Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-08 / 32. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. FEBRUAR 8., KEDD Perselyek Kóka forgalmas pontjain Összefogtak a tornacsarnok építésére A falu történetének eddigi leg­nagyobb s a tervek szerint leg­gyorsabb építkezése kezdődik tavasszal Kókán. A beruházás első és második üteme bruttó százmillió forintba kerül: a tornacsarnokot és az új műve­lődési házat még az idén, no­vember végéig köteles átadni megrendelőjének a kivitelező, a pályázaton nyertes békéscsa­bai Struktúra-Bau Építő Kft. A harmadik ütemre a tanuszo­da maradt: ennek megépítésé­hez a falu pénzügyi helyzeté­nek függvényében látnak hoz­zá. Ellenvélemény nélkül Az előkészületekhez tartozik a január eleji falugyűlés, ame­lyen a helyi képviselő-testület végső soron a lakosokra bízta a döntést: belevágjanak-e a nagy munkába, vagy egészít­sék ki inkább a belső úthálóza­tot s pótolják a települési infra­struktúra kisebb-nagyobb hiá­nyosságait? A kérdésben so­sem bontakozott ki igazán éles és széles körű vita, mert a kókaiak túlnyomó többsége a tornacsarnok megépítése mel­lett kardoskodott. Az is termé­szetes, hogy akadt néhány két­kedő, aki féltette a falut az el­adósodástól — merthogy hitel nélkül aligha lehet megvalósí­tani ekkora beruházást. Az ön- kormányzat vezetői — biztos ami biztos alapon — megsza­vaztatták a falugyűlés résztve­vőit. Eredmény: egyhangú igen a tornacsarnokra és mű­velődési házra. — Ilyen egység tán még sose volt a mi falunkban — magyarázta utólag az ese­mény különleges jelentőségét Varró István, az általános is­kola igazgatója, aki igencsak érintett volt a gyerekek számá­ra kedvező döntésben. — Merthogy a kókai falugyűlé­sek éppen arról lettek híresek — folytatta az intézmény ve­zetője —, hogy mindig telthá­zasok a rendezvények, s rend­szerint heves vita alakul ki a közös ügyekben. Meglepőd­tünk, hogy ez most elmaradt, noha akad nyilván ellenző is... Ezzel szemben az ottlévők egymás után tették meg fel­ajánlásaikat. Egy helyi vállal­kozó az üvegezési munkálato­kat végzi el ingyenesen, ami­nek értéke csaknem kétszáze­zer forintra rúghat, a nyugdíja­sok klubja és a polgármester külön-külön százezer forinttal gyarapítja a kasszát. Más az új létesítmény virágokkal, dísznövényekkel való ellátásá­ra tett ajánlatot. Volt, aki a tár­sadalmi munkában dolgozók többszöri megebédeltetésével kíván segíteni. Önkéntes mun­kára tettek ígéretet fuvarozók és festők. Elhatározták, hogy a forgalmasabb helyekre — "Templomba, művelődési ház­ba, községházára — urnákat raknak ki a készpénzes ado­mányok gyűjtésére. Egyedi a megoldás A fentieken túl a kókai megol­dás különlegességét jelzi, hogy a falugyűlés jóváhagyá­sával, a képviselő-testület döntése alapján az önkor­mányzat létrehozott egy gaz­dasági társaságot az ügyek to­vábbi intézésére s egy alapít­ványt a lakossági pénzfelaján­lások gyűjtésére, kezelésére: Ily módon — egyeztették az elképzelést az APEH-hal — visszaigényelhetik az áfát, s húsz-huszonötmillió forintot nyernek, az alapítvány pedig természetesen közcélnak mi­nősül, így az ide fizetett pén­zek adóalapot csökkentettek. Amennyiben az alapítvány­hoz elég pénz folyik be, s eh­hez újabb pénzügyi források­ból tudnának hozzátenni, ak­kor hozzálátnak a tanuszoda megépítéséhez is. — Az építtetésre és a ké­sőbbi üzemeltetésre alakítot­tuk meg a Kóka Sport, Kultu­rális, Kereskedelmi és Szol­gáltató Kft.-t, röviden a „Kó­ka” Kft.-t — mondja érdeklő­désünkre Dávid Istvánná ügy­vezető igazgató, a képviselő- testület tagja. — A gazdasá­gosság mellett azért gondol­tuk ki ezt a formát, hogy ez­zel is szélesítsük azoknak az embereknek a körét, akik te­vőleges szerepet vállalnak a munkamegosztásban, hisz az igazgatóságban és a felügyelő­bizottságban szép számmal vannak képviselő-testületen kívüli kókaiak is — jelentette ki Dávidné. — Mi vagyunk a megrendelők, mi vesszük fel a hitelt: készpénzfizető keze­sünk viszont az önkormány­zat. Társaságunkat a cégbíró­ság bejegyezte.-— Alapító okiratunkba be­levettük, hogy határozatlan időre hoztuk létre a „Rókáért Alapítványt” — újságolta Hanga Ferenc, a kuratórium elnöke, önnkormányzati kép­viselő, az iskola korábbi igaz­gatója. — Nagy az érdeklő­dés — tette hozzá —, s mi minden felajánlást szívesen el­fogadunk. Alaptőkénket az önkormányzat százezer forint­ja adja: reméljük, hogy össze­jön annyi, ami a tanuszodá­hoz kell... Kossuthot idézik De milyennek álmodták, ter­vezték meg a kókaiak az új lé­tesítményt? — Olyannak, hogy a gyerekeink, unokáink is örömmel használni tudják — mondta Papp János polgár- mester. Nemzetközi kézilab­da-mérkőzésekre alkalmas küzdőtér, háromszáz négyzet- méteres színházterem, tágas nézőtér, könyvtár, klubtermek lesznek benne, s az egész egy nyaktaggal kapcsolódik az is­kola épületéhez. A főbejárat a Kossuth Lajos útra néz majd, a belső végéhez húzzuk fel az uszoda falait. A polgármester tehát nem kételkedik: erre is jut pénz, az uszodára. A kókaiak lelkesedé­se, egysége láttán ez aligha kétséges. Nem véletlen, hogy mostanában gyakran idézik a faluban Kossuth Lajos 1848. július 11-én elhangzott beszé­déből: „Csak azt mondom: any- nyi energiát a kivitelben, mint amennyi hazafiúságot tapasz­taltam a megajánlásban, s Ma­gyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni!” Tóth Ferenc Vizsgán bizonyítottak a köztisztviselők Kevesen buktak el A közigazgatási és ügykezelői alapvizsgáztatás első nagy szakasza tavaly, év végén lezárult. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a jelentkezők több­sége komolyan vette a felkészülést — mondotta Györgyjakab Endre, a Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Nóg- rád megye Köztársasági Megbízott Hivatalának közigazga­tásfejlesztési és továbbképzési irodájának vezetője. — Ez év január 31-ig a ré­gióban összesen 1225-en, Pest megyéből 523-an tették le a vizsgát — összegezte az adatokat az iroda vezetője. — Nagy részük — a vizsgázók több, mint fele -—, jó vagy ki­váló minősítést szerzett. A lassan két éve életbe lé­pett köztisztviselők jogállásá­ról szóló törvény kötelezően írja elő a közigazgatási alap­vizsga letételét. Ez a kötele­zettség azokra vonatkozik, akik nem szerezték meg az ál­lamigazgatási főiskolai, vagy közgazdasági, vagy a jogi egyetemi végzettséget. A tör­vény előírásai szerint ugyanis a köztisztviselői jogviszony alapfeltétele az említett alap­vizsga; az államigazgatásban dolgozóknak ennek megszer­zéséhez három, a közigazgatá­si szakvizsgához ötéves határ­időt állapított meg a törvény. A Belügyminisztérium tava­lyi felmérése szerint a régió­ban 1995. június 30-ig 8669 jelöltnek kell alapvizsgát ten­nie. Ez a szám elég magas hi­szen csak másfél év van hát­ra. E téren van némi lemara­dás, annak ellenére, hogy az első negyedév tapasztalatai azt jelzik, a továbbképzés fel­gyorsult valamelyest. Györgyjakab Endrétől megtudtuk azt is, hogy a már­ciusi jelentkezések már lezá­rultak, 304-en tennék le a közigazgatási, 51-en pedig az ügykezelői alapvizsgát. Ez azt jelenti, hogy legalább 16—17 alkalommal lehet vizsgázni, ezek időpontjáról a jelentkezők megkapják az értesítést. Valószínű, hogy a májusi vizsgára kevesebben jelent­keznek a választások miatt, mivel ezzel kapcsolatban igen sok tennivaló hárul az önkormányzatoknál dolgo­zókra is. Igaz, jó néhányan már benyújtották jelentkezé­süket erre az időpontra, a le­hetőség pedig mások előtt is nyitva áll. A vizsgaidőszak előtt 60 nappal lehet jelentkezni, a ha­lasztási kérelmeket pedig hat nappal korábban jelezzék. A tavalyi tapasztalatok sze­rint a hivatal által szervezett konzultációkat szinte minden­ki igénybe vette. Előfordul­tak bukások is, bár számuk csekély volt. Akik nem felel­tek meg szóbelin, javítóvizs­gát tehettek. (J. Sz. I.) Fizessen elő A PEST MEGYEI HÍRLAPRA! Ne csak Ön olvassa, hanem adja tovább nyugdíjas vagy sokgyerekes barátainak, ismerőseinek! éS™HÍRLAP Nem csak nyelvében magyar! VÍZVEZETÉKEK és CSATORNAHÁLÓZATOK A JÖVŐ SZÁZADNAK Az ETERNIT csővezetékek olcsók, és régóta bizonyítják: tartósak is. Magyarországon a te­lepülések 96 %-a ren­delkezik vezetékes ivóvízzel. Ugyanak­kor a lakosság alig több mint feléhez ér el a csatornahálózat. A vezetékes vízel­látás korszerűsítése mellett, a környe­zetünk megóvása a legfontosabb fel­adat. A szennyvizek elvezetése és meg- felelő kezelése azonban költséges dolog. A hosszú­távra tervezett vízellátási vagy csator­narendszereket, megbízhatóság, magas minőség és méltányos ár jellemzi. A be­ruházók mindenekelőtt a csövek élet­tartamát vetik össze a csövek árával. Fontos szem­pont természetesen az is, hogy könnyen beszerezhető legyen, valamint teljes méret és idom- választék álljon rendelkezésre. A rendszer bővítésére és a javí­tásokra is gondolni kell. A hosszútávra tervezett rendszerekben ezért leggyakrabban ETERNIT csöveket alkalmaznak. Az ETERNIT csövekkel Magyarorszá­gon az egyik legmegbízhatóbb és 1 leggazdaságosabb megoldást kínáljuk ivóvíz és csatornázási hálózatok kiépítéséhez. Minden méretben, teljes idomválasz­tékkal állunk a megrendelők szolgálatára. Az ETERNIT csöveket megbízhatóságuk, hosszú élet­tartamuk és olcsó árfekvésük miatt használják ivóvíz, csatornázási és öntözési rendszerekhez. ETERNIT CSÖVEK. EGY SZILÁRD RENDSZER. £ternit Kérjük, amennyiben érdeklődik termékeink iránt, küldje vissza ezt a kupont, postafordultával részletes ismertetőt adunk. Név:_________________________ _________________________ M unkahely: Cím:_______ V áros:, Utca: _ Jrányítószám:. Hsz:________ E TERCEM Építőanyagipari Kft. 3024 Selyp Kossuth Lajos utca felöli főhomlokzat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom