Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-26 / 21. szám
M >■ ■Mt MEGYEI mp r 4 p niMÍLAJr XXXvili. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Ára Telemagazinnal 19,50 forint 1994. JANUAR 26., SZERDA %• Antall József emlékkiállítás Antall József, a tavaly decemberben elhunyt magyar miniszterelnök emlékének szentelt fotókiállítást nyitott meg tegnap az olasz fővárosban, a Római Magyar Akadémián Szörényi ImszIó, hazánk Olaszországba akkreditált nagykövete. (Folytatás a 3. oldalon) II. János Pál pápával Jas Gowronski, lengyel származású újságíró, az Európa Parlament képviselője beszélget (2. oldal) Tudományos konferencia Gödöllőn Egymástól tanulhatnak az önkormányzatok Önkormányzati tudományos konferencia kezdődött tegnap a gödöllői művelődési központban. A háromnapos rendezvényen az államigazgatásban dolgozó szakemberek és önkormányzati képviselők számára meghirdetett országos pályázatra készített tanulmányaikat ismertetik a szerzők. A tanácskozás zárása és eredményhirdetése csütörtökön lesz. Az első három helyezett jutalma szekciónként 100. 80, 60 ezer forint. Ugyanakkor nyilvános sorsolás keretében a Magyar Suzuki Rt. három gépkocsi árát visszatéríti a Suzukit vásárolt önkormányzatoknak, harmincán pedig benzinutalványt nyernek. Gémesi György gödöllői polgármester megnyitójában elmondta, hogy az országos pályázatot a Belügyminisztérium önkormányzati főosztálya, a Magyar Önkormányzatok és Önkormányzati Képviselők Szövetsége, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Közigazgatási Kamara hirdette meg a rendszerváltozás során felhalmozódott tapasztalatok elterjesztése érdekében, nyolc témakörben. (Folytatás a 4. oldalon) Nánási Éva, Gödöllő jegyzője megnyitja a szekcióülést Vimola Károly felvétele Megyénk településeinek lakói közül többen is dolgoznak az Újpesti Cérnagyárban. A gyárról szóló riportunk a 7. oldalon olvasható. Kárpótlás a Dunakanyarban Megyei vezetők Nagymaroson Éleződik a vita A Pest Megyei Kárpótlási Hivatalban még mindig feszített tempójú munka folyik — tájékoztatott hétfőn este Sztáray Mihály, a hivatal elnöke. A verőcei művelődési házban tarott fórumon Bogárdi Zoltán, országgyűlési képviselő elnökölt. Sztáray Mihály elmondta, hogy a beküldött kárpótlási kérelmek közül 2 és félezer nem érkezett időben, s ezért azokat el kellett utasítani. Ezzel egy időben közölték viszont a kérelmezőkkel, hogy február 15. és március 15. között újra jelentkezhetnek. Aki nem tudott minden okiratot csatolni a kérelméhez, az most kiegészítő határozatot kérhet. Vigyázat — figyelmeztette , hallgatóságát: A március 15-ei határidőt pontosan be kell tartani, mert ezt követően több lehetőség már nem lesz. Míg az alföldi területeken van elég kárpótlást szolgáló föld, a Dunakanyarban más a helyzet. Pótlólag, még közel 1,5 millió aranykorona értékű földkijelölésre lenne szükség. Sok gondot okoz, hogy a területen gazdálkodó Gödi Dunamenti Termelő Szövetkezet 13 község földjén gazdálkodik. Ezért kell azt a módszert alkalmazni majd az árverések idején. hogy egyszerre három helyszínen rendezzék az akciót. Különben mind a 13 település licitálói egy helyszínre gyülekeznek, s a helybelieknek nem jut majd elég föld. Verőce kijelölt földterülete például 850 aranykorona értékű. Ez jogerős, de nem biztos, hogy elég. Több településen fellebbeztek a kijelölések módja, a terület mennyisége ellen, s amíg a bíróság nem dönt, ott nem lehet árverezni. A szövetkezet teljes földkijelölése egyébként is bíróságra került. Kifogásolta a Pest Megyei Kárpótlási Hivatal azt is, hogy a felszámolás alatt lévő Alagi Állami Gazdaságot nem vonták be a földkijelölésbe. (Mint ismeretes, ott külföldi vevő jelentkezett és már be is rendezkedett a gazdaság földterületein. A szerk.). A Dunakanyarban várható, hogy kevés lesz a földterület, mert Budapestről és más településekről is jöhetnek licitálók. K. T. I. Hétfőn este Nagymaroson folytattak a lassanként parttalanná váló vitájukat a helyi önkormányzat és a megyei közgyűlés képviselői. A Népjóléti Minisztériumban folytatott, január 18-i közös tárgyaláson átadott meghívást elfogadva, felkereste a helyi képviselő-testületet Bányai Judit, a megyei közgyűlés alelnöke, Erdélyi László, megyei főjegyző, Noszeda Tibor, osztályvezető, Faragó László, a megyei közgyűlés népjóléti bizottságának elnöke. Részt vett a tanácskozáson Bogárdi Zoltán (MDF), a választókörzet or- szágyűlési képviselője is. A Gyaraki F. Frigyes alpolgármester elnökletével tartott testületi ülés a kialakult szokás szerint nyilvános volt, de az átlagosnál sokkal nagyobb érdeklődést tanúsítottak iránta a termet zsúfolásig megtöltő és a folyosón is álldogáló polgárok. Az értekezlet bevezetőjeként először a nagymarosiak részéről foglalta össze Gyaraki F. Frigyes annak a vitának az előzményeit, amely a szobi és esetleg más gyermeknevelő intézetnek Nagymaros készenléti házaiba való telepítése körül kialakult. A tervvel kapcsolatban elmondták véleményüket a nagymarosi testület által felkért szakértők, akik lényegében a január 18-i álláspontjukat tartották fent. A megye részéről ezután Bányai Judit adott történeti áttekintést. Ezt követően Faragó László, a megyei népjóléti bizottság elnöke olvasta fel bizottsága álláspontját, mely szerint nem ajánlják megtárgyalni a megyei közgyűlésen ezt a napirendi pontot. További tárgyalásokat tartanak szükségesnek, valamint több javaslat és vélemény alapján a végleges koncepció kidolgozását. Erdélyi László ismertette a további javaslatokat. A megyei vezetők hangot adtak annak a nézetüknek, hogy lehetséges egészséges kompromisz- szum teremtése. Nem akarnak a helybeliek ellenére dönteni. Bár megtehetnék az épületcsoport birtokában, ám mégsem szándékuk a tulajdonos pozíciójából tárgyalni. (Folytatás a 4. oldalon) Felelősek és felelőtlenek Világosodik lassacskán az elménk... Egyre jobban kitűnik, kik azok, akik nemcsak kampányküzdelme: folytatnak, hanem erős szárnycsapásokkal a választás időpontjának kijelölésére is amolyan fiókkampányba kezdtek. Eleddig az MSZP kardoskodott a hétköznapon történő' voksolás mellett, s azt gondolhattuk, ennek oka a nagy szakszervezetekkel közismert bensőséges viszony. Frakcióvezetőjük a minap új magyarázatot is talált: fél, hogy a vasárnapi miséről kijövő emberek valamilyen friss eligazítást kapnak. Bizonyára nem marad visszhang nélkül Gál Zoltán érvelése, s az egyházak megfelelő választ adnak. Még kirívóbb azonban a szabaddemokraták kampány- főnökének nyilatkozata, melyben arra emlékeztet, hogy 1990-ben általános gyakorlat volt a kampánycsend megsértése a választások napján a vasárnapi miséken. Magyar Bálint minden bizonnyal hívő lélek, s vélhetően miséről misére rohant négy éve, hogy az ott tapasztaltakat most, általános gyakorlatként idézhesse fel. De nem elégszik meg ennyivel. A klerikális reakció leleplezése után tudományos módszerekhez folyamodik: a tradíciókat a statisztika segítségével cáfolja. A művelet célja annak bizonyítása, hogy hazánkban nem döntő mértékben hagyomány a vasárnapi választás. 1901 és 1944 között a 22 választási fordulóból csupán nyolcat írtak ki vasárnap, míg 1901 és 1990 között a hétköznapok és vasárnapok aránya 19-19. Természetesen nem néztem utána, pontosak-e a kampányfőnök adatai, mindenesetre bámulatos bűvészmutatvány tanúi vagyunk. Az újratemetés kapcsán hónapokon keresztül a Horthy-korszak szellemének visszatérése volt a téma, s most, lám-lám, az az átkozott „ellenforradalmi időszak”— a békeéveket is hozzácsapva — érvként jön elő. Emellett az évszámok ravasz csoportosításából az is kitűnik, hogy a diktatúra évtizedeinek választási gyakorlata állította vissza a hőn áhított egyensúlyt. Az már csak mellékes, hogy a teológus és a statisztikus mellett a kampányfőnök agrárszakértelme is előjön. Egy szép májusi hétvégén a többszázezer kiskerttulajdonosért aggódik. Mintha mindenki reggel hattól este nyolcig a palántákkal bíbelődne. Néhány napja egész napos megemlékezést tartottak Miskolcon Szemere Bertalan születésének 125. évfordulója alkalmából. Az első felelős magyar kormány belügyminiszterének sírjánál Magyar Bálint, Szemere ükunokája mondott beszédet. Felelős kormányunk hál’Istennek ma is van. De vajon ki felel az ükunoka felelőtlen szavaiért? Székely Adám Művészi és humán értékek találkozása A Zounuk Nemzetközi Hadigondozott Alapítvány javára ad jótékony célú hangversenyt Pest Megye Szimfonikus Zenekara ma este fél nyolckor a Zeneakadémia Nagytermében. A rendezvény fővédnöke Surján László népjóléti miniszter. Az idei évad második jótékony célú koncertjéről Noseda Tiborral, az együttes művészeti vezetőjével és karnagyával, valamint Tömöri Pálnéval, a megyei önkormányzat munkatársával, a koncert egyik szervezőjével beszélgettünk. elnökünket és Habsburg Ottót is. — Mik ezek a célok? — Az alapítvány nagyon fontos, és a világban mindenütt elfogadott célt szolgál: a hadirokkantak, a hadiárvák és -özvegyek felkarolását — mondta Noseda Tibor. — Közép-Kelet Európa országai közül Magyar- ország szenvedte a legnagyobb veszteségeket a világháborúk során. Az áldozatok száma 1956-ban és az azt követő megtorlások miatt tovább nőtt. (Folytatás a 8. oldalon) — Jász-Nagykún-Szolnok megye közgyűlésének elnöke (aki egyben az alapítvány elnöke is) fordult hozzánk segítségért — tudtam meg a koncert létrejöttéről Tömöri Pálnétól. — Zounuk Szolnok Szent István-kori neve, és jelzi, hogy az alapítvány a helyi polgárok kezdeményezésére jött létre, élvezi a magánszemélyek, a polgári és gazdasági társaságok, az egyház és a katonaság támogatását. Céljaiknak megnyerték a néhai miniszterelnököt, köztársasági
