Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-05 / 3. szám
i PEST MEGYEI HÍRIAP MAGYARORSZÁG 1994. JANUÁR 5„ SZERDA 3 Még két nyugdíjemelés Már többet visz a postás A január 1-jétől életbe lépett négy százalékos nyugdíjemelés mindazokra érvényes, akik 1993. december 31-e előtt vonultak nyugdíjba. Az emelés még a tavaly novemberi, egyszeri, egyösszegű nyugdíjkiegészítés „utóhatása”, mivel most annak egyhavi összege épült be a nyugdíjakba — közölte tegnap az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság nyugdíjosztályának vezetője. Hidasi László elmondta, az év első napján hatályba lépett rendelkezés szerint az érintettek már januárban az emelt ösz- szegű ellátásokat vehetik kézhez. Az új esztendőben egyébként a törvényi előírások szerint még két nyugdíjemelés várható, márciusban és szeptemberben. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat — korábban nyilvánosságra hozott — elképzelései szerint tavasszal 10, míg ősszel előreláthatólag újabb négyszázalékos emelés valószínű. Rámutatott: míg az egyszeri nyugdíj-kiegészítésben csak azok részesülhettek, akik 1993 előtt mentek nyugdíjba, a négyszázalékos januári nyugdíjemelés már az 1993-ban nyugdíjba vonultakat is megilleti. Az emelés alapján az öregségi nyugdíj legkisebb összege havi 6800 forintra emelkedik, de több pénzt kapnak ezentúl a baleseti nyugellátásban és az átmeneti járadékban részesülők is. A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás ösz- szege havi 200 forinttal emelkedik. Fővárosi Közgyűlés Az MDF-frakció igényli Ungár helyét Ungár Klára lemondása miatt a napokban megüresedik a Fővárosi Közgyűlés tulajdonosi bizottsága elnöki tisztsége. A közgyűlés MDF-frakci- óvezetője, Demeter Eivin úgy véli, hogy az 1990-es fővárosi választási arányok alapján — figyelembe véve az MDF 22, illetve a Fidesz 23 fővárosi képviselőjét — ez az elnöki tisztség az MDF-et illetné. A 18 közgyűlési bizottság közül ugyanis jelenleg 8-nak SZDSZ-es, 5-nek fideszes, 3-nak MDF- es, illetve egynek-egynek MSZP—KDNP-s elnöke van. A frakcióvezető szerint, indokolt volna az is, hogy a közgyűlés mielőbb napirendre tűzze az MDF múlt év novemberi szervezeti szabály- zatmodosító javaslatát. Ebben egyebek között felvetették a közgyűlési munka ésszerűsítését, az állandó bizottságok csökkentését. A liberális városatyák azonban vélhetően szűk egyéni pénzügyi megfontolások miatt húzódoznak e kérdés megvitatásától. A bizottság-összevonások miatt ugyanis egyes képviselők tiszteletdíja jelentősen csökkenne. Elmaradt a sofórsztrájk Elmaradt az Alba Volán Rt. autóbuszvezetőinek tegnapra meghirdetett sztrájkja. A munkabeszüntetés tervezett kezdete előtt két órával a Közúti Közlekedési Dolgozók Szak- szervezete és a Munkástanácsok Országos Szövetsége képviselőinek közvetítésével — sikerüjt megegyezniük a demonstrációt szervező érdek- képviseleteknek és a vállalat vezetőinek. Megállapodásuk értelmében január 1 -jétől a múlt évi átlagbér 20 százalékának megfelelő bértömeget osztanak fel a vállalat dolgozói között az érdekképviseletek részvételével január 20-ig megtartandó bértárgyalások alapján. Ez az összeg egyébként megfelel a vállalati vezetés által 1994-re tervezett teljes béremelésnek. Azt úgy akarták felosztani, hogy január elsejétől 15 százalék, majd az év második felében további 5 százalék béremelést kaptak volna a dolgozók Reiter Mátyás, az Álba Volán vezérigazgatója a megegyezést követően elmondta: az érdekképviseletek által kiharcolt bérnövekmény 180 millió forint többletköltséget jelent majd , a vállalatnak. Amennyiben a cég gazdasági eredményei megfelelőek lesznek, az év harmadik negyedében további béremelésre is sor kerülhet. Joó István, az Autóbuszközlekedési Dolgozók Uniója Fejér Megyei Szervezetének elnöke arról tájékoztatott, hogy a soron következő bértárgyalásokon a demonstrációt meghirdető két szervezet — az ADU és az Álba Közlekedési Dolgozók Munkástanácsa — mellett részt vesznek majd a Közúti Közlekedési Dolgozók Szak- szervezete és a Liga képviselői. Az Álba Volán Rt.-nél kialakult sztrájkhangulat oka az volt, hogy eddig eredménytelenül végződtek a béremelés mértékére és a múlt évi 13. havi fizetésre vonatkozó tárgyalások. Az érdekképviseletek 50 százalékos béremelést tartottak indokoltnak, ami átlagosan 40 ezer forint bruttó fizetést jelentett volna a buszvezetőknek és karbantartóknak: a vállalat vezetése viszont egész évre, két lépcsőben 20 százalékot tartott reálisnak. A 13. havi bér kifizetése teljesíthetetlen volt, mert a korábbi évek terheként még mindig 300 millió forint adósság terheli a vállalatot. Európa Budapesten Demszky Gábor budapesti főpolgármester tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az idén a közlekedés, a közműfejlesztés és a környezetvédelem, illetve a kultúra kap elsőbbséget a városfejlesztésben. Az elmúlt évnél 3 milliárd forinttal többet, 16,1 milliárdot fordítanak fejlesztésekre, különböző közlekedési, útépítési és közműberuházásokra. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank hiteléből, várhatón az év végére jelentősen javulhat a főváros tömegközlekedése és minden ellenkező híresztelés ellenére, a nyárra elkészül a Nagyvásárcsarnok is. Március 11-étől Budapest lesz a házigazdája az európai kulturális hónap rendezvénysorozatnak. Demszky Gábor bejelentette, hogy a fővárosi pedagógusok januártól megkapják közalkalmazotti béremelésüket. Felmentések a Rádióban A Magyar Rádió teljes elnöki jogkörrel felruházott alel- nöke, Csúcs László január 15-ei hatállyal visszavonta Babiczky Klára általános főszerkesztő-helyettes, valamint dr. Zeley László főszerkesztő-helyettes megbízását a Kossuth adó főszerkesztőségen, valamint a tájékoztatási főszerkesztőségen. Az alelnöki titkárság által kiadott közleményben Csúcs László a közalkalmazotti törvény 23. paragrafusának 5. bekezdésére hivatkozva nem kívánta indokolni döntését. Az MTI érdeklődésére Csúcs László alelnök közölte, a döntés a közalkalmazotti jogviszonyt nem érinti. A munkáltató ennek megfelelően határozza majd meg a vezetői beosztás alól felmentett munkatársak munkakörét. Egységszándékok Kisgazdák kiútkeresése Szabó Jánosnak, az Egyesült Kisgazdapárt elnökének kezdeményezésére a Cseh Sándor vezette Kiegyezés Független Kisgazdapárt országos elnökségének négy tagja tegnap tárgyalást folytatott a két párt kapcsolatáról. Mint Szabó János földművelésügyi miniszter, pártelnök elmondta: az általa vezetett EKGP szeretne minden kisgazda erőt megszólítani, mert a végső cél minden kisgazda- párt egyesülése. A Cseh Sándor vezette tárgyalóküldöttség azt közölte Szabó Jánossal, hogy nem tud beleolvadni az Egyesült Kisgazdapártba, de az egyesülésért, mint végső célért, szívesen együttműködik vele. Szabó János az MTI- nek kijelentette: szeretné, ha minden kisgazda erő egyesülne, vagy legalábbis — mint fogalmazott — egy felé húzna. A Cseh Sándor vezette párt tárgyalócsoportja hétfőn megbeszéléseket folytatott Bélafi Antallal, az EKGP főtitkárával is. A Kiegyezés Független Kisgazdapárt által az MTI- hez tegnap eljuttatott közlemény szerint: a két párt vezetőinek az a véleménye, hogy a kisgazdatársadalom a teljes kisgazdaegység létrehozásával juthat olyan helyzetbe, hogy érdekeit kellő súllyal érvényesítő képviselőcsoportja legyen a következő parlamentben. Ennek érdekében — mint a közleményben olvasható — a két párt vezetői megállapodtak abban, hogy továbbra is munkakapcsolatban maradnak egymással. Fekete György távozik Fekete György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kultúráért felelős helyettes államtitkára január 31-én megválik a tárcától. Ezzel kapcsolatban elmondta: azt követően határozott köztisztviselői pályafutása befejezéséről, miután a Magyar Demokrata Fórum budapesti választmánya úgy döntött: ő kerüljön az elhunyt Antall József megüresedett képviselői székébe. A helyettes államtitkár megtisztelőnek tartja ezt az ajánlatot, és mivel a köztisztviselői jogállás nem engedi meg, hogy valaki egyúttal képviselő is legyen) megválik a helyettes államtitkári széktől. Drágul a marhahús Január 10-étől 5 százalékkal növelik a marhahús nagykereskedelmi árát — közölte tegnap Ináncsy Miklós, a Budapesti Húsnagykereskedelmi Vállalat vezérigazgatója. A vállalati vezető elmondta azt is, hogy ugyanakkor egyelőre semmi sem indokolja a sertéshús árának emelését, bár a későbbiekben esetlegesen arra is rákényszerülhet a vállalat. Az élősertéspiacon ugyanis már most enyhe áremelkedés tapasztalható. Jelenleg a nagyüzemi sertések kilogrammjáért a felvásárlók 103—108 forint közötti árat fizetnek, míg a kisüzemből származó sertések kilogrammjáért 90—95 forintot adnak. A vezérigazgató szerint azonban előfordulhat, hogy az élősertés ára 110 forint fölé megy, sőt megközelítheti a 115 forintot is. Ez viszont már indokolttá teheti az áremelést. Olaj halászok Alsóbereckinél A Bodrogon harmadfokú vízminőségi, kárelhárítási készültséget rendeltek el. Uszályos és merülőfalas elzárással szedik össze a Kárpátaljáról a folyóba került olajat (MTI-felvétel) Rettegünk Mi magyarok állandóan tele vagyunk rettegéssel. Ezen nem is nagyon lehet csodálkozni, hiszen ha esak a hétfői TV-híradóra gondolok vissza, bizony abban volt ausztrál bozóttűz, orosz légi katasztrófa és még több olyan híradás, amelytől ugyancsak elborzadhatott az ember. Azt már általában nem szoktuk figyelembe venni, hogy a nevezett bozóttűznek ugyancsak tűzvésznek kellene lennie ahhoz, hogy hazánk határait elérje, és hála Istennek, a légi katasztrófának magyar áldozatai nem voltak, s az ugyanabban a híradóban mutatott indián lázadásnak sem valószínű, hogy magyar résztvevői lehettek. Természetesen kijutott nekünk is, hisz ugyanebből a híradóból megtudhattuk, hogy egy rendőrt agyonvertek Veszprémben, hogy összerogyott Tényén az ój iskola, s egy főiskolás diák, aki korábban erősen ittas állapotban randalírozott a debreceni vasútállomáson, éjszaka a kórházban meghalt. Ezek után tán nyugodtan kijelenthetjük, hogy bizony sokkal jobb volt a Kádár-rendszerben, akkor ugyanis új iskolák ösz- szeonilásáról (mert előfordult ilyesmi minden blzony- nyai) nem mindig számolt be 0 sajtó, ha pedig a rendőrség bármilyen módon, ami nem volt kifejezetten pozitív, szerepelhetett volna a híradásokban, azok a hírek rendre elmaradtak, s valószínűleg a debreceni eset nem kapott volna nyilvánosságot mindaddig, amíg ki nem derül, az elvtársak teljesen ártatlanok, avagy amíg nem mosták volna őket ártatlanra. Mi magyarok, bár pesz- szimisták vagyunk, mégis jobb, ha a híradások úgy hangzanak el, ahogy napjainkban elhangzanak. Ám sajnos sok ember fejében megfordul, hogy mindez a demokrácia következménye, s ilyenkor nem a hírszolgáltatásra, hanem a különféle bűnügyekre szoktak gondolni. De nyugodtan tudomásul vehetjük, a Kádárrendszerben Is voltak öngyilkos kiskatonák, csak azokról akkoriban mélyen hallgatott a hadsereg. Szeretjük is persze a nagy tragédiákat, amit jól bizonyít a Mai Nap tegnapi főanyaga, amely hatalmas betűkkel hirdeti, földcsuszamlás van DunafÖld- váron, s az emberek egyenesen rettegnek. Véleményen» szerint jobb lenne, ha esetleg nem rettegnének, hanem fölkészülnének arra, hogy mitévők legyenek, ha a löszfal to- váhbcsúszik. Mert a félelem, a rossz közérzet su- gallása valóban rettegést szülhet. (Vödrös) Megelőző béremelés
