Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-28 / 23. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKÖRÖK 1994. JANUÁR 28., PÉNTEK 5 KERES Újfajta kistraktor gyártása kezdődött meg nemrégiben Kínában. A Feng SHOU 180-3 elnevezésű gép a JIAG CZIAN-SI traktorgyárban készül, s elsősorban fóliázó-kertészkedő gazdáknak ajánlják. Takarmány értékesítő üzlet működtetéséhez vállalkozó kerestetik. Érdeklődni a Gazdakörök Pest Megyei Szövetségénél lehet. * A Mezőgazdasági Fejlesztési Alap kezelésének és felhasználásának egyes kérdéseiről szóló FM-rendelet módosítása érinti — módosítja a Gazdakörök Pest Megyei Szövetségének gépbeszerzési programját is. A változás lényege, hogy megfelelő pályázat esetén a költségvetés a beruházáshoz 30 százalékkal, de legfeljebb 500 ezer forinttal hozzájárul, további 50 százalékig pedig kamatmentes hitelt biztosít. A támogatás csak egy alkalommal vehető igénybe. * A Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatala pályázatot írt ki az al- masűrítmény-többlet export- támogatására. A pályázaton való részvétel feltételeként a pályázni szándékozóknak vállalniuk kell, hogy az almasűrítmény exportjához az almát 8 forint/kilogramm vételáron vásárolják. * Az 1993. évi CXVI. törvény módosította a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvényt. A módosítás értelmében a kiadásra kerülő föld ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos eljárás illetékmentes, a kiadott föld önálló ingatlanná alakításának költségeit az állami költségvetés részben visszatéríti. A visszatérítésnek az a feltétele, hogy a tulajdonos a földet öt évig nem adja el, s nem vonja ki a mezőgazda- sági termelésből. KÍNÁL TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! TRAKTORVÁSÁR! A K0LZ KFT telephelyén kedvezményes áron vásárolhat MTZ 80-as, kék színű, panorámafülkés, belorusz gyártmányú traktort 499.000, - + ÁFÁS áron, valamint háromfejes ekét 35.000, - +ÁFÁS áron. WkknfawKwám Megéri molnárnak lenni A biai malom gyorsan őröl A biai főúton haladva egy fehérre meszelt épület elé érkezünk. Benn az udvaron targoncával rakják az árut a várakozó teherautókra. A ház homlokzati részét állványerdő borítja, odafönn ácsok kopácsolnak. Bővül a biatorbágyi malom. Ebner Tibor malomtulajdonossal beszélgetünk az iroda- helyiségben. Vegyes érzelmekkel szól legújabb vállalkozásáról. Kezdeti csalódás, reményteljes jövőkép váltja egymást mondandója során: —1991 decemberében vásároltam meg az üzemet a Pest Megyei Malomipari Vállalattól. Az első pofon akkor ért, amikor a 11 millió forintos vételár a lízingszerződés alapján 33 millió forintra kerekedett ki. A másik nagy csalódás akkor ért, amikor megismertem az átvett vezetés és segédvezetés szakmai munkáját. Megítélésem szerint felelőtlen, hozzá nem értő munkát végeztek, így kénytelenek voltunk megválni egymástól. — Mit tehet ilyenkor egy vállalkozó? — Hozzákezd, hogy megtanulja az újat. Az első két hétben — szinte a nap 24 óráját igénybe véve — elsajátítottam a malomszakma alapjait. Ez egyébként nem újdonság számomra. 33 éve vagyok magánzó, pályafutásom alatt nyolc alapszakmát sajátítottam el. Sorolom: voltam öntőminta-készítő, asztalos épület-bútor-fatömeg- cikk-gyártásban, a fémönté- szetben alumíniummal és rézzel foglalkoztam és megtanultam a szerelvénygyártást, a víz-gáz technológiában. Voltam fémforgácsoló, galvanizáló és fémcsiszoló. Ebből is kitűnik, hogy korábban a fémiparban voltam többnyire magánvállalkozó. — Érdekes ez a váltás: a fémiparból a gabonaiparba. Nem találja ezt meglepőnek? — Nézze, engem elsősorban maga a vállalkozás érdekel. Ahhoz, hogy ezt műveljem bármely vonalon, mindig újat kell tanulnom. Ez a természetes. Egyébként megtérül az új megismerése, példa rá ez a malom. Veszteséges üzemként vettem át hajdanán, mára 400 milliós a forgalom, és cirka 15 százalékos adózás előtti bruttó nyereséggel számolhatok. — Milyen fejlesztéseket hajtott végre a két esztendő alatt? — 50 milliós beruházással felújítottuk az üzemet, vásároltunk 10 teherautót, 2 targoncát, mint láthatja, bővítjük az épületet. Kicseréltük a gépek 80 százalékát. Nyugodtan mondhatom: itt a két év alatt gyakorlatilag minden megváltozott. De ezt csak így lehet csinálni ahhoz, hogy elmondhassam: megéri molnárnak lenni, minden bizodalmám megvan benne. — Mik az elképzelései a jövőre nézve? — Magától értetődik, hogy bővítenünk kell a vállalkozást továbbra is ahhoz, hogy megéljünk, és magasabb színvonalú szolgáltatást biztosítsunk. Ma a fő profilunk a kenyérliszt és rétesliszt őrlése, melyet zömmel kiszerelt állapotban szállítunk a nagykereskedelmi bolthálózatba az ország minden részébe. De terveink között szerepel a kávé és a cukor kiszerelése, a nagykereskedelem kiszélesítése. Éppen ezért, itt a főutcán, néhány házzal lejjebb már épülőfélben van a 3 ezer négyzetméteres gabonatárolónk. Másrészt — de ez már a szervezeti élethez tartozik —: tudomásom van róla, hogy néhány hete megalakult a biatorbágyi gazdakör. Feltett szándékom, hogy fölvegyem velük a kapcsolatot. Elköszönünk Ébner Tibortól, akit elszólítanak a tornyosuló teendők. Búcsúzásképpen végigjárjuk a malom zaZsákokban a finom liszt katoló gépsorait. Ráski Sándor molnár a kalauzunk. Elmagyarázza az elektromos meghajtású őrlőgépek működését, a sziták fontosságát. A magyar malomipar a középkor óta a világ élvonalába tartozik. Kérdésünkre, hogy tudják-e tartani a színvonalat, a molnár elmosolyodik: — Természetesen. Ezzel a minőséggel bármikor jelentkezhetnénk a világpiacon. Másként hogyan tudnánk megélni? Gépsorainkon a nap 24 órájában 5 vagon garantált minőségű gabonatermék készül el. Ez a tény — és ez már a mi véleményünk — azt mutatja, hogy a biai malom gépei gyorsan őrölnek... Kép és szöveg: Tóth Sándor A Magyarországi Német Gazdaszövetség tervei Felvásárlási akció Tizenöten a megyéből Lassan egyesztendős múltra tekinthet vissza a Magyarországi Német Gazdaszövetség. A nemzetiségi alapon szerveződött szövetség elsődleges célja — tagjai érdekképviselete mellett — a Nyugat-Európában, pontosabban Németországban már bevált módszerek átültetése a hazai mezőgazdasági gyakorlatba. Vagy ahogy Kitzinger János, a szövetség elnöke megfogalmazta, a híd szerepét kívánják betölteni a két ország között. Harminc település gazdaközösségei alakították a szövetséget. Ma már ötven fölött van a helyi gazdaköreik száma, Pest megyében tizenöt gazdakör működik szerveződésükben, elsősorban a megye déli felében, ahol már megoldódott a tulajdonlás kérdése. Természetesen jó kapcsolatot alakítottak ki a Gazdakörök Országos Szövetségével, sok segítséget kaptak a Földművelésügyi Minisztériumtól is. A szövetség a helyi gazdakörökre épül. Az ország tizennégy megyéjében működnek MNGSZ gazdakörök, köztük tisztán magyarlakta településen is, például Mátészalkán. Nem csupán német nemzetiségű szövetségről van szó, tagja lehet bárki, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül, egyetlen feltétele a tagságnak az alapszabály elfogadása. A Magyarországi Németek Szövetségéhez hasonlóan régiók kialakításában gondolkodnak. Ennek az MNGSZ is tagszervezete, így a már kiépült infrastuktúra rendelkezésükre áll. Jelenleg hat régió van, mindenütt megalakultak már ezek vezetőségei is. Eddig is többféle támogatást kaptak Bajorországtól: tavaly, karácsony előtt megjelenhettek a müncheni piacon palackozott borral; a Bajor Paraszt Szövetség vállalta a mezőgazdaság iránt érdeklődő magyar fiatalok továbbképzésének költségeit; valamint a kisüzemi integrált mezőgazdasági növénytermesztés és állattartás tapasztalatainak átadását, az ottani technológiák magyarországi bevezetését. A modem mezőgazdasági munkához három dolog szükséges: a föld, a szaktudás és a tőke. Az előbbi kettő a magyar gazdáknak is birtokában lehet, a pénz azonban sok esetben hiányzik. Valamennyi gép nem vásárolható meg egy-egy gazdaságban. Ennek áthidalására alakultak meg Németországban a gépkörök, amelynek lényege, hogy a gazdák, a szükségleteken felüli gépkapacitást szolgáltatás formájában felajánlják a többieknek. Ézek a gépkörök non-profit jellegű társulások, amiket egy szakember menedzsel. Nálunk, ily módon nyolctíz község tudná megoldani a gépek kihasználását — hiszen ekkora területen mindenféle gép megtalálható — a vetés előkészítésétől kezdve a betakarításig. Ezt a bajor modellt szeretnék átvenni, meghonosítani itthon. A szövetség távlati céljai között a termelői közösségek kialakítása szerepel, ami egy fejlett, piacorientált mezőgazdaságban elengedhetetlen követelmény. Ezek a közösségek biztosítékai lehetnének annak, hogy megfelelő minőségű áru kerüljön a piacokra, tevékenységük következményeként megszűnnének az áringadozások is. Ez év tavaszán tízen már megkezdhetik tanulmányaikat Németországban. A szövetség olyan fiatalokat választott ki — utánpótlás-nevelési elképzelésekkel — akik maguk is gazdálkodnak. A terv az, hogy hazaérkezésük után megosszák tapasztalataikat a többi gazdával. A szövetség folyamatosan rendez gazdaszemináriumokat, a legközelebbire holnap, szombaton kerül sor, 10 óra 30 perces kezdettel, az Agrár Kamarában (Budapest, Lajos u. 160.). A téma a mezőgazdasági fejlesztési alapok felhasználási lehetőségei, a pályázati feltételek ismertetése. Segítséget is nyújtanak a pályázatok elkészítéséhez. A rendezők külső érdeklődőket is várnak. J. Szabó Irén A Gazdakörök Pest Megyei Szövetsége hosszú távú vágósertés- és. vágómarha-felvásárlási akciót hirdet, a partneri kapcsolatot szerződésben kívánja rögzíteni az érdeklődőkkel. Február első hetében a vágósertés átvételi ára 110 Ft/kilo- gramm+áfa lesz. Dobogós uborka A konzervuborkát, gyümölcs- kompótot, ketchupöt gyártó mosonmagyaróvári Trösch Prima Kft. mutatkozott be csütörtökön a sajtó és a társcégek képviselői előtt. A kizárólag osztrák érdekeltségű cég tulajdonosa, Johann Törsch teljes egészében megvásárolta a mosonmagyaróvári konzervgyárat, s 130 alkalmazottat foglalkoztat. Egyik legjellegzetesebb gyártmánya a csemegeuborka, amellyel a cég ezüstérmet nyert a tavaly őszi stuttgarti kertészeti világkiállításon. Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége 1052 Budapest, Városház u. 7. II. em. 244. Tel.: 118-0111/367 Fáv András Alapítvány 219-98007 OTP Rt Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960 Targoncával szállítják az árut a teherautókhoz
