Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-24 / 19. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. JANUÁR 24., HÉTFŐ 5 Tiltakozás éhségsztrájkkal Kéri Edit nyitotta fel a szemem Az újságíró gyakran kap levelet, néha meghökkentőt, sőt megdöbbentőt is. Ez utóbbiak közé tartozik Révész Miklós ócsai olvasónk levele, melyben arról tájékoztatott bennün­ket, hogy január 31-én éhségsztrájkba kezd a Legfelsőbb Bíróság épülete előtt, s folytatja ezt mindaddig, amíg az 1982-ben ellene hozott ítéletet a bíróság meg nem szünteti. Révész Miklós kálváriája 1981-ben kezdődött, ami­kor egy rossz házassággal a háta mögött elhagyta az or­szágot. Saját szavait idézve: nem politikai, hanem gazda­sági okok miatt disszidáltam. A 26 éves fiatalember a trolis- kircheni menekülttáborban szembesült a hontalanság ér­zésével, s megtapasztalta az alamizsnaként kapott 200 schilling vásárlóerejét. Mint hontalan, munkát nem vállal­hatott, amiért is „ráharapott” egy „piac- és véleménykuta­tó” cég hirdetésére, mely ma­gyarul beszélő munkatársa­kat keresett magyar turisták véleményének kifürkészésé- re. Aligha kétséges a cég szándéka, az így nyert infor­mációkat a nyugati médiák­hoz továbbították. Révész ha­mar rádöbbent, hogy a ma­gyar turisták nem állnak kö­télnek, viszont a tiszteletdíjat csak a kitöltött kérdőívek után fizették. Amiért is cselhez folyamo­dott, fiktív személyeket „szó­laltatott” meg, valamint ma­gyar menekülteket. Mindezt utólag úgy minősíti: ha bárki­nek is kárt okoztam ezzel a módszerrel, ez nem a magyar állam, hanem a megbízóm volt. A kilátástalanság arra kész­tette, hogy 1982-ben vissza­térjen az országba. Néhány hétig békén hagyták, majd megindult a gépezet, az elszá­moltatás. Révész — jóhisze­műen — beszámolt a véle­ménykutatási mahinációkról, valamint arról is, hogy útleve­lét — fenyegetésre — átadta két körözött magyar maffió­zónak. Rövidre fogva a tör­ténteket, a politikai rendőr­ség, az ügyészség és a bíró­ság egyformán bűnösnek ta­lálta, s kémkedés, valamint közokirat-hamisításban való részvétel vádjával két év és nyolc, hónap börtönre ítélték. Ebből két évet töltött le a Kozma utcai gyűjtőfogház­ban. Révész akkor is, és most is következetesen állítja: ár­tatlanul ítélték el bizonylat­ion ügyészi és bírói feltevé­sek alapján. Amit úgyszintén állít: valójában a börtönben kezdett el politizálni, ártatlan meghurcolása miatt fordult szembe az akkori rendszerrel. Szabadulása után az akkor szamizdatnak minősülő Be­szélő által került kapcsolatba a szervezkedő demokratikus ellenzékkel, és a Bokor Kato­likus Bázis Közösség tagjai­val. A magánélete rendezőik, újra nősül, Ócsán kezd fé­szekrakáshoz. Az első szabad választásokat megelőzően megalapítja SZDSZ ócsai szervezetét, majd kampányfő­nökként száll ringbe a körzet SZDSZ-es jelöltje mellett. Hogy mi maradt ebből a ve­hemenciából? Révész kiáb­rándult, pártjától megvált. Mint mondja: az SZDSZ any- nyira balra tolódott, amivel nem tud egyetérteni. Sokáig becsapott volt, Kéri Edit és a hozzá hasonlók nyitották fel a szemét. A politikai elítéltekre vo­natkozó kárpótlási törvény életbe lépése után Révész is ítéletének megsemmisítéséért folyamodott a Fővárosi Bíró­sághoz, és ezzel párhuzamo­san benyújtotta a kárpótlási igényét. A hétszázharminc- egy börtönben töltött nap után szerinte kettőszázhetven- ötezer forint illeti meg. A Fő­városi Bíróság a kérelmet 1992. szeptemberében azzal a megokolással utasította el, hogy a kárpótlási törvényben felsorolt bűncselekmények közt a kémkedés nem szere­pel. Azt tanácsolták, fordul­jon törvényességi panasszal a Legfelsőbb Bírósághoz. In­nen is elutasító választ ka­pott, de nem adja fel, követ­kező lépésként a Legfelsőbb Ügyészhez juttatta el törvé­nyességi panaszát. Ez a fó­rum 1993. januáijában közli vele, hogy a törvényességi óvás jogi intézménye időköz­ben megszűnt, helyette a fe­lülvizsgálati eljárás lépett életbe. Ezért a panaszos anyagát átküldték a Fővárosi Bíróságnak ennek lefolytatá­sa céljából. Révész fé! évig várt, aztán levelet írt Göncz Árpád köz- társasági elnökének, Antall József miniszterelnöknek, és Balsai István igazságügy-mi­niszternek. A három válasz egybehangzó volt. Magyaror­szágon a bíróságok függetle­nek, még a legfőbb közjogi méltóságok sem gyakorlohat- nak rájuk pressziót. Az igaz­ságügyi tárca levele egy taná­csot is tartalmazott: kérje be­adványban a Legfelsőbb Bíró­ság elnökét, hogy ügyében so­ron kívüli eljárást rendeljen el. Ez 1993. augusztus 24-én megtörtént, de mint a mai na­pig még választ sem kapott a levelére. A másfél éve folyó szélma­lomharc Révészt arról győzte meg, hogy a rendszerváltozás sem a politikai, sem a gazda­sági életben nem történt meg, mint ahogy az igazságszolgál­tatásban sem. — Az Országgyűlés által meghozott törvényeket de- mokratikusabbnak tartom, mint az amerikait. Ám az al­kalmazásukat megkérdőjele­zem. A kommunista szellemi­ség még mindig fellelhető ná­lunk. Olyan érzésem van, hogy egyesek tudatosan, a múlt rendszer visszatérését készítik elő. Ez ellen kívánok tiltakozni az éhségsztrájkkal, de nemcsak a magam, hanem mindazok nevében, akik ugyanúgy nem kaptak elégté­telt, mint én — mondja Ré­vész Miklós elszántan. Matula Gy. Oszkár Kivétel Ipoly-völgye és Szentendrei-sziget Kevés településközi társulás alakult Míg a tanácsrendszerben sok kistelepülési beruházás regio­nális, településközi összefo­gás formájában valósult meg, addig manapság rendkívül ke­vés a falvak, községek közöt­ti társulás. Úgy tűnik, az egyes önkormányzatok lehe­tőség szerint nem kívánják feladni a szocializmus évtize­deiben „megszokotthoz” ké­pest jelentősen megnöveke­dett önállóságukat — hang­zott el a minap Budapesten, egy, az egyes önkormányza­tok közötti társulási lehetősé­gekkel foglalkozó fórum be­vezető előadásában. Az előadó Perger Éva, a Magyar Tudományos Aka­démia Regionális Kutató- központjának munkatársa egy tavaly készült Pest me­gyei felmérés eredményei alapján fogalmazta meg vé­leményét. A felmérést végző kutatók — kérdőívek kitöltésével, kis interjúk készítésével — arra kerestek választ: mennyi alap vagy középfokú intézmény fenntartására alakult telepü­lésközi társulás működik szű- kebb hazánkban, mekkora hangsúlyt helyeznek a polgár- mesterek az egymás közötti informális kapcsolatokra, mely beruházások esetében gyakori, hogy településközi összefogással valósulnak, va­lósultak meg. Utóbbival kapcsolatban ki­derült, az elmúlt egy-két év­ben főképp csatorna — gáz — illetve telefonhálózatok ki­építésére alakítottak társuláso­kat megyénk települései. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy míg az /po/v-völgyében és a Szentendrei-szigeten sok társulás alakult és működik a rendszerváltozás óta, addig például Dél-Pest megyében elenyészően kevés. — Úgy találtuk, hogy a re­gionális együttműködések, társulások, nagyobb számban történő alakításának a hiá­nyos jogi szabályozás, a me­gyei és a települési önkor­mányzati szint között meglé­vő nagy szakadék a hátráltató­ja. Véleményünk szerint ezt az önkormányzati törvény várható módosításának előké­szítésekor is figyelembe kell venni — mondta előadásá­ban Perger Éva. Véleménye szerint két lehetőség kínálko­zik a megyei és a települési szint közötti űr kitöltésére: vagy