Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-01 / 26. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. FEBRUAR /., KEDD Háromnapos látogatásra va­sárnap este Washingtonba érkezett Surján László nép­jóléti miniszter. Programja keretében jelen lesz a ha­gyományos — az amerikai elnök, alelnök, kormányta­gok és honatyák részvételé­vel zajló — nemzeti ima­reggeli rendezvényein, illet­ve megbeszéléseket folytat az amerikai egészségügyi minisztériumban, az Egész­ségügyi Finanszírozási Inté­zetben és a Nemzetközi Fej­lesztési Hivatalban. Ugyancsak az amerikai főváros vendége Rába Iván külügyminisztériumi helyet­A szeparatista Jurij Meskov fölényes győzelmével feje­ződött be a krími elnökvá­lasztás. A jelenleg Ukrajná­hoz tartozó Krími Köztársa­ság elnökét várhatóan már a héten beiktatják hivatalá­ba. A félszigeten kisebbség­ben lévő ukránok és az ősla­kos tatárok arra számíta­nak, hogy Meskov hatalom­ra jutásával erősödni fog az orosz sovinizmus és ennek nyomán akár fegyveres konfliktus is kialakulhat a Krímben. A hétfőn reggel közölt hi­vatalos eredmények szerint a második fordulóban a jo­gosultak 75 százaléka vett részt, Meskov a leadott ér­vényes szavazatok 73 száza­lékát szerezte meg, míg el­lenfele, a Kijev által támo­gatott Nyikolaj Bagrov, mindössze 23 százalékot ka­pott. A krími rádió kom­tes államtitkár. Ő többek között a külügyminisztéri­umban, a védelmi miniszté­riumban és a nemzetbizton­sági tanácsban kíván tár­gyalni. A magyar „küldöttség” ma Joó Rudolffal, a honvé­delmi minisztérium köz- igazgatási államtitkárával egészül ki. Az előzetes program szerint Bába Iván­nal együtt konzultációkat folytat majd a védelmi mi­nisztériumban és a nemzet- biztonsági tanácsban, illet­ve Surján László társaságá­ban ő is részt vesz az ima­reggeli rendezvényein. Néhány napja este a Panoráma mű­sorában Esterházy Aliz emlékezett édesapjára, akit a nemzetközi kom­munizmus minden törvénytelen módszerét igénybe véve gyötörtek halálra Moszkva—Prága—Bratisla­va kivégző különítményesei. A név­sorban szereplő társtettesek élén Be­nes és Husák „nemzetvezetők” nyit­ják a sort. Benes úr tetteire időköz­ben fény derült, nevezetesen az, hogy a németektől eredő, Sztálint félrevezető jelentései alapján százá­val végezték ki a Szovjetunióban a legkiválóbb tábornokokat, főtiszteket, a legsúlyosabb történelmi korszak kezdetén, köz­vetlenül a hitleri támadás előtt. A főtisztek egyetlen bűne az volt, hogy hazájukhoz Hű oroszok voltak. Ezen a rettenetes listán a mi veszteségünk is ott található: sokak között Esterházy János gróf meghurcoltatása és halála, de ő nemcsak magyar mártír, hanem Kelet-Közép-Európa ál­dozata, ahogyan erre a beszélgetés és a filmanyag fényt derí­tett. A magyar csapatok kassai bevonulása ünnepén Esterházy János Horthy Miklós kormányzó mellett beszélt a szlovák test­vérekhez, akik — mint mondotta — ugyanolyan jogú állam­polgárai a hazának, mint a magyarok. A békességkeresés volt az ő szavaiban, a dokumentumok nem hazudnak. Őt ítélték ezek után halálra a szovjet „felszabadítás”-t köve­tően. Őt, a hazáját soha meg nem tagadó és elhagyni, elmene­külni nem kívánó vezető személyiséget, miután átadták tör­vénytelenül a szovjeteknek, akik gondoskodtak róla, hogy a jéghideg pokolban, többek között ólombányában próbálja ki a sztálini