Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-24 / 19. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. JANUÁR 24., HÉTFŐ 5 Tiltakozás éhségsztrájkkal Kéri Edit nyitotta fel a szemem Az újságíró gyakran kap levelet, néha meghökkentőt, sőt megdöbbentőt is. Ez utóbbiak közé tartozik Révész Miklós ócsai olvasónk levele, melyben arról tájékoztatott bennünket, hogy január 31-én éhségsztrájkba kezd a Legfelsőbb Bíróság épülete előtt, s folytatja ezt mindaddig, amíg az 1982-ben ellene hozott ítéletet a bíróság meg nem szünteti. Révész Miklós kálváriája 1981-ben kezdődött, amikor egy rossz házassággal a háta mögött elhagyta az országot. Saját szavait idézve: nem politikai, hanem gazdasági okok miatt disszidáltam. A 26 éves fiatalember a trolis- kircheni menekülttáborban szembesült a hontalanság érzésével, s megtapasztalta az alamizsnaként kapott 200 schilling vásárlóerejét. Mint hontalan, munkát nem vállalhatott, amiért is „ráharapott” egy „piac- és véleménykutató” cég hirdetésére, mely magyarul beszélő munkatársakat keresett magyar turisták véleményének kifürkészésé- re. Aligha kétséges a cég szándéka, az így nyert információkat a nyugati médiákhoz továbbították. Révész hamar rádöbbent, hogy a magyar turisták nem állnak kötélnek, viszont a tiszteletdíjat csak a kitöltött kérdőívek után fizették. Amiért is cselhez folyamodott, fiktív személyeket „szólaltatott” meg, valamint magyar menekülteket. Mindezt utólag úgy minősíti: ha bárkinek is kárt okoztam ezzel a módszerrel, ez nem a magyar állam, hanem a megbízóm volt. A kilátástalanság arra késztette, hogy 1982-ben visszatérjen az országba. Néhány hétig békén hagyták, majd megindult a gépezet, az elszámoltatás. Révész — jóhiszeműen — beszámolt a véleménykutatási mahinációkról, valamint arról is, hogy útlevelét — fenyegetésre — átadta két körözött magyar maffiózónak. Rövidre fogva a történteket, a politikai rendőrség, az ügyészség és a bíróság egyformán bűnösnek találta, s kémkedés, valamint közokirat-hamisításban való részvétel vádjával két év és nyolc, hónap börtönre ítélték. Ebből két évet töltött le a Kozma utcai gyűjtőfogházban. Révész akkor is, és most is következetesen állítja: ártatlanul ítélték el bizonylation ügyészi és bírói feltevések alapján. Amit úgyszintén állít: valójában a börtönben kezdett el politizálni, ártatlan meghurcolása miatt fordult szembe az akkori rendszerrel. Szabadulása után az akkor szamizdatnak minősülő Beszélő által került kapcsolatba a szervezkedő demokratikus ellenzékkel, és a Bokor Katolikus Bázis Közösség tagjaival. A magánélete rendezőik, újra nősül, Ócsán kezd fészekrakáshoz. Az első szabad választásokat megelőzően megalapítja SZDSZ ócsai szervezetét, majd kampányfőnökként száll ringbe a körzet SZDSZ-es jelöltje mellett. Hogy mi maradt ebből a vehemenciából? Révész kiábrándult, pártjától megvált. Mint mondja: az SZDSZ any- nyira balra tolódott, amivel nem tud egyetérteni. Sokáig becsapott volt, Kéri Edit és a hozzá hasonlók nyitották fel a szemét. A politikai elítéltekre vonatkozó kárpótlási törvény életbe lépése után Révész is ítéletének megsemmisítéséért folyamodott a Fővárosi Bírósághoz, és ezzel párhuzamosan benyújtotta a kárpótlási igényét. A hétszázharminc- egy börtönben töltött nap után szerinte kettőszázhetven- ötezer forint illeti meg. A Fővárosi Bíróság a kérelmet 1992. szeptemberében azzal a megokolással utasította el, hogy a kárpótlási törvényben felsorolt bűncselekmények közt a kémkedés nem szerepel. Azt tanácsolták, forduljon törvényességi panasszal a Legfelsőbb Bírósághoz. Innen is elutasító választ kapott, de nem adja fel, következő lépésként a Legfelsőbb Ügyészhez juttatta el törvényességi panaszát. Ez a fórum 1993. januáijában közli vele, hogy a törvényességi óvás jogi intézménye időközben megszűnt, helyette a felülvizsgálati eljárás lépett életbe. Ezért a panaszos anyagát átküldték a Fővárosi Bíróságnak ennek lefolytatása céljából. Révész fé! évig várt, aztán levelet írt Göncz Árpád köz- társasági elnökének, Antall József miniszterelnöknek, és Balsai István igazságügy-miniszternek. A három válasz egybehangzó volt. Magyarországon a bíróságok függetlenek, még a legfőbb közjogi méltóságok sem gyakorlohat- nak rájuk pressziót. Az igazságügyi tárca levele egy tanácsot is tartalmazott: kérje beadványban a Legfelsőbb Bíróság elnökét, hogy ügyében soron kívüli eljárást rendeljen el. Ez 1993. augusztus 24-én megtörtént, de mint a mai napig még választ sem kapott a levelére. A másfél éve folyó szélmalomharc Révészt arról győzte meg, hogy a rendszerváltozás sem a politikai, sem a gazdasági életben nem történt meg, mint ahogy az igazságszolgáltatásban sem. — Az Országgyűlés által meghozott törvényeket de- mokratikusabbnak tartom, mint az amerikait. Ám az alkalmazásukat megkérdőjelezem. A kommunista szellemiség még mindig fellelhető nálunk. Olyan érzésem van, hogy egyesek tudatosan, a múlt rendszer visszatérését készítik elő. Ez ellen kívánok tiltakozni az éhségsztrájkkal, de nemcsak a magam, hanem mindazok nevében, akik ugyanúgy nem kaptak elégtételt, mint én — mondja Révész Miklós elszántan. Matula Gy. Oszkár Kivétel Ipoly-völgye és Szentendrei-sziget Kevés településközi társulás alakult Míg a tanácsrendszerben sok kistelepülési beruházás regionális, településközi összefogás formájában valósult meg, addig manapság rendkívül kevés a falvak, községek közötti társulás. Úgy tűnik, az egyes önkormányzatok lehetőség szerint nem kívánják feladni a szocializmus évtizedeiben „megszokotthoz” képest jelentősen megnövekedett önállóságukat — hangzott el a minap Budapesten, egy, az egyes önkormányzatok közötti társulási lehetőségekkel foglalkozó fórum bevezető előadásában. Az előadó Perger Éva, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutató- központjának munkatársa egy tavaly készült Pest megyei felmérés eredményei alapján fogalmazta meg véleményét. A felmérést végző kutatók — kérdőívek kitöltésével, kis interjúk készítésével — arra kerestek választ: mennyi alap vagy középfokú intézmény fenntartására alakult településközi társulás működik szű- kebb hazánkban, mekkora hangsúlyt helyeznek a polgár- mesterek az egymás közötti informális kapcsolatokra, mely beruházások esetében gyakori, hogy településközi összefogással valósulnak, valósultak meg. Utóbbival kapcsolatban kiderült, az elmúlt egy-két évben főképp csatorna — gáz — illetve telefonhálózatok kiépítésére alakítottak társulásokat megyénk települései. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy míg az /po/v-völgyében és a Szentendrei-szigeten sok társulás alakult és működik a rendszerváltozás óta, addig például Dél-Pest megyében elenyészően kevés. — Úgy találtuk, hogy a regionális együttműködések, társulások, nagyobb számban történő alakításának a hiányos jogi szabályozás, a megyei és a települési önkormányzati szint között meglévő nagy szakadék a hátráltatója. Véleményünk szerint ezt az önkormányzati törvény várható módosításának előkészítésekor is figyelembe kell venni — mondta előadásában Perger Éva. Véleménye szerint két lehetőség kínálkozik a megyei és a települési szint közötti űr kitöltésére: vagy törvényi szabályozás, vagy az alulról — települési önkormányzatok szintjéről — induló összefogási kezdeményezések jelenleginél hathatósabb támogatása. (ribáry) Közhírré tétetik Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a megyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkormányzatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi közösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva bennük újra és újra bebizonyosodik: rendkívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. f Tárnokhír KUNMADARAS polgármesteri tisztségét nyerte el az őszszel időközi választáson dr. Kemecsi Imre, Tárnok jegyzője. Helyére pályázatot írtak ki, amelyre négyen jelentkeztek. Közülük Fórizs Zsoltot választotta meg jegyzőnek a képviselő-testület, s ő az év elején elfoglalta hivatalát. TÁRNOK elöljárósága és képviselő-testülete a lehetőségek határain belül mindent megtett a község és lakói érdekében — így ítélte meg a helyzetet Jávor Károly országgyűlési képviselő, amikor levelet írt, az év fordulóján, Rozbora Andor, polgármesternek, további sikeres munkát kívánva. VONZÓ Tárnokon a polgármesteri hivatal, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az elmúlt három évben háromszor törtek be az irodaépületbe. A helyi lap üzenetet továbbított a „tisztelt betörő uraknak”, közölve velük, hogy a hivatalban készpénz nem található és a legfontosabb iratok is biztos helyen vannak. Ne fáradjanak tehát... TOVÁBBKÉPZÉSEKET kíván szervezni a gazdák számára az ősszel újra alakult gazdakör. Arra is törekszenek, hogy segítsenek a legkedvezőbb áron beszerezni a termeléshez szükséges anyagokat, eszközöket. Új jelentkezőket egyébként szívesen lát soraiban a gazdakör. Pomázi Polgár ELTŰNT a régi római katolikus temetőből két szép XVIII—XIX. századi sírkő. Valószínűleg a temetőbővítés áldozatai lettek. Rózsaszínű mészkőből készült, szív alakú, Jézus-monogrammos keresztek voltak. Ilyenekből egykor sok lehetett, de 1988-ban, amikor számbavet- ték a temető értékeit, már csak négy darabot találtak. Ennek a kettőnek különös értéke, hogy alatta a falu egyik nótáriusának, Chladek Jánosnak és feleségének a földi maradványai nyugodnak. GÖTTINGER Pál fiatal mérnök lett Pomáz főépítésze. FALUMÚZEUM létrehozását tervezi a képviselő-testület a belátható jövőben, a meglévő múzeuális értékek bemutatására. VÁLLALJA Pomáz Szentendre kommunális hulladékainak elhelyezését, három évig, amennyiben a város a szállításhoz szükséges maka- dán utat teljes hosszában megépíti. Ezenkívül évenként, térítésként, hárommillió forint díjat állapított meg a képviselő-testület. RAKTÁRKÉNT és elosztóhelyiségként használhatja az év végéig a pomázi filmszínház épületét az Esztergomi Főegyházmegye Szent Er- szébet Karitász Központja. Bérleti díjat sem kell fizetniük. TÍZ ÉVRE visszamenőleg áttekintik a községházán a kedvezményes lakótelkek eladását és azt is megnézik, hogy ki hogyan teljesítette beépítési kötelezettségét. Lehet, hogy a vizsgálat során során érdekes dolgok is kiderülnek... Jmjh' RACKEVfe ■ Pl ló KlATSt I KT I APJA A POKOLHEGY poklában, Ráckevén ma több százan élnek, cigányok és magyarok, szegények és tehetősebbek és mélyen a nyomorszint alattiak is. A cigányság a magyar nemzetnek szinte a társnemzetévé vált, hiszen korábban is elsősorban a magyar falvakban telepedtek meg, például Ráckevén, Kiskunlachá- zán vagy Dömsödön, míg a nemzetiségi, sváb vagy szerb falvakban, Szigetbecsén, Szigetújfaluban, Lóréven már nem. KÜLSŐ ELISMERÉST könyvelhet el magának a Szép Ráckeve, a Városszélpí- tő Egyesület lapja. A Környezetvédelmi Minisztérium, valamint a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány is pénzügyi támogatást adott a lapnak, amelyből összesen további négy szám nyomdai költségét lehet kifizetni. BEINDULT teljes erővel a választási kampány — úja a havonta ötszáz példányban megjelenő tápiószőlősi híradó. — Mi ígéijük, nem leszünk egy párt helyi szócsöve sem. Mi csak arra kérjük önöket (mármint az olvasókat), hogy menjenek el választani és ne a baloldali pártokra szavazzanak. Ne higy- gyenek a baloldali demagógiának és az átöltözött volt funkcionáriusoknak. SZÉP, tetszetős kiadványt jelentetett meg az önkormányzat a múlt év végén. Igaz az a megállapítás, hogy ez nem hiányozhat egy szőlő- si család könyvespolcáról sem. Súlyos hiba volt azonban ebbe a nemes vállalkozásba Juhász Ferenc költőt belevenni. Nem kíváncsi senki arra, ki az emberiség legszörnyűbb hóhéijáról megemlékezést írt — úja a lap, s közli Juhász Ferenc Sztálin halála című, 1953-ban megjelent írását. SZENNYLAP? A Ha lesz kiadója úja: mikor 1990 őszén helyeket kerestem, hogy árusítanák az újságot, az egyik boltban azzal utasítottak el, hogy szennylapot nem hajlandók árusítani. Három év eltelte után viszont láttam abban a boltban a Vadkacsát, a magyar sajtó leggorombább szennylapját. Elgondolkoztam, micsoda félrecsúszott világban élünk. MEGRAGADOM az alkalmat — írja dr. Kapási Károly jegyző, a Monori Strázsa felelős szerkesztője —, hogy kifejezésre juttassam azt az elhatározásunkat, miszerint újságunkban a választás politikai tartalmával egyáltalán nem kívánunk foglalkozni. Ugyanúgy nem foglalkozunk a különböző pártokkal, jelöltekkel sem. Kizárólag a választás előkészítésével, megtartásával kapcsolatos közérdekű hivatalos, szakmai jellegű tájékoztatókat, felhívásokat fogjuk közzé tenni. MÉRLEGET készített a múlt esztendőről dr. Marton Aurél polgármester. Elkészült két tornaterem, méltó emléket állítottak a II. világháború áldozatainak, jelentős összeget fordítottak a belvíz elvezetésére. Lakossági hozzájárulással javítottak az utak minőségén és épül a telefon- központ, valamint a hálózat. Gazdagabbak lettek egy korszerű tűzoltóautóval, s készül a garázs a mentők számára is. ^Helm Fórum MDF i— _____y -------------I M IT TETT az elmúlt három évben helyben a választóiért dr. Vona Ferenc országgyűlési képviselő? A válasz az MDF dömsödi helyi szervezetének lapjában olvasható. A képviselő elmondja: a legbüszkébb arra, amit az elmúlt években az infraksrtuktúra fejlesztése terén elértek. Ma- josházán például sikerült bevezetni az ivóvizet, a gázt, van telefon, s lehet hogy lesz szennyvízcsatorna is. ÚJ KÜLSŐT öltött a dabi református templom. Pályázat útján elnyert pénzből felújították kívülről, s a falon elhelyezték a hősök névsorát tartalmazó emléktáblát. Mindezeken túl újra festették az egész templomot és a tornyot. Készül a parókia felújítása is. Holland és svájci egyházak jelentős támogatást küldtek a nagy vállalkozás megvalósításához. KISKUNLACHÁZÁN az elmúlt hónapokban folytatódott az a sorozat, amelynek keretében minisztereket hívnak meg. Decemberben Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter tájékoztatta az érdeklődőket. A Csepel Autógyárról elmondta: jobban talpon maradhatott volna, ha a KGST-kényszerek miatt nem hanyagolják el teljesen a saját fejlesztést. * Kérjük kedves kollégáinkat, a helyi lapok szerkesztőit, hogy újságjuk legfrissebb számából juttasanak el egy-egy példányt rovatunkhoz. Készséggel adunk hírt létezésükről, szemlézünk írásaikból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor