Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-31 / 25. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. JANUÁR 31., HÉTFŐ Nagycsaládosok egyesülete Gyomron Megszokták már a gyereksírást Újabb tagok zárkóztak fel egy országos mozgalomhoz: szom­baton Gyömrón is megalakult a nagycsaládosok egyesülete. A bábáskodásban részt vett két MDF-es országgyűlési kép­viselő, Török Gábor és Far­kas Gábor, a szervezést pedig Wemer Ágnes vállalta magá­ra, aki fiatal kora ellenére há­romgyerekes anyuka. Török Gábor szokatlan for­dulattal kezdett. — Örülök, hogy olyan társaságba kerül­tem, ahol nem tartanak bolond­nak. Mert ki kell mondjam, a társadalom többsége hajlamos arra, hogy csodabogárnak te­kintse azokat, akik három gye­reknél többet vállalnak. Ne­kem történetesen hét van — tette hozzá a képviselő tréfá­san. Farkas Gábornak már tekin­télyes múltja és tapasztalata van a nagycsaládosok szerve­zését illetően, 1987-ben egyik alapító tagja volt az akkor 157 családdal induló Országos Nagycsaládosok Egyesületé­nek, ma pedig a sülysápi filiá- lét vezeti, melyhez több mint tíz település tartozik. — Ma már jelentős társadal­mi erőt képezünk, tagjaink szá­mát illetően népesebbek va­gyunk, mint a jelenleg bejegy­zett valamennyi párt tagjai ösz- szesen. Ehhez tudni kell azt is, hogy az egy tagra eső gyerek­szám átlag négy fő, viszont nem ritka az a család sem, ahol tíz, vagy ennél több gye­rek üli körül az asztalt ebéd­nél. Ebből következtetve meg­lehetősen széles az a társadal­mi réteg Magyarországon, akik — képviselőtársam szava­ival élve — vállalják a csoda- bogárság velejáróit. Gondolok itt arra a jelentős tehertételre, ami egy ilyen nagy család el- tartásárval jár. Ebben kívá­nunk segíteni, a terhek könnyí­tésére törekszünk — mondotta a tájékoztató bevezetőjeként a monori térség képviselője. A sülysápi egyesületnek sa­ját üzlete van, melyben élelmi­szert, mosószert, gyermekápo­lási cikkeket kínálnak. Ezeket önköltségi vagy csökkentett áron kapják a gyártóktól, kö­vetkezésképp ők is olcsóbban forgalmazzák. — A mi családunkban há­rom gyerek van, a havi összki­adásunk 15 000-20 000 forint­tal kevesebb azáltal, hogy tag­jai vagyunk a nagycsaládosok egyesületének — mondotta Farkas Gábor. — Természe­tes, hogy a gyerekek számá­nak függvényében ez az ösz- szeg változik, s a napi egyfo­rintos tagsági díj bőven megté­rül. (A tagsági díj nem egysé­ges, egyesületenként változó.) Wemer Ágnes a szervezet­be tömörülést figyelemfelkel­tő akciónak nevezte. — Talán így az önkormányzat is — mondta — több figyelmet szentel a nagycsaládosokra, melyből kétszáz van Gyöm- rőn, köztük nem ritka az olyan, ahol hét-tíz gyereket ne­velnek. Kezdeményezésünket az is ösztönözte, hogy 1994 a családok nemzetközi éve — tette hozzá a fiatalasszony, aki a három gyermek mellett is szakít időt a nagycsaládosok szervezésére. Török Gábor a törődést ille­tőleg emlékeztetett a parla­ment által megszavazott hat- milliárd forintra, mely a nagy- családosok egyszeri megsegíté­sét fedezi. Ez újabb lépés a fe­szültség enyhítésére, s a gon­dok csökkentésére, mely főleg azt a réteget érinti, amelyik a legtöbbet vállalja azért, hogy a demográfia kedvezően alakul­jon Magyarországon. Az alakuló ülés kedves szín­foltja volt a helyi Kossuth Fe­renc Általános Iskola diákjai­nak műsora, melynek során a témával kapcsolatos verseket, dalokat hallhattunk. És persze gyermeksírást is, hisz egyesek kisbabájukat is magukkal hoz­ták. — Akik eljöttek, azokat aligha zavarta. Edzettek va­gyunk a gyereksíráshoz, az éj­szakai virrasztásokhoz, és a ke­nyérszeleteléshez — jegyezte meg Török Gábor apai minősé­gében. (matula) Tankönyvellátás árkedvezménnyel (Folytatás az 1. oldalról) A tankönyvek tartalmi szín­vonalának emelését segíti az a két pályázat — mondotta Karlo- vitz János —, amely alapján a Művelődési és a Munkaügyi Mi­nisztérium a közismereti és a szakismereti tankönyveket elbí­ráló szakértőket választja ki. A 425 millió forintos állami hitelgarancia birtokában a ki­adók megkezdhették a tanköny­vek gyártását, amely zökkenő- mentes ellátást ígér — egészítet­te ki az előbbieket a 60 kiadót tömörítő Tankönyves Vállalko­zók Kamarájának elnöke. Kol­lár Lászlóné. A kormány a ki­adáshoz további 1 milliárd fo­rint hitelgaranciát nyújt, amely­re azonban csak a nagyobb ki­adók tarthatnak igényt. Az igaz­ságos versenyhelyzet megterem­tése érdekében szeretnék elérni, hogy a kedvezményben a ki­sebb kiadók is részesülhessenek. A hatvan kiadó saját hatáskö­rében árkedvezményt nyújt a tanév vége előtt megrendelt könyvekre, amelyről az iskolá­kat értesíti. A kormány idén 1,2 milliárd forintos ártámogatást biztosít, amelyet alanyi jogon kapnak a tanulók az önkormány­zatokon keresztül. A TANNOSZ főiskolai tan­könyvekből kedvezményes vá­sárt tart az ELTE Tanárképző Főiskolán (V., Markó u. 29—31.) február 1—4-ig. Kíná­latukban elsősorban tanárkép­zős hallgatóknak szánt könyvek szerepelnek. (d. v. s.) Újjáéled a Független Ifjúság Felkészülés a jövőre Másfél hónapos elő­készítő munka után szombaton megala­kult a Független If­júság szentendrei szerveze­te. Az ülés résztvevői egy­hangúlag Skrobár Róbertét választották meg az ifjúsági szervezet helyi elnökévé. Az alakuló ülésen jelen lévő Dragon Pál, az Egye­sült Kisgazdapárt Pest me­gyei elnöke elmondta: az 1988-ban újjászerveződő párt célul tűzte ki az ifjúság­gal való együttműködést, ezért elhatározta, hogy újjá­éleszti a nagy múltú társadal­mi és politikai szervezetet. A Kisgazdapárt be szeretné bizonyítani, hogy képes az ifjúság célkitűzéseit képvi­selni és megvalósítani. A há­ború utáni időkben jól műkö­dő szervezet újbóli életre hí­vását a párt egyes vezetői ed­dig megakadályozták, az Egyesült Kisgazdapárt azon­ban Szabó János vezetésé­vel vállalta a fiatalok támo­gatását és segíti a Független Ifjúság helyi szervezeteinek megalakulását. Dragon Pál úgy Vélte, minden segítséget meg kell adni a fiataloknak. Többek között fel kell venni a kap­csolatot a Házat-Hazát Ala­pítvánnyal, a melynek közre­működésével a Független If­júság szentendrei szervezete lakást építhet a helyi fiata­loknak. Segíteni kell az ifjú­ságot, hogy munkát találhas­sanak, támogatni kell az át­képzésüket, a továbbtanulá­sukat, az egyetemi felkészü­lésüket. Dragon Pál leszö­gezte: a Független Ifjúság nem pártszervezet, teljes au­tonómiát és szabadságot él­vez. A szentendrei szervezet ti­zennégy fővel alakult meg. Skrobár Róbert, a 24 éves szentendrei elnök lapunknak elmondta: korábban a teljes függetlenség, a sehová sem tartozás híve volt. Azonban munkanélküliként maga is tapasztalta, milyen gondok­kal küszködik a korosztálya. Úgy érzi, a fiatalok előtt nincs perspektíva, kihúzták alóluk a szőnyeget. Az ifjú­ság lelketlen, kiégett, ezért fel kell kelteni érdeklődésü­ket a szűkebb környezetük dolgai iránt. Annál is in­kább, mert ennek a korosz­tálynak 40 éves korában át kell vennie azokat a feladato­kat, amelyeket a mai politi­kusok látnak el. Megtudtuk, hogy Pest me­gyében már Gödöllőn és Cegléden is újjáéledt a szer­vezet, de az ország más pont­jairól is érkeztek jelzések a helyi szervezet megalakulá­sának előkészítéséről. Vége­zetül Dragon Pál felajánlot­ta a fiataloknak az Egyesült Kisgazdapárt támogatását és segítségét. Halász Csilla Hazudós ez a tél. Jobbára november utolsó harmadában, de­cember néhány napján érezhettük csak kemény markának szo­rítását. A kurta nappalokat követő hosszú éjszakák talán még emlékeztetnének arra, hogy a legcudarabb évszakban vagyunk, ám a mennydörgéssel, villámlással kísért záporok, a ruházatun­kat lazító hőmérséklet napról napra feledteti velünk ezt a tényt. A mi kikeleti hírnökünk, a hóvirág nem hisz a naptárnak. Fity- tyet hányva a kalendáriumnak, a Börzsöny szélvédett lankáin kinyújtotta zöld leveleit, kibontotta fehér szirmait. Neki vajon hihetünk-e? Aligha. Sok víz lefolyik még a Dunán — ha meg nem fagy — a tavaszi napfordulóig. Szívleljük meg a mondást: a kutya nem ette meg a telet. Ma mégis üdvözöljük a hamvas hírnököt. (tó-dor) Erdőst Agnes felvétele Halló 04, halló 05, halló 07! Ittas férfi a az Árpád híd tetején Az elmúlt 48 óra mozgalmas volt a Pest megyei tűzoltóknál összesen 17 riasztáshoz száll­tak ki. Az esetek többségében lakóépülettűznél működtek közre, melyek oltását már ér­kezésük előtt megkezdte a la­kosság. Szerencsére egyik sem járt jelentős anyagi kár­ral, sérülés nem történt. * A tüzeket mindenütt a gondat­lanság okozta, ám ezen is túl­tesz a felelőtlenség, ami a tele­fonbetyárokat jellemzi. A 17 riasztásból • négy vaklárma volt, ismeretlen telefonálók fe­leslegesen csalták ki a tűzoltó­kat a helyszínre. Ilyen hívás érkezett Abonyból, ahová a jel­zés alapján két szerkocsit küld­tek ki. Ügyanez történt Sziget­újfalu esetében is, ide három kocsi ment ki. Ürömre egy, Nagytarcsára úgyszintén. Amiből arra lehet következtet­ni, hogy „tréfás kedvű” polgá­rokból nincs hiány a megyé­ben. Mi egy ilyen vaklárma anyagi vonzata? Egy szerko­csi bérleti díja a technikától és távolságtól függően 3—5000 forint óránként. De ami fonto­sabb, elvonja a készültséget a valós esetektől. * A hétvége krónikájához egy ta­nyatűz is hozzátartozik, amit Cegléd külterületén sikerült izo­lálni, mielőtt a melléképületben keletkezett tűz átterjedhetett vol­na a lakóházra. * Felelőtlenségről tett tanúbizony­ságot az a fiatalember is, aki it­tas állapotban felmászott a rác­kevei Árpád híd tetejére, de a le- mászáshoz már nem futotta a borból merített bátorságból. Mentésére a tűzoltókat hívták ki, akik három szerkocsival, köztük egy emelőkosaras céljár­művel szálltak ki a helyszínre. * Szentmártonkátára a monori rendőrség ügyeletes járőrét riasz­tották, egy közúti balesethez. Sajnos, ide a helyszínelőknek is ki kellett szállniuk, lévén, hogy a baleset halállal végződött. Egy személygépkocsi eddig tisztázat­lan ok miatt lefutott az útról, majd fával ütközött A kocsi ve­zetője szörnyethalt. Gazdaszeminárium Szántóvetők forrásai (Folytatás az I. oldalról) Idén 6 milliárd forint áll a mezőgazdaság rendelkezésé­re. Az összeg legnagyobb ré­sze a fejlesztési alap, amely a mezőgazdasági alaptevékeny­séghez — vagy erdőgazdálko­dáshoz — kapcsolódó beruhá­zásokra, a biológia alapra, és a szaktanácsadásra oszlik. A törvény értelmében jogi személyiség nélküli gazdasá­gi társaságok, magánvállalko­zók és magánszemélyek pá­lyázhatnak. Az előadást követően a szövetség elnöke, Kitzinger János a továbbképzési lehető­ségeket vázolta. Szeretnénk ugyanis kiépíteni egy saját szaktanácsadói, könyvelői, és pénzügyi hálózatot. J. Sz. I. Megkérdeztük Igaza van-e Nagymarosnak? Pénteken a megyeháza udvarán demonstráltak a nagymarosiak a készenléti lakótelep nevelőotthon­ként való hasznosítása ellen. Megkérdeztük Orosz Jánost, Kismaros polgármesterét, hogyan vélekedik a kialakult helyzetről. — Megértem a nagymarosi­ak tiltakozását, hiszen a tele­pülés szeretné visszakapni üdülőközíjégi rangját. Ezért a lakótelepet idegenforgal­mi célokra kívánták volna hasznosítani. Úgy gondo­lom, Pest Megye Közgyűlé­sének minden döntésénél messzemenően figyelembe kellene vennie a települé­sek érdekeit. Sajnos egyelő­re nem ez a helyzet. Szemé­lyeskedő viták áldozata a közgyűlés, nem tudjuk a munkát úgy ellátni, ahogy kellene, és a viták nevetsé­gessé tesznek bennünket. A problémák szőnyeg alá söp­rése jellemző a közgyűlés­re. Azt mondom, az vállalja a felelősséget, aki ezek után odaviszi Nagymarosra azt a 140 gyereket. Ha a megyei önkormányzat vezetői a döntések előtt tárgyaltak volna az érintett települések polgármestereivel, nem ala­kult volna ki ez a helyzet. Vácduka nem örül neki, hogy elviszik onnan az inté­zetet, mindenáron meg akar­ta tartani. Ugyanakkor egy olyan településre akarják rá­kényszeríteni, amelyik azt nem szeretné befogadni. Egyébként tudomásom sze­rint a közgyűlés nem hozott olyan döntést, hogy a vácdu- kai és a pomázi gyerekeket el kívánja költöztetni. Ezért nem értem, hogyan került egyáltalán szóba a tárgyalá­sokon az ottani két kastély­nak az átadása. H. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom