Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-31 / 25. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. JANUÁR 31.. HÉTFŐ 5 Védeni a vállalkozó érdekét A gazdakör és Kemence jövője A Börzsöny hegyvidék túlol­dalán, az Ipoly és az ország­határ közé szorított Kemence községben alig egy évtizede még kétezren éltek. Lambing István önkormányzati képvi­selő szerint mára 1200 körüli­re fogyott a népesség. Az el­vándorlás oka a gazdaság szerkezetében keresendő. Mindig kevés volt errefelé a munka. Régebben csak heten­ként térhettek haza a városok­ban munkát vállalók. A hetve­nes-nyolcvanas évek nagy konjunktúrája idején valamit javult a helyzet. A vállalatok autóbuszai vitték-hozták na­ponta az embereket. Ezek kö­zül ritkaságként fel-felbuk- kan még egy-kettő a faluban, de a munkanélküliség aránya már elérte az aktív korúak kö­zött a 15 százalékot. A megélhetés alapjai Az ittmaradó lakosság vi­szont szorgalmasan dolgozott és gyarapodott az elmúlt évti­zedekben. Ezt mutatják a sor­ban kiépült tágas otthonok, a rendezett utcák, bár igaz: az elvekben oly szépen meghir­detett három nyolcast, a mun­ka, a pihenés, a szórakozás egyenlő arányait itt kevés ki­váltságos ember tarthatta be az elmúlt évtizedek során. Háznak, javaknak nem csak pénzben fizetik meg az árát kamatostul. Az egészség is úgy alakult, mint az ország más, robotos lakossága köré­ben. Eddig a Bemecebaráti Termelőszövetkezet és a Ke­mencéi Vegyesipari Szolgálta­tó KTSZ adta a helybeliek fog­lalkoztatási kereteit. Továbbá az eleinte jól fizető málna ré­szes művelése. A tsz azonban gyengélkedik, eladósodott. A hűtőházát évek óta bérbe kell adnia, mert nincs forgótőké­je. Az említett ipari szövetke­zet az eddigieknél sokkal ke­vesebb embert foglalkoztat. Nagy hátránya minden gaz­dálkodó szervezetnek, hogy igazi központját, Ipolyságot — Sahyt — elzárta az ország­határ. Magyarország belseje felé meg hosszú az út a felve­vő piacokig, s ezt be kell kal­kulálni a termék árába. A mál­nát ma már önálló tulajdonos­ként művelnék az emberek, tavaly ára is volt, de betegek az ültetvények. Van, aki azt mondja: az az oka, hogy rossz helyre telepítették, ki­égeti a nap. A savanyú talajt és árnyékot kedvelő cseijét át kell telepíteni az északi olda­lakra. Ez pedig költség, ami két-három év múlva kezd megtérülni. Viszont addig is élni kell valamiből. Munkát és piacot Lambing István szerint vi­szont nem biztos, hogy min­den bajnak az ültetvények je­lenlegi helye az oka. Be kell számítani azt is, hogy több év óta rendkívüli nyári szárazsá­gok tikkasztották a növénye­ket, s mindezt száraz, téli fa­gyok követték. Meg kellene hát tudni, hogy egy csapadé­kos esztendőben miként ala­kul a termés. Az viszont biz­tos, hogy bizonyos termelési eljárásokat nem lehet kihagy­ni. Aki nem tudja kezelni a bogyósokat, az tönkre is tehe­ti a gazdaságát. Lambing Ist­ván hozzáértőként mondhatja ezt, mert Keszthelyen szerez­te az agrárfőiskolai diplomá­ját. Érdekessége, hogy pesti emberként honosodott meg itt ő és a felesége is. Annyira idevalósinak érzi magát, hogy felelősen gondolkodik valamennyi polgártársa jövő­jéről. Ha például a málna és a bo­gyósok, s egyáltalán a gyü­mölcstermelés lenne az egyik fő foglalkozási ág, akkor szakmai kérdésekben éppúgy segíteni kell az embereknek, mint az értékesítésben. A többség ugyanis csak dolgoz­ni szeret és akar, nem ért az alkudozáshoz, a piacok feltá­rásához, a közös fellépések megszervezéséhez, az érde­kek érvényesítéséhez. Márpedig olyan helyzetet kellene teremteni — magya­rázza —, hogy például egy konzervgyár azt tegye, amit a gazda kér, s ne ő diktáljon. Vagyis kölcsönös érdekek alapján, egyenrangú viszonyt kell teremteni. Ezt csak szer­vezetten lehet. Szervezetten, közösen Bár a szövetkezés történeti okok miatt eléggé lejáratott Magyarországon — fejtegeti Lambing István —, mégis gazdakört kell itt alakítani. Az Ipoly mellett máshol még nincs. Mi néhányan most ké­szítjük elő a dolgot, bár meg kell vámunk, hogy minden feltétel beérjen. — Mikre gondol? — Még nem fejeződött be teljesen a kárpótlás, a privati­záció. Nem alakultak ki a vég­leges tulajdonviszonyok. Az emberek itt a végleg kialakult és biztosra vehető feltételeket szeretik. Amíg ezt nem ta­pasztalják meggyőző módon, addig nem mozdulnak. — Ha ez meglesz, milyen szerepet szánnak a gazdakör­nek? — Az egyéni gazdálkodók érdekeinek védelmét vállal­nánk. Szakmai és gazdasági információbázist teremte­nénk. A termelőeszközök és -anyagok, vegyszerek beszer­zésére, ezek olcsó piacainak felderítésére vállalkoznánk, az új technológiák bevezeté­sét segítenénk. Az értékesítés és piackutatás közös feltétele­it teremtenénk meg. Az erdőműveléssel és az ed­dig említett gazdasági formák­kal együtt látná biztonságo­sabbnak a jövőt Lambing Ist­ván. Ám a mostaninál ered­ményesebb, szakszerűbb ter­meléssel és gazdálkodással. Ezért kezdtek hozzá a gazda­kör szervezéséhez. Kovács T. István KDNP-fórum Cegléden az igazságtételről Huszonhét büntetőügy előkészületben (Folytatás az I. oldalról) Miként válaszoljanak a jogál­lam eszközeivel egy diktatúra jogsértéseire? Amikor a rend­szerváltozás kezdetén az igaz­ságtétel gondolata felvetődött, egyes lapok azonnal koncepci­ós perekkel riogattak, mond­ván: itt nincsenek bűnösök. Holott tömeggyilkosokkal ál­lunk szemben — a súlyos bűn- cselekmények nemcsak a ma­gyar, hanem a nemzetközi jog alapvető normáit is sértették —, s döbbenetes tetteik a mai napig nincsenek teljes mélysé­gükben felderítve. A korábbiakban — az áldo­zatok hozzátartozóin és a túl­élőkön kívül — az ország népe vajmi keveset tudott a történésekről. Ördögi volt a döntési mechanizmus, ahogy általában a pártállamban tes­tületi határozatok születtek, az egyéni felelősség gyakran homályba veszett. Jobbágyi Gábor részlete­sen beszélt a jogi megoldá­sokról. Utalt a Zétényi—Ta­kács-féle törvényjavaslatra, majd emlékeztetett a saját fel­vetésére, amelynek egyik ki­indulópontja — ezt az ENSZ közgyűlésének korabeli hatá­rozatai is megerősítik: — Ma­gyarországon 1956-ban há­ború volt. A másik fontos elem: az elévülés szóba sem jöhet. A továbbiakban rámu­tatott, az igazságtételt megkö­veteli a társadalmi igazságos­ság is, a bűnt kövesse bűnhő- dés, ám önbíráskodás semmi­képp nem lehet. Jobbágyi Gá­bor elmondta: a Legfőbb Ügyészség huszonhét ügy­ben immár büntetőeljárást ké­szít elő. Egy húszszemélyes nyomozócsoport foglalkozik ezekkel az ügyekkel. Egy­két eset már vádemelés előtt áll. Eredmény az is, hogy el­kezdődött a valódi, szerve­zett tényfeltárás. Megdöbben­tő dolgok derültek ki. Nem egy sortűz például provoká­ció következménye volt. Fe­lülről megszervezték a tünte­tést, és az embereket belehaj­tották a géppuskatűzbe. Na­gyon fontos az is: világossá vált, hogy az akkori legfel­sőbb vezetők: Kádár, Aczél, Marosán, Biszku, Németh Ká­roly súlyosan érintettek a megtorlásokban. Jelentős az a tény is, hogy kimondatott: az a rendszer, amiben négy évtizeden át éltünk, olyan bűncselekményeket követett el, mint a fasiszta német ál­lam. Végezetül Jobbágyi Gábor hangsúlyozta: egyértelműen szükség van az igazságtétel­re, mert a legsúlyosabb bű­nök elévülhetetlenek, és nem maradhatnak jogi következ­mények nélkül. F. F. Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a me­gyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkormány­zatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi kö­zösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgat­va bennük újra és újra bebizonyosodik: rendkívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. TÖRTÉNELMI fordulóvá vált az 1993-as év Tápiószecső éle­tében. Megkezdődött a gázszol­gáltatás, mintegy öt hónap alatt 32 kilométer vezeték készült el. A beruházás az év közepén fejeződik be. AGRÁR-SZAKTANÁCSA­DÓT alkalmazott az önkor­mányzat január 1-jétől Hirschl László személyében. A mező- gazdasági termeléssel, állatte­nyésztéssel foglalkozók számá­ra ad tanácsot és segítséget is nyújt. Pénteken egész nap és szombaton délelőtt áll az érdek­lődők rendelkezésére. RÁDIÓTELEFONNAL ren­delkezik a Nagykátai Tűzoltó­parancsnokság. Tűz esetén se­gélyhívásra a (60)-387-305-ös szám használható. VÉRADÁS VOLT Tápió- szecsőn az új esztendő elején, ötvenötén ajánlották fel önzetle­nül a segítségüket, és közülük tizenegyen mentek el Gödöllő­re tényleges véradásra. Minden tisztelet az övék — írja a helyi lapban a Vöröskereszt vezetője. PÁROS-BÁTYUS bált ren­deznek Tápiószecsőn szomba­ton este hét órai kezdettel. A mulatságnak hosszú évekre visz- szanyúló hagyománya van. RÁCKEVE temetőinek szentel­te tavalyi utolsó számát, amely a közelmúltban jelent meg, a Városszépítő Egyesület lapja. Mint úja, a katolikus és a refor­mátus temetőbe ma is rendsze­resen temetkeznek, a többibe nem, vagy csak ritkán. A város egy új köztemető létesítését ter­vezi, amelynek helyéül a pásko­mi buckás részt javasolták. ÉRDI FÓRUM HORVÁTH BÉLA országgyű­lési képviselő, közlekedésmér- nök-közgazdász, az MDF idei jelöltje köszönti az MDF helyi szervezetének időszaki kiadvá­nyában az olvasót. Egyik írásá­ban a népszerű politikus 1994-ről, mint a család évéről emlékezik meg. A lap közli a családi fotót is: a képviselőt fe­leségével és három szép kisfiá­val. ÚRI SZÓ 1.~~ í.mkim . SOK FELADATOT hoz magá­val az idei esztendő — nyilat­kozza a helyi lapban D. Nagy József polgármester. A gáz még sokáig rengeteg tennivalót jelent, hogy majd kényelmesen és viszonylag olcsón tudjanak fűteni az úriak. Remélhetőleg a telefon sem várat már sokáig magára, mindenki nagyon sze­retné fölemelni a kagylót. KORSZERŰ buszvárót állí­tottak fel tavaly a polgármeste­ri hivatal előtt. Mivel jól be­vált, az idén két hasonlót kíván­nak Úriban elhelyezni. HARMINCKÉT kisbaba született tavaly Úriban, ezzel szemben viszont hatvanegyen hunytak el a községben. Fo­gyásról tanúskodik az iskolai statisztika is. Egy megsárgult irat szerint 1948-ban például 341 diák tanult Úriban, ma ez a szám nem éri el a 250-et. NINCS TARTÓS hiánycikk az úri patikában, a keresettebb gyógyszerek mindig kaphatók — nyilatkozta az Úri Szónak dr. Tóth Lászlóné gyógyszer­ész. Elszomorító viszont, hogy mind több az olyan beteg, aki nem tudja megvenni a medici­nákat, növekvő áruk miatt... FARSANGI BÁLT rendez­nek az alsósoknak pénteken, a felsősöknek pedig egy hét múl­va a kultúrházban. Mindkét ren­dezvényen délután 5 órakor kezdődik a jelmezesek felvonu­lása. HÍRLEVÉL * f$í wu HIÁNYOZNAK az árcédu- Iák az üzletek többségében — úja a Pomáz Barátai Tár­saság idei, 2. számú tájékozta­tója. Ha vannak is, gyakran nem a valós árakat tüntetik fel. így fordulhat elő, hogy az eladók más és más össze­geket mondanak, és ezek kö­zött gyakran nagy az eltérés. KITÖLTETLEN nyilatkoza­tot mellékelt a lap olvasóinak, amelynek segítségével kérni le­het a felvételt a társaság párto­ló tagjai közé. MÁSODIK önálló tanévé­ben a korábbinál nyolcvannal több, csaknem háromszáz nö­vendék tanul zenét a Pomázi Zeneiskolában. Elsősorban klasszikus hangszerekkel ismer­kedhetnek meg a gyerekek, köztük olyan ritkaságokkal is, mint a tambura, a tekerőlant és a koboz. Mielőbb szeretnék az iskolában beindítani az egyház­zenei szakot is, s erre minden remény megvan. ÖTÖDIK éve, hogy létrehoz­ták a Pomázért tenniakarók ön­védelmi szervezetüket, mert a közbiztonság romlása szemmel látható és érezhető volt. A pol­gárőrséget messzemenően tá­mogatja az önkormányzat és a rendőrség is, s az eredmény nem is marad el. AZ ÖREGEK napközi otthoná­nak vezetője felhívást tett köz­zé az önkormányzat hírlapjá­ban. kérve, hogy akinek haszná­laton kívüli, de jó állapotban lévő fotel van a birtokában és nélkülözni tudja, ajánlja fel az öregotthon részére. Hadd tölt­sék kényelmes körülmények között napjaikat az idős embe­rek. DECEMBERBEN senki nem kötött házasságot Szent- mártonkátán. TÁPIÓBICSKÉRE hívták a társadalmi körök körzeti össze­jövetelére a szentmártonkátaia- kat. A Községtörténeti Baráti Kör tagjai közül öten vettek részt a megbeszélésen. Különö­sen az ragadta meg őket, ahogy Tápióbicskén az 1848—-49-es tárgyi emlékeket és a nagy csa­ták hagyományait őrzik, ápol­ják. BÜSZKÉK lehetünk gyerme­keinkre, mert a tanulás mellett zenélnek, táncolnak, sportol­nak, nyelvet tanulnak, nem is rossz eredménnyel — úja Strack Mária a közgazdasági kétheti lap napokban megjelent legújabb számában. Büszkék le­hetünk vállalkozóinkra is, mert sokszor nehezen megszerzett vagyonukat kockáztatva, idejü­ket, erejüket nem kímélve egy­re színvonalasabb ipari, keres­kedelmi és szolgáltató tevé­kenységet alakítanak ki, köz­ben számtalan munkalehetősé­get biztosítanak. EGYEDÜL Solymár volt ké­pes a nyolcvanas években to­vábbra is vonzani új betelepülő­ket és megtartani népességét — úja egy tanulmány alapján a helyi lap. A jelek szerint Soly­márra elsősorban a jelentős anyagi és kulturális tőkével ren­delkezők, fővárosi népesség költözik ki. Ezt mutatja a tele­pülésen a felsőfokú végzettsé­gűek 17 százalékos aránya, amely Szentendre után a máso­dik legmagasabb érték egész Pest megyében! A SOLYMÁRI TV a közel­jövőben megkezdi adását, első­sorban a szűkebb környezet hír­adását, a község lakosságának televíziós informálását vállal­va. Ehhez viszont tehetséges fiatal riportereket keres a helyi stúdió. Ilyen fiatalokat a Pilis Press szerkesztősége is tudna foglalkoztatni. tn. AidlyjÄ «Kim WM pwíírlPHI^S^P Váci Napló ; _____KKtra TMIs MI.VL:'“,-' Kt-DDEK f.S PfVNltAlih 1 N EM TŰNT EL a remete! Mint a város főépítésze a Váci Naplónak elmondotta, a műem­léki felügyelőség engedélyével a Géza király téren lévő remete­szobrot lebontatták, mert na­gyon rossz állapotban volt, res­taurálásra vár. Ha ez a munka befejeződik, a Kossuth tér épü­lő falfülkéjébe szeretnék elhe­lyezni és díszkivilágítást is kap­na. ELFOGTAK a szobi határ­őrök ismét egy férfit, akinek ér­vénytelen útlevele volt. A vas­úti kocsik padlásainak ellenőr­zésekor találtak rá, ott, fenn a magasban. * Kérjük kedves kollégáinkat, a helyi lapok szerkesztőit, hogy újságjuk legfrissebb szá­mából juttassanak el egy-egy példányt rovatunkhoz. Kész­séggel adunk hírt létezésük­ről, szemlézünk írásaikból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom