (...) Susival kevesebbet foglal­koztak ezután, annál többet viszont Titivel, az új kisku­tyával. Susit minden család­tag sorsára hagyta. A hűsé­ges eb ugyan próbálkozott, nem akart egyedül maradni. Néhány járókelő mellé sze­gődött, akik nem tűrték meg otthonukban a gazdátlanná vált kiskutyát. Otthonra nem találva mindenki kutyá­ja lett. Ennivalót, innivalót kapott ugyan de szeretetet nem sokat! (...) Lassan el­jött a tél. Az emberek egyre Susi ritkábban oltották Susi éhét, szomját, így feladta és el­ment. Elment, a közeli erdő­ben talált otthont egy lakat­lan erdészház fáskamrájá­ban. Egy idő múlva azon­ban előjött Susi. Mindig akad egy-két ember, aki gon­doskodik a gazdátlan ku­tyákról, így volt ez most is. Ám az elétett ennivalót nem ette meg, hanem új lakhelyé­re vitte. Mi lehet az oka? Susi bizony anya lett, köly- keit etetni kellett... Titivel, aki elfoglalta Susi helyét, szomorú ese­mény történt. Végzetes bal­eset érte, egy autó halálra gázolta... Marci — aki elmulasztotta Titire tenni azon a végzetes napon a pórázt — így szólt szüleihez: — Keressük meg Susit! Házról házra jártak, kérdezősködtek, látott-e vala­ki egy kóborló kiskutyát... Egy napon kedvező választ kaptak kérdésükre. Igen, Susi nyomára bukkantak. Kutyamenhely. A találko­zás megrázó élmény volt. A korábban mindig életvidám kutyus most sebhelyekkel volt teli. Szőre gubancos volt, látszott, hogy gondos kéz már hosszú ideje nem ápolta, szerető simogatást nem kapott senkitől. A sok nélkülözéstől megfáradt Susi volt gazdái hangjára fel­emelte fejét, enyhe farkcsó­válással üdvözölte megtaláló­it, akik ölbe vették őt. Most ölbe vették, és a beteggel az állatkórházba siettek... Jakabék naponta érdeklőd­tek a válságos állapotban lévő kutyus sorsa felől. A he­tedik nap az állatorvos szét­tárt karokkal közölte a meg­másíthatatlan valóságot: — Susi meghalt. Elza és Marci most együtt kérték szüleiket. Nem is ma­radtak a „leghűségesebb társ” nélkül! Magukhoz vet­ték elpusztult kutyájuk egyik kölykét, akit elneveztek Susi- nak. Békési Barbara 7. d Pompei veszte Nagy Vezúv isteni hegy, Vulcanusnak lakhelye. Hol készül Dianának az aranyos nyílhegye. Jön egy nagy faltörő kos, a nagy Vezúv már piros, A tűzhányó már vérez, Nagy Vulcanusnak vére ez. Pompás Pompei pusztul már, balsors keze vár reád. S égkő hullott alá, dicső Pompei pusztulás. Nagy Vezúv prüszköl már, a tűzhányó füstöl ám. Campania kék ege, lám már szürkés-fekete. Gyász hamuja szerteszét, balsors keze verte lét. Ti pompei emberek, hamu fedte létetek. Szemere Dávid 6. b osztály V-(V)aran(g)yos Vakarcs Vili varanggyal vacakol valahol, Varangyot vakargat, várakozik valahol. Varangy nagyságát valahogy vízhez vonszolják, Varangyai viszik Vilihez varangyvárba. Varangyvári varangyok vágtatnak Vilihez Vadul varangyőnagyságával Vilivárba. Végül varangynagysága visszamegy várába. Vili volt! Vége. Végre van várva-várt (v)ágya. Kovács Dániel 5. a (A vers a pályázat értékelése után született) Kedvenc színem Kedvenc színem a kék, Eszembe jut az ég. A víz is ilyen színű, Az egész világ derűs. Szeretem még benne, Ha jön a naplemente. Csillag az egész ég, Kedvenc színem a kék! Bucsy Barnabás 5. a osztály Középkori vár Szabó Levente rajza 6. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom