Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-01 / 26. szám
MEGYEI HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Ára 13,50 forint 1994. FEBRUAR 1., KEDD Környezetvédelem kanadai támogatással V A Csepel-sziget megmentéséért Pest megye önkormányzata is csatlakozik ahhoz a programhoz, amelynek célja egy ökológiai egyensúlyt biztosító terület kialakítása a Csepel-szigeten és térségében. A programot a kanadai kormány pénzügyi támogatásával Kanadai Urbanisztikai Intézet dolgozta ki. Az embargó kárai A volt Jugoszláviával szemben foganatosított embargó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket; éppen ellenkezőleg, negatív hatásokat váltott ki: rendkívüli mértékben sújtotta a lakosságot — különösen a Vajdaságban élőket —, esélyegyenlőtlenséget teremtett a harcoló felek között, és például a magyar gazdaságnak 1,3 milliárd dolláros, ellentételezés nélkül maradt kárt okozott. Éppen ezért felül kell vizsgálni az embargós politikát, és ha kell, új szankciórendszert szükséges kimunkálni a továbbra is harcoló felekkel szemben. Egyebek mellett erről beszélt Csóti György, az MDF külügyekben illetékes politikusa, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnö- ke tegnapi sajtótájékoztatóján. (Folytatás a 3. oldalon) Az ökorégió kialakítása érdekében munkabizottságok fognak működni, amelyekben Pest megye önkormányzatán kívül részt vesz a Földművelésügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium, a Belügyminisztérium, a fővárosi önkormányzat, a Csepel- szigeti Önkormányzatok Szövetsége, valamint Pestszenter- zsébet-Soroksár Önkormányzata. Bocz Károly, a megyei ön- kormányzat területfejlesztési és környezetvédelmi osztályának vezetője lapunknak elmondta, a program megvalósítása során a magyar szakemberek is megismerkedhetnek az ökológiai egyensúly létrehozására alkalmas módszerekkel és technológiákkal. A kanadai kormány pénzügyi támogatása mellett az osztály- vezető igen nagy jelentőségűnek tartotta, hogy tapasztalt külföldi szakemberek fogják segíteni a munkát. A későbbiek folyamán a szerzett ismereteket hasznosítani lehet, és esetleg a megye más területein is meg lehet valósítani a programot a helyi adottságok figyelembe vételével. A környezetvédelmi szakemberek fontosnak tartják az emberiség pusztulásához vezető folyamatok megállítását, az emberhez méltó életmód kialakítását, a kömyezetszeny- nyezés csökkentését. A természeti értékek megőrzése és a létbiztonság érdekében azonban változnia kell a polgárok gondolkodásmódjának és életvitelének is — fogalmazták meg a kanadai szakemberek. Megtudtuk, hogy a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág térségének ökológiai egyensúlyát helyreállító program (RSD- program) megvalósításánál elsőrendű szempont lesz, hogy minden javaslat, kezdeményezés a helybeliek aktív közreműködésével és egyetértésével szülessen meg, ezért minden döntés előtt kikérik a lakosság véleményét. Halász Csilla Előadás-sorozat Budakeszin A nemzetiségek esélyei A kárpát-medencei nemzetiségek önrendelkezési esélyei címmel tartott tegnap előadást Budakeszin az Erkel Ferenc Művelődési Központban dr. Kreczinger István, az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezetének elnöke. Kitért az önrendelkezési jog kérdéskörére a nemzet, az állam problematikájára, a volt szocialista államok átalakulásával kapcsolatos helyzet elemzésére. Ez volt a nyitánya az idei rendezvénysorozatnak, amely havonta újabb és újabb témákkal várja a közönséget. A művelődési központ és a szervezet kapcsolata nem új keletű; Budakeszi már több rendezvényüknek adott otthont. Ahogy Czire Dénestől az Erdélyi Világszövetség magyarországi szervezetének ügyvezető alelnökétől megtudtuk, az előadásokban olyan kérdéseket igyekeznek taglalni, amelyek egyrészt bizonyítják a magyarság kulturális együvé tartozását, másrészt azt, hogy az erdélyi kultúra a magyar kultúra szerves része; életképes, van üzenete az ittélők számára is. Mindezzel — előadásokkal, kiállításokkal és más programokkal — végül is az együvé tartozás érzését kívánják segíteni. A kisebbségi sorsba szorultak esélye az, hogy érezhetik-ér- tik az anyaország gondoskodását. A szervezet 1991-ben alakult, tagjai hazánkban vagy külföldön élő erdélyiek, magyarok. Sok tervük van, például idén szeretnék a Mezőségben az úgynevezett szórványtelepüléseken — azaz a csak elszórtan, kis- számban magyarok lakta falvakban — élő gyermekeket itt nyaraltatni azzal a céllal, hogy megismerhessék Magyarország egy részét, néhány városát, nevezetességét. (j. sz. i.) Nincs megállapodás A liberális pártelnökök, a várakozással ellentétben tegnap nem írták alá a Fidesz— SZDSZ—Vállalkozók Pártja—Agrárszövetség tervezett választási megállapodását. A pártok első emberei hétfői találkozójukon annyit azonban elértek, hogy az együttműködés bizonyos alapelveiben egyezségre jutottak. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a tanácskozást követő sajtóértekezleten kijelentette: pártja bocsánatkérést vár Magyar Bálinttól, az SZDSZ kampányfőnökétől a tévé vasárnap esti Hét c. műsorában tett kijelentéséért. (Folytatás a 3. oldalon) Faluház Kismaroson Európai Megállapodás * Uj típusú kapcsolat Az ezerhétszázas években Kismaroson élt sváb nemzetiségiek szokásaiból és használati tárgyaiból, valamint egyházi kellékekből látható kiállítás a településen. A jó állapotban megőrzött emlékek a faluházban kaptak helyet Vimola Károly felvétele A Külügyminisztérium az MTI útján tette közzé tegnap az alábbi kormánynyilatkozatot: ,A Magyar Köztársaság kormánya kiemelt jelentőséget tulajdonít az Európai Megállapodás 1994. február 1-jei hatálybalépésének. A megállapodással hazánk európai integrálódásunk folyamatában a korábbi kapcsolatainkat minőségileg meghaladó új típusú kapcsolat- rendszert létesít az Európai Unióval és tagállamaival. Az Európai Megállapodás hatálybalépése alkalmával a kormány szükségesnek tartja ismételten kinyilvánítani, hogy Magyarország számára az európai integrációba történő bekapcsolódás ezeréves hagyományainkból fakadó történelmi parancs, aminek nincs alternatívája, de lehetősége csak a rendszerváltozás nyomán nyílott meg. E megállapodás kedvező keretet biztosít gazdasági és társadalmi modernizációnk folyamatának meggyorsítására. Éu- rópai integrálódásunk egyben hazánk biztonságának is egyik leghathatósabb garanciája. Énnek megfelelően a tagság elérése az immáron Európai Unióban a magyar kormány stratégiai célkitűzése, kül- és biztonságpolitikájának, valamint gazdaságpolitikájának egyaránt prioritása. E cél elérése olyan nemzeti program, amely mind belső fejlődésünk, mind az európai fejlődésben elfoglalt helyünk és szerepünk szempontjából meghatározó. (Folytatás a 3. oldalon) Frontok Nem elég ez a bolond időjárás, melegfront reggel, hidegfront este, a közszolgálati televízió is tönkre tudja tenni a hétvégét. Már nem tudom, milyen műsor lehetett, de arra jól emlékszem, hogy valami nagygyűlésről szólt a vasárnap esti tudósítás. Egy öregúr azt mondta a párt elnökéről, hogy munkáját türelemmel, hozzáértéssel és odaadással végzi (taps). Meg aztán azt mondta, hogy ez a párt adta a főváros dinamikus és népszerű polgármesterét (taps). Meg azt is mondta, hogy a kormányfójelölt emberi és szakmai hitelessége (taps), higgadt nyugalma, megfontolt határozottsága... meg ilyeneket. Nem áll módomban kivizsgálni, mennyiben volt tárgyilagos a tudósítás, nem láttam a musterkazettákat, a vágat- lan anyagot, nem győződhettem meg az alámondott szöveg hitelességéről sem. Csak hallgattam az adást és ámultam. Az öregúr még azt is mondta, hogy ők az őszinte szó, a felelős hazafiasság és a megbízhatóság pártja. Az elnök meg azt, hogy ők modern néppárt, meg középpárt, meg azt, hogy a legkevésbé ellenszenves párt. Igen, ezt is ő mondta, pedig legalább ezt nekem, a választónak kellene eldöntenem, hogy ki ellenszenves és ki nem, de ő megelőzött: ők a legkevésbé ellenszenves párt és kész Ezek után felüdülés volt néhány, kevésbé közismert személy hozzászólása. Az egyik küldött azt fejtegette, azért szereti ezt a pártot, mert itt érezhető az emberi humánum. Az ürömi polgármester pedig arról beszélt, hogy minden ember szabadelvűnek születik, hiszen a csecsemőt önmagán kívül más nem érdekli. Bevallom, olyannyira összezavart a műsor, hogy később a bájos, félszeg és gátlásos Evita sem tudott lekötni. Pedig egy szabadelvű újszülöttnek minden vicc új. Székely Ádám Jeszenszky Géza Ungváron Segély az árvízkárosultaknak Harmadízben adott otthont Kárpátalja Anatolij Zlenko ukrán és Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter találkozásának. A hétfőire, melynek Ungváron a Druzs- ba (Barátság) Szálló volt a színhelye, tulajdonképpen egy szerencsétlenség, a Kárpátalja több mint 150 települését nemrég sújtó árvíz adott okot. Jeszenszky Géza adta át ugyanis Kárpátalja lakosságának a magyar kormány 20 millió forint értékű segélyszállítmányát, mely a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jóvoltából megkétszereződött. A 14 kamionban elhelyezett szállítmány — mint azt Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke elmondta — gyógyszert és 4-5 fős családok, két-három hetes ellátására elegendő élelmiszercsomagokat tartalmaz és azokra a településekre kerül, melyek árvízkárosultjai még nem részesültek segélyben. Jeszenszky Gézától a szállítmányt ukrán kollégája, Anatolij Zlenko vette át és mondott köszönetét a kárpátaljaiak nevében is a segítségért. A két külügyminiszter több mint egyórás megbeszélést is tartott, amelyen a megye vezetői — Curko János, a megyei tanács elnökhelyettese és Szerhij Usztics, a megyei állami közigazgatás elnökhelyettese, valamint — az ukrán küldöttség tagjaként — Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke is részt vett. A tárgyaláson — mint azt Jeszenszky Géza az ezt követő sajtótájékoztatón elmondta — megvitatták a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, mindenekelőtt azokat a lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai minél élénkebbek legyenek, az állampolgárok minél köny- nyebben, akadálytalanul utazhassanak egymás országába, a határátkelők helyzete tartósan megoldást nyerjen és könnyítsék a személy- és teherforgalmat. Sok szó esett a tárgyaláson a kárpátaljai magyarság helyzetéről, az erről korábban folytatott tárgyalásokból, egyezményekből fakadó lépések szükségességéről. A kárpátaljai magyarok helyzetéről szólva Anatolij Zlenko kifjetette: Ukrajna arra törekszik, hogy törvényei alapján megoldja a nemzeti kisebbségek ügyét. (Folytatás a 2. oldalon)
