Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-18 / 41. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SPORT 1994. FEBRUÁR 18., PÉNTEK J5 Elhunyt Varjú Vilmos Hosszan tartó betegség után csütörtökön 57 éves korában elhunyt Varjú Vilmos, a korábbi Európa-bajnok, olimpiai bronzérmes súlylökő. A mindig mókás kedvű, óriásterme­tű atléta a VM Közértben hívta fel magára a figyelmet, pá­lyafutását az UTE sportolójaként fejezte be. Az Európa- csúcstartó Varjú Vilmost behívták a kontinensválogatott­ba is; 20,45 méteres országos rekordja máig is mérce leg- jobbjainknak. Az OB II-ben sincs örömhoki Pomáz ezüstöt akar Amikor létrejött az öregfiúk, majd OB II jégkorongbajnok­sága, mi már ott voltunk — emlékezik Mészáros Gyula, a Pomáz ICO SE edzője és Ug- rai Ferenc, a csapat technikai vezetője, akikből árad a hoki­szeretet. — Vannak problémáink bőven, csakúgy mint a többi OB II-as együttesnek. De a gondokat mindig leküzdöt­tük, mert játszani akarunk — kezdte a két szakvezető. — Sok az ismerős név az összeállításban... — Valóban — vágják rá szinte egyszerre — nagyon jó a kapcsolatunk az UTE- val, hiszen a Megyeri úti jég­pálya az otthonunk. Kölcsö­nösen segítjük egymást, so­kat köszönhetünk nekik. A ki­öregedett játékosaik pedig, nagy örömünkre, szívesen ját­szanak nálunk, az alacso­nyabb osztályban. — Mennyi pénze van az egyesületnek? — Mivel az OB II teljesen amatőr alapon működik, az évi költségvetés 3-4000 ezer forint. Ez fedezi a nevezési díjakat, bírói költségeket, az utazásokat. A pénz előterem­tése nem könnyű, de az ICO Rt. és FIX Kft. segítségével évről évre sikerül a feltétele­ket biztosítani a csapat számá­ra. — Van-e utánpótlás? — Sajnos nincs. Komolyta­lan bajnokság ez, annak elle­nére, hogy szinte valamennyi résztvevő „véresen” komo­lyan veszi; a körülmények szörnyűek. Az OB II-es jég­korongbajnokság 9 csapatát két csoportra osztotta a szö­vetség. Az erősebb négy gár­da a bajnoki címért, míg a gyengébbek a semmiért ját­szanak. Nevetséges. A mérkő­zések általában este 8-9 óra­kor kezdődnek, így sokszor hajnali 3 óra is van, mire ha­zaérünk egy-egy találkozó után. Néhol a jégfelújító gép garázsában kénytelen mezt húzni a játékosok, öltöző hiá­nyában. — Hogyan állnak a baj­nokságban? Meglesz a II. aranyérem ? . — Arany semmifélekép­pen nem lesz, sajnos öregszik a csapat, egyre több a sérülés. — De nemcsak ez határoz­za meg ma már az erőviszo­nyokat, a szabályokat a nagy klubok alakítják — kapcsoló­dott a beszélgetésbe Nyilasi Ferenc, az egyesület szövet­ségi képviselője. — A Jászbe­rény például megteheti, hogy az OB II-ben olyan játékoso­kat szerepeltet mindenféle megkötés nélkül, akik az OB I-es csapatban is pályára lép­hetnek. Velük így nemigen tudunk versenyre kelni. Az ezüstérem azonban a miénk kell hogy legyen. Nagy János A titkos álmok és a valóság Bochumból a Rádiótaxiba Bár a magyar labdarúgás idestova huszonöt éve lefelé csú­szik, mégis alig telik el nap negatív szenzáció nélkül. A sportnapilap csütörtöki számában például arról olvashat­tunk, hogy Farkasházy László, a harmadosztályú Rádióta­xiba tart. Az a Farkasházy, akit néhány éve a világ egyik legerősebb bajnokságának, a Bundesligának. akkori részve­vője, a Bochum csapata szerződtette, s akinek hazatérése­kor oly nagy reményeket fűztek honi pályafutásához. Most pedig dr. Mezey György, a BVSC szakosztály-igazgatója akár egyetlen fillér nélkül is hajlandó lemondani róla. A nyilvánvalóan zuhanórepülésbe kezdett Farkasházy papí­ron még a Bochum tulajdonában van, így az NB III-as Rá­diótaxi edzője, Horváth Pál a németek döntéséig „csak tit­kos álmaiban számol a válogatott szintű játékossal.” Hát ez a legnagyobb poén ebben az egyébként szánal­mas végkifejletet ígérő ügyben. Mert igaz ugyan, hogy Far- kasházynál valami alapvető baj van, hiszen hajlandó a BVSC-Dreher bárkinek odaadni, csak vigyék, a másik ol­dalt, a vevőt ez egyáltalán nem izgatja. Sőt! Nagy reménye­ket fűznek fellépéséhez, pedig nagyon jól tudhatnák a ko­rábbi esetekből, hogy a kis csapatokhoz érkező „nagy ne­vek” rendre végleg elszürkülnek. Aki nem fele! meg a Bun- desligában. majd a hazai első osztályban sem, az előbb vagy utóbb (rendszerint előbb!) az alsóbb osztályokban is leég. A reménykedő, sokszor egyenesen csodára váró, ki­sebb klubok pedig hajlamosak akár alsóneműre is vetkőz­ni, hogy sokkal szerényebb anyagi lehetőségeik dacára igyekezzenek a „felülről” érkező sztár igényeit legalább né­miképp kielégíteni. Bár nem vagyok jós, mégis megkockáztatom: Farkas­házy is csődöt fog mondani, miként oly sok, korábban nagynevű elődje is eltűnt az igazán szerény színvonalat képviselő magyar alsóházban. A szomorú az, hogy az ilyen puskapor nélküli lövészekre mindig van pénz, miköz­ben sok minden fontosabbra még véletlenül sincs. (jocha) A veterán Wasmeier bombája Csütörtökön újból tízezrek za­rándokoltak el Kvitfjellbe, az alpesi síversenyek egyik hely­színére. Újabb győzelem „sza­gára” gyülekezett a norvég nép: a férfi szuper-óriásműle- siklás versenyére. Rajtolt az albertville-i olim­pia mindhárom dobogósa, kö­zöttük két hazai síelő. A 22 éves címvédőt, Kjetil-Andre Aamodtot nem véletlenül tart­ják napjaink síkirályának, rá­adásul a szuper-G tálán a leg­jobb száma. Az albertville-i bronzérmes, Jan-Einar Thor- sen elsősorban a gyors szágul­dásban jeleskedik, mint aho­gyan az elsőként rajtolt Atle Skaardal sikere sem jelentett volna nagy meglepetést. A leg­utóbbi olimpia ezüstérmese, a luxemburgi Ma re Girardelli is régen várt olimpiai dicsősége begyűjtésére áhítozott, az ame­rikai Tommy Mae pedig már a lesiklás aranyérmével a zsebé­ben készült meglepni magát 23. születésnapján. A papírforma azonban — ahogy az alpesi versenyeken eddig mindannyiszor — alapo­san felborult. A norvégok is­mét gyengén muzsikáltak — az újabb érmet, ezúttal bron­zot szerzett Aamodt kivételé­vel —, viszont Moe igazolta, hogy lesiklógyőzelme nem volt véletlen. Nevezetes nap­ján az aranyérem mellé begyűj­tött egy ezüstöt. Csütörtökön egyébként az alacsony rajt­számmal indulók futották a legjobb időket. Amikor negye­dikként a német Markus Was­meier startolt, Kovács Barna, a magyar alpesiek és a Pest megyei Rozmaring SE szakve­zetője félig viccesen megje­gyezte: „Wasmeier kilenc éve a bormiói világbajnokságon ugyanolyan meglepetésgyőz­tes volt, mint a női szuper-G-t nyerő amerikai Diann Rojfe. Mekkora s'zám lenne, ha a fér­fiaknál megismétlődne a törté­nelem, és Wasmeier lemásol­ná Roffe bravúrját! ” És így is lett. A 30 éves né­met veterán, aki évek óta nem volt igazán sikeres, és aki itt, Kvitfjellben a két lesiklásban csak a 36. és a 20. lett, a máso­dik részidőnél fél másodperc­cel jobb volt Moe-nál, s habár a pálya utolsó szakaszán volt egy kis megingása, nyolc szá­zadmásodpercet megőrzött elő­nyéből. A 69 startoló között ötvene­dikként ott volt a Rozmaring SE bajnoka, Bónis Attila, aki rajtszámához közeli ered­ményt remélt. — Nagyon jeges és nehéz volt a pálya, de most, a szu- per-óriásműlesiklásban jobban éreztem magam, mint a lesik­Ljubov Jegorova sporttörténel­met ír Norvégiában. A csütör­tökön újabb bajnoki címhez ju­tott orosz sífutónő minden idők téli olimpiai medálrang­sorában fölzárkózott a máso­dik helyre. És még nincs vége az olimpiai szereplésének! Je­gorova jelenleg az ötszörös olimpiai bajnokok előkelő tár­saságának tagja, mindössze egy aranymedál hiányzik neki ahhoz, hogy „letaszítsa” a trónról az egykori Szovjetunió gyorskorcsolyázónőjét, Lígyi- ja Szkoblikovát. Az orosz Ljubov Jegorova három Albertville-ben szerzett aranyérme mellé nyert már egy bajnoki címet azon a lille- hammeri 5 km-es távon, amelynek tulajdonképpeni „folytatása" volt a csütörtöki 10 km-es speciális üldözőver­seny, s amelyben Jegorova is­mét a legjobbnak bizonyult. A viadal ugyanis két részből állt: a szabályok szerint az indulók­nak a keddi 5 km-es klasszi­kus stílusú verseny végered­ménye jelentette az alapot, s Jegorova a trónra tör az idéíkiilönbségek megtartásá­val vágtak neki a 10 km-es szabad stílusú távnak. Jegorova tehát az 5 km-en szerzett 20 másodperces elő­nyével rajtolt az olasz Manue­la di Centa előtt, s bár az olasz lány minden erőtartalé­kát bevetette, csak faragni tu­dott hátrányából. Jegorova nyolc másodpercet megmen­tett az „egérútból”, s szerezte pályafutása ötödik olimpiai bajnoki címét. A 10 km-es táv leggyorsabb idejét egyébként az „összesítésben” 3. helyen végzett, szintén olasz Stefánia Belmondo futotta, aki csak 13. volt 5 km-en. Női 10 km-es sífutás, sza­bad stílusú üldözőverseny, olimpiai bajnok: Ljubov Je­gorova (Oroszország) 41:38.9 p.; 2. Manuela di Centa (Olaszország) 41:46.7; 3. Ste­lásban. Most már minden erőmmel a gyorsaságom és a technikám javításán fárado­zom. A versenybíróság utólag két versenyzőt kaputévesztés mi­att kizárt, így Bónis Attila az 1:38.83 perces eredménnyel a 45. helyen végzett. A 69 fős mezőnyben tehát 21 síelőnek nincsen értékelhető eredménye. Férfi szuper-óriásműlesik- lás, olimpiai bajnok: Markus Wasmeier (Németország) 1:32.53 p.; __ 2. Tommy Moe (Egyesült Államok) 1:32.61; 3. Kjetil-Andre Aamodt (Nor­végia) 1:32.93; 4. Marc Girar­delli (Luxemburg) 1:33.07; 5. Wemer Perathoner (Olaszor­szág) 1:33.10; 6. Atle Skaar­dal (Norvégia) 1:33.31. fania Belmondo (Olaszor­szág) 42:21.1; 4. Larissza La- zutyina (Oroszország) 42:36.8; 5. Nyina Gavriljuk (Oroszország) 42:37.5; 6. Tru­de Dubendahl (Norvégia) 42:50.3. Szintén három olimpiai aranyérmet szerzett Albert­ville-ben az a norvég Björn Dahlie, aki Jegorovához ha­sonlóan, csütörtökön folytatta sikersorozatát, s aranyérmet nyert a férfi 10 km-es klasszi­kus stílusú sífutásban. A nor­végok öröme azonban nem volt teljes, hiszen a másik nagy kedvenc, a szám címvé­dője, Vegard Ulvang csak a hetedik helyen végzett. Férfi 10 km-es klasszikus stílusú sífutás, olimpiai baj­nok: Björn Dahlie (Norvégia) 24:20.1 p.; 2. Vlagyimir Szmimov (Kazahsztán) 24:38.3; 3. Marco Albarello (Olaszország) 24:42.3; 4. Mi­hail Botvinov (Oroszország) 24:58.9; 5. Sture Sivertsen (Norvégia) 24:59.7; 6. Mika Myllylá (Éinnország) 25:05.3. Gunda bukott, Emese második Az amerikai Dan Jansen ese­te után, újabb favorit, a né­met Gunda Niemann botlott meg egy pályajelzőben, kor­csolyája elakadt, s akkorát esett, hogy magával rántotta a vele egy párban induló, ha­todik olimpiáján részt vevő japán Hashimotót is. Hiába óvtak később a németek, Nie- mannt kizárták, csak Hashi­motót engedték újrafutni, aki végül hatodik lett. A győzel­met, akár Jansen bukása után, ezúttal is orosz sporto­ló, Szvetlána Bazsanova sze­rezte meg. Magyar öröm, hogy az osztrák színekben in­duló Hunyady Emese lett mö­götte a második. Női gyorskorcsolyázás, 3000 méter, olimpiai baj­nok: Szvetlána Bazsanova (Oroszország) 4:17.43 perc; 2. Hunyady Emese (Auszt­ria) 4:18.14; 3. Claudia Pechstein (Németország) 4:18.34; 4. Ljudmila Prokas- jeva (Kazahsztán) 4:19.33; 5. Annamarie Thomas (Hollan­dia) 4:19.82. 6. Seiko Hashi­moto (Japán) 4:21.07. A XVII. téli olimpia hete­dik versenynapján, pénte­ken a magyar színeket két biatlonista, Bereczki Brigit­ta és Holéczy Beatrix, vala­mint a Berkes Enikő, Tóth Szilárd jégtánckettős képvi­seli. 7. nap, február 18., pén­tek: Szánkó: 10.00 ó.: férfi kétüléses, 1. és 2. futam, Hunderfossen — eredmény- hirdetés. Jégkorong: 15.00 ó.: Né­metország—Oroszország (A-csoport), Lillehammer; 17.30 ó.: Finnország— Ausztria (A-csoport), Gjö- vik; 20.00 ó.: Csehor­szág—Norvégia (A-cso­port), Lillehammer. Síelés: 10.00 ó.: női 15 km-es biatlon, Lilleham- mer — eredményhirdetés (Bereczki Brigitta, Holéczy Beatrix); 12.30 ó.: egyéni északi összetett, síugrás, normál sánc, Lillehammer. Gyorskorcsolya: 14.00 ó.: férfi 1000 m, Hamar —• eredményhirdetés. Műkorcsolya: 19.00 ó.: jégtánc, kötelező táncok, Hamar (Berkes Enikő, Tóth Szilárd). * Uszó-csapatbajnokság, minifoci döntő' Asztalnál az utánpótlás A sok szabadtéri előkészületi mérkőzésen kívül a termekbe is jut fociesemény. SZOMBAT ASZTALITENISZ. Pest me­gye 1994. évi újonc, serdülő és ifjúsági tízek bajnoksága (Vecsés, Petőfi téri Általános Iskola, 9). LABDARÚGÁS. Előké­születi mérkőzés: Parmalat— Százhalombattai FC (Székes- fehérvár, 11). Oregfiúk teremtornája (Gyomron 9 órától a követke­ző csapatok játszanak: Gyöm- rő, Üllő, Monor, Vecsés, Ecser, Pécel). Ifjúsági teremtorna (a tá­piószecsői Általános Iskolá­ban 8 órától a Jászberény, Testvériség, Monor, Törökbá­lint, Túra, Sülysáp, Abony és a Tápiószecső szerepel. A döntő 17 órakor lesz.) MINIFOCI. Megyei álta­lános iskolás fiú döntő. Rész­vevők: Túra, Göd, Ocsa, Abony (Érd, 4. számú Általá­nos Iskola, 9.30). TEKE. Szuper Liga férfi mérkőzés: Ózd—Ceglédi Közgép/11). ÚSZÁS. Megyei csapatbaj- noki forduló (Vác, 9) VASÁRNAP SAKK. Megyei csapatbaj­nokság. I/A osztály: Dunaha- raszti II.—Vác, Aszód— Göd, Érd—Tököl, Nagyká- ta—Gyömrő, Ráckeve—Du­nakeszi, Gödöllő—Fót II. (9.30 órakor). R. L. Váci fölény Dunakeszin A Gödöllő' nyerte a rangadót Két helyszínen, Dunakeszin és Gödöllőn folytatódtak a kézilab­da téli terembajnokság küzdel­mei. Eredmények: Gödöllő, férfi felnőtt: Gödöl­lői KC—Erdőkertes 33-12, Csö­mör—Domony 25-14, Gödöllői KC—Csömör 21-18, Mogyo­ród-Erdőkertes 29-28, Gödöllői KC—Túra 23-21,, Csömör—Er­dőkertes 29-11. Az élcsoport állá­sa: 1. Gödöllői KC 8 pont, 2. Csömör 6 pont. (+59), 3. Mogyo­ród 6 pont, (+27). Férfi ifjúsági: Gödöllői KC— Szentendre 19-16, Csömör—Du­nakeszi VSE 10-0 (játék nélkül), Mogyoród—Szentendre 23-16, Gödöllői KC—Gödöllői DSE 21-16, Szentendre—Csömör 10-19. Az élcsoport állása: 1. Csömör 8 pont, 2. Gödöllői KC 6 pont, 3. Mogyoród 4 pont. Dunakeszi, férfi felnőtt: Du­nakeszi VSE—Váci KSE II. 9-24, Pemü SE II.—Váci KSE I. 16-23, Nagymaros—Szentendre II. 17-16, Dunakeszi VSE— Szentendre I. 27-15. Az élcsoport állása: 1. Dunakeszi VSE 12 pont (+70), 2. Váci KSE I. 12 pont (+62), 3. Pemü SE II. 9 pont. Női felnőtt: Gödi SE—Verő­ce SE 26-8, Érdi VSE—Váci Forte 15-32, Verőce SE—Gödi SE 13-13, Nagymaros—Váci Forte 11-23. Az élcsoport állá­sa: 1. Váci Forte 18 pont, 2. Terra Vác 12 pont, 3. Gödi SE 8 pont. Női ifjúsági: Gödi SE—Váci Forte II. 15-15, Érdi VSE—Vá­ci Forte I. 7-26. Az élcsoport ál­lása: 1. Váci Forte I. 10 pont. 2. Gödi SE 5 pont, 3. Nagyma­ros 4 pont.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom