Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-02 / 27. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. FEBRUÁR 2., SZERDA , 5 Fogyatékos gyermekek utángondozása A Értelmet az életüknek Fogyatékos gyermeknek adni életet minden anya, szüld legnagyobb személyes tragédiája. A lelki fájdalom talán csak azokban az években enyhül, amikor a gyermek iskolába kezd járni, ahol szakemberek foglalkoznak vele, s többnyire némiképpen javítanak is állapotán. Kinőve azonban a tanulóévekhól, a családban maradó fiatal immár megoldhatatlannak tetsző gondot jelent. Külön probléma mindezen túl — szakemberek bizonyították —, hogy a családba „bezárt” sérült gyermek általában visszafejlődik... Mi hát a megoldás? Van megoldás! — Határozottan állítom, hogy az a szülő, aki intézetbe adás helyett vállalja fogyatékos gyermekének nevelését, nem karitatív indíttatásból, de nem is majomszereiéiből teszi; arra is voksol ezzel, hogy a segítő, óvó, érző közösség, ha nem is sokat, de tud javítani a sérülten született gyermek állapotán — mondja Hitzingemé Klemens Lilla, az egyik fővárosi foglalkoztató általános iskola igazgatóhelyettese. A gyógypedagógus egyben egyike azoknak a lelkes szakembereknek, azon keveseknek, akik a kötelező iskolaévek előtt és után kínálják fel fogyatékos gyermekeket nevelő szülőknek a szükséges segítséget. A tanárnő egyesületet hozott létre. Karitatív társasága, a Küldetés alapszabályában is deklarálja, hogy céljuk a középsúlyosán értelmi sérült gyermekek, fiatalok testi, lelki és szellemi fejlődésének elősegítése. — Módszereink között szerepel például az általános készségfejlesztés, a szocializációs készség szintentartá- sa, az állóképesség és az egészségvédelem, a hasznos munkára való felkészítés... Mit jelent mindez a gyakorlatban? Nos, az üres magyarázatnál többet mond az, amikor néhány perces szemlélődés után például az Érdről naponta beszállított Tünde elkapja a kezemet, s jelzi: simogassam az arcát, szeret- gessem őt egy kicsit, mert ma valahogy bánatos... Vagy ahogyan a magába forduló, sohasem beszélő autista fiúban felcsillan az érdeklődés annak láttán, hogy nevelői az általa készített festményeket mutogatják nekem. Mit szólok vajon rá? — kérdezi a tekintete. Nem a hely szülte meglepődés mondatja velem: ezek a festmények akár egy kiállításon is megállnák a helyüket... De, a többiek sem maradnak némák: legalábbis kezük, szemük mutat felém, s kérik, figyeljem, milyen sok doboztetőt csináltak már meg az ebéd előtt. — Ez a foglalkoztató — mutat körbe a tanárnő — az egyesületünk büszkesége. Ide az általános iskola után jöhetnek a gyerekek. Szerencsénkre a Compakt Vállalat évek óta biztosít számukra munkát: így a kortalannak látszó, ám zömében húszon felüli fogyatékos gyermekeinktől nem kellett az iskola elvégzése után sem elválnunk. Ez az egyesületi forma megteremtette annak a lehetőségét, hogy sikerül minden 16 éven felüli gyermekünk sósát tovább egyengetnünk. S ami a legnagyszerűbb az egészben: a jelek szerint ha még lassan is, de mind ismertebb és elterjedtebb foglalkoztató forma lesz a miénk a fővárosban, s annak környékén is. Egyenlőre azonban csak a Küldetés VII. kerületi központja fogad gyermekeket: ide járnak, azaz ide hozzak a fiatalokat szüleik még Érdről, Vácról is. Igény számtalanul sok lenne hasonló foglalkoztatókra. A Küldetés — már csak anyagi nehézségei miatt is — annyit vállalhat A gyógytorna elengedhetetlenül fontos a fogyatékos gyermekek állapotának javításához Vimola Károly, felvétele csupán — miként a XXII. kerületi érintett szülők és az ön- kormányzat jelentkezése nyomán is tették —, hogy bárhová eljuttatja szakmai programját, segít az indulásnál, támogatja a szervezést. — Úgy látom, hogy vidéken még kisebb az érdeklődés az ilyen jellegű foglalkoztatók iránt — érvel ezen nevelési modell mellett az a tanárnő, aki egyben az egyesület elnöke. — A falvakban, sőt még a kisvárosokban is akad egy-egy nagymama, aki otthon „elvan” egésznap a sérült gyermekkel. Szakemberek a megmondhatói, ezekben az esetekben hiába a gondoskodás, a család melege, a pedagógiai hozzáértést, a testi és a szellemi fejlesztést elősegítő programokat még az előbbi sem tudja pótolni. «• Szakembereket említett a tanárnő. Ugyancsak ők lehetnek a megmondhatói annak is, milyen nagy segítség lehet a szülőknek, illetve mekkora eredmény érhető el akkor, ha a gyermek akár már megszületése után gyógypedagógusok kezébe kerül. — A kora gyermekkori fejlesztés — így hívjuk az iskoláskor előtti szakirányú foglalkozást — nemcsak abban a tekintetben jelentős, hogy a fogyatékos gyermekekkel időben, azaz meglehetősen korán elkezdődő pedagógiai gyakorlattal orvosilag is kimutatható eredményeket lehet elérni, de ez, illetve a 16. életév után beindított védett munkahely együttesen megteremtik a sérült gyermekekkel való foglalkozásban a folyamatosságot. A korábbi gyakorlatnak megfelelő értelmi fogyatékos napközik éppen csak a kallódástól mentik meg a fiatalt: sem az önálló életvezetésre való ránevelés- ben, sem pedig az iskolában kapott, megszerzett fejlődés szinten tartásában nem lehet ezzel a formával jelentős eredményt elérni. Ebben az iskolában viszont a naponkénti munka kiegészítője még az úszásoktatás, a mindennapi séta, az ebéd utáni kikapcsolódás, az iskolai gyógytorna is. Ezek a gyermekek a maguk szintjén boldogok, kiegyensúlyozottak, így együtt, megszokott társaik körében értelmes életet élnek. Maliár Éva (A Küldetés Egyesület létrehozta a „Szellemi sérültek támogatásáért” elnevezésű alapítványt, mely mint egyetlen pénzbeszerzési forma várja az adományokat az MHB 323-14209-es számlaszámra.) Gazdagodott a ceglédi kardiológia Európában is számon tartják ókét A ceglédi Toldy Kórház kardiológiai osztálya már eddig is nyugati színvonalú komputervezérlésű terheléses EKG-be- rendezéssel, korszerű labordiagnosztikai háttérrel, monitorral, színkódolt Doppler echocardiográffal (ultrahangos készülékkel) volt felszerelve. A napokban ez a készlet tovább gyarapodott, amerikai számítógéprendszert kapott a kórház. Dr. Őze Bélát, az osztály főorvosát kérdeztük a hír hátteréről. — Mit érdemes tudni az új berendezésről? — Voltaképpen a koroná- riaörző hat ágya mellett van egy-egy betegellenőrző monitor és a központi nővérpultnál egy ezeket kontrolláló, irányító egység. Valójában korábban is volt egy efféle berendezésünk, csak az jóval kevesebbet tudott. Ma már egy-egy életet veszélyeztető szívbetegség kapcsán akár húsz jellemző értékre is kell figyelni egyidejűleg. Hat beteg mutatóit huszonnégy órán át képes folyamatosan és biztonsággal követni az a modem számítógéprendszer mely egyúttal minden fontos információt, változást rögzítés tárol. Emellett vészjelzésre azonnal riasztja a személyzetet. — Mennyibe került ez a fejlesztés és honnan volt rá pénzt? — Ez a korszerűsítés — néhány kiegészítő tartozékkal — mintegy tizenhárom és fél millió forintba került. Az összeget megyei keretből kapta az intézmény. Megyei szakfőorvosként évek óta szorgalmaztam, hogy ésszerű lenne fejleszteni a kardiológiai tevékenységet Vácott és Cegléden. A megye támogatta ezt az elképzelést. Végül is mindkét település kórházában már 1992-ben elkezdődött ennek a programnak a megvalósítása. — Egy hároméves program keretében olyan negy- ven-ötven év közötti embereket vizsgálhat meg az osztályon, akiknél még nem jelentkeztek a szívinfarktus tünetei. — Döbbenetesen rossz a kép. Amikor elkezdtük a szűrést, hamarosan rájöttünk, hogy az a jéghegy csúcsa. amivel és akikkel eddig foglalkoztunk. Számos panaszt még nem okozó szívbillentyűzavarra derült fény. Egy- egy vizsgálat időigényes. Napjainkig körülbelül ötezer embert szűrtünk meg. Előfordult, hogy valakit azonnal meg kellett operálni. Már most úgy látják, hogy három esztendőre tervezett programunkat valószínűleg meg kell hosszabbítanunk, folytatjuk. —-Az a feltételezés, hogy elsősorban a férfiak bajlódnak a szívükkel, már megdőlt? — Igen. Sajnos, egyre több nő szenved el szívinfarktust illetve bajlódik koszorúérbetegséggel. Ugyanakkor még mindig a férfiak vezetik a negatív statisztikát. — Vitathatatlan a kardiológiai osztály berendezései nyugati színvonalúak. Vajon az itteni szakorvosi és nővér gárda felkészültsége is eléri ezt a nemzetközi színvonalat? — Kétségtelen, az osztály technikai, műszeres felszereltsége megfelel az Amerikai Szívgyógyászati Társaság szigorú szabványainak is. Tavaly augusztus végén egy szívinfarktus gyógyításával kapcsolatos gyógyszer vizsgálatában a világ ezemegyven koro- náriaörzője — köztük tizennégy magyar — vett részt. Nagy megtiszteltetés, hogy ebben a fontos munkában ránk, ceglédiekre is számítottak. Ezek után — remélem nem hangzik szerénytelenül — ha úgy érezzük: ezen a területen elértük azt a színvonalat, amit Európában joggal el lehet várni. Érre garancia a nálunk tevékenykedő szakorvos- és ápolónővér gárda is. F. F. Ha kedd, akkor kelnek a kiscsirkék: Mogyoródon, Kamarás Gábor baromfikeltetőnél. E napon a sok dolgos kéz sem elég: beáll a csibéket számolni maga a gazda (felvételünkön a háttérben), sőt asszony-lánya is. A rendeléseket ki-ki már jóval korábban leadta Kamaráséknál: másképpen nem is lehet csibékhez jutni. Százasával viszik a termelők ezeket a jó fajtákat. Kamaráséknál a holland importból honosított kiváló tulajdonságú egyebek mellett, a hazai fogyasztók számára közkedvelt húsfajtákból is lehet előre rendelni. Aztán már csak várni kell a keddet: kelnek, oltják a csibéket és viheti is őket a leendő gazda... Hancsovszki János felvétele A vidék bankjai A takarékszövetkezetek talpon maradnak Pest megye takarékszövetkezeteinek nagy többsége sikeresnek minősíti a tavalyi esztendőt — tudtuk meg a Fogyasztási Szövetkezetek Pest Megyei Szövetsége (Mészöv) irodáján. Pánczél Gyuláné irodavezető elmondta: a konkrét eredmények és a számok még nem ismeretesek, a mérlegkészítés időszaka jelenleg is tart. A szövetséghez csatlakozott 16 megyénkbeli takarékszövetkezet — mindössze a kis- kunlacházai Fáy András maradt ki — jól kihasználja lehetőségeit s a nehézségek ellenére is bizonyos a talpon maradása. Ezt igazolja például a betétállomány növekedése: 1992-ben all milliárd forint eleve 50 százalékkal volt több az előző évinél, s ez az adat 1993. december 31-ig 14 milliárdra nőtt. Azaz 20 százalékos az emelkedés. Csökkent viszont az értékpapír-állomány a megyében: az 1992-es 1,5 milliárd forintról 1993-ra 821 millióra. Ez azonban inkább más betétformára való átváltást jelentett, mivel a hosszabb időre kialakított konstrukciók jelenleg kevésbé népszerűek. Jelentősen megnőtt viszont a kölcsönállomány, aminek 30 százaléka vállalkozási hitelnek számít. A takarékszövetkezetek részt vesznek a lakossági gázberuházásban. Eleve ez a pénzintézeti forma a legkié- pítettebb Pest- megyében, ahol mintegy másfélszáz ki- rendeltség várja az ügyfeleket. Nem véletlen tehát, hogy a takarékszövetkezetek kezdettől fogva a vidék bankjainak tartják magukat. Ehhez képest megyénkből csak kilencen írták alá a kormány által szorgalmazott integrációs megállapodást. Pánczélné szerint a távolmaradás nem azonos a visszautasítással, sőt lehet, hogy nem is végleges. A cél sem vitatott, ám tény, hogy a hozzá vezető úton még sok kérdést tisztázni kellene. Pótolni szükséges néhány hiányosságot is: öt szövetkezet például ma sem rendelkezik korszerű telefonnal. Ezenkívül gond, hogy a megyében négyféle számító- gépes program működik, melyeket jó lenne mielőbb egységesíteni. Pozitív változás is csak azután következhet be a mezőgazdaság finanszírozásában, ha az előbbi belső feltételek javulásához állami garancia és kamattámogatás társul. Ami a lakosságot illeti, a Pest megyeiek egynegyede takarékszövetkezeti tag. Az igényeikhez alkalmazkodó banki tevékenységeket több mint 600 alkalmazott végzi. A kis létszámú megyei iroda egyre többet szolgáltat, szervez, koordinál, tanácsot ad. Mindez a talpon maradást erősíti, no meg azt, hogy a vidék lakossága a jövőben se maradjon takarékszövetkezet nélkül. (tóth)