vendégszeretetet. A hadifoglyot halála előtt Benes úr hazahozatta, hogy még egyszer meggyötörhessék, de Halál őfelsége nem engedte meg, hogy az új gyötrettetést végigél­vezhesse, mert előbb ragadta el a hóhért, mint az áldozatot. Természetesen ott voltak a folytatók, hogy befejezzék a bene­Göncz Árpád megbeszélései Világgazdasági fórum Davosban Göncz Árpád köztársasági el­nök, aki a Világgazdasági Fó­rum és a Világművészeti Fó­rum munkájában vesz részt a svájci Davosban, találkozott Süleyman Demirel török köz- társasági elnökkel, Jasszer Arafattal, a PFSZ elnökével, Valdis Birkavs lett miniszter- elnökkel, Jean-Claude Paye- jel, az OECD főtitkárával, és Jacques de Larosiere-rel, az EBRD elnökével. Demirel elnökkel egyetér­tettek abban, hogy a ma­gyar—török politikai, gazda­sági és kulturális kapcsolatok bővítése egyes területeken hozzájárulhat Magyarország integrációjának előrehaladá­sához is. Göncz Árpád megerősítet­te Demirel elnök Magyaror­szágra szóló meghívását, amelyre még az idén a Nagy Szulejman-kiállításhoz kap­csolódóan sor kerülhet. Kubai partok Hajótöröttek Hajótörést szenvedett tizen­kilenc kubai a szigetország északi partjainál, amikor tö­rékeny csónakokon próbál­tak az Egyesült Államokba menekülni. Öten szerencsésen partra úsztak, másik öt embert a ha­tárőrök mentettek ki, kilen­cen azonban — köztük öt gyermek — vízbe fulladtak. Egyre több kubai vág neki a tengernek házi készí­tésű lélek vésztőkön, hogy az Egyesült Államokba mene­küljön. Tavaly mintegy 3650-en vállalkoztak a koc­kázatos útra. Jasszer Arafattal, a PFSZ elnökével megvitatták a kö­zel-keleti békefolyamat alaku­lását és a közeljövő kilátása­it. A megbeszélésen áttekin­tették a magyar—palesztin kapcsolatokat is, és szó esett az újjáépítés programjáról is. Mindezeket a kérdéseket megvitatják majd Arafat ma­gyarországi látogatásán. Az erre szóló meghívást Göncz Árpád szóban is megerősítet­te. Birkavs, lett miniszterel­nök jelezte Göncz Árpádnak, hogy szorosabb együttműkö­désre törekednek a visegrádi országokkal, így hazánkkal is. Ezzel összefüggésben új lett—-magyar megállapodá­sok megkötését szorgalmaz­ta, főleg gazdasági és jogi te­rületen. Göncz Árpád üdvö­zölte a magyar—lett kapcso­latok bővítésére irányuló tö­rekvést és megerősítette, (Folytatás az 1. oldalról) Síkraszáll amellett, hogy a nemzetiségek — köztük a kárpátaljai magyarok — má­sokkal egyforma jogot és le­hetőséget élvezzenek és har­móniában éljenek Ukrajna más nemzetiségeivel. Az uk­rán kormány és az ukrán el­nök mindent megtesz ennek érdekében — mondotta a kül­ügyminiszter, majd kifejtette, hogy a gazdasági problémák megoldásával egyenes arány­ban a nemztiségek problémái is rendeződnek. A kárpátaljai magyarok problémáinak meg­oldása más országok számára is példa lehet, ahol a nemzeti­ségi kérdés rendezését kere­hogy Magyarország kész erre az együttműködésre és támo­gatja Lettország közeledését az európai integrációs szerve­zetekhez. Jean-Claude Paye-től, az OECD főtitkárától Göncz Ár­pád kérte a teljes tagságra irá­nyuló magyar törekvés támo­gatását, hogy mielőbb meg­születhessen a tagsági tárgya­lásokat elindító politikai dön­tés. Jacques de Larosiere-rel, az EBRD elnökével Göncz Árpád Kádár Béla miniszter társaságában áttekintette az EBRD által a magyar gazda­sági átalakuláshoz, privatizá­cióhoz, a magánszektor fejlő­déséhez és az infrastruktúra kiépítéséhez gyújtott támoga­tást, amely eddig közel 200 millió ECU konkrét támoga­tást, s mintegy 700 millió ECU támogatási kötelezettsé­get jelentett. sik — mondotta a külügymi­niszter. A két külügyminiszter átte­kintette a térség problémáit, s különös részletességgel vitat­ták meg a délszláv válság ala­kulását. Megtárgyalták azt is, hogyan érinti a „békepartner­ség” elnevezésű program Uk­rajnát és Magyarországot, s mi a két ország ezzel kapcso­latos álláspontja. A tárgyalást és a segély- szállítmány átadását követő­en Jeszenszky Géza Bereg­szászra utazott, majd ezt kö­vetően ismét Ungváron, a KMKSZ székházában folytat megbeszéléseket a magyar szövetség vezetőivel. A nagyvilág hírei # Az Egyesült Államok húsz év után megadta a beutazási vízumot Gerry Adamsnek, a Sinn Fein vezetőjének, hogy részt vehessen az észak-ír problémakörről New York­ban rendezendő értekezleten. Washington reméli, hogy lé­pésével előmozdíthatja az észak-írországi helyzet rende­zését. ★ Simon Peresz izraeli kül­ügyminiszter és Jasszer Ara­fat, a PFSZ vezetője megál­lapodott arról, hogy egy hét múlva Kairóban újabb ta­lálkozót tartanak, amelyen megpróbálják végleges for­mába önteni az izraeli—pa­lesztin autonómia-megálla­podást. F Észak-Korea figyelmeztet­te az Egyesült Államokat és Dél-Koreát, hogy választani­uk kell: párbeszédhez vagy háborúhoz vezet az ázsiai or­szág nukleáris létesítményei­nek nemzetközi ellenőrzése körüli vita. * A kirgiz választópolgá­rok megerősítették Aszkar Akajev elnök hatalmát, mi­után a választásra jogosul­tak döntő' többsége bizal­mat szavazott a parlamenti ellenzék által támadott ál­lamfőnek. Nem végleges adatok szerint 95,6 százalé­kos részvétel mellett 96,7 százalék volt az „igen” sza­vazatok aránya. A baloldal előretörését hoz­ta a franciaországi parlamenti pótválasztások vasárnapi első fordulója. Három választókör­zetben került sor voksolásra. A vasárnapi szavazás jelentő­ségét az adja, hogy 10 hónap­pal a jobboldali kormány hata­lomra kerülése után ez volt az első igazi alkalom az erővi­szonyok felmérésére. Segély az árvízkárosultaknak VÉLEMÉNY A jéghideg pokol foglya si művet. Hiába mozdultak lengyel, francia s más állambeli se­gítők, a kisebb pribékeknek is volt akkora hatalma, hogy kije­lentsék: börtönéből sem élve, sem halva nem kerülhet ki Ester­házy János, testét is elégettetik, hamvait sem találják meg so­ha! Az emberiség, a szocialista humanizmus, a magasabb ren­dű kommunista ideológia kiteljesedésének bizonyítására telje­sítették hóhéri fogadalmukat. Megrendítő dokumentumok, könnyeket indító szavak-so- rok-vallomások alkották egybe Esterházy Aliz visszaemléke­zését, amelyből fölmagasodott előttünk, nézők előtt egy Isten akaratában megbékélt ember, aki megbocsátott halálba küldői­nek. A két kor, Hitler és Sztálin hatalmi tobzódásának megren- dítően szomorú idejében voltak, maradtak emberek az ember­telenségben. Esterházy János egyik ilyen felmagasztosuló sze­mélyiség volt. Tragikusan bántó, hogy mindezekről csak most hallhattunk részletesen első ízben. Nemzedékek nőttek felnőt­té, s nem ismerhették meg az igazságot a magyarságukért kín­halált szenvedők sorsáról, mert titkolták, hazudták, mocskol­ták mindazokat, akik merték vállalni magyarságukat Marxok, Sztálinok, Rákosik—Révaik—Husákok ellenére. Szépen fogalmazó, szelíd lelkű asszony szólal: nem akarok senkit felelősségre vonni (— egyszerűsítetten: bíróság elé állít­tatni, Elévülhetetlen bűnökért —), de meg kell nevezni a bűnö­söket! Ennyit édesapja neve, cselekedete érdekében akar, kér, sürget Esterházy Aliz. A maga sorsa sem volt könnyű. Kitelepített édesanyja mel­lől rendőrök hurcolták el, s többé nem látta az életben. Egyik hazájában, Szlovákiában édesapja raboskodott, itthon, Ma­gyarországon, ahol azt hitték, otthont találtak, internáltak let­tek. Éhezés, nyomor, bujkálás, végül szökés veszélyek között, majd a szabad világban a fellélegzés után valami szorongató félelem törvényéből kellett futni az óceánon túlra, hogy ember­nek érezhesse magát, s nem üldözöttnek. Török Bálint műsorvezetése nyomán, a lenyűgöző doku­mentumok. levélrészletek hallatán megrázó élmény maradt va­lamennyiünk számára a Szemtől szemben adása. Mennyi jóvá- tennivalónk van még! Hány tízezer, százezer család álmát ron­tották meg teljes életre a kitelepítők, a rabságbahurcolók, a korszak bűnösei, aki ma is, egykori hatalmuk, összefonódásuk védelme alatt uralkodnak tovább a meghurcolt, majd félreve­zetett embereken. A kommunisták bűne felmérhetetlen. Ma, most úgy sokasít- ják tovább, hogy az egykor bevált rettentések, hazudozások, nemzetgyalázások nyomán a vörösen rikító szegfű szimbólu­ma, vagy a vörös színben is szálló szabad madár megtéveszté­sében, esetleg narancsszínbe átültetetten fertőzik a megoszlott magyarságot. Terjesztik gátlástalanul, csak ők az új hatalom várományosai. Ki is jöhetne más, mint a Horn—Thürmer—Pe­tő vezette csapat? Készül az új koalíció! Államvédelmis egyenruha, civilnek álcázott pufajka és ideológiának a hang­hullámokon, képkockákon, kiárusított napilapok hasábjairól szüntelenül áradó hazugság. És mégis! Rövid percekbe sűrített történelmünk megható él­ménye, egy csodálatos, élete árán példát adó magyar sorsa, Es­terházy János és leánya Aliz hazugságtomyokat romboló sza­vai megerősítenek bennünket, hogy minden magyarság elleni összeesküvés ellenére igenis létezik remény, hogy a sötétség hatalmaival győzelmesen megvívunk. Hit, meggyőződés, ma­gyarságtudat hull felvérteződésünkhöz, amelyet ilyen igaz em­berek példájából meríthetünk? De vajon látták-e elegen a tizenötmillióból ezt a művészi és technikai szempontból is kiváló tévéalkotást? Ismételjék meg, hogy láthassák! (Fábián Gyula) mentárjában azt sürgette, hogy mielőbb kezdődjenek tárgyalások az új elnök, il­letve a kijevi kormányzat között, és tisztázzák Mes­kov pontos hatáskörét. Meg­figyelők szerint ezen a kon­zultáción múlik, hogy Mes- kovnak végül mekkora ha­talmat sikerül összpontosí­tania kezében. A Szabad­ság rádió arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy döntő szere­pe lehet Moszkvának, illet­ve személy szerint Borisz Jelcin elnöknek. Az ukrán kormány szemében ugyanis Jelcin az egyetlen olyan biz­tos moszkvai politikai té­nyező, aki garantálja Ukraj­na területi sérthetetlensé­gét, noha természetesen egyetért Krím önállósodási törekvéseivel, illetve azzal, hogy szorosabb szálakkal szeretne kötődni Oroszor­szághoz. Krími választások Meskov az elnök Nemzeti imareggeli Surján László Washingtonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom