Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-28 / 23. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. JANUAR 28., PENTEK Vác kéri a Seniovit Tiltakoznak a szülők és az önkormányzat Ma döntenek az iskoláról Zsámbékon Több pénzt kapnak a tanárok A zsámbéki önkormányzat kérni fogja a szomszédos településeket, hogy járuljanak hozzá az általános iskola fenntartásához. A környékről ugyanis sok ember járatja ide a gyermekét, az önkormányzatnak viszont meglehetősen szűkös anyagi keretek között kell ebben az évben gazdálkodnia. (Folytatás az 1. oldalról) A Váci Kötöttárugyár csődhelyzetének felszámolása után a Budapest Bank tulajdonába került. Az önkormányzat az 1991. évi 33. sz. törvény értelmében közölte, hogy a felszámolás után ragaszkodik az őt megillető vagyonrészhez. A Budapest Bank illetékesei erre azt válaszolták, hogy ennek rendezésére, az Állami Vagyonügynökség illetékes. A kérdés azonban máig nem rendeződött. Átmeneti intézkedésként az iskolaév végéig átvállaltuk az óvoda fenntartási költségeit. Ezt követően pedig kértük hogy a vagyonrész fejében adják át nekünk az intézményt. Azt, hogy termelőüzem óvodát működtessen természetesen nem kívánjuk, de az eladásával sem értünk egyet. Az óvoda átadása miatt már a múlt év január 26-án megkerestük a mai Senior Rt.-t, amire csak júniusban adtak nemleges választ az átalakulásra hivatkozva. Az ÁVÜ pedig azzal, hogy a vagyonrészt átadta a Budapest Banknak, a maga részéről befejezettnek tekintette a vállalat átalakítását. A telek jogán a mi vagyonrészünk tulajdonképpen 41 millió forint, de megelégednénk az óvodával is. A vállalat érvei miatt az Állami Vagyonügynökséghez fordultunk, de sem a múlt év novemberi, sem az idén, január 4-i levelünkre, nem kaptunk választ. Nem tudom, hogy ki nyilatkozott a televízió Ablak című műsora szerkesztőjének, aki a múlt heti műsorban azt jelentette be: Az ön- kormányzat lemond az óvoda tulajdonjogáról. Ez tévedés. Nem mondunk le. A Vagyonügynökségnél ma azt az álláspontot képviselték — folytatta Harmati Ferenc, hogy az önkormányzatnak már nem jár semmi, mert nincs vagyona a gyárnak. Mi ezt vitatjuk. Kérjük az óvoda átadását, amit eredeti rendeltetése szerint akarunk fenntartani. Az ÁVÜ ez elől továbbra is elzárkózik. Úgy gondoljuk, hogy a jogainkat peres úton kell érvényesítenünk. — Egy hosszú, bírósági procedúrának nézünk elébe? — Sajnos, ilyenek a hivatali útvesztők — tárta szét kezeit az alpolgármester. — Egyelőre még megvárjuk a Vagyonügynökség írásos válaszát. (kovács) A korábban a tanítóképző főiskolához tartozó volt gyakorló iskola ez év januárjától került az önkormányzathoz, s bár a képviselő-testület egy pillanatig nem vitatta, hogy az iskola működtetése az önkormányzat feladata, az új helyzet rendkívül nagy megterhelést jelent a községnek. A ma délelőtti képviselő- testületi ülés — mint megtudtuk — nem azért lesz az iskolában, mert bármiféle vita lenne a tantestület és az önkormányzat között, hanem azért, hogy amennyiben a lakosság érdeklődése nagyobb lenne a szokásosnál, valamennyien beférjenek a stúdióterembe. Az eddigi gyakorlattól eltérő kilenc órai kezdés is csupán annak tudható be, hogy a sok napirendi pont t— köztük az iskola jövőjét is meghatározó költségvetés — megtárgyalásával időben szeretnének végezni a képviselők. A település 170 millió forintos költségvetéséből egyébként több .mint 50 milliót különítettek, el a költség- vetési tervezetben az iskolára és a napközi otthonra, ezen kívül az óvoda és az öregek napközi otthona normatív állami támogatásához is jelentős összeget tesz hozzá az önkormányzat. A 25 férőhelyes bölcsődét szociális és egyéb okok miatt állami támogatás nélkül is fenntartja a település. Ilyen anyagi körülmények között érthető, hogy fejlesztésre, beruházásra minimális összeg jut, éppen csak annyi, hogy a korábban megkezdett munkákat folytatni lehessen. Ennek ellenére a tantestület tagjainak jóval több lesz a jövedelme, mint korábban volt, maradéktalanul megkapják ugyanis azt a béremelést a pótlékokkal együtt, amit a közalkalmazotti bérekre vonatkozóan a törvény előír. Bár az is igaz, hogy ezt a pénzt csak kölcsön felvételével tudja biztosítani az önkormányzat. Halász Csilla Földárverésre készülnek Sóskúton A helyi gazdakört már megszervezték Kiegészült a bizottság A sződi Virágzó Tsz vácrátó- ti tagjai legutóbbi — szerdán este megtartott — közgyűlésükön új tagot választottak a szövetkezet földkiadó bizottsága helyi munkacsoportjába — tudtuk meg tegnap Horváth Ferenctől, Vácrátót polgármesterétől. A választást — mint arról korábban hírt adtunk — az tette szükségessé, hogy nemrégiben lemondott a munkacsoport vezetője. A lemondott vezető helyett az új bizottsági tagot már a múlt héten meg lehetett volna választani, ám az e céllal összehívott közgyűlés nem volt szavazóképes. Horváth Ferenctől megtudtuk: a január 26-i számunk Akadozik a földkiadás, Taktikáznak az ellenzők című írásában közölt információkkal ellentétben az eredménytelenség oka nem az volt, hogy kilenc érintett nem kapott meghívót, ugyanis nagyon sokan — talán százan is — távol maradtak. — Úgy vélem, az új földkiadó bizottsági tag megválasztására összehívott első közgyűlés eredménytelensége nem taktikázás következménye volt — jelentette ki Horváth Ferenc. Hozzátette: most, hogy újra teljes a vácrá- tóti munkacsoport létszáma, remélhetőleg semmi akadálya nem lesz annak, hogy a törvénynek megfelelően gyorsított ütemben folytatódjék a faluban a földkiadás. R. Z. (Folytatás az I. oldalról) — Hát mi itt nem hiszem, hogy földhöz jutunk — szólalt meg mellettem Csontos Gyuláné. — Annyi itt a pesti, hogy az a kevés sóskúti szóhoz sem juthat. Csak azt nem tudom, hogy ezek az emberek hogyan képzelik el a föld művelését, hiszen csak a buszjegy ára oda-visz- sza kétszáz forint. — Nem azért akar a legtöbbjük földhöz jutni, hogy azt meg is művelje — kapcsolódott a beszélgetésbe Prím Jánosné —, hanem az üzletelési lehetó'ség miatt. — Pedig nekünk aztán igazán szükségünk lenne ezekre a földekre — szólt közbe Szimándl Béláné. — Legtöbbünk állattartással foglalkozik. Ha a takarmányt meg tudnánk termeszteni, nem kellene azt drágán a boltban megvásárolni. Megszerveztük a gazdakört is, azzal a szándékkal, hogy ha sikerül földhöz jutnunk, közöser tudjuk intézni azokat az ügyeket (például gépvásárlás), amiket egyenként nem érdemes. — Nekem 38, anyukámnak pedig 48 aranykorona értékű kárpótlási jegyünk van. Ha azon tudnánk vásárolni vagy öthektámyi földet, azzal már lehetne kezdeni valamit — mondta Csontosné. — Tavaly nyár óta munka- nélküli vagyok — mesélte Szimándlné. — Harminckét aranykorona értékben szeretnék földet venni, hogy gazdaságosabban tudjam nevelni az állatokat, mert így nagyon drága a tartásuk. Mi — és itt, Sóskúton még sokan mások — nem adunk tápot az állatainknak, a gyümölcsfáinkat és a zöldséget sem permetezzük. Igaz, ez több munkával jár, de nem kívánjuk magunkat és a gyerekeinket mérgezni. A felesleget a Fény utcai és az óbudai piacra szállítjuk, ahol két kofával megállapodásunk van az eladásra. Keresik az ilyen termékeket az emberek. — Nekem 125 ezer forint értékű kárpótlási utalványom van — tájékoztatott Hajnal József budapesti lakos. — Már a harmadik árverésen veszek részt, de még csak 1000 forintnyi földet (56 négyzetméter) sikerült szereznem Budapesten. Feltétlen szeretném elkölteni a pénzemet, mert ezért az utalványért csak földet vásárolhatok, mást nem. Ráadásul én értek is a földműveléshez — azelőtt a Sasad Tsz termelési elnökhelyettese voltam —, és szeretem is ezt a munkát. De hát ott is kevés a föld és igen sok a vásárló, úgyhogy nem sok reményem van arra, hogy venni tudok valamennyit is. Árpási Mária Kié lesz a vácdukai kastély? A jelenleg még a megye tulajdonában lévő, ám a nagymarosi készenléti lakótelepért cserében hamarosan a Kincstári Vagyonkezelő Szervezethez kerülő, s nevelőotthonként szolgáló pomá- zi és vácdukai kastélyok jövőbeni sorsáról egyelőre nem tudni biztosat. Ám az utóbbival kapcsolatban felvetődött: az adventista egyház — kérdés, hogy melyik, ugyanis két olyan felekezet van, melynek nevében az úr- jövetelt jelentő advent szó szerepel — szeretné megkapni. Sokan azt is tudni vélik, hogy ezen szándékát a megyei önkormányzat egy magas beosztású hivatalnoka is támogatja. A hír természetesen eljutott Sík Ferenchez, Vácduka polgármesteréhez is, aki kérdésünkre elmondta, hogy hivatalos megerősítést eddig sehonnan nem kapott. Természetesen a két adventista felekezetnél is tudakozódtunk. Szilvási József a Hetednapi Adventista Egyház országos titkára elmondta: egyháza részéről nem merült fel a vácdukai kastély megvásárlásának gondolata, s ugyanígy nyilatkozott Van- kó Zsuzsa, a Keresztény Advent Közösség lelkésze is, aki egyben az egyház Reménység Gyermeksegély és Rehabilitációs Alapítványa kuratóriumának is tagja. (ribáry) Megkérdeztük Van-e elég kárpótlási földterület? Növekszik a kárpótlási jegyek értéke, élénkül a termőföldek iránti érdeklődés. A Dunakanyar árverésre készülő falvaiban fokozódik a nyugtalanság. A múlt különös fintora, hogy akinek egykor Vácott, Verőcén vagy Szobon tagosították a földjét, nem jut hozzá ahhoz a faluja határában, mert pestiek, másutt lakók licitálhatnak rá. Van-e elég föld Pest megyében? Mi a helyzet a Dunakanyarban — kérdeztük Sztáray Mihályt, a Pest Megyei Kárpótlási Hivatal vezetőjét. — Megyénk területi sajátossága miatt annyira népszerű a föld, hogy már az igényléskor feltételezhettük: a szövetkezetek, gazdaságok, az eddigi használat miatt nem tudnak elég területet kijelölni. A 2,5 millió aranykoronaigénnyel szemben, 1,6 millió aranykoronát jelöltek ki a nagyüzemek. Ez az országos átlaghoz képest rosszabb, de mégis komoly alapnak tekinthető. Az alföldi jellegű települések környékén, még van föld, mert ott nem víkendte- lek-szerzés a cél. A Dunakanyarban, Buda környékén a ráckevei Duna-ágnál a magas licitérték mellett csak kis parcellákra marad lehetőség. A kárpótoltak eleve számolnak azzal, hogy pár év múlva ezeket a földeket át lehet minősíteni és víkendterület alakul ki a helyükön. Buda környékén arra is gondolnak, hogy a helyi polgármesteri hivatalok, rögtön építési telkekké minősítik ezeket a parcellákat. A Dunakanyar bal partján, Vác környékén a szűkös földalap miatt megvan az esélye annak, hogy a jogos, helyi igényeket nem tudják kielégíteni a gazdaságok. A környéken eddig gazdálkodó Gödi Duna Menti Termelőszövetkezet földkijelölése peres eljárás alatt áll. Jónak mondható hír viszont: az új kormányrendelet 1993 decemberében lehetővé tette, hogy azokon a településeken, ahol az adott fórumok megegyeztek a szövetkezetekkel, vagy nem kifogásolták a földkijelölést, ott soron kívüli árverés történhet, a kijelölt földek nyolcvan százalékára. A gondot én abban látom, hogy a gödi szövetkezet gazdálkodási területéről, tehát 13 község bármelyikéből el lehet menni oda, ahol éppen árvereznek. Mondjuk például Verőcére. így elvihetik a földet a helybeliek elől. Vagy a licit értéket emelik ■"meg a helybeliek hátrányára. ' Ahol megfellebbezték a föld- kijelölést, a bírósági döntésig nem lehet árverezni. A bíróságok pedig túlterheltek. Az év második felében várhatjuk az első jogerős ítéletet. Ettől számított négy hónapon belül tudjuk befejezni az árveréseket. A polgármesteri hivatalok és a helyi földrendező bizottságok kérték a többlet földterületek kijelölését. Február végéig hozza meg döntését a Földművelésügyi Minisztérium. A körzetben olyan földterületeket jelölnek ki, hogy az intézkedés csökkenti a feszültséget. Nehezen feloldható ellentmondás viszont, hogy az iparosítással járt népvándorlás utóhatásaként az, aki ma ezen a vidéken lakik, de máshol vették el a földjét, itt is licitálhat. Csak a többlet állami földterületek kijelölésével lehet feloldani a feszültséget. K. T. I. Halló 04, halló 05, halló 07! Halálos áldozatot is követelt a csúszós út Súlyos közlekedési baleset történt a délelőtti órákban Csővár és Penc között, egy jobbra ívelő kanyarban — számoltak be az eseményről a megyei tűzoltók, a mentők és a rendőrség tegnap. Az előzetes vizsgálatok szerint szabályosan közlekedő IFA-te- herautóba rohant egy Lada 1500-as típusú személyautó, amelynek vezetője nem az útviszonyoknak megfelelően vezette utánfutóval ellátott járművét. A baleset helyszínén további koccanás is történt: egy Trabant személyautó nem tudott időben lefékezni, s beleszaladt az előtte balesetet okozó Ladába. A koccanó Trabant utasai nem sérültek meg, míg a tehergépkocsi vezetője és a kocsikísérő könnyebben, a Lada sofőrje pedig súlyosabban sérült: őt a helyszínre érkező tűzoltók szabadították ki a roncsok közül. A személyautó utasa a baleset következtében a helyszínen meghalt. Az anyagi kár 230 ezer forint — állapította meg a rendőrségi helyszínelő. * Egy súlyosabb és két köny- nyebb kimenetelű baleset sérültjeit kellett ellátni a mentőknek az elmúlt 24 óra alatt. Simonpuszta felé vezető elágazásnál (Tárnok után) borult az árokba egy személyautó. Egyik utasa könnyebben, másik súlyosabban sérült. Innen alig egy kilométerre, illetve Pettend térségében is az utak csúszóssága okozott balesetet a hajnali órákban. Az enyhébb kimenetelű esetekben csak a személygépkocsik károsodtak meg.
