Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-24 / 19. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. JANUÁR 24.. HÉTFŐ Új szolgáltatás magángazdáknak Bugyiban Nem maradt parlagon a föld A kisgazdák megsegítésére mezőgazdasági szolgáltató tár­saság létesült Bugyiban Mezőgazda Kft. néven. Az ötlet atyja Csizmadi István, aki hosszú éveket dolgozott agrár­mérnökként, s így alapos ismerője a szakmának. A kis társaság tavaly tavasz- szal startolt, de máris nevet szerzett magának Bugyiban, sőt a községen kívül is, mun­kájuknak köszönhetően mint­egy 300 hektár föld nem ma­radt parlagon, saját gépeik­kel, bérmunkában végezték a művelést és betakarítást. Csizmadi István beszámo­lójából kiderül, hogy tevé­kenységük nem merül ki a mezőgazdasági bérmunká­ban. Túl ezen beszerzik a ve­tőmagokat, műtrágyát és nö­vényvédő szereket. Van szak- tanácsadó és ügyintéző szol­gálatuk, ez utóbbit az aszály­kárrendezés és támogatások igénylése során vették igény­be a kisgazdák. 1993-ban 286 partnerrel volt üzleti kapcsolatuk, ezek közt közületek is előfordul­tak, lévén, hogy útjavítást, ta- lajegyengetést és rekultiváci­ót is vállalnak. Ami a jövőt illeti, szeretné­nek belefolyni az értékesítés­be. Ez vonatkozik a gabonára és a szabadföldi zöldségfélék­re egyaránt, piackutatási tevé­kenységüket igyekeznek ki­terjeszteni a határon túlra is. Az eredmények mellett van gondjuk is, a jelen gazda­sági viszonyok mellett rap- szódikus a gépek iránti igény, vagy túl sok, máskor meg kihasználatlan a kapaci­tásuk. Ugyanez vonatkozik a vetőmagra is és a műtrágyá­ra. Néha elfekszik a készlet, áll benne a pénzük, máskor pedig dömping szerint jön­nek a megrendelések. Mind­ez elkerülhető volna, ha a kis­gazdák előre jeleznék a gépi szolgáltatás-, a vetőmeg- és a műtrágyaigényeiket. Erről azért szólunk most, időben, mert néhány héten belül kez­dődnek a tavaszi szántások és a gabonamagvak elvetése. A Mezőgazda Kft. gépei fel- készülten várják a „beve­tést”, amit ebben az évben fel­tehetően többen igényelnek majd mint tavaly. Az időköz­ben megtartott és a március 31-ig esedékes árveréseken sokan jutottak-jutnak olya­nok földhöz, akik 1994-ben kóstolnak bele a magángaz­dálkodás örömeibe, gondjai­ba Bugyiban és a környező ta­nyavilágban. (matula) Faluközpont épül Csobánkán A tervek szerint már február­ban átadásra kerül a régi mozi­épületben kialakított faluköz­pont. Mivel Csobánkán eddig nem volt sem művelődési köz­pont sem kultúrház, e beruhá­zás sokak vágyát elégíti ki. Az épület felújításához, il­letve átalakításához szüksé­ges 11 millió forintot a helyi önkormányzat szinte önerő­ből, mindössze kétmillió fo­rint állami támogatással fede­zi. A faluközpont és kultúr- centrum jellege annyiban tér el a megszokott művelődési intézményektől, hogy benne számos szolgáltató intéz­mény (fodrász,, videokölcsön­ző) kap majd helyet. A vállal­kozóknak kérvényt kell írni­uk a polgármesteri hivatal­nak, amelynek szakemberei mérlegelés után döntenek, hogy mi kerülhet végül a léte­sítménybe. Az építkezés kivitelezői csupán a helyiségeket alakít­ják ki, azok berendezéséről, díszítéséről, bútorozásáról az egyéni vállalkozóknak kell gondoskodniuk. Sz. L. Ötvözni a nemzeti és a demokratikus hagyományokat (Folytatás az I. oldalról) Göncz Árpád köztársasági elnök, az emlékév fővédnöke, aki halaszthatatlan hivatali el­foglaltsága miatt nem tudott részt venni a megnyitón, le­vélben köszöntötte az egybe­gyűlteket és méltatta Kossuth Lajos szerepét a magyar törté­nelemben. E levelével a köz- társasági elnök megnyitottnak nyilvánította a megemlékezés­sorozatot. Szabad György kiemelke­dő múlt századi államférfink gondolatait a mai történelem­be átültetve kijelentette: a ma­gyar akkor teljesíti hivatását ezen a földön, ha a nemzetit, és a demokratikusai ötvözini tudja. A nemzeti törekvések demokrácia nélkül éppúgy elégtelenek, mint a demokráci­atörekvések, a nemzeti érde­kek semmibe vétele nélkül. Kossuth nemcsak saját korá­nak problémáit értette, fogal­mazott a házelnök, hanem a magyarság sorskérdéseiről is akart és tudott igazat monda­ni. Megnyilatkozásai a halála óta eltelt száz évben is mara­dandónak bizonyultak. Az egyik ilyen gondolat, hogy a magyarság léte és jövője csak akkor biztosított, ha önálló ál­lamisága van és eszközeivel maga rendelkezik. Ezt nem fe­ledheti halálának századik év­fordulóján senki, akinek érde­ke, érzelmi világa azonos a magyarságéval. A házelnök melékeztetett rá: Kossuthnak az önálló ma­gyar honvédséget köszönheti a nemzet és neki volt a legna­gyobb szerepe abban, hogy olyan hosszú függés után Ma­gyarország parlamentáris, al­kotmányos nemzetként szüle­tett újjá. A Kossuth és kora című ki­állítást a főiskola művelődési házának kiállítótermében Für Lajos honvédelmi miniszter nyitotta meg. Elmondta: Kos­suth szenvedélyes vitákat vál­tott ki szűkebb körökben és az egész magyar társadalom­ban, de nemcsak életében, ha­nem halálában is féltek tőle. Ennek köszönhető, hogy ami­kor száz évvel ezelőtt holttes­tét Torinóból hazahozták, egy élő királyi fenségnek kijáró biztonsági intézkedéseket fo­ganatosítottak. Für Lajos úgy vélte, Kossuth élete és sorsa azonos a XIX. századi ma­gyar történelemmel, ívelése és törései egyek Magyaror­szág sikereivel, kudarcaival. Emlékeztetett rá: Kossuth a társadalmi szabadság és a pol­gári berendezkedés megterem­tését tűzte zászlajára, közte­herviselést, polgári jogegyen­lőséget akart, hiszen nemzetet csak az egyenlő polgárok szö­vetsége tud teremteni. Tudta, hogy a nemzeti önállóság nemzeti függetlenség nélkül nem teremthető meg. Azt akarta, hogy az ember is, a nemzet is szabad legyen. A miniszter a mai Magyar- országról szólva kijelentette: a visszaszerzett nemzeti füg­getlenség megőrzésén dolgo­zunk. Kossuth gondolatával egyetértve elmondta, mindent meg kell tennünk annak érde­kében, hogy megbékélt népek éljenek a Duna mentén, külön­ben nem leszünk képesek meg­védeni az eredményeinket. A Kossuth és kora című ki­állítás teljes egészében Krá- mer Iván őrnagynak, a ma­gyar honvédség tüzértisztjé­nek magángyűjteményéből állt össze. Ez jelképes értékű — vélte Für Lajos —, hiszen a magyar honvéd az egyik tar­tópillére a nemzeti független­ség kossuthi gondolatának. A kiállított anyagok között köny­vek, egykorú újságok, közlö­nyök, országgyűlési törvény­cikkek, térképek, képeslapok találhatók. Éppúgy elolvasha­tó itt az 1849. március 4-i Bi­rodalmi Alkotmány, mint A Magyar Nemzet Függetlensé­gi Nyilatkozata, amely hat hét­tel későbbi keltezésű. A múlt századi kiadványok között ott láthatók Kossuth emigráció­ban írott emlékiratai, amely Budapesten jelent meg 1880-ban, de a Magyarország függetlenségi harczártak törté­nete, a Magyar Szabadság- harcz kitűnőbb vértanúinak emlékkönyve, a magyar nem­zetgyűlésről és a debreceni parlamentről írott több mint száz éves könyvek is. A múlt század közepétől napjainkig megjelent kiadványok sokasá­ga bizonyítja: a magyar sza­badságharc, annak főszereplő­je, Kossuth Lajos csaknem százötven éve gyakorol min­den korábbinál erősebb hatást a magyar politikai és közgon­dolkodásra. Halász Csilla SZDSZ- küldöttgyűlés Az SZDSZ elnöke szerint a kö­vetkező kormány az előzőnél nehezebb feltételek között kez­di majd meg munkáját, mert az ország gazdasági és lelki ál­lapota rosszabb, mint 1990-ban volt. Pető Iván erről szombaton, a párt budapesti küldöttgyűlésén beszélt. Szólt a liberális politikus arról is, hogy a Boross Péter miniszter- elnökkel kedden folytatott megbeszélés után úgy látja: nem nő arra sem az esély, hogy az ország nyugodtabb kö­rülmények között érjen el a vá­lasztásokig, mint 1990-ben, legalábbis erre enged következ­tetni a kormányfő és ellenzéki beszélgetőpartnerei között megmutatkozott véleménykü­lönbség. A koalíciós fantáziál- gatások kapcsán Pető Iván nem fogalmazott meg új SZDSZ-álláspontot, kifejtette azonban véleményét a „kom- munistázás” várható következ­ményeiről; ez szerinte az MSZP-nek kedvez, mert a párt felé fordítja az elbizonytalano­dott választókat. A szabadde­mokraták ezért a választási harcban a szocialisták prog­ramjának és elképzeléseinek elemzésével küzdenek az MSZP ellen, és nem a „kom- munistázással”. Pest megye szabaddemokra­tái is szombaton tartották kül­döttgyűlésüket, amelyen — a budapestihez hasonlóan — megvitatták a párt választási programjának tervezetét, ame­lyet a január 28—30. között megtartandó küldöttgyűlés fo­gad majd el. A szabaddemokraták Pest megyei küldöttgyűlésének saj­tótájékoztatóján a párt minisz­terelnök-jelöltje. Kuncze Gá­bor bejelentette: felkérték, hogy vezesse a párt megyei lis­táját, és ő erre igent mondott. Ez természetesen nem változ­tat azon, hogy továbbra is az ő neve szerepel majd az SZDSZ országos listájának első helyén is. Kuncze Gábor elmondta, hogy a 116 Pest megyei körzet­ben megvannak már a párt je­löltjei: kivétel nélkül diplomá­sok, több mint 30 százalékuk nő, és j— tekintettel a megye adottságaira — a jelöltek kö­zül öten rendelkeznek agrár­végzettséggel. Bemutatkozott az újság­íróknak — és a küldöttgyűlés résztvevőinek is — két képvi­selő-jelölt: a Fideszből nemrég kilépett közgazdász, Ungár Klára, aki Szentendrén vállal­ja a megmérettetést és a Bálint gazda néven közismert Bálint György mezőgazdasági újság­író, ő az érdi választókerület­ben indul majd harcba a vokso­lóért. (Megjegyezzük, hogy la­punk nem kapott meghívót a Pest megyei rendezvényre.) Megkérdeztük Kitart-e a zöldségféle az új termésig? Tavaly ugyanebben az időszakban hiány mutatkozott egyes zöldségfélékből a nagybani zöldségpiacon, s en­nek függvényében megszaladtak az árak a kiskereske­dőknél és viszonteladóknál. A hiány egy részét import­ból pótolták, amit viszont a hazai termelők sérelmez­tek. A Hollandiából behozott káposztafélék és sárgaré­pa ára az ottani állami támogatás következtében mé­lyen alatta volt a hazainak. Mi a helyzet jelenleg e terü­leten Pest megyében, kérdeztük Kömőcsy Tibortól, a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal főmunkatársától. — Az aszályos év ellenére a zöldségtermelők jó évet zár­tak, tudomásunk szerint sem­miből nincs hiány, sőt ká­posztából túlkínálat volt. Ez azzal is magyarázható, hogy mind többen állnak rá a sza­badföldi zöldségtermesztés­re, s ez a számbeli javulás az új földtulajdonosok révén még nőni fog. Nem valószí­nű tehát, hogy behozatalra szorulunk, bár ez nem a mi hatáskörünkbe tartozik. Ami az importot illeti, a magán- termelők panasza néha érthe­tő, s ez vonatkozik a behoza­talt szabályozó rendelkezé­sek betartására, illetve azok ellenőrzésére is. Mondok egy példát. Az egyik kft. — jelenleg száznál több olyan társasaág van, amelyik zöld­ség- és gyümölcsimportra szakosodott — dél-amerikai országokból hozott be árut. A fuvarlevélben birsalma szerepelt, s a hátsó rekeszek­ben valóban az volt. Viszont a rakomány túlnyomó részét étkezési alma képezte, amit darabonként, jó pénzért ad­tak el. Mondanom sem kell, hogy az engedély nem étke­zési almára szólt, arról már nem is beszélve, hogy ez a mahináció milyen károkat okozott a Pest megyei alma­termelőknek, ráadásul az adózási fegyelemnek is el­lentmond. (gyé) Halló 04, halló 05, halló 07! Gázrobbanás ételmelegítés miatt Súlyos következményekkel járt Ácsán, hogy egy családi ház konyhájában az égő gáz­tűzhelyen felejtették az ételt. A leves kifutott, amitől el­aludt a láng, majd a szabadon áramló gáztól felrobbant a kályha. A falak megrepedtek és kitörtek az ablakok, de sze­rencsére nem sérült meg sen­ki. * Ecseren kigyulladt egy Preci- zion 2000 típusú, színes tele­vízió. A tulajdonos áramtala- nította a készüléket, és elol­totta a lángot. A tűzeset körül­ményeit vizsgálják. * Pilisvörösváron leégett két fá­ból készült vikendház, vala­mint egy harmadiknak a tető- szerkezete. A környéken több vikendházat feltörtek, ezért feltehető, hogy a betö­rők gyújtogattak. A rendőr­ség folytatja a vizsgálatot. Súlyos közlekedési baleset tör­tént Dömsödön, az 51-es szá­mú főúton. Egy személygép­kocsi, melyet Gulyás István budapesti lakos vezetett, a je­ges úttesten megcsúszott és karambolozott a Bábel Viktor- né helyi lakos által vezetett személyautóval. Ä balesetnél mindketten megsérültek. Vácott két Lada ütközött egy­mással. A balesetnek három sérültje van, akik közül ket­ten beszorultak a személyau­tókba, úgy, hogy a tűzoltók speciális emelőberendezéssel mentették ki őket. * Gázrobbanáshoz hívták Di­ósára a tűzoltókat. Szerencsé­re a riasztás csak vaklárma volt, de azzal mégis kárt okoztak, hogy lekötötték azo­kat az embereket, akiknek fel­adata a bajba jutottak gyors megsegítésére. Ismét lesz Szobon hajóállomás Önkormányzatunk megtalál­ta azt a kivitelezőt, aki vállal­ta a hajóállomás megépítését — nyilatkozta lapunknak Re- mitzky Zoltán polgármester, hozzátéVe, hogy a beruházás a Térterv Mérnökszolgálati Kft. készítette dokumentá­ció alapján kezdődhet le. Még 1989-ben veszítette el a község hajóállomását, a nagymarosi erőmű építésé­nek számukra hátrányos melléktermékeként. Pedig mind a helybéli lakosság, mind pedig a turisták szép számban éltek a folyami ha­józás nyújtotta lehetőség­gel. A kivitelező Sólymos Zoltán, aki Németország­ban élő zenész, vállalkozott a kikötő felépítésére, ahol személyhajók, jachtok s a vizi sportoláshoz nélkülöz­hetetlen úszó stégek köthet­nek majd ki. A Dunának ezen a szakaszán először épül a motorcsónakok szá­mára üzemanyagtöltő állo­más. A mintegy 600 négy­zetméter, igényes kivitelű kikötő alkalmas lesz kultu­rális rendezvények megtar­tására is. Néhány hónap múlva el is kezdődik a 110 millió forintos beruházás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom