Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-02 / 27. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. FEBRUÁR 2., SZERDA „Halat, vadat, s mi jó falat... ” Ahol csendesek a vaddisznók ’91. nyár végén Parajd és Korond közt a Súgó-patakon horgásztam. Déltájban leültem szalonnázni egy ház nagy- ságnyi szikla lábánál, a patak partján. Még ki sem pakoltam, amikor egy hatalmas vadkan csörtetett elő, tőlem alig néhány méterre. Egyszerre pillantottuk meg egymást. Én kővé dermedtem, ő pedig vérben forgó szemekkel felhorkant. Mielőtt kenyértörésre került volna-a sor, felmásztam a sziklára, s onnan néztem végig a vaddisznó szörcsölését és dagonyázását. Később a vadőrtől megtudtam, felségterület-sértést követtem el, az a csendes partszakasz a vaddisznók ivó- és fürdőhelye. — Okosan tette, hogy felhágott a kőre. Tavaly ugyanott, s talán ugyanaz a vén betyár kis híján megszabdalt egy német turistát. Környezetbarát technológia honosítása Amerikai szennyvíztisztító épülne Dunavarsányban Szokatlanul gyorsan zajlanak a dunavarsányi szennyvíz- tisztító tervezési, szervezési munkálatai. E tény két szempont miatt is figyelemre méltó: egyrészt azért, mert Kelet-Európábán elsőként hazánkban épülne meg amerikai technológiával és cégek közreműködésével egy olyan korszerű rendszer, amely nemcsak a szennyvíz elhelyezését oldja meg környezetbarát módon, hanem lehetőséget is kínál a tisztított víz újrahasznosítására is. Másrészt, e beruházással megoldódna a térségben néhány település égető gondja: az a kérdés, hová helyezzék el a felgyülemlett szennyvizet. Három év múltával újra találkoztam egy vaddisznóval, azaz nem is eggyel, hanem legalább százzal. Igaz, ezektől már nem kellett féljek, igen békések voltak. Kizsigerelve, kővé fagyva lógtak a vecsési Mavad-telep hűtőházában, mely átmeneti stáció a feldolgozás folyamatában. Mi tagadás, szomorú érzés fogott el, noha tudom, a vadnak ez a sorsa. Egyrészt mert szelektálni kell. különben túlszaporodik, másrészt a vadászat sport, sőt jelentős bevételi forrás is. Kivált ha külföldi vendégvadász kezében sül el a fegyver. Az ember mégis hajlamos a sajnálkozásra. Mennyi energia, szilaj vágtatás szűnik meg egy kurta csattanásra. A fegyver eldörren, a hang még el sem vész, s oda egy élet. Mindezt a vadászat élményéért s egy trófeáért, hisz nagyvad esetén — vaddisznó, őz, szarvas muflon — a hús és a bőr nem a Nimródot illeti. Feldolgozásában és értékesítésében a Mavad az illetékes. Ennek — a nemzetgazdasági érdekeken túl — egészségügyi okai vannak. A vad esetenként kórokozókat hord magában, melyek kimutatása csak vérképelemzés alapján lehetséges. Ilyen például a pestis vagy a trihinelafertő- zés, mely a vaddisznót támadja. A Magyarországon kilőtt nagyvadakat két exporttelephelyre szállítják: a Somogy megyei Öreglakra és Pest megyében Vecsésre. Ez utóbbi a nagyobb és korszerűbb. A csaknem száz dolgozót Bálint József irányítja. A telepen a Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás kirendeltsége is jelen van, egy főállatorvos és egy laboráns végzi az ellenőrzést. Részint szemrevételezéssel, másrészt laboranalízissel. Ez utóbbi a vérminták alapján történik, amihez az anyagot a vadászok a zsi- gerelés után veszik le az elejtett vadból, s azt küldik el a labornak. A vad és a vérminta azonosítási számmal van ellátva, s így pontosan nyomon követhető, ha a vizsgálat fertőzést mutat ki. Mindez szigorú előírások alapján történik, a tévedések kizárásával. Ennek köszönhető, hogy jelenleg a kontinensen egyedül Magyarország exportálhat vaddisznóhúst a közös piaci tagállamokba. Márpedig ez igen lényeges, ha tekintetbe vesszük, hogy az elejtett vadhús 93 százaléka külföldön kerül piacra. Bálint József szerint ennek két fő oka van. Az első: a hazai fogyasztóknak nincs tapasztalata a vadhúsfogyasztás terén. Nem is lehet. Negyven évig a vadhúst belföldön nem forgalmazták, s így a társadalom jelentős része csak hírből ismerte. Csupán egyes kiemelkedő éttermek kínálták csemegeként, ott, ahol magyarok aligha ültek az asztalnál. A másik ok: a vadhús ára. Pillanatnyilag többe kerül, mint a háziállatok húsa. A hazai fogyasztók nemcsak az ízét nem ismerik. de az értékével sincsenek tisztában. A vadhús koleszterinszegény, alacsony a zsírtartalma, több fehérjét tartalmaz. A vecsési Mavad-telepen tavaly 900 tonna szőrében- bőrében beérkezett nagyvadat dolgoztak fel, illetve küldtek a bel- és külföldi piacra feldolgozott formában. A korszerű gépsorokkal ellátott, számítógéppel irányított technológia ennek pont a kétszeresét tudná feldolgozni. Sajnos jelentős visz- szaesés mutatkozik a beszállításnál. 1991-ben 1300, 1992-ben 1100 tonna elejtett vadat küldtek be a vadásztársaságok, bár korántsem csak azért, mert csökkent az állomány. Á visszaesés egyik okát a konkurenciában kell keresni, mely ez esetben nem kedvező jelenség. A Mavad és a vadhúsexportra ráállt kft.-k közti rivalizálás nem azonos versenyfeltételek közt folyik. Az utóbbiak keresik és meg is lelik azokat a kiskapukat, melyen kicsúsznak a vadhúsexportra vonatkozó előírások szorításából. Kis mennyiségben, azonnal szállítanak, nincsenek rákényszerítve a hűtő- és feldolgozóháttérre. Ez Vecsést tekintve, évi 25 millió forintjába kerül a Mavadnak. A tiszavirág-életű kft.-k megnyergelik a konjunktúrát, de fejlesztésre, beruházásra nem kívánnak költeni. Vecsésen tavaly egy olyan amerikai gépsort állítottak üzembe, melynek ára dollárban hat számjegyű volt. — Enélkül nem megy — mondja Bálint József. — Csak úgy maradhatunk piacképesek és nyereségesek, ha áldozunk gépre. Ha az alapanyagokat minél magasabb feldolgozási fokon, konyhakészen visszük a piacra, az állat-egészségügyi előírások szigorú betartásával. Szeretnénk pácolt, füstölt és töltelé- kes áruval bővíteni a kínálatot, s minél több tömörített szeletet piacra dobni. Ez utóbbihoz vettük a gépsort is. Az önköltségcsökkentés a létszám karcsúsításával is járt. A szabad kapacitás kitöltésére is kész a terv Vecsésen, sőt már az alapanyag importjáról is tárgyalnak. A Mavad olyan országokból szándékozik nagyvadat szőrben-bőr- ben behozni, ahol nincs fel- dolgozási háttér. Matula Gy. Oszkár Persze, a csatornázatlanság nemcsak Pest megye déli felére jellemző; a térség 182 településből mindössze 44-ben van kiépült csatornahálózat, és 29-ben található szennyvíztisztító. Az arányok nem túl kedvezőek, ám azt azért jelzik, valamit lépni kellene e téren. Csakhogy, ez nem is olyan könnyű, mivel ez a beruházás eléggé költséges. A dunavarsányiak egy viszonylag kedvezőnek tűnő megoldás találtak. Lassan ej»y éve, hogy az Egyesült Államokban a Capital Development Initiative segély keretében meghirdettek egy pályázatot szennyvíztisztító létesítésére, amelyre Kelet- Európából is elfogadtak jelentkezést. A dunavarsányi önkormányzat képviselői benyújtották pályázatukat, s az első fordulón nyertek. Ekkor kezdődtek meg tárgyalásaik az amerikai Future Water International Inc. céggel. Az amerikaiak olyan technológiát kívánnak Dunavarsányban megvalósítani, ami a tengerentúlon már bevált: az összegyűjtött szennyvizet mély medencék sorozatában kezelik, intenzíven levegőztetik, s a tisztított vizet termőföldek, parkok öntözésére használják fel. Kezdetben voltak négyen Eleinte négy község — Du- navarsány, Délegyháza, Majosháza és Taksony — társult a beruházás megvalósítása érdekében. Később csatlakozott Áporka, Sziget- szentmárton és Szigethalom vízközműtársulata is. így jött létre a Dunavarsányi Tisza Víz Kft. — ötvenszázaléMarton Aurél Monor polgármestere elmondta, hogy évek óta problémát okozott a mentőautók és a mentős személyzet elhelyezése. A gépjárművek a szabadban, a személyzet pedig egy omladozó épületben voltak elhelyezve. 1993 augusztusában döntés született a beruházás elkezdésére, és ezzel egyidőben megkezdődött a munka. A régi rendelőintékos amerikai tőkével — a beruházás szervezése, lebonyolítása, a telep működtetése céljából. A kft. tagjai e hónapban nyújtják be hatósági engedélyezésre terveiket. Az ön- kormányzatok társulása már megrendelte a csatorna- hálózat kialakításának terveit, ezzel együtt, a komplex rendszerre kérik az állami segítséget. A szerződéseket is megkötötték már, s a létesítés engedélyezéséhez be tudják nyújtani a szükséges anyagokat. Minden készen áll az igény benyújtásához, a céltámogatás reményében. Gazdasági számítások Az amerikai partner elkészítette az első gazdasági számításokat, amely 2000-ig szóló előrejelzést tartalmaz. Szinte valamennyi adat már birtokukban van, a jelek arra mutatnak, hogyha megkapják a céltámogatást, akkor a települések tartani tudják a beruházás során a vállalt önrészt. A lakossági hozzájárulás csak néhány ezer forint lenne, a későbbiekben pedig az önkormányzatok a szennyvíztisztító telep fenntartását is megoldanák, vállalásukban ennek költségei is benne foglaltatnak. A gazdasági számítások a hét község összefogása esetére vonatkoznak. Az öntözési rendszerek majdani működtetésével kapcsolatban két kérdés merült fel: az egyik a területek biztosítása, lekötése, amelyre előszerződést kötött a dunavarsányi önkormányzat a Kertészeti Egyetem Tangazdaságával, szakvéleményt is kértek a témában. A másik a szennyvíztisztító helyének kijelölése. Az Állazet épületébe költözött a mentős személyezet és a sürgősségi diszpécserszolgálat, míg a gépjárművek a szomszédban épített nyolc férőhelyes garázsban kerültek. A további fejlesztésekről a polgármester elmondta: az orvosi ügyelet és a mentő-diszpécserszolgálat összehangolását, valamint egy külön ügyeleti szolgámi Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szerint szükség lenne védőtávolságra. A dunavarsányiak szerint nem kellene védőtávolság, tekintettel a szennyvíz- tisztító környezetbarát jellegére. és arra, hogy a medencék tavakhoz hasonlítanak, a táj részeivé válnak. Közelükben házak is állhatnak. Részletes megbeszélés Hamarosan tanácskozást tartanak a beruházáshoz csatlakozó községek önkormányzati testületéinek részvételével, ahol megbeszélik a célokat, részleteket. Ez azért fontos, hogy a részvevők képet kaphassanak a települések idei költségvetéséről, arról, hogyan tudnak átcsoportosítani szükség esetén pénzösszegeket a beruházás céljára. A hét önkormányzat már eddig is komoly kockázatokat vállalt, ezért más csatlakozókat — községeket —- csak egyedi elbírálás után fogadnak. Egyébként az amerikai féllel megkötött egyezség azt szorgalmazza, hogy magyar termékekkel épüljön ki a szennyvíztisztító rendszer. Ebben — nem is titkoltan — az az üzletpolitikai szándék is megfogalmazódik, hogy ha Kelet-Európá- ban másutt is épülne hasonló rendszer, ahhoz az alapanyagokat célszerű lenne hazánkból szállítani. S itthon is ez az egyszerűbb megoldás. Eddig elég kedvezően alakultak a tervezés munkálatai, a szerződéskötések és így tovább. Sok segítséget kaptak a dunavarsányiak a hatóságoktól, elnyerték az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ■ céltámogatását, így a honosítási eljárásból, a rendszer egyediségéből adódó terhek tovább csökkentek. Persze, sok minden még hátravan, sok szálon futnak az események. Valahol megakadhat a gyors munka. Bár, az lenne jó, megépülhetne a szennyvíz- tisztító Dunavarsányban. lat kialakítását szeretnénk megvalósítani. Ez azért szükséges, mert ha rendelési időben hívják az orvost beteghez, akkor kénytelen betegeit a rendelőben várakoztatni mindaddig, amíg el nem látja másik feladatát. E módszernek is vannak ellenzői: vannak, akik ragaszkodnak háziorvosukhoz, még sürgős esetben is. Szerintük csak az utóbbi ismeri betegeinek kortörténetét. Az elképzeléseket még megvitatják Mo- noron. Sz. L. B. J. Szabó Irén Uj mentőállomás Monoron Alig néhány nap múlva ünnepélyes keretek között adják át Monoron azt az újjávarázsolt mentőállomást, amelynek teljes költségét (mintegy 8 millió forint) önkormányzati költségvetéséből fedezték.
