Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-08 / 32. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. FEBRUÁR 8., KEDD i Formatervező cég az esztétikus környezetért Akarjunk szép dolgok között élni Korszerűen formatervezett lakás- és irodabútorokat, berendezési és használati tárgyakat kortárs magyar képzőművészeti alkotásokkal együtt láthatunk majd a V.A.M. Art Design közeljövőben megnyitandó bemutatótermében, Budapesten, a Király u. 22. szám alatt. A felújítási munkálatok befejeztének közeledtével a magánvállalkozásban működő Cég céljairól, tevékenységéről és terveiről beszélgettünk Kohón Imre formatervezővel, művészeti vezetővel. A céget lakások és irodák belső tereinek és bútorainak tervezésére alapította 1990-ben a belsőépítész-formatervező Vicze házaspár —, tudtam meg a kezdetekről. Megrendelőik (vagyis a piaci igények) hatására bővült aztán tevékenységük korszerűen forma- tervezett bútorok beszerzésével. Kapcsolataikat főként olasz, német és skandináv gyártókkal és tervezőkkel kezdték kialakítani. Ma 100-130 bútor- és lakberendezés-gyártóval, illetve a gyártók tervezőivel áll kapcsolatban a hat belső és számos külső munkatárssal dolgozó cég. — Egy éve nyílott lehetőségünk arra, hogy a milánói Memphis cég bútorcsaládjának tagjait (amelyek a nyolcvanas évek közepén az egész világon forradalmasították a lakberendezési kultúrát) bemutathassuk, de ez a fővárosi önkormányzat bürokratikus akadályai miatt meghiúsult. E bútorok közül néhányat végül egyik partnerünk, a világító- testeket gyártó olasz Artemi- de cég Szerb utcai kiállítótermében tudtunk bemutatni. Az ilyen-olyan formában bérelt helyiségek bizonytalanságai miatt döntöttünk végül saját bemutatóterem megnyitásáról. — Ez a világon mindenütt természetes igénye a jelentősebb cégeknek, a forgalom növelése érdekében. — Mi azért ennél többet akarunk elérni: szeretnénk, hogy az emberek törődjenek a tárgyak formájával, hogy akarjanak ízléses, korszerű dolgok között élni, akár munkahelyükön, akár otthon. Merjenek a világon mindenütt elfogadott modern bútorokat vagy használati tárgyakat vásárolni, mert ezek nemcsak esztétikusak, de a hagyományosaknál praktikusabbak is. S ha ez az igény általánossá válik, a korszerűen alkotó művészek végre meg tudnak majd élni munkáik eladásából. — Új bemutatótermükben kortárs magyar képzőművészeti alkotásokat is kiállítanak és árusítanak majd. Gondolom, nem kis örömére a művészeknek, akiknek galériái egyre-másra zárnak be. Honnan jött a képek és szobrok kiállításának ötlete, és egyáltalán hogyan működik majd a bemutatóterem? — Az ötlet szinte adta magát: a 600 m: alapterületű bemutatóterem falai üresek, amelyeket kár lenne kihasználatlanul hagyni. Ha bejönnek a megrendelők, akiknek elég pénzük van drága bútorokra, lakásukba nyilván képeket és szobrokat is szeretnének vásárolni. Ezeknek bemutatásával az eladásból származó haszon mellékes, hiszen ha ez érdekelne bennünket, nyilván könnyen „emészthető” képeket és szobrokat állítanánk ki. Célunk elsődlegesen az, hogy jövőbemutató alkotások legyenek bemutatótermünkben. A bemutatóteremben egyébként a mindenkori újdonságokkal szeretnénk látogatóinkat megismertetni, legyen az bútor, lámpa, lakberendezési vagy használati tárgy. A kortárs képzőművészek alkotásai közül ízlésünknek megfelelően válogatunk, és az anyagot időszakonként, esetleg havonta cseréljük majd. — Magyar bútorokat is népszerűsítenek kiállítótermükben ? — A bemutatott termékek átlag 30 százaléka hazai, de egyelőre forgalmazásukat nehezíti, hogy az egyazon minőségű és ízlésnek megfelelő hazai termékek formatervezése elmarad a nyugatiakétól, és áruk is magasabb. Mindenképpen szeretnénk hozzásegíteni ennek a helyzetnek a megváltoztatásához, mert a hazai tervezők is vannak olyan jók, mint külföldi társaik. Tavasszal pályázatot írunk ki 40 éven aluli hazai alkotók számára, iroda- és lakberendezési tárgyak tervezésére. A tervekhez csatoltan kérjük az „ideológia” leírását is, vagyis hogy milyen célra készítenék el termékeiket. A beküldött terveket egymás műveinek sorrendbe állításával a résztvevők maguk zsűrizik. Lehetőség szerint valamennyi terv alapján legyártatunk egy mintapéldányt, amelyet a karácsonyi vásárlási időszakot szem előtt tartva novemberben állítanánk ki úgynevezett designer hetünk alkalmával. S ha bármelyik bútort megrendelnék, a sorozatgyártás csak szervezés kérdése. Ez a pályázat a második lesz a cég életében. Az elsőt tavaly írták ki az Artemidé- vel közösen, és az első három díjas lámpa most is az olasz partner termékeivel együtt van kiállítva a Szerb utcában. Az effajta tevékenység része reklámjuknak, mert „tudatosítja az emberekben, hogy a V.A.M. Art Design a legjobb hazai lakberendezéstervező és -forgalmazó cég”. Amit a Budapesti Tavaszi Fesztivállal egy időben, öt helyszínen és iroda- és lakberendezés, világítótest-, üveg- és kerámia-formatervezés témában megrendezett designer hetükön is igazolni kívánnak. A pályázatok végső célja egyébként a hazai tervezőkben rejlő, és kétségkívül meglévő tehetség mozgósítása. Mert meg vannak győződve arról, hogy megfelelő támogatással a magyarországi szakemberek is versenyképesek lesznek a helyzeti előnyt élvező nyugati társaikkal, és termékeikkel be lehet majd törni a nyugati piacokra. Ez lenne a végső célja a V.A.M. Art Design által elindított folyamatnak. D. Veszelszky Sára Rádiófelvétel az aszódi kastélyban A csárdás változatai Ki ne találkozott volna már a népzenét, néptáncot kedvelők közül szerte a Galga folyó, a Rákos-patak vidékén a Fix Stimm zenekarral? A négy középiskolás fiatalemberben — Dalai Zoltán és Rónai Zoltán hegedűsökből, Balogh Roland brácsásból, Bartók József nagybőgősből — álló együttes lép fel önállóan vagy húzza a talpalávalót szinte minden népzenei rendezvényen ennek a tájnak, de járnak távolabbra, Pest megyén belül és kívül, s gyakran az országhatáron túl is szerepelni. Nyolc éve kezdtek el együtt játszani, hárman szadai lakosok közülük, egyikül aszódi, s az aszódi zeneiskolában kaptak, kapnak egyre magasabb szintű zenei képzést. Tavaly az egész ország megismerhette őket, a középdöntőig jutottak a televízió Ki mit tud? vetélkedőjén, két énekessel, a bagi Mosóczi Líviával és a szadai Orosz Erzsébettel kiegészülve. Hamarosan pedig újra az ország nyilvánossága előtt mutathatják meg, mint tudnak. Rádiófelvétel készült velük az aszódi Podmaniczky-kastély dísztermében. Negyvenperces összeálításukat a Petőfi rádió szombat esténként 19 óra 5 perckor kezdődő, együttesek és szólisták népzenei hangversenyének helytadó Talpaláva- ló című műsorában sugározzák majd — de hogy felvételükre pontosan melyik szombaton kerül sor, azt egyelőre Dévai János, a rádió népzenei rovatának szerkesztője sem tudta megmondani. A felvétel egyben nyilvános hangverseny is volt, két zeneiskola, az aszódi mellett a szintén Talpalávalóban való szereplésre kiválasztott óbudai zeneiskola népzenei együttesének hangversenye. Elsőként az óbudai Zurgó együttes lépett a közönség elé. Tanáruk, Balogh Sándor is közreműködött, rajta kívül négy fiú játszott hangszeren, s négy lány énekelt. Egy Csík megyei zenei blokk kivételével moldvai csángó zenét mutattak be, ennek megfelelően sajátos hangszereken, így volt zeneszerszámaik között koboz, ütőgardon, kabar (ez utóbbi fúvós hangszer). Másodikként következett a házigazda aszódi együttes, a Fix Stimm. Mint tanáruk, RóA Fix Stimm csapata „munka” közben: Rónai Zoltán, Dulai Zoltán, Balogh Roland és Bartók József népzenét játszik Balázs Gusztáv felvétele nai Lajos elöljáróban elmondta, a magyar nyelvterület minden vidékének hangszeres zenéjét ismerik, játszák, egyetlen kivétel volt eddig számukra, a csángóság zenéje, mellyel mostanában szélesítik műsorukat. Már ez alkalommal is tartottak egy rövid gyimesi csángó bemutatót, Rónai Lajos és a gödöllői zeneiskolában oktató Szabó Károly közreműködésével. De ami bámulatos változatosságban szólt hangszereiken, a csárdás volt. Mezőségi (maT gyarpalatkai) csárdással és frissel kezdték, dunántúli ugrással és friss csárdással folytatták. Erdélyből öreges és friss csárdást hoztak közénk. Következett a Galga menti csárdás, a bukós, a mars. Itt énekkel bekapcsolódtak a'lányok, Rónai Zoltán cimbalomra cserélte a hegedűt. A Mezőség hires-neyezetes, a környékbelitől is eltérő kultúrájú Szék községe zenéjéből négyes vagy más néven magyart, sűrű tempót és csárdást adtak elő. A vérpezsdítő szatmári magyar verbunknál, frissnél, csárdásnál ismét nem nélkülözték a lányok énekét, mint a búcsúzó, műsorzáró kalotaszegi „hajnali”, csárdás és szapora zenéje mellé sem. (Nádudvari) 60 éve halott Móra Ferenc Akit a gyermekkor tett íróvá A XX. századi magyar próza egyik legnagyobb mesemondójának szokták nevezni, holott ő csupán lehetőséget — s nem célt — látott a gyermekkort idéző történetekben, melyek révén a világ kis és nagy dolgairól véleményt mondhatott. íróként, magyarként, emberként. Móra Ferenc a sors keménységével, a nyomorral és nélkülözéssel hamarabb ismerkedett meg, mint a „hol volt, hol nem volt” világgal; történetei — a Kincskereső kis kömdöntől a Hannibál föltámasztásáig —- ezért tűnnek oly kézenfekvőén egyszerűeknek és hihetőek- nek. Érthető, hiszen az általa teremtett mesehősök a szokványos népmeséi helyzeteket a valóság partjáról közelítik meg — a „csoda”, a kimondott mese mintha csupán azért lobbanna magasra az elbeszélő fantáziájában, hogy a valóság keménységét még jobban érzékelhessük. Móra Ferenc esetében (is) messzemenően találónak számít az a megállapítás, hogy az írót tulajdonképpen a gyermekkor látja el életre szóló élményekkel. Ha megnézzük, hogyan és milyen gyakorisággal térnek vissza irodalmi alkotásaiban a szűk családhoz fűződő mozzanatok: a szűcsmester édesapa alakja, a kenyérsütésből élő édesanya, a félegyházi „szolgadiákoskodás”, a megértő, de kispénzű tanítók világa bizony a fél századdal később jelentkező Tamási Áron, majd a napjainkban naggyá vált Sütő András jut eszünkbe, akik mesterüknek tekintették a ma hatvan évvel ezelőtt elhunyt prózaírót, kitűnő publicistát. Hogy írói munkássága mellett szerkesztői, könyvtárosi és muzeográfusi tevékenysége is számottevő, az csak a nyelv gazdagságát kutatgató írói nagyságot emeli az utókor szemében. ,l , Előadás-sorozat Budakeszin Az amatőr filmezés titkai Budakeszin a művelődési házban a napokban a napokban amatőrfilmes-kurzus indult, amely a filmkészítés műhelytitkaiba szándékozik beavatni az érdeklődőket. (A legközelebbi összejövetel február 16-án lesz.) Az első alkalommal a témaválasztásról, a forgató- könyvről esett szó. Fénymásolt lapokat osztottak szét a hallgatóság között, melyek segítségével megismerkedhetett a képsíkokkal, kameraállásokkal, világításfajtákkal is. A továbbiakban kézbe vehették Az alvilág lordjai című film készülő forgató- könyvét is — az előadó. Nagy Ildikó munkáját.' Ő mondta el, hogy a forgató- könyv megismerésén túl majd a forgatás folyamatáról, az utómunkákról, a rendező szerepéről is. szót ejtenek, ugyanúgy a hangosításról, az operatőr és a rendező közös munkájáról is. Alkalom lesz a felvevőgép kezelésére, tehát a gyakorlatban, a terepen is ki lehet próbálni a megszerzett ismereteket. A filmesztétikai ismeretek nagyon sokáig hozzáférhetetlenek voltak a nagyközönség számára — tudtuk meg Nagy Ildikótól. — A középiskolákban ugyan a magyar tantárgy része volt, de csak kiegészítő anyagként, s a tanárok sem igen szerettek hozzányúlni. Nem voltunk túl sokan az első budakeszi összejövetelen, de amikor elhagytuk a termet, okosabbnak, teljesebbnek érezhettük magunkat. S talán az ott lévők közül néháriyan kedvet kaptak a filmezéshez. A négy előadásból álló sorozat lehetőség az amatőrfilmes-élet továbbszer- vezésére. Budakeszin és környékén több mint száz videokamera-tulajdonos él. Őket is várják. (Kopasz)
