Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-06 / 4. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. JANUAR 6., CSÜTÖRTÖK A megyeháza hírei Nagymarosiak tárgyaltak a közgyűlés elnökével Tegnap délelőtt a lebontásra ítélt nagymarosi , körgáthoz kapcsolódó készenléti lakótelep nevelőotthonná alakításának terve ellen szinte egyöntetűen tiltakozó helybéliek négyfős küldöttségével tárgyalt Inczédy János, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke. A küldöttség tagjai Csizmadia Ferencné óvodavezető, Bürgermeister Ferenc, a nyugdíjasklub, Bessenbacher Géza, a helyi MDF-csoport vezetője, valamint Szilágyi. Erzsébet iskolaigazgató voltak. A megbeszélésen részt vett Bányai Judit alelnök is. — Többek között arról tájékoztattuk Inczédy urat, hogy a terv ellen azért tiltakozik szinte egyöntetűen a falu lakossága, mert az abban foglaltak szerint száznál jóval több állami gondozott elhelyezése várható az épületekben. Ez nagyon nagy szám, olyannyira az, hogy a helyi iskola tárgyi feltételei alapján azt kell mondanom, elképzelhetetlen ilyen sok gyerek befogadása. A tiltakozásra jogi alap is kínálkozik, hiszen a szociális törvény értelmében nem célszerű hatvan főnél többet befogadó nevelő- otthonokat fenntartani illetve kialakítani — mondta a megbeszélésen elhangzottakat firtató kérdésünkre Szilágyi Erzsébet iskolaigazgató. Megemlítette azt is: a megbeszélés során olyan benyomásuk alakult ki, hogy Inczédy János a lakótelep hasznosítása körül kialakult vitáról korábban nem kapott részletes tájékoztatást. Megtudtuk továbbá: a megyei önkormányzat holnap sorra kerülő közgyűlésén minden bizonnyal napirenden szerepel majd a kormány azon döntése, mely szerint a szobi, a vácdukai, a pomázi nevelőotthonok fejében a megye tulajdonába menne át a készenléti lakótelep. A képviselőknek arról kell dönteniük, hogy elfogadják-e a kormányhatározatot, vagy megfellebbezik azt. Inczédy János ezzel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy mivel a határozat elfogadása esetén a hasznosítás is szóba kerülne, a közgyűlésre meghívást kaptak a nagymarosiak képviselői is. Támogatják a beszámoló megvitatását Mivel a megyei önkormányzat holnapi közgyűlésének egyik napirendi pontja a tervek szerint Inczédy János elnök beszámolójának megvitatása lesz, a napokban az önkormányzat bizottságai sorra megvitatják az abban foglaltakat. Tegnap a jogi és ügyrendi bizottság tette ezt. Az ülésen Bencze József, a bizottság elnöke leszögezte: a beszámoló nem tesz mindenben eleget a szervezet és működési szabályzat beszámolók felépítésére, tartalmi követelményeire vonatkozó előírásainak, célszerű napirendre tűzni megvitatását. Ennek indoklásaként elmondta: ha nem így történne, késedelmet szenvednének az önkormányzat előtt álló feladatok, többek között a ciklusból hátralévő időszak tervének elkészítése, megvitatása is. Az elnökkel a bizottság tagjai egyetértettek ebben, ám többen is felvetették, hogy a beszámoló előkészítésére utasítást adó közgyűlési határozat elfogadása előtt feltett képviselői kérdéseket az elnöknek tételesen meg kellett volna válaszolnia. E megjegyzést is belefoglalva határozatába a bizottság végül is úgy döntött, hogy a beszámoló megvitatásának napirendre tűzését fogja javasolni a képviselőknek. (ribáry) Megkérdeztük Megállapodott-e a megyei Volán az önkormányzatokkal? Pest megye lakosságát már a tavalyi év végén is kellemetlenül érintette a hír, miszerint a helyi közlekedés tarifái 1994 januárjától megváltoznak. A legtöbb körzetben már a zsebükön is érezhetik az utasok a jegyárak emelkedését, ám akadnak olyan területek is, ahol még nem született megállapodás az önkormányzat és a Volánbusz forgalomirányító-szakosztály vezetőjénél. Túlterheltek a megyei közfürdők A tanuszodák tisztábbak Holtszezon van a megyei közfürdőkben. Ugyanakkor éppen ez a kihasználatlan idő alkalmas arra, hogy a víz, illetve az ahhoz kapcsolódó építmények felelősei számba vegyék: megfelel-e minden házuk táján az előírásoknak. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pest megyei intézetének munkatársai többéves hagyományuknak megfelelően — a már említett holtszezonban készítették el éves jelentésüket a megyei közfürdők vizének és az építményeknek az állapotáról. A sok negatív megállapítás mondhatni egyetlen elfogadható magyarázata, hogy a helyi üzemeltetők zömében önhibájukon kívül vétenek, illetve akaratuk, szándékuk ellenére konzerválják az évek óta meglévő hiányosságokat. Merthogy közfürdőügyben is igaz az, ami Pest megye számos intézményrendszerének gondját-baját okozza: olyan agglomerációs, a fővárost körülvevő övezetről van szó, melyben az említett létesítmények eredetileg a helyi igények felmérése alapján valósultak meg, ám használatuk során bebizonyosodott: jóval többen, sőt aránytalanul nagy intenzitással veszik igénybe —- jelen esetben — a közfürdőket. E tapasztalat mondatta tehát a megyei tisztiorvosokkal, hogy különösen a nyári időszakban az említett létesítmények túlterheltsége állandó probléma. Ehhez az alapgondhoz rakódott még hozzá az is, hogy az utóbbi években több érintett település önkormányzata nem tudta vállalni a folyami és a tavi strandok üzemeltetését. Hiába a Duna — állítják a szakemberek —, a megye területén áthaladó szakaszának vízminősége miatt nagy folyónk zömében fürdésre alkalmatlan. Emiatt is kerültek még inkább előtérbe az utóbbi időben a medencés fürdők. Pest megye 182 települése közül harminc rendelkezik önálló közfürdővel. Utóbbiak többsége (33) kizárólag csak a nyári szezonban tart nyitva; 18 azonban egész évben üzemel. A folyamatosan nyitva tartó medencés fürdők zöme tanuszoda, melyet egy-egy, esetleg több tanintézmény tanulói vesznek igénybe, órabeosztásban. Szerencsére az utóbbiakban víz-visszaforga- tással cserélik, illetve tisztítják a vizet. További pozitívum is írható a tanuszodák javára: ezeket a nélkülözhetetlen létesítményeket általában nem jellemzi a közegészség- ügyi szempontból is káros túlterheltség. Itt általában iskolák, osztályok egymás közötti egyeztetése alapján fürdenek, tanulnak úszni a gyermekek, a mindenkori befogadóképességhez igazodva. A vízminőséget vizsgáló szakemberek az egyik legfontosabb megállapítást az adott medencék víztisztító rendszereinek összehasonlítása, egybevetése kapcsán tették. Mindez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a megyei fürdőzni kívánó lakosság és az üdülővendégek rendelkezésére álló 103 medence közül 52 visszaforgatott vizű, míg 51 töltő-ürítő rendszerű. (A vizsgálati eredmények értékelése szempontjából fontos tudni, hogy az előbbi típusú medencéknél a medence vizét és a visz- szaforgatott vizet, utóbbiaknál pedig a medence vizét vették mintául az intézet szakemberei, akik a laboratóriumi vizsgálatot kiegészítették az orvosok részvételével rendezett helyszíni szemlékkel is.) A többéves vizsgálatsorozat eredményeinek egybevetése jól bizonyította a feltételezést: legalább másfélszer magasabb a töltőürítő rendszerrel üzemelő medencék vizének bakteriális szennyezettsége. A fenti vizsgálatsorozat egy speciális témára is kiterjedt. Megyénkben ugyanis jelenleg 14 település dicsekedhet azzal, hogy termálvizű kút biztosítja a helyi medencék vízellátását. Ezeknél a közfürdőknél a szakemberek évente elvégzik a tápvizek minőségvizsgálatát, sőt az üzemeltetők is szinte valamennyi melegvizes kút vizét minősítették. Ezek alapján hat megyei település — Nagykőrös, Veresegyház, Albertirsa, Abony, Törtei és Cegléd — kapott ásványvíz-minősítést. Mindezek alapján, összegezve a tapasztalatokat, s felsorolva a legfőbb problémákat, a megyei tisztiorvosok az alábbi javaslatokat tették a közfürdőkben meglévő közegészségügyi veszély csökkentésére. Az elkövetkezőkben csak víz-visz- szaforgatásos rendszerrel működő medencéket alakítsanak ki a települések; pontosan és szigorúan el kell választani egymástól (és természetesen be kell tartatni ezt az osztályozást) a gyermek-, az úszó-, valamint az elsősorban egészségügyi célra használható gyógymedencéket annak érdekében, hogy ne áztassák lábukat például az idősek a gyermekek számára fenntartott vizekben. Határozottan fel kell lépni, még a szezonban, az árbevételre épülő üzemeltetési formánál is, az egyes közfürdők túlzsúfoltsága ellen: ez ugyanis, miként a medencék vízminősége, alapvetően közegészségügyi kérdés. M. É. — Sajnos még mindig vannak olyan körzetek, ahol nem sikerült megállapodást kötnünk a helyi önkormányzattal. Sajátos helyzetben vagyunk, hiszen minden esetben egyedi tárgyalások során kell a döntést meghozni a jegyárak emelésével kapcsolatban. Figyelembe kell venni a tényt, hogy egyes városokban, településeken milyen közlekedési sajátosságok vannak, milyen a járatok menetsűrűsége, a kihasználtság. Ezeket megvizsgálva, 15—20 százalék közötti árváltozással számolhatunk. Pest megye legnagyobb részén sikerült megállapodásra jutnunk, s mivel már január 1-től az egész megyében az új tarifa szerint kellene a járatoknak forgalomba állniuk, így mindent megteszünk azért, hogy azokkal az ön- kormányzatokkal is egyezségre jussunk, ahol ez a jelen pillanatig nem történt meg. A nagyobb -városok közül kiemelném Gödöllőt, Szentendrét és Vácot, hiszen a tavaly novemberben kezdődő tárgyalások során velük sikerült a leghamarabb a megegyezés. A lakosság számát figyelembe véve Érd városa az, ahol nagyon sok embert érint a változás, s legutóbbi információm szerint ez idáig nem sikerült egyezségre jutni. Remélem, hogy ebben a hónapban az egész megyében megoldódik a helyzet, s ez annál is inkább sürgető az önkormányzatoknak, mivel az árváltozással járó különböze- tet kénytelenek leszünk január 1-ig visszamenőleg felszámolni. Egyben kérjük minden érdekelt megértését, s bízunk benne, hogy februárig egész Pest megyében megoldódik az ön- kormányzatokkal történő tarifaegyeztetés. O. GV.
