Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-08 / 32. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG—EXPO 1994. FEBRUÁR 8., KEDD 7 Pest megyét is gazdagítja az expó A világkiállítás munkaalkalmat teremt A rendszerváltás utáni elsó' tömeges lakásépítési akciót ké­szíti elő Pest Megye Önkormányzata azzal, hogy meghir­dette az expófaluprogramot. Az ötlet Fegyverneky Sándor­tól, Pest megye világkiállítási biztosától származik, aki szá­mos más tervvel segíti a világkiállítás megvalósulását és egyben Pest megye fejlődését. Fegyverneky Sándor: Még lehet csatlakozni az expófal­vak építéséhez Vimola Károly felvétele — Tömeges lakásépítési és munkahelyteremtő akcióként hirdették meg az expófalu­programot. Hogyan született az ötlet? — Eredetileg az olimpiai falvak mintájára képzeltem el az expófalut, de természe­tesen alkalmazkodni kell a megyei települések jellegé­hez. Ezért nem lehet tízemele­tes házakat építeni, hanem olyan infrastruktúrával és szolgáltatásokkal ellátott tele­peket kell kialakítani, ame­lyek nem idegenek a helyi életkörülményektől. Pest Me­gye Közgyűlése egyébként a térség különleges lehetősége­it felismerve már 1991-ben határozatot hozott a megye csatlakozásáról az 1996-os vi­lágkiállításhoz. Csak jóval a mi kezdeményezéseink után hirdették meg hivatalosan is az expóval párhuzamosan megrendezendő Magyaror- szág-fesztivált. így Pest me­gye az ország többi területé­hez képest előrébb jár a ter­vek elkészítésében és a prog­ramszervezésben. Az első befektető — Nagyon sok Pest me­gyei település igényt tartana arra, hogy náluk is épüljön expófalu. Milyen szempontok szerint minősítenek? — Figyelembe vesszük a községi önkormányzat által felajánlott telek jellemzőit, a közműellátását, az infrastruk­túrát, valamint a település ar­culatát. Eddig összesen 38 község jelentkezett azzal a szándékkal, hogy a területén expófalut szeretne. Még ta­valy összehívtuk az érdeklő­dő községek polgármestereit, jegyzőit és ismertettük velük, hogy milyen követelmények­nek kell megfelelniük annak érdekében, hogy bekerülje­nek a legjobbak közé. Eddig a pillanatig az albertirsai, az újhartyáni, a zsámbéki, a po- mázi, a kosdi, a túrái és a bu- dajenó'i önkormányzatokkal kötöttünk együttműködési szerződést. Ez azt jelenti, hogy ezekben a községekben támogatjuk az expófalu meg­építését, ötleteket adunk, ter­vezőket, befektetőket, kivite­lezőket közvetítünk. Ezekről a területekről a Középületter­vező Rt. részletes elemző szakvéleményt készített. Ter­mészetesen továbbra is folya­matosan lehet jelentkezni, és amelyik település megfelel az előírt feltételeknek, az csatlakozhat. Legújabban Páty is jelentkezett, — Egy expófalu megépíté­se az előzetes számítások sze­rint másfél milliárd forintba kerül. Vannak-e már külföldi befektetők, akik fantáziát lát­nak egy ilyen óriási méretű építkezésben ? — Az első befektető — egy amerikai cég — Budaje- nőt választotta, ahol megvásá­rolta az önkormányzat által kijelölt telket, és további terü­letekre is igényt tart. Már Po- máz és Zsámbék iránt is töb­ben érdeklődnek. E két tele­pülésen a tervek elkészítése egyébként már folyamatban van. Nagyüzemi biotermesztés — A lakásépítésen kívül a Világkiállítási Tanács tervei között több olyan is van, amely munkalehetőséget ad­hat a megye lakosságának. Úgy tudom, fel is vették a kapcsolatot a Pest Megyei Munkaügyi Központtal. — Ha megvalósul a „Lakj vidéken és onnan utazz az ex­póra” program, akkor ez a Pest megyei falvak lakóinak mindenképpen kereseti lehe­tőséget jelent. Emellett szeret­nénk megtanítani a mezőgaz­dasággal foglalkozók egy ré­szét arra, hogyan kell bioter­mékeket előállítani. A Biokul­túra Egyesülettel közösen tan­folyamokat fogunk tartani, de már elkészültek könyvek, kiadványok, amelyekből el le­het sajátítani az ehhez szüksé­ges ismereteket. A bioter­mesztés egyik módszere, hogy vannak olyan növé­nyek, amelyeket egymás mel­lé kell ültetni és akkor nem tá­madják meg őket a kártevők. Most erősödik az igény a vegyszermentes termékek iránt és ezeket valamivel drá­gábban lehet eladni. Ezért ez a tevékenység is munkaalkal­mat teremt. Ennek az akció­nak Kösd a témavezető hely­színe és ezenkívül már Galga- hévízen is nagyüzemi mére­tekben folyik a biotermesz­tés. Szeretnénk lakossági fel­világosításokat is tartani, amelyeken arra hívjuk fel az emberek figyelmét, mennyi­vel egészségesebb a vegyszer- mentes termék. — Pest megye expókoncep­ciójában a fejlesztési tervek vannak túlsúlyban. Lesz-e elég pénz a megvalósításuk­hoz? — Tavaly hétmillió forin­tot kapott a Világkiállítási Ta­nács a megyei önkormányzat­tól, az idei költségvetés terve­zetében még bizonytalan mér­tékű ezeknek a terveknek a tá­mogatása. Természetesen megpróbálok máshonnan is pénzt szerezni, a közelmúlt­ban adtunk be két témára pá­lyázatot a Belügyminisztéri­um PHARE-programtitkársá- gához. Kétmillió forintot pá­lyáztunk meg az expófalura, illetve a megyei és a községi önkormányzatok együttműkö­désére és ugyanennyi pénzt kértünk a számítástechnikai rendszer kiépítésére. Ezenkí­vül felvettük a kapcsolatot az OTP Ingatlan Rt.-vel, mert szeretnénk, ha az OTP közre­működne expófaluprogram megvalósításában. Rendezvények megyeszerte Számtalan tervünk van, ame­lyeket szeretnénk megvalósí­tani. Folymatosan bővíteni akarjuk a most kiépített in­formációs rendszerünket és szeretnénk elkészíttetni egy nagy megyei összefoglaló te­matikus térképet. Ehhez a programhoz a települési ön- kormányzatok is csatlakoz­hatnak. Már összeállítottuk a megyei műemléklistát és szá­mos tanácsadó céget, szakér­tőt bevontunk az expó előké­születeibe. — A Viágkiállítási Prog­ramiroda által kiírt országos rendezvénypályázaton 58 Pest megyei rendezvényter­vet fogadtak el, és ez a me­gyék között kimagaslóan a legmagasabb szám. Nem tud­juk valamennyit felsorolni, ezért kérem, említsen néhá­nyat. — Szentendrén és Visegrá- don rendezik meg a finnugor és türk népek népművészetét és iparművészetét bemutató kiállítást, Gödöllőn nemzet­közi agrár-ipari kiállítás lesz, Isaszegen lakodalmas folklórműsort rendeznek. Délegyházán túramotorosok világtalálkozója lesz, Duna- hárasztiban rendezik, meg a Magyarország műemlékei­nek kicsinyített másából épí­tett kiállítását, Szentendrén lesz a hallássérültek világta­lálkozója és ugyanitt kelet­európai képzőművészeti kiál­lítás is várja majd a látogató­kat. Szadán nemzetközi golf­versenyt, Zsámbékon nem­zetközi bridzsversenyt tarta­nak. Bagón lesz a hagyomá­nyőrző együttesek találkozó­ja. Ezenkívül számtalan kul­turális és sportrendezvény, valamint egyéb program vár­ja Pest megyében a világkiál­lításra érkező vendégeket. Halász Csilla Még nem született döntés Magyarok a Dunánál Elsőként köthetnek szerződést A megye egyik sikeres pályázata Az expóhoz kapcsolódó elő- utó és kiegészítő rendezvé­nyek második „fordulójára” is benyújtotta a Magyarok a Dunánál című pályázatát Barkóczi János vállalkozó. A pályázatok elbírálása ugyanis kétlépcsős: az első­ben jórészt magát az ötletet bírálja el a Világkiállítási Ta­nács, míg a másodikban már a részletekre is szükség van, a megvalósítás pénzügyi fe­dezete hogyan oldható meg, és így tovább. A „Magyrok a Dunánál” a tervek szerint egy történelmi emlékpark kiépítését jelente­né, három létesítményt és egy skanzent foglalna magá­ba. A körképcsarnok külső falán körbefutó képek a ma­gyarság honfoglalás utáni, Duna menti életét ábrázolná, felvillantva a halászat, állat- tenyésztés, földművelés tevé­kenységeit. Ezt a látványt egészítené ki néhány modell — tárgy. Ez lenne az alap, s az épületek maguk, amelyek szintén a régi építészet egy- egy tipikus jellemzőjét ismer­tetné meg a látogatókkal. Mindehhez más programok kapcsolódhatnának: életké­pek a honfoglalás korából, lo­vasjátékok, lándzsadobás. Az emlékpark a későbbiek­ben is turistalátványosság­ként szolgálhatna. Az elképzelések szerint Tökölön épülne meg az em­lékpark — a helyi önkor­mányzat segítségképpen terü­letet is felajánlana —de a pályázat a Világkiállítási Ta­nács első elbírálásán jutott csak túl. A második bírálatot követően — ha az kedvező lesz, azaz elfogadják a ren­dezvényt — dől majd el az, hogy megépülhet-e az emlék­park, része lehet-e az expó látványosságainak. (J. SZ. I.) Elsőként köthetjük meg a szerződést — várhatóan e hó­napban — a Világkiállítási Tanáccsal, az expóhoz kap­csolódó, Becs—Budapest Szu­permaratoni Futóverseny című rendezvényünkkel —mondotta Nagy Sándor, a Pest Megyei Atlétikai Szövet­ség elnöke. Hozzátette azt is, hogy ha­marosan egy fórumot tarta­nak majd, amelyen a terve­zőkkel megbeszélik a már kézhez kapott szerződés — minta részleteit. Ezt követően kerülhet sor a szerződés alá­írására, amelyben az is tisztá­zódik, miképpen használhat­ják a világkiállítás jelképeit. Természetesen a szövetség rendszeres kapcsolatban áll a világkiállítás kísérőrendezvé­nyeinek igazgatójával; s a szö­vetség vezetői remélik, miha­marabb megköthetik a szerző­dést. E hír mindenképpen örven­detes. Jelzi azt, hogy az expó­hoz kapcsolódó, elő-, utó- és kiegészítő rendezvényekre be­nyújtott pályázatukat a máso­dik fordulóban is elfogadta a Világkiállítási Tanács. Pest megyében eddig két ilyen pá­lyázat akadt, az egyik a me­gyei Atlétikai Szövetségé. A „Bécs—Budapest Szuperma­ratoni Futóverseny” jelmon­data: „Sporttal a népek kap­csolatáért, az egészségesebb emberért. ” A rendezvények 5 naposak lesznek; időpontjai: 1995. október 19—23., 1996. szeptember 29. — október 4., valamint 1997. október 22—26. Helyszínei: Bécs— Sopron—Győr—T ata—B u - dakeszi—Budapest közötti út­vonal. Nemzetközi együttmű­ködés keretében szervezik majd meg a szupermaratoni egyéni és váltóversenyt. A verseny célja — a szer­vezők szerint — az Expo ’96 Budapest népszerűsítése, az osztrák—magyar kapcsolatok erősítése a sport eszközeivel; versenyzési lehetőség biztosí­tása az egyéni szupermarato­ni futója és váltócsapatok ré­szére; a sport, a futás népsze­rűsítése, a nemzetközi sport­kapcsolatok szélesítése. A verseny rendezői között meg­található a Pest Megyei Ön- kormányzat és Sporthivatal, a Bécsi Atlétikai Szövetség, va­lamint a verseny színhelyei­nek megyei, városi polgár- mesteri és sporthivatalai. A Szupermaratoni Atléti­kai Alapítvány létrehozásá­nak egyik alapvető célja volt a verseny anyagi biztonságá­nak segítése. Minden készen áll ahhoz, hogy a szupermara­toni futóverseny az expóhoz kapcsolódó programok egyik sikeres rendezvénye lehessen. (szí) Forintos hírek Szabó Iván pénzügyminisz­ter tegnap Bajorországba utazott. A pénzügyminisz­ter Münchenben találko­zott a bajor miniszterelnök­kel, Edmund Stoiberrel. A megbeszéléseken a ma­gyar—bajor regionális kap­csolatok bővítéséről, s egy új kisvállalkozókat támoga­tó hitel megszervezéséről tárgyaltak. Elkészült az üvegvisszavál­tásról szóló kormányelőter­jesztés tervezete. A javas­lat szerint a kisebb üzletek nem kötelezhetők a betétes üvegek korlátlan visszavál­tására, a 300 négyzetméter alapterületűnél nagyobb boltokban azonban vala­mennyi forgalomban lévő betétdíjas üveget vissza kell váltani. A Londoni Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank (EBRD) húsz fővel akarja kétszeresére növelni a hely­színen, azaz a kelet-euró­pai fővárosokban nyitott irodáikban dolgozó munka­társainak számát. A japán hétpárti kormányko­alíciónak hétfőn sem sike­rült megállapodásra jutnia az adócsökkentési tervről, és a döntést keddre halasz­tották. Változatlanul elté­rőek a ^vélemények arról, hogy a jövedelmi adók nagymértékű — közel 60 milliárd dollá't kitevő — csökkentéséhez milyen for­rásból teremtsenek fedezetet. Háromszáz munkahely Esztergomban Tavasszal indul a termelés Eszergomban az AMP első magyarországi gyárában. A munltinacionális amerikai cég a világ egyik jelentős elektronikai eszközgyártója. Még tavaly vásárolta meg az esztergomi önkormányzattól a volt szovjet katonai lőteret, s itt építi a különböző típusú vezetékvégeket, kábeleket, hálózategyütteseket, fröccsön­tő szerszámokat, eletronikai szerelvényeket előállító új gyárát. Ä cég úgynevezett zöldmezős beruházást valósít meg. Vagyis környezetbarát technológiát alkalmaznak, s így semmiféle káros anyagot nem bocsátanak ki. Három­száz dolgozót vesznek fel, kö­zülük előnyben részesülnek a németnyelv-ismerettel rendel­kező szakemberek. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom