Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-07 / 5. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JANUAR 7., PENTEK Ipari műemlékből kortárs művészeti múzeum Szentendrén Rangjukhoz méltó tervek a világkiállításra A Szentendrén alapítandó új kortárs múzeum, a Malom-múzeum körül évek óta tart a huzavona. A szándék nemes, a lehetőségek nagyok, de éppily számottevőek a gondok, amelyek okkal vagy ok nélkül akadályozzák a múzeum létrehozására alakult Szentendre Művészetéért Alapítvány tevékenyéségét. Mindezekről Deim Pál Kossuth-díjas festőművésszel, az alapítvány elnökével beszélgettünk. A tervbe vett nagyszabású kortárs múzeum alapításának szándéka nemcsak nemes, hanem példaértékű is. Hazánkban csak Pécsett. Székesfehérváron és Szombathelyen áldoztak ilyen létesítményekre, noha a gazdag magyar huszadik századi, és ezen belül zó'művészetben a szentendrei- ség fogalma? — Elsősorban rangot jelent, amelyet olyan nevek képviselnek, mint Paizs-Goe- bel, Ilosvai, Vajda Lajos. Korniss Dezső, Anna Margit, Czóbel Béla, Bálint Endre, Barcsay Jenő, hogy csak néDeim Pál szentendrei műtermében Vimola Károly felvétele a kortárs festészet és szobrászat bemutatására ennek sokszorosára lenne szükség. A példaértéket fokozza, hogy polgári kezdeményezésre indult el a vállalkozás: a Szentendre Művészetéért Alapítványt 42 helyi képzőművész hozta létre a Szentendrei Építész Egylettel karöltve. Hosz- szas tárgyalásokat követően aztán megnyerték céljaiknak a helyi önkormányzatot is. Szentendreiség a művészetben — Az új múzeum alapítását az tette halaszthatatlanul szükségessé, hogy nincs meghányat említsek az egykori nagyok közül. A „szentendrei iskolán” egyesek a régi művésztelep alapító tagjai által képviselt római és nagybányai iskola hatását mutató tájképfestészetet értik, míg mások a Komiss és Vajda nevével fémjelzett harmicas évekbeli törekvéseket. Vagyis a Bartók-fé\e motívumgyűjtést és ennek szürrealisztikus komponálását, valamint egyfajta misztikus, transzcendentális kisugárzást, ami a városban honos ikonfestészet hagyományaiban gyökerezik. Szentendre hangulata és a képzőművészeti-szellemi közeg miatt, amibe a mai alkoBaresay Jenő: Freskóvázlat, 1949 felelő múzeumi tér a húszas évek óta a városhoz kötődő mintegy száz szentendrei képzőművész értékes munkásságának történeti kiállításon való bemutatására —: mondja céljaikról Deim Pál. — És nincs megfelelő terünk reprezentatív vendégkiállítások, vagy a helybéli, mintegy ötven festő- és szobrászművész munkásságának bemutatására sem. — Mit jelent a magyar képtók bekerülnek, e hagyományok óhatatlanul tovább élnek a kortársak munkásságában is. — Rendelkezésükre áll-e a történeti kiállítás anyaga? — Valamennyi szentendrei művésztől van a leendő múzeumnak anyaga. Persze célirányos gyűjtéssel ezt gyarapítani kellene, elsősorban főművek vásárlásával. — Mit ért „múzeumon”? Rendelkezésükre bocsátanák-e a birtokukban lévő műveket? — A művek többsége a megyei múzeumé; szerettük volna, ha ezeket mintegy letétbe helyezik az új múzeumban, de a megye nem akart egy városi tulajdonú ingatlan létrehozásába beszállni.-— Szentendre múzeumváros jellegét éppen ezek a megyei tulajdonú, szép emlékházak adják meg, amelyekben egyes nagy szentendrei festők hagyatékát helyezték el. — Korniss Dezső javaslatára mi már 20 éve az egykori fűrészmalomból akartuk Szentendre múzeumát kialakítani, de az akkori kultúrpolitika ehelyett egyszemélyes emlékházakat kezdett létrehozni. Most, hogy már ilyen szép színfoltjai a városnak, enyhén szólva butaság lenne megszüntetni őket. Csupán néhány művet kölcsönöznénk belőlük állandó kiállításunk számára. Egyelőre azonban időszerűbb gondot jelent, hogy a város átadja múzeum céljára az egykori fűrészmalmot és a telken álló lakóépületeket. — Mi teszi vonzóvá és érdekessé a malomépületet az önök céljaira? — A szép, régi műemléképület szinte kívánja, hogy múzeum legyen. Homlokzata, szép belső terei és a meny- nyezet faszerkezete maga is látványosság. Mintegy 3000 négyzetméter hasznos alapterületén egy legalább 1500 négyzetméter alapterületű kiállítótermet alakíthatnánk ki az időszaki kiállítások számára, egy nagy teret pedig a történeti kiállításnak. A fennmaradó részben irodákat, könyvtárat, a szentendrei művészettel kapcsolatos dokumentációt és egyéb kiszolgáló helyiségeket létesítenénk. Múzeum és idegenforgalom Vagyis egy olyan élő múzeummá fejlesztenénk az épületet, amelyben az emberek jól érzik magukat, és ehhez jönnek még a nagyszerű művek és a reményeink szerint izgalmas és vonzó időszaki kiállítások. Egy ilyen múzeum hiánycikk a fővárostól 20 kilométerre fekvő, képző- művészeti és idegenforgalmi központként látogatók sokaságát vonzó Szentendrén. — Hogyan tudják mindenhez az anyagiakat összegyűjteni? — Az ingatlant ötvenmillió forintra értékelték. A város akkor hajlandó az épületet használatra átadni, ha a pénzt összegyűjtöttük. Persze a gondot az jelentette eddig is, hogy amíg nem volt a miénk a malom, nem volt mire támogatást gyűjteni. A Korniss Dezső: Un combat vain et cruel, 1948 többé-kevésbé biztos önkormányzati ígéret birtokában most kezdünk különböző kulturális célokat támogató nagy alapítványokat és egyéb, kultúrára áldozó intézményeket megkeresni. Értékeinkkel lépünk Európába — Reménykedik a sikerben? — A gondolat jó, és remélem, ezt sokan belátják majd, és áldoznak is a célra. A világkiállításra egyébként már kidolgoztunk egy olyan Vajda Lajos: Sikátor templommal, 1935 kelet-európai regionális kiállítási tervet, amelyen a térség országainak markáns festő- és szobrászegyéniségeit mutatnánk be. Ilyen jellegű kiállítások szervezése egyébként is szerepel terveink között. Ötletünket a világkiállítási iroda kedvezően fogadta. A tárlatot — a Kiscelli Múzeumhoz hasonlóan — egy félig elkészült épületben is megrendezhetnénk. Az expó ajánlása birtokában nagyobb reményekkel kopogtathatunk támogatásért. — Hogyan működik majd a Malom-múzeum, ha elkészül? — Mindenképpen egy jó múzeumigazgató és művészettörténész munkatárs gondjaira bízzuk majd, akár alapítványi formában tudjuk működtetni, akár az állam „gondozásában”. Az állandó kiállítást művészettörténeti kutatómunka eredményeként szeretnénk összeállítani, és éppígy szakemberek döntenének az időszaki kiállításokról is. Nem hiszem, hogy a múzeum létrehozásában közreműködő bármelyik alapítványi tagunk jogot formálna arra, hogy a szakemberek munkájába beleszóljon. S ha mindez sikerül, egy építészetileg egyedi és értékes, tartalmilag gazdag múzeummal járulhatnánk hozzá képzőművészetünk és kultúránk megismertetéséhez. Ami nem csupán szentendrei, hanem elsősorban nemzeti érdek. D. Veszelszky Sára Kmetty János: Anya gyermekével, 1950 A Magyar Állami Népi Együttes társulata ma három hónapra az Egyesült Államokba és Kanadába utazik — jelentette be a tegnapi sajtótájékoztatón Serfőző Sándor igazgató. Elmondta, hogy az Elindultam szép hazámból című műsort 60 városban,.63 alkalommal mutatják be. Fellépnek többek között New Yorkban, Los Angelesben, Clevelandben, Torontóban. Előzetes számításaik szerint 75 ezren nézik majd meg előadásaikat. A Tímár Sándor által koreogra- fált műsort a Columbia Artist két évvel ezelőtt Magyar- országon járt alelnöke választotta ki és hívta meg a társulatot. magára vállalva a vendég- szereplés teljes költségét. Tímár Sándor koreográfus és a táncosok mesterkurzusokat is tartanak. * Hadifogoly életískola címmel megjelent Búza Vilmos hadifogságban írt naplója Győrött. A jelenleg Ménfő- csanakon élő nyugdíjas pedagógus 1944 őszétől két és fél éven át az egykori Szovjetunió lágereiben sínylődött. Fogságának első napján szálláshelyének udvarán szétszórt jegyzettömböket talált, így lehetősége nyílt előbb a történések naponkénti jegyzetelésére, majd a papír fogytával. a többnapos összefoglalók készítésére. Jegyzeteit végül is sikerült hazamenekítenie. A könyv szerkesztője Winkler Csaba. * Göndöcs Benedekre, a száz esztendővel ezelőtt elhunyt jeles gyulai apátplébánosra emlékeznek holnap a Körösparti városban. A városi ön- kormányzat és a római katolikus egyház által szervezett emlékünnepség a néhai apát síijánál koszorúzással kezdődik, majd a Göndöcs-kertben újraavatják a városépítő pap korábban eltávolított szobrát. Halálának századik évfordulója alkalmából tudományos emlékülést rendeznek az Erkel Ferenc Művelődési Házban, ahol előadások hangzanak el az egykori megyeszékhelynek, Gyulának a fejlődéséért oly sokat tevő apátplébános munkásságáról. * Egerben tegnap megkezdte munkáját az ország első természetgyógyászati népfőiskolája. A népfőiskolával a természetgyógyászat népszerűsítésen túl az a céljuk — mondta Csontosáé Lenkey Mária, a rendező Heves Megyei Természetgyógyászok Egyesületének elnöke, hogy megismertessék azokat a mindenki számára alkalmazható gyógymódokat, amelyek antibiotikumok szedése nélkül is lehetővé teszik a gyógyulást bizonyos betegségek esetében, illetve segítséget nyújtsanak a betegségek megelőzéséhez és az egészség megőrzéséhez. Az előadók ingyenesen vállalták a népfőiskolái oktatást, így a részvétel mindenki számára ingyenes. KÉP
