Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-16 / 39. szám

,PEST MEGYEI XXXVIII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM Ára Telemagazinnal: 19,50 forint 1994. FEBRUÁR 16., SZERDA Becsapták a hiszékeny kocsériakat Bagóért felvásárolt üzletrészek Szabó János földmű­velésügyi' miniszterrel készült beszélgetés la­punk 6. oldalán olvas­ható Elfogadták a nyugdíjemelést Az Országgyűlés kedden, a kora esti órákban egyhan­gúlag elfogadta a nyugíj- emelésre vonatkozó előter­jesztést. Ennek értelmében márciustól — január elsejé­ig visszamenően — 10 szá­zalékkal emelkednek a nyugellátások, baleseti nyugellátások, valamint a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások. Göncz Árpád Madridban Négynapos hivatalos láto­gatásra tegnap kora dél­után Spanyolországba érke­zett Göncz Árpád. A magyar köztársasági elnököt és feleségét /. Já­nos Károly király és hitve­se, Zsófia királyné, vala­mint Felipe González mi­niszterelnök fogadta a mad­ridi El Pardo palotában, ka­tonai tiszteletadás kereté­ben. Közben Jeszenszky Géza külügyminiszter Javi­er Solana spanyol külügy­miniszterrel tárgyalt, és ki­cseréli a két ország közötti alapszerződés ratifikációs okmányait. A magántulajdon szentségét egyébiránt messzemenően tisztelő magyar jogalkotás fájdalmas mulasztásának ró­ják fel, hogy nem rendezte kielégítően a mezőgazdasá­gi szövetkezeti üzletrészek tulajdonosainak jogait. Köz­napi megfogalmazással ezt a szálat valahogy elfelejtet­ték idejében elkötni, így az mostanra bizony jókora gu­banccá gabalyodott. Talán nem tévedünk so­kat, amikor azt mondjuk, a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészformához kapcsoló­dó tulajdonjog az egyetlen, amellyel nem élhet szabad akarata szerint a polgár. Is­meretes, hogy a termelőszö­vetkezetek átalakulását meg­A januári kedvező időjárás hatására az őszi vetésű kalá­szos gabonák tovább erősöd­tek. Az elmaradt őszi mély­szántásokat ugyancsak igye­keztek pótolni a múlt hónap­ban a gazdálkodók. Bár a fel­ázott mélytalajok az embert és a gépet egyaránt nehéz kö­rülmények elé állították — áll a szaktárca legfrissebb elemzésében, amelyet a múlt hónap területi tapasztalatai alapján állított össze. A no­vemberi-decemberi havazás miatt a betakarítatlan kukori­előzően jogvesztő határ­időhöz kötötték a nevesített üzletrészeknek a gazdaság­ból történő természetbeni ki­vonhatóságát. E határidő le­járta után lényegében meg­szűnt annak lehetősége hogy a tagok, még kevésbé a kívülállók hozzájussanak személyes vagyonukhoz. Eb­ből következően annak meg­mentéséről sem lehet szó. Esetenként tehetetlenül néz­hetik, hogy a hitelekkel ter­helt, veszteségesen a gazdál­kodó szövetkezetekben fo- rintosított tulajdonuk értéke egyre csökken. Kivéve azt az alkalmat, amikor az illető gazdaság áll elő vételi aján­lattal. Csakhogy az esetek többségében ebben nem sok caterületek tovább csökken­tek a múlt hónapban. így ezek nagysága jelenleg csu­pán 3-5 ezer hektárra tehető. A kedvezőtlen időjárás miatt 1000-1300 hektárnyi bétakarí- tatlan cukorrépa a földben maradt. A felvásárlói és a termelte­tő szervezetek tevékenysége a múlt hónapban megélén­kült, és intenzíven folynak a termelőkkel a különféle szer­ződéskötések. A megyei föld­művelésügyi hivatalok adatai szerint a műtrágya- és a nö­köszönet van... Néhány üz­letrésznek az eredetileg meg­határozott és a jelenlegi érté­két összehasonlítva nem ne­héz megállapítani, hogy a kocséri Petőfi Szövetkezet­ben a tagok, a kívülállók üz­letrészének az értéke körül­belül a kétharmadára apadt az elmúlt két év alatt. Tehát, mondjuk egy 300 forintos részjegy értéke a mostani nyilvántartás szerint alig ér valamivel többet 200 ezer forintnál. Az a bosszantó, mondják a faluban sokan, hogy e változásokról nincs rendszeres tájékoztatás, ho­lott azt az üzleti szabályzat előírja. (Folytatás a 4. oldalon) vényvédőszer-ellátás kifogás­talan. Hasonló a helyzet a gép- és alkatrészellátásban is. A tavaszi vetésű növények vetőmagellátása minden me­gyében jónak mondható, a forgalmazás területén pedig versenyhelyzet alakult ki. Egyébként januárban az or­szág területén a csapadék mennyisége 11—58 millimé­ter között változott. A talaj felső 50 centiméteres termő­rétegének nedvességtartalma az ország területének nagy ré­szén 95-100 százalékos. Gyorsjelentés a földekről Pótolták a mélyszántásokat Tavaszi munka a télben Tb-járulék-bevallás Meghosszabbított határidó' Dunavarsány határában a magángazdák megkezdték a talaj műtrágyázását. A mí­nusz tízfokos hidegben és a dermesztő szélben megkeményedett talajon könnyebben halad a traktor. Vimola Károly felvétele Az egyéni vállalkozóknak február 15-ig, azaz tegnapig kellett bevallaniuk az 1993. évi jövedelmük alapján kiszá­mított, ez évben esedékes tb- járulékalapjukat. Ez azonban csak 60 százalékuk teljesítet­te eddig — hangzott el azon a tegnapi kerekasztal-beszél- getésen, amelyet a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiz­tosítási Pénztár és az egyéni vállalkozói kör érdekképvise­leti szerveinek vezetői tartot­tak a Fiumei úti székházban. Tavaly június óta kettévál­tak az eddigi társadalombiz­tosítási feladatok: az egyéni vállalkozók bejelentése, nyil­vántartása, folyószámláik ke­zelése, a hátralékok behajtá­sa, valamint a peres ügyek intézése az egészségbiztosítá­si pénztárok feladata, míg a biztosítottak és a járulékok pontos befizetésének ellenőr­zését a nyugdíjbiztosítási ágazat végzi. (Folytatás a 3. oldalon) Szűk a határ Kevés a föld a Budapest környéki falvakban. Ennek kö­vetkeztében a kárpótlási jeggyel rendelkezők — élve a törvény adta lehetőségeikkel — gyakran faluról falura járnak, hátha legalább a lakóhelyükön kívül földhöz tudnak jutni. Ennek persze azok örülnek a legkevésbé, akik helyben szeretnék birtokba venni sok esetben ép­pen a saját egykori földjeiket. A hangulat ezeken az árveréseken fólforrósodik, az in­dulatok elszabadulnak, ha tettlegességig nem is fajul a dolog. A Budapest környéki határ szűkösségének nem egy esetben az az oka, hogy a föld aranykoronánkénti árát néha a csillagos égig verik föl — persze nem a kispénzű egykori gazdák... S ezen nem is csodálkozhatunk, hi­szen sokan reménykedhetnek abban, hogy az adott ha­tárrészt előbb-utóbb úgyis parcellázzák, s birtokukon ha­talmas haszonnal adhatnak majd túl. Az a ,jámbor”gaz- da pedig, aki valóban földet szeretne művelni, hoppon marad. Illetve, esetleg egy másik faluban próbálkozik, amivel akaratán kívül ugyan, de már ő kelti a feszültsé­get. Mit lehet tenni ilyen esetben? A legcélszerűbbnek az látszik, ha a törvény előírná;- hogy bizonyos településeken csak a helyben lakók jut­hatnak földhöz. Szauter Rudolf pilisvörösvári országgyű­lési képviselő az elmúlt év elején igyekezett is ekképpen módosíttatni a vonatkozó kárpótlási törvényt, kísérlete azonban az Alkotmánybíróság ellenkezése miatt megbu­kott. A honatya nem adta föl, s a napokban Dragon Pál képviselőtársával együtt új javaslattal fog előállni: a kor­mány szabadítsa föl az állami tulajdonú földeknek leg­alább az egyharmadát a kárpótlás céljára, de ezeken az árveréseken már csak azok vehessenek részi, akik hely­ben laknak. Hogy e törvénymódosítás segít-e a Budapest környéki árverések sokszor áldatlan helyzetén, az remélhetőleg hamarosan el fog dőlni. Ha igen, akkor a kezdeménye­zést mindenképpen üdvözölni kell. De hogy a javaslat ki- állja-e a gyakorlat próbáját, azt csak akkor tudhatjuk meg, ha az Alkotmánybíróság is úgy akarja... Hardi Péter Vevőtalálkozó Ráckevén Ellenállóbb kukoricafajták A magyar mezőgazdaságban az utóbbi években a legna­gyobb kárt az aszály okozta. Ezért fontos újabb, ellenáf- lóbb növényfajták kikísérle­tezése és meghonosítása. A kukoricatermesztés és -neme­sítés területén ilyen szem­pontból a Pioneer Hi-Bred Magyarország Kft. érte el a legjelentősebb eredménye­ket hazánkban. Minderről a Ráckevén tegnap megtartott vevőtalálkozón hallhattak a térségből összegyűlt gazdák és növénytermesztők. A Pioneer főleg kukorica­hibridek vetőmagjainak ne­mesítésével ért el világhírne­vet, Magyarországon 1976 óta van jelen. Szervezett ke­retek között 1992 októberé­től a magyarországi kft. meg­alakulásától indultak harcba a magángazdák és a nagyüze­mek megnyeréséért. Már a hazai kukorica-vetésterület ötven százalékán használják a Pioneer-hibridek valame­lyikét. Kara Béla, a kft. Bács-Kis- kun és Pest megyei területi képviselője a vevőtalálko­zón elmondta, hogy a Pione­er méltán lehet büszke ered­ményeire. — Az Országos Mezőgaz­dasági Minősítési Intézet föl­mérései alapján az említett vetőmagból fejlődő kukorica- növény mostoha időjárás kö­zepette is jó termésátlagot hoz, megfelelő viszonyok esetén pedig az egyéb kuko­ricafajtákéhoz képest jelentő­sen nagyobb a terméshoza­ma. A kifejlett növény szár­szilárdsága kiváló, s ala­csony betakarításkori víztar­talmát gyorsan leadja. Az országban hetvennyolc helyen működik kísérleti rendszer, ahol a különféle ta­lajú és más-más éghajlatú táj­egységek igényeinek inkább megfelelő fajtákat hozzák lét­re. (Legkiválóbb hibridvető­magjaik: a korai Helga; a kö­zépkorai Juliana és Stira; a középkései Marista, Colum­bia és MTC 3459; valamint a kései éréscsoportú Floren- cia.) A legújabb kísérletekről és hibridekről vevőtalálkozó­kon, fajtabemutatókon és ki­adványok segítségével tájé­koztatják a gazdákat. A Pio­neer Hi-Bred Kft. fontosnak tartja, hogy ne csak keresked­jen — hanem szolgáltasson is. N. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom