Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-15 / 38. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. FEBRUÁR 15., KEDD 7 Forintos hírek Magyarország felnőtt lakosságának mintegy 10 százaléka az állami vagyon magánosítása, további 10 százaléka pedig a kárpótlás eredményeként jutott tulajdonhoz. Erről Szabó Tamás privatizációért felelős miniszter beszélt egy budapesti üzletben tett látogatása során. Szólt arról is: az üzletbérlőknek jogos igényük, hogy az üzleteik valódi tulajdonosává válhassanak, amit a legtöbb esetben ma még elutasítanak az önkormányzatok. Az Aste-LTV Textil Kft. a műit esztendőben 183 millió forint értékű gobelin bútorszövetet gyártott. A szövet 70 százalékát exportálták. A külföldi értékesítésben a vegyes vállalat német tulajdonosa, a baden-würt- tembergi Aste Möbelstoffweberei GmbH hálózata jelentős segítséget nyújt. A szakadatlanul növekvő munkanélküliségről és feltartóztatásának a lehetőségéről tanácskoztak tegnap Brüsszelben az Európai Unióhoz tartozó Tizenkettek pénzügyminiszterei. A tagállamokban jelenleg 18,6 millió embernek nincs munkája. Gazdasági kibontakozás jelei egyelőre csak Nagy-Britanniá- ban, Dániában és Írországban tapasztalhatók, a többi országban fél éven belül nem várható ilyen fejlemény. Nyilvános pályázaton, a felértékelt vagyonérték mintegy 80 százalékáért kelt el a volt Salgótarjáni Ruhagyárból a tavalyi év derekán Salgótarjáni Konfekcióipari Rt. néven alakult társaság. A zárt körű tenderbontás győztese, az AN-RO Ruha Kft. 240 millió forintos ajánlattal vitte el a gyárat. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Fő feladat a csatornázás Meddig szökik a víz ára? Győrtől Bajáig tartott nemrég még a váci Dunamenti Regionális Vízművek (DMRV) működési területe. Az 1991. évi 33-as törvény végrehajtása óta ez ugyan a múlté, ám a nagy szervezetnek ma is meghatározó szerepe van a vízszolgáltatásban. Most, amikor ismét emelkedtek a díjaik, Farkas Vince igazgatóhoz fordultam azzal a kérdéssel: Mutassa be az átalakult szervezetüket, amely még mindig nem tudta megfékezni a tarifák drágulását. Az igazgató tájékozatójából tudom, hogy a DMRV-nek 65 településen, 450 ezer ember ellátásáról kell gondoskodnia. Hálózatának a napi teljesítménye elvileg 150 ezer köbméter. A valóságos teljesítmény általában napi 70 ezer köbméter, de a nagy nyári hőségek idején eléri a 140 ezer köbmétert is. Ez a mennyiség 2500 kilométer csőhálózaton jut el a fogyasztókhoz. Tavaly átalakult a vállalat A csatornahálózat kiépítése még csak most kezd gyorsulni. Egyelőre 11 telepen 45 ezer köbméter szennyvíz tisztításáról gondoskodnak. Húsz helységben 100 ezer embert szolgálnak ezzel a művelettel. A csatornák hossza 500 kilométer. Ám épül már Kösd, a Duna túloldalán Szentendre, Leányfalu, Tahitótfalu, a Szentendrei-sziget szennyvízelvezető hálózata. Két, két és fél év múltán állami támogatásból elkészül a Dunakanyar jobb partjának szennyvizét fogadó, tisztító szentendrei telep. A bal parton, a nagymarosi helyreállítás keretében készül a Várig vezető' főgyűjtőcsatorna, s bővítik a város tisztítótelepét. A nagy szervezet felépítése, a regionális rendszertől függetlenül működtethető részlegek leválásával módosult. Nem érvényesültek azonban egyes városok. nagyközségek azon ön- kormányzati törekvései, hogy az olcsóbb szolgáltatás érdekében önállóan lássák el magukat... — A parti szűrésre alapozott rendszer egységes, a vízkészlet a fogyasztás alakulása szerint áramlik a csövekben. Ezt nem lehet megbontani — mutatja a körkörös hálózatot Farkas Vince. — Ezért lett 1993-ban egyszemélyes részvénytársaság a cégünk, s marad többségi állami tulajdonban idén január elejétől, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium irányítása alatt. A vagyonunk 5,8 milliárd forint bruttó értékben, míg az ön- kormányzati tulajdonba 600 millió bruttó érték került át. A közművek kizárólag állami tulajdonban maradtak, a társaság működtető vagyona 800 millió forint. A jegyzett tőkénk 400 millió forint értékű, a közművagyon egyébként 6 milliárdot ér. A kétéves előkészület után megtörtént átalakítás drasztikus intézkedéseket kívánt. Nem volt könnyű munka. A profiltisztítás keretében a vízügyi igazgatóságnak adtuk át a mezőgazdasági vízszolgáltatást. — S mi lett a gyönyörű leányfalui, lepencei, váci, gödi strandokkal? — kérdezek közbe. Kétmillió a felújításokra — Önkormányzatok tulajdonába kerültek. Az építési, szerelési tevékenységet a piac parancsára 25 százalékra csökkentettük. Ipari tevékenységünk része volt a vízfertőtlenítő, vízmérő készülékek javítása, amit a német Wedeco céggel kft.-be vittünk. Az országban egyedül mi gyártjuk az özonizáló, klórozó készülékeket. Racionalizáltuk az irányító, végrehajtó szervezetünket. Három év alatt kétezerről 1050-re csökkent a létszámunk, de itt már meg kell állni. A technikai, szakmai színvonal kielégítő. A múlt évben már nemcsak stabilan gazdálkodtunk, de a településeken 200 millió forintot költhettünk felújításokra az évi 1,1 milliárd forintos költségvetésünkből. Ez pár év alatt a teljes hálózatunkra jó hatást gyakorol. A közelmúltban megkaptuk Nógrád megye nyugati térségeit, ezenkívül Komárom megye egy kisebb része és Pest megye északi körzete lett a működési területünk. — S meddig emelkednek a szolgáltatásaik árai? — Ezután már úgy szeretnénk fejleszteni, hogy a lakosság terheit tovább ne növeljük. Az rt.-ben megmarad a többségi, állami tulajdon, mert a szol- gálatatásokkal nem tehetjük ki az embereket a piaci mozgások hatásainak. Egyelőre kitűnő' a vízminőség Február elsejétől önök 50 forint plusz tíz százalék áfa ellenében szolgáltatják a víz köbméterét. A csatornadíj köbméterenként 39 forint plusz áfa — teszem le most a tollat, abbahagyva a buzgó jegyzetelést, s várom az indokokat. — Egy liter víz mai önköltsége 30—40 forint, egy liter kóla ára közel nyolcvan forint. Node tudom, a fizetésekhez képest ez senkinek sem vigasz — említi meg a vállalaú vezető, majd sorolja, milyen lépcsők szerint szűntek meg évről évre az állami támogatások. Meg hogy milyen árprognózis érkezett erre az évre áramszolgáltatásról, benzin-, gázolajárakról, vízkivételi díjról, egyebekről. Ezek határozzák meg az díjszabást, miközben a cég úgynevezett kintlevősége 60 millió forint. Részben családok, részben üzemek tartoznak. Az állam pedig csak 3 százalék nyereséget enged meg az áremelésből. — Akkor legalább annyit mondjon vigaszként, hogy milyen vizet iszunk ma ezért a pénzért a szennyezett Dunából? — Egyelőre kitűnőt, hála a berendezéseinknek. — Hogy ó'rizhető meg ez az állapot? — Csatornázással kell megvédeni a vízbázisokat. Először is, sokadszor is csatornázni, csatornázni. Kovács T. István Törteién, a Dózsa Szövetkezet juhtörzstenyészetében a múlt heten megszülettek az idén az első kisbáránvok. A 2200 darabos anyajuhállományban folyamatosan jönnek majd világra a bárányok, amiket húsvétra remélhetőleg Olaszországba exportálnak. Képünkön Halasi Pál juhász látható egy újszülött báránnyal Hancsovszki János felvétele Petíció az állami erdőkért Nem akadályozhatják a kárpótlást Nyitott kapukat döngetnek a környezetvédők — mondta Medgyasszay László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára tegnap Budapesten, amikor átvette több környezetvédő mozgalom közös, az állami erdők fenntartása érdekében megfogalmazott petícióját. A dokumentum állást foglal amellett, hogy legalább 1 millió hektár, zömében egybefüggő területen a jövőben is fenn kell tartani az erdők állami tulajdonát. A zöld mozgalmak fontosnak tartják az ártéri erdők felparcellázásának, ültetvénnyé alakításának megakadályozását. A környezetvédők szerint a hazai 1,7 millió hektár erdőből 600 ezer hektárt már a kárpótlás és a résztulajdon-nevesítés során kijelöltek és további 100 ezer hektár még biztosan magánkézbe kerül. Legalább 1 millió hektáron viszont szükség lenne érvényesíteni a szakmai szempontok elsődlegességét, az országos érdekeket, ezért tiltakoznak a további erdőprivatizáció ellen. Az államtitkár a petíció átvételekor hangsúlyozta: a szaktárca szerint is szükség van ilyen nagyságú állami erdőterületre, de nem lehet akadályozni a kárpótlást, a résztulajdon-kijelölést sem. A néhány visszaélésből nem lehet általánosítani. Ezeket a visszaéléseket az erdőfelügyelőségek megerősítésével szorítják vissza. A magántulajdonosok döntő többsége az államtitkár szerint elfogadja, hogy az erdő sajátos tulajdon, az erdőterület csak a szakmai elvárások, a köz érdeke szerint művelhető. Ezek az elvárások jól érvé- ''íiyesíthetők a társulásos művelésben. Ennek részleteit majd az erdőbirtokossági törvény szabályozza. A törvényt a tervek szerint még a jelenlegi parlament tárgyalja, illetve jóváhagyja. Az erdőtörvény parlamenti vitájára, jóváhagyására viszont valószínűleg csak később kerülhet sor. A petícióra az államtitkár írásban válaszol. VILÁGKIÁLLÍTÁS A vállalkozók is támogatják Expófalu Pátyon Páty is csatlakozik a Pest megyei expófaluprogramhoz. Az erről szóló szándéknyilatkozatot a napokban írja alá a település januárban megválasztott új polgármestere, Korompay Péter. Tóle kérdeztük, miért szeretné, hogy a községben is épüljön expófalu. — Úgy gondolom, kötelességem feltárni azokat a lehetőségeket, amelyek Páty fejlődését szolgálhatják. Az eltelt rövid idő alatt is állandóan azon gondolkodtam, mit lehetne tenni a falu felemelkedéséért. Természetes, hogy a települést fejleszteni kell, mert a befektetők csak akkor fognak idejönni. Ilyen fejlődési lehetőséget látok én az expófalu megépítésében, amelyre ha valóban sor kerül, munkaalkalmat teremt a helyi lakosságnak. — Kijelölték-e már az expófalu helyszínét? — Ez a képviselő-testület feladata lesz, de csodálatosan szép fekvésű szabad területeink vannak. Ezeken kizárólag olyan beruházásokat tudunk elképzelni, amelyek nem szennyezik a környezetet. Amikor megismerkedtem az expófaluprog- rammal úgy láttam, az megfelel ennek a követelménynek, ezért szorgalmaztam, hogy mi is csatlakozzunk. — Az építkezés csak azokon a településeken kezdó'd- het meg, amelynek kiépített infrastruktúra-hálózata van. Mi az, amit Pátynak még tennie kell ezen a területen ? — A községben van víz, gáz, villany, telefon, és most fog sor kerülni az alapfejlesztések befejezéseként csatornaépítésre és az úthálózat korszerűsítésére. A csatornahálózat építését ebben az esztendőben kezdjük meg, és ha ez a beruházás is megvalósul, teljes lesz a település infrastruktúrával való ellátottsága. így a közműveket csatlakoztatni tudjuk majd az expófalu helyszínéhez. — Sok vállakozó él a településeken, ólc is támogatják az ötletet? — Természetesen, hiszen ha elkezdődik az építkezés, ők alvállalkozóként részt vehetnek a munkálatokban. Legalábbis én kizárólag így tudom elképzelni a beruházás megvalósítását. Nagyon fontosnak tartom, hogy a helyi vállalkozók részt vegyenek a település fejlesztésé- beh, és emellett keresem azokat a lehetőségeket is, amelyek munkát adhatnak a többi helybeli lakosnak. A munkanélküliség csökkentését tartom a legfontosabb feladatnak. Természetesen az expó nem az egyetlen lehetőség a település fellendítéséhez, más ötletek megvalósításán is gondolkodunk. Bár nyolc hónapra választottak meg polgármesternek, minden erőmmel azon leszek, hogy elinduljon a fejlődés, jöjjenek a befektetők, és ezáltal csökkenjen a munkanélküliség a településen. Halász Csilla