törvényi szabályozás, vagy az alulról — települési önkormányzatok szintjéről — induló összefogási kezde­ményezések jelenleginél hat­hatósabb támogatása. (ribáry) Közhírré tétetik Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a me­gyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkormány­zatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi kö­zösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgat­va bennük újra és újra bebizonyosodik: rendkívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. f Tárnokhír KUNMADARAS polgármes­teri tisztségét nyerte el az ősz­szel időközi választáson dr. Kemecsi Imre, Tárnok jegy­zője. Helyére pályázatot ír­tak ki, amelyre négyen je­lentkeztek. Közülük Fórizs Zsoltot választotta meg jegy­zőnek a képviselő-testület, s ő az év elején elfoglalta hiva­talát. TÁRNOK elöljárósága és képviselő-testülete a lehető­ségek határain belül min­dent megtett a község és la­kói érdekében — így ítélte meg a helyzetet Jávor Ká­roly országgyűlési képvise­lő, amikor levelet írt, az év fordulóján, Rozbora Andor, polgármesternek, további si­keres munkát kívánva. VONZÓ Tárnokon a pol­gármesteri hivatal, legalább­is erre lehet következtetni abból, hogy az elmúlt három évben háromszor törtek be az irodaépületbe. A helyi lap üzenetet továbbított a „tisztelt betörő uraknak”, kö­zölve velük, hogy a hivatal­ban készpénz nem található és a legfontosabb iratok is biztos helyen vannak. Ne fá­radjanak tehát... TOVÁBBKÉPZÉSEKET kíván szervezni a gazdák számára az ősszel újra ala­kult gazdakör. Arra is törek­szenek, hogy segítsenek a legkedvezőbb áron beszerez­ni a termeléshez szükséges anyagokat, eszközöket. Új jelentkezőket egyébként szí­vesen lát soraiban a gazda­kör. Pomázi Polgár ELTŰNT a régi római katoli­kus temetőből két szép XVIII—XIX. századi sírkő. Valószínűleg a temetőbővítés áldozatai lettek. Rózsaszínű mészkőből készült, szív ala­kú, Jézus-monogrammos ke­resztek voltak. Ilyenekből egykor sok lehetett, de 1988-ban, amikor számbavet- ték a temető értékeit, már csak négy darabot találtak. Ennek a kettőnek különös ér­téke, hogy alatta a falu egyik nótáriusának, Chladek János­nak és feleségének a földi ma­radványai nyugodnak. GÖTTINGER Pál fiatal mérnök lett Pomáz főépítésze. FALUMÚZEUM létreho­zását tervezi a képviselő-tes­tület a belátható jövőben, a meglévő múzeuális értékek bemutatására. VÁLLALJA Pomáz Szent­endre kommunális hulladékai­nak elhelyezését, három évig, amennyiben a város a szállításhoz szükséges maka- dán utat teljes hosszában megépíti. Ezenkívül éven­ként, térítésként, hárommillió forint díjat állapított meg a képviselő-testület. RAKTÁRKÉNT és elosz­tóhelyiségként használhatja az év végéig a pomázi film­színház épületét az Esztergo­mi Főegyházmegye Szent Er- szébet Karitász Központja. Bérleti díjat sem kell fizetni­ük. TÍZ ÉVRE visszamenőleg áttekintik a községházán a kedvezményes lakótelkek el­adását és azt is megnézik, hogy ki hogyan teljesítette be­építési kötelezettségét. Lehet, hogy a vizsgálat során során érdekes dolgok is kiderül­nek... Jmjh' RACKEVfe ■ Pl ló KlATSt I KT I APJA A POKOLHEGY poklában, Ráckevén ma több százan él­nek, cigányok és magyarok, szegények és tehetősebbek és mélyen a nyomorszint alatti­ak is. A cigányság a magyar nemzetnek szinte a társnem­zetévé vált, hiszen korábban is elsősorban a magyar fal­vakban telepedtek meg, pél­dául Ráckevén, Kiskunlachá- zán vagy Dömsödön, míg a nemzetiségi, sváb vagy szerb falvakban, Szigetbecsén, Szi­getújfaluban, Lóréven már nem. KÜLSŐ ELISMERÉST könyvelhet el magának a Szép Ráckeve, a Városszélpí- tő Egyesület lapja. A Környe­zetvédelmi Minisztérium, va­lamint a Művészeti és Sza­badművelődési Alapítvány is pénzügyi támogatást adott a lapnak, amelyből összesen to­vábbi négy szám nyomdai költségét lehet kifizetni. BEINDULT teljes erővel a választási kampány — úja a havonta ötszáz példányban megjelenő tápiószőlősi híra­dó. — Mi ígéijük, nem le­szünk egy párt helyi szócsö­ve sem. Mi csak arra kérjük önöket (mármint az olvasó­kat), hogy menjenek el vá­lasztani és ne a baloldali pár­tokra szavazzanak. Ne higy- gyenek a baloldali demagógi­ának és az átöltözött volt funkcionáriusoknak. SZÉP, tetszetős kiadványt jelentetett meg az önkor­mányzat a múlt év végén. Igaz az a megállapítás, hogy ez nem hiányozhat egy szőlő- si család könyvespolcáról sem. Súlyos hiba volt azon­ban ebbe a nemes vállalkozás­ba Juhász Ferenc költőt bele­venni. Nem kíváncsi senki ar­ra, ki az emberiség legször­nyűbb hóhéijáról megemléke­zést írt — úja a lap, s közli Juhász Ferenc Sztálin halála című, 1953-ban megjelent írá­sát. SZENNYLAP? A Ha lesz kiadója úja: mikor 1990 őszén helyeket kerestem, hogy árusítanák az újságot, az egyik boltban azzal utasí­tottak el, hogy szennylapot nem hajlandók árusítani. Há­rom év eltelte után viszont láttam abban a boltban a Vad­kacsát, a magyar sajtó leggo­rombább szennylapját. Elgon­dolkoztam, micsoda félrecsú­szott világban élünk. MEGRAGADOM az alkal­mat — írja dr. Kapási Károly jegyző, a Monori Strázsa fele­lős szerkesztője —, hogy ki­fejezésre juttassam azt az el­határozásunkat, miszerint új­ságunkban a választás politi­kai tartalmával egyáltalán nem kívánunk foglalkozni. Ugyanúgy nem foglalkozunk a különböző pártokkal, jelöl­tekkel sem. Kizárólag a vá­lasztás előkészítésével, meg­tartásával kapcsolatos közér­dekű hivatalos, szakmai jelle­gű tájékoztatókat, felhíváso­kat fogjuk közzé tenni. MÉRLEGET készített a múlt esztendőről dr. Marton Aurél polgármester. Elké­szült két tornaterem, méltó emléket állítottak a II. világ­háború áldozatainak, jelentős összeget fordítottak a belvíz elvezetésére. Lakossági hoz­zájárulással javítottak az utak minőségén és épül a telefon- központ, valamint a hálózat. Gazdagabbak lettek egy kor­szerű tűzoltóautóval, s készül a garázs a mentők számá­ra is. ^Helm Fórum MDF i— _____y -------------I M IT TETT az elmúlt három évben helyben a választóiért dr. Vona Ferenc országgyű­lési képviselő? A válasz az MDF dömsödi helyi szerveze­tének lapjában olvasható. A képviselő elmondja: a leg­büszkébb arra, amit az elmúlt években az infraksrtuktúra fejlesztése terén elértek. Ma- josházán például sikerült be­vezetni az ivóvizet, a gázt, van telefon, s lehet hogy lesz szennyvízcsatorna is. ÚJ KÜLSŐT öltött a dabi református templom. Pályá­zat útján elnyert pénzből fel­újították kívülről, s a falon el­helyezték a hősök névsorát tartalmazó emléktáblát. Mind­ezeken túl újra festették az egész templomot és a tor­nyot. Készül a parókia felújí­tása is. Holland és svájci egy­házak jelentős támogatást küldtek a nagy vállalkozás megvalósításához. KISKUNLACHÁZÁN az elmúlt hónapokban folytató­dott az a sorozat, amelynek keretében minisztereket hív­nak meg. Decemberben La­torcai János ipari és kereske­delmi miniszter tájékoztatta az érdeklődőket. A Csepel Autógyárról elmondta: job­ban talpon maradhatott vol­na, ha a KGST-kényszerek miatt nem hanyagolják el tel­jesen a saját fejlesztést. * Kérjük kedves kollégáin­kat, a helyi lapok szerkesz­tőit, hogy újságjuk legfris­sebb számából juttasanak el egy-egy példányt rova­tunkhoz. Készséggel adunk hírt létezésükről, szemlé­zünk írásaikból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom