Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-07 / 5. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKÖRÖK 1994. JANUAR 7., PENTER Összefogják az egyéni gazdálkodókat A szövetség minden segítséget megad a hozzá fordulóknak Az elmúlt év végéig országszerte mintegy félezer gazdakör jelentette be működését csaknem harmincezres taglétszám­mal — mondta Jakab István, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének alelnöke, akivel abból az alkalom­ból beszélgettünk, hogy7 a szövetség holnap Szolnokon tartja meg V. oszágos küldöttgyűlését. Felvásárlás 90—105 forint között Vas megyében nem emelik a hús árát V. küldöttgyíílés A Magyarországi Gazdakö­rök Országos Szövetsége hol­nap rendezi meg V. országos küldöttgyűlését Szolnokon. Alábbiakban közöljük a ren­dezvény programját. Ünnepélyes megnyitó. A há­zigazdák nevében Skultéty Sándor címzetes államtitkár köszönti a küldöttgyűlést; az országos elnökség beszámoló­ja: Kozina Huba elnök; a szám- vizsgáló bizottság beszámolója Jakab Ferenc, a bizottság elnö­ke;, a meghívott vendégek hoz­zászólásai: Szabó Iván pénz­ügyminiszter, Szabó Tamás privatizációs miniszter, Szabó János földművelésügyi minisz­ter Medgyasszay László állam­titkár, Raskó György államtit­kár; a jelölőbizottság jelentése, a jelöltek ismertetése; az új je­löltek bemutatkozása: a szava­zatszámláló bizottság megvá­lasztása, a szavazás módjának ismertetése; szünet, szavazás; sajtótájékoztató; az alapsza­bály módosításának ismerteté­se, vita, az új alapszabály sza­vazással történő elfogadása; a szavazatszámláló bizottság je­lentése a választás eredményé­ről; a beszámolóval kapcsola­tos vita, hozzászólások; a kül­döttgyűlés bezárása. A küldöttgyűlésre a szövet­ség minden országos hatáskör­rel rendelkező mezőgazdasági érdekképviseletet meghívott, KERES — Háztáji méretekben telepít­hető és működtethető ter­ménydarálók, takarmányke­verők vásárolhatók a Pest Megyei Gazdakörök Szövet­sége közvetítésével. * Bábolnai háztáji nedvesete­tő: maximum 200 darab hí­zósertés etetésére, dercés ta­karmány, kukorica, szemes­csutka. zúzalék bekeverésé­re és kiadagolására alkalmas. * Infra lámpa: állattartó épüle­tek helyi jellegű fűtésére használható. * Szakaszolt vályús baromfiita­tó berendezés. * Körgaratos takarmánykeve­rő berendezés kisüzemi állat­tartó telepek részére. * Bábolnai háztáji takarmány­tároló tartály: alkalmazható granulált vagy dercés takar­mány, szemestermény előtá- rolására. Feltöltése mind pneumatikus, mind csigás rendszerű tolókocsival lehet­séges. * Takarmánykeverő, -daráló és farmer keverő és daráló: kisüzemi állattartó telepek egyik alapgépe. A felsorolt eszközökről, a vásárlás, kihe­lyezés módjáról a szövetség megyei irodáján lehet több információt megtudni. — KÍNÁK — A gazdaköri mozgalomnak értékes hagyományai vannak Magyarországon. Az újjáala­kult körök ápolják-e ezeket a gyökereket. — Ismerik és ápolják. Gróf Károlyi Sándornak, a mozga­lom alapítójának felismerését, miszerint a parasztnak saját ér­dekei védelmében szövetkez­nie kell, ma különösen idősze­rűnek, érvényesnek tartjuk. Károlyi az 1880-as évek ele­jén hívta életre az első gazda­kört, amelyet követett a többi, majd megszületett a mozga­lom országos szerve is. Segít­ségével az aranykalászos gaz­datanfolyamokon tudást szer­zett a paraszt. Azokban az időkben nagyon hasonló volt a helyzet a mostanihoz, hiszen a kiegyezés után először jutot­tak földhöz a jobbágyok. Káro­lyi azt vallotta, hogy a fejlő­dés három sarokköve a gazda­köri mozgalom, az értékesítő- és a hitelszövetkezet. Mindezt ma is vállalhatjuk, a gyökerek még élnek. Nem véletlen, hogy a második világháború előtt virágzó mozgalom 1989 szeptemberében a Bács-Kis- kun megyei Csólyospáloson éledt újjá, s néhány hónap múl­va Ópusztaszeren már megala­kult a Magyarországi Gazda­körük Elnöksége a szervezés koordinálására. Rá egy évre, 1991. június 8-án Kiskunmaj- sán 100 gazdakör képviselője vett részt az országos gyűlé­sen. Ez volt az újjászületés iga­zi fordulópontja, ekkor fogal­maztuk meg legmarkánsabban a mozgalom véleményét, célja­it, s ténylegesen kiépült az or­szágos szervezet. A tulajdo­nosváltás előrehaladtával azó­ta ugrásszerűen megnöveke­dett a gazdakörök száma, szin­te naponta születik egy-egy kör. Jelenleg két régió kivéte­lével mindenütt megalakultak a megyei szevezetek is, s tíz megyében már működik a gaz­daköri szaktanácsadó hálózat. A gazdakörök hangsúlyozot­tan az egyéni mezőgazdasági termelőket fogják össze, a gaz­dákat segítik, valamint a falusi lakosság életkörülményeinek javítását szorgalmazzák tevé­kenységükkel. Buktatók, feszültségek — Az átalakulás forgatagá­ban sok ellentmondással kell szembenézniük. — Ismertek a folyamat buk­tatói, a feszültségek. Kezdet­től nyilvánvaló, hogy a gaz­dák nem rendelkeznek elegen­dő infornmcióval. Nem hi­szem, hogy nekik kelletj vol­na jogtudóssá válniuk, hisz ed­dig inkább mezőgazdasági bér­munkások voltak, mintsem tu­lajdonosok. S most egyszerre döntéshelyzetbe kerültek: a szövetkezeti vezetők finoman fogalmazva többféleképpen ér­telmezhető információkkal lát­ták el őkét. Jöttek a körleve­lek, „mindenkiről gondosko­dunk", s hasonló ígéretek. A tag döntött decemberben, hogy bent marad a vagyonnal együtt, januárban pedig közöl­ték vele, hogy munkanélküli lett, ha ki akar válni, csak a földet viheti... A kívülálló üz­letrész-tulajdonos szintén nem veheti birtokba a vagyonát, rá­adásul annak működtetésébe sem tud beleszólni, mert nincs szavazati joga. Mi azt mond­juk: a jelenlegi töiyényi szabá­lyozást meg kell változtatni, a gazdák kapjanak lehetőséget a csoportos kiválásra, a kívülál­ló üzletrész-tulajdonosok vál­hassanak tagokká. Ha a tulaj­don szentségét elfogadjuk, ak­kor milyen alapon korlátoz­zuk az ezzel összefüggő, való­di választási esélyeket? Mi egymásmellettiséget, egyfor­ma esélyeket akarunk, nem pe­dig előnyöket. Aki önállóan szeretne gazdálkodni, az hát­rány nélkül nekivághasson. Nem igaz, hogy a magyar pa­raszt nem akar önálló lenni, még akkor sem, ha ezt sokan így látják. Mi nem a szövetke­zeteket bántjuk, nem akarjuk szétverni őket, sőt, inkább együttműködésre van szük­ség. De egyenrangúakként! Vagyon nélkül indultak Most még sok a tudatos visz- szaélés az erősebb pozíciójá­ból. Itt ez a levél a Hajdú-Bi- har megyei szövetségünktől: arról panaszkodnak, hogy a kárpótlásra kijelölt földeket a szövetkezetek bevetették búzá­val a jövendő tulajdonosok kárára s az „aki vet, az arat" MOSZ-jeiszót hangoztatva nem akarják engedni a licitálá­son törvényesen tulajdonjogot szerzett új tulajdonosnak a te­rület birtokbavételét még a me­zei leltár megfizetésének szán­dékára sem. Az ilyen jelensé­gek ellen természetesen szót emelünk. Még egy dolgot em­lítek: a mi tagjaink részt vet­tek a MOSZ vagyonfelhalmo- zásában, az ingatlanok mégis egyoldalúan a tsz-érdekképvi- seletet ellátók kezében ma­radt. A gazdaköri szövetség pénz és vagyon nélkül indult el... — Ennek ellenére értek el eredményeket, amelyeket nyil­ván számba vesznek majd hol­nap a szolnoki küldöttgyűlésen. — A paraszti jogsegélyszol­gálat létrehozása együtt ha­ladt a törvények végrehajtásá­val. Hat megyében — így Pest megyében például az el­sők között — kiépítettük a számítógépes információs há­lózatot. Naprakészek a piaci árismereteink, eszközöket kí­nálunk, keresünk. Konkrét se­gítséget vagyunk képesek adni jogi, közgazdasági, piaci kérdésekben a hozzánk fordu­lók részére. Tanfolyamokat, továbbképzéseket szerve­zünk: traktorvezető-képzéssel jószerével csak mi foglalko­zunk, mert enélkül nem él meg egy mai gazda. Szakta­nácsadói hálózatunk közremű­ködik a pályázatok elkészíté­sében. Gép- és eszközértékesí­tési programot dolgoztunk ki, kedvező kamattal, futamidő­vel. Ott tartunk, hogy a ban­kok már-már kérik a beruhá­zást végző gazdától a mi gaz­daköri erkölcsi garanciapapí­runkat, amiben a gazdaköri szövetség vállalja a beruházás­sal kapcsolatos kötelezettsé­gek maradéktalan teljesítését. Nyilvántartjuk és ellenőriz­zük azokat a gépeket, ame­lyek az Állami Fejlesztési In­tézet és az Országos Takarék- pénztár és Kereskedelmi Bank Rt. zálogával terheltek: a gép értékesítése, elidegeníté­se a mi okmányunk nélkül nem lehetséges mindaddig, míg a bejegyzett zálogjogot az említett hitelintézetek fel nem oldják. Együttműködnek mindenkivel — Hol tart a falugazda intéz­ményének bevezetése? Milyen a kapcsolatuk a többi agrár- érdekképviselettel ? — A hétszáz szakképzett agrármérnök egy-egy kisrégi­óban nagy segítségére lehet a gazdáknak: nem irányítanak ők, hanem szerveznek, koordi­nálnak, tanácsot adnak ki- sebb-nagyobb ügyekben. Mi kezdettől fogva várjuk az ag: rárértelmiség közreműködé­sét a falvakban kialakult torz agrárszerkezet helyrehozatalá­ban. Ezek az emberek soha­sem különültek el a falu népé­től, s hisszük, hogy ezután sorsközösséget is vállalnak ve­lük. Ennek a kerete a gazdakö­ri mozgalom, amely a falvak egészéért felelősséget vállal, nem csupán a gazdálkodásra, hanem a közösségi életre is gondot fordít. Mint érdekvé­delem pedig, mindenkivel jó kapcsolatokra törekszünk. Tagjai vagyunk az Agrárkoor­dinációs Fórumnak, ahol mó­dunk van véleményünket üt­köztetni. Sok a különbség kö­zöttünk: mi semmi esetre sem tekintjük magunkat pártos mozgalomnak, hisz tagjainkat a gazdálkodás, a falusi életkö­rülmények kötik a gazdakö­rökhöz. Ezzel magyarázható, hogy amikor mások az utcára vitték az embereket, mi a Ma­gyar Kertészek és Kertbará­tok Szövetségével együtt tár­gyalási készségünket hangoz­tattuk kitartóan. Erre kötelez bennünket a magyar paraszt tiszteletet ébresztő kitartása. A holnapi országos küldött- gyűlésen is erre hívjuk fel a fi­gyelmet, s arra, hogy minden­ki nyújtson kezet, akinek vala­mi kis köze van a mezőgazda­sághoz, a vidékhez. (tóth) A Vasi Húsipar Rt. egyelőre nem emeli sem a marha-, sem a sertéshús árát. Az évente mint­egy 20 ezer szarvasmarhát felvá­sárló és feldolgozó cég csak ak­kor kényszerül a marhahús árá­nak növelésére, ha a tárca által jóváhagyott minimális felvásár­lási ár hatására a termelők is töb­bet kémek a haszonállatokért — tájékoztattak a cég vezetői. Az évente mintegy 71 ezer Megkezdték a hókárok felméré­sét a kisalföldi erdészetekben a helyi erdőgazdaság dolgozói. Leginkább a fenyveseket tize­delte meg a karácsony után le­hullott nagy mennyiségű vizes hó. A kemény hidegben ráfa­gyott az ágakra, s hatalmas sú­lyával gyökerestől fordította ki a földből a vékonyabb törzsű, fiatalabb fenyőfákat. Az erdő- gazdaság ravazdi erdészetében a negyvenéves állománynak hozzávetőleg a negyed része esett a hó áldozatául. Ravazd környékén helyenként döbbene­tes a látvány: kézilabdapálya méretű területen fekszenek a ki­dőlt fenyőfák az üregszerű föld- nyiladékok mellett. Fenyvesek estek a tél áldozatául^ a rábakö­zi erdészetben is. A hansági er­dészet jellegzetes fafajtája, a Az alakulóban lévő terméktaná­csoktól az Agrárrendtartási Hi­vatal azt várja, hogy a különbö­ző termelési tevékenységeket jól érzékelhetően határolják el egymástól. Ez ugyanis a feltéte­le annak, hogy az egyes termék- tanácsok profilja jól meghatá­rozható legyen — nyilatkozta Rieger László, az FM Agrár- rendtartási Hivatalának vezető­je tegnap, kommentálva a hiva­tal azon közleményét, amely ajánlásokat fogalmaz meg a ter­méktanácsok működési rendjé­re. A közlemény, a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Értesítő A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa tegnap csak részben tartotta indokoltnak az Unilever Magyarország Kft. termelői áremelési kérel­mét. Ugyanis az ártörvény és a vonatkozó kormányrendelet értelmében bizonyos termé­keknél, így a margarinoknál is termelői áremelés előtt kérni sertést is feldolgozó cég jelen­leg az élő sertés kilogrammjá­ért 90 és 105 forint között fizet a termelőknek. Úgy vélik: ez a felvásárlási ár csak akkor emel­kedhet, ha az úgynevezett, az igen magas húsminőséget jelen­tő Europ-szabvány eléréséhez többletköltségek is járulnak, vagyis ha a takarmány- és táp­forgalmazók is többet kémek termékeikért. nyárfa jobban bírta az időjárás megpróbáltatásait, mivel a lombjavesztett ágakra kevésbé tudott rátelepedni a hó. Magas László, az erdőgazda­ság vezérigazgatója szerint, a kitörött fák javát építőanyag­ként fel lehet használni, a véko­nyabb ágakat a környék lakos­sága tüzelőnek gyűjti majd ösz- sze. Az elpusztult állományt a kora tavaszi ültetési idényben fiatal csemetékkel pótolják. A tél kártételének veszteségei és a pótlások költségei a gazdasá­got terhelik, mivel az erdők nin­csenek biztosítva. A vezérigaz­gató kifejtette: az erdőbiztosítá­sok elveit országosan kellene ki­dolgozni, hiszen a gazdaságok csupán a kezelői jogokat gyako­rolják, az erdők jelenleg állami tulajdonban vannak. legutóbbi számában jelent meg. A szakember elmondta: az auto­nóm szakmai érdekegyeztető fó­rum szerepét betöltő termékta­nácsokat a földművelésügyi mi­niszternek a közeljövőben hiva­talosan is el kell ismernie, ám ehhez többek között az is szük­séges, hogy a terméktanácsok­ban részt vevő szervezetek az adott szakterület gazdálkodói­nak legalább 35 százalékát kép­viseljék. A tanácsokban emel­lettjelen kell lenniük mind a ter­melők és a feldolgozók, mind pedig a kereskedők és a fo­gyasztók képviselőinek. kell a versenytanács jóváha­gyását. Eszerint a 25 dekagrammos Ráma kocka termelői árának 4,7 százalékos, a 25 dekás csé- szés Ráma 6,2 százalékos, a Delma 5,6 százalékos, a Liga margarin 3,6 százalékos terme­lői áremeléséhez járult hozzá a versenytanács. Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége 1052 Budapest, Városház u. 7. II. em. 244. Telefon: 118-0111/367 Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960 Jobban bírta a nyárfa Hókárok a kisalföldi fenyveserdóldben A termelők is képviseltessék magukat Ajánlás a terméktanácsokra K— I »«f» Margarinversenyár

Next

/
Oldalképek
Tartalom