Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-24 / 19. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. JANUÁR 24.. HÉTFŐ Érdemes csatlakozni Törtei földgázt akar Alacsony termésátlagok: legfőbb vétkes az aszály Miből mennyi termett a megyében? A napokban érkezett meg szerkesztőségünkbe a Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest megyei Igazgatósága gazdaságstatisztikai főosztályának kiadványa, amelyben néhány őszi betakarítású szántóföldi növény Pest megyei termésének előzetes adatai találhatóak. Törteién, akárcsak a Dél-Pest megyei régió többi települé­sén, hatalmas adósság törlesz­téséhez látott hozzá a szaba­don választott önkormányzat. A nem egészen 5 ezer lakosú falunak is főként a közművesí­tésben volt jelentős elmaradá­sa, az ezredforduló táján ter­mészetesnek mondható embe­ri igényekhez képest. Az elmúlt 3 és fél év alatt a község belterületén összes­ségében csaknem 10 kilomé­ter hosszúságban építettek víz­vezetéket, ami törteli mérték­kel körülbelül 65-70 százalé­kos közművesítést jelent. A fejlesztés következtében azonban kicsinek bizonyult a meglévő kút kapacitása. Új víznyerőt fúrtak, amely a szintén mostanában épült víz­torony segédletével gyakorla­tilag a falu összes háztartását el tudja látni jó minőségű ivó­vízzel. A jelenleg már folyamat­ban lévő telefonhálózat-fej­lesztés után az energiagazdál­kodás korszerűsítése a legfon­tosabb közművesítési feladat. Amennyiben kellő számú igény befut, nemsokára Tör­tei is rácsatlakozhat a földgáz- hálózatra, amely a tervek sze­A tanácskozás gazdag prog­ramjában számos előadás, vi­ta, szekcióülés, valamint egy szakember-találkozó szere­pel, s az előadók között kül­földi szakemberek is lesznek. A két nap során a gazda­ság- és agrárpolitika időszerű kérdéséről, a kukoricater­mesztés legújabb technoló­giai illetve géprendszereiről, a hitelezés lehetőségeiről, a szaktanácsadás problémáiról, a vetőmagminősítés tavalyi tapasztalatairól lesz szó. Korreferátumok hangza­nak el az Európai Közösség kukoricatermesztésre vonat­kozó szabványelőírásaival, rendtartásával a kereskede­lem — közraktár —tőzsde ösz­rint Abonyból ágazik majd a faluba. A lakások gázvezeték­re kötésének irányára 50 ezer forint, amelynek felhasználá­sához — de éppúgy a belső szerelések finanszírozásához is — kedvező kamatozású kölcsönöket ajánl az OTP. Mostanáig legalább 350 család nyújtotta be igényét földgázra a polgármesteri hi­vatalhoz, ahol továbbra is vár­ják a jelentkezéseket. Az eh­hez szükséges formanyomtat­ványt is ott adják, továbbá minden földgázzal kapcsola­tos információt, amire a la­kosság kíváncsi. Egyébként Törteién is so­kan osztják azt a véleményt, miszerint a földgázvezeték­re való csatlakozást nem ér­demes halogatni. Másutt már tapasztalat, hogy e csa­ládi beruházás még kölcsö­nökkel is ésszerű, hiszen a földgáztüzelésből eredő megtakarítás lényegében fe­dezi a kamatokat. Másfelől pedig, az utólagos csatlako­zás mindig költségesebb. Törteién is úgy számítják, 20-30 ezerrel többe jön majd annak, aki később tár­sul a falu közművesítéséhez. M. J. szefüggéseivel a sávos kuko­ricatermesztés tapasztalatai­val kapcsolatban. A sajtótájékoztatón elhang­zott, hogy mivel a tanácsko­záson számos szakmai infor­mációhoz hozzá lehet majd jutni — a nagy kukoricater­melők mellett magángazdák részvételére is számítanak a szervezők. A pontos helyszín a vásár­város K épületének konferen­ciaterme, az előadások írásos összefoglalójáért tizenegye­zer forintot kell fizetni. Ez az összeg további ezer forinttal emelkedik szállásigénylés esetén. A jelentkezés határi­deje 1994. február 1. Eszerint az őszi betakarítású szántóföldi növények termelé­sének tavaly sem kedvezett az időjárás. 1989-ig visszate­kintve megállapítható, hogy három aszályos év sújtotta a mezőgazdaságot. Az aszály 1990-ben főleg az őszi beta­karítású növények (kukorica, cukorrépa, a silókukorica) ho­zamát rontotta, míg tavaly (a csapadékhiány a hosszan tar­tó meleggel együtt) mind a nyári, mind az őszi betakarítá­sú növényeknél jelentős ter­méskiesést okozott. Pest megye az aszály által leginkább sújtott megyék kö­zött sorrendben a harmadik helyet foglalta el. Az aszály okozta károkat sok helyen az is befolyásolta, hogy a gazdagságok egy ré­szében nem kielégítően vé­gezték el az agrotechnikai munkákat, továbbá a pénz hi­ányában jelentősen csökken­tették a növényvédelmet, az öntözést és a trágyázást. A fontosabb őszi betakarí­tású növények tavalyi vetéste­rülete több mint 9 százalék­kal volt kisebb a tavaly előt­tinél. Kukoricából az 50,4 ezer Petrányi Ferenc a kisgazdák ceglédi ügyvivője köszöntöt­te az érdeklődőket, majd Zsí­ros Géza bevezetőjében el­mondta, a legfontosabb, hogy a vagyon, az új érték annál az állampolgárnál és családjánál maradjon, meg­dolgozott érte. Sokan napja­inkban is a kollektivizmus bűvöletében élnek, s abban, hogy a paraszt bérmunkás maradjon. Az országgyűlési képviselő leszögezte: min­den idegszálával ez ellen küzd. A honatya részletesen be­szélt a kárpótlásról. Fehívta a figyelmet arra, hogy aki ed­dig bármilyen okból elmu­lasztotta beadni kárpótlási igényét, az február 15-től még megteheti. Igaz, hogy nem mindenütt lehet már je­gyért vásárolni. Csak ott, ahol lesz földalap. (Az utób­bi egyébként az ország terüle­tének húsz százaléka.) A hon­atya taglalta a szövetkezeti törvény módosítását. Nem­csak több száz milliárd sorsa dől el hanem az is, hogy a pa­rasztnak munkabért fizetnek-e vagy hagyják: ve­gye kezébe a saját ügyét. Ter­hektár vetésterületről — amely az előző évinél mint­egy 17 százalékkal kisebb — a gazdaságok mindössze 104,2 ezer tonnát takarítottak be. Ez a mennyiség az előző évi termésnek a 64, az 1986—1990. évek átlagának pedig alig több mint a 40 szá­zaléka. 1993-ban a hektáron­kénti terméshozam 2067 kg volt, ami az utóbbi tíz év leg­alacsonyabb termésátlaga a megyében, s az országostól 1480 kilogrammal (42 száza­lékkal) maradt el. Pest me­gye termésátlaga a megyék közötti rangsorban a három legalacsonyabb között van. A silókukorica betakarított területe 19,0 ezer hektár volt, ami 4,7 százalékkal haladta meg az előző évit. A terület- növekedés abból eredt, hogy a gazdaságok több mint 8 ezer hektár fővetésű kukori­cát lesilóztak (főleg ott, ahol a várható termés mennyisége nem lett volna arányban a be­takarítás költségeivel). A hek­táronkénti átlagos termésho­zam csak kis mértékben (1 százalékkal) csökkent. így a betakarított összes mennyi­ség meghaladta az előző évit, meljen és persze társuljon: ér­tékesítésre, beszerzésre, gép­hasznosításra és így tovább. A politikus részletesen szólt a földtörvényről is. An­nak kapcsán, hogy külföldi vásárolhat-e Magyarorszá­gon területet hangsúlyozta: a termőföld a Haza, amely nem adható el és nem vehető meg. Minden efféle akciót meg fog akadályozni. Zsíros Géza befejező gon­dolataiban rámutatott, azt ígérték, hogy visszaadják a földet. Álmukban sem gon­dolták, hogy ennyire hossza­dalmas, fárasztó, keserves munka lesz. Végezetül a hon­atya jó szívvel ajánlotta a je­lenlévők figyelmébe a kis­gazdák ceglédi országgyű­lési képviselőjelöltjét, Far­kas Albertet. A harmadik óra végén egy kecskeméti fórumról megér­kezett az est másik vendége Raskó György, a Földműve­lésügyi Minisztérium köz- igazgatási államtitkára. Elő­ször beszámolt arról, hogy pénteken örvendetes ese­mény történt. Mintegy har­minc érdekképviselet, párt el­mondta véleményét a szövet­viszont az 1986—1990. évek átlagának ezzel is csak 54 százalékát érte el. A lucerna területe lényegé­ben nem változott. Ennek el­lenére mind a hektáronkénti hozam, mind a betakarított széna mennyisége 19-19 szá­zalékkal maradt el az 1992. évitől. Cukorrépát a gazdaságok az 1992. évinél 27 százalék­kal nagyobb területen termel­tek. A nagyon alacsony ter­mésátlag miatt azonban a be­takarított mennyiség mintegy 15 százalékkal elmaradt az előző évitől. A napraforgó vetésterülete az utóbbi két évben csökkent a megyében, termesztése azonban még mindig jelen­tős. Ezt mutatja, hogy vetéste­rületét tekintve a búza és a kukorica után a harmadik he­lyet foglalta el. Az ország napraforgó vetésterületéből a megye 7,5 százalékkal része­sedett. A 29,6 ezer hektár te­rületről 1993-ban 42,3 ezer tonna napraforgót takarítot­tak be. 21,5 százalékkal keve­sebbet az előző évinél. A ter­mésátlag (1426 kg), amely az ország harmadik leggyen­gébb átlaga volt, 13 százalék­kal maradt el a már alacsony 1992. évitől, és az 1986—1990. évek átlagának pedig csak 70 százalékát érte el. kezetekről szóló törvény vég­rehajtásának tapasztalatairól és a leendő módosításról. Megszületett az egyezség. A héten a javaslat a kormány elé kerül, amely ezt remélhe­tőleg sürgősséggel beterjesz­ti a parlamentnek. Az elkép­zelések szerint a T. Ház feb­ruárban megtárgyalja a mó­dosítást. Az előadó részlete­sen elemezte ennek fontos pontjait. Az államtitkár a továbbiak­ban bemutatta az FM által ké­szített. Hasznos tudnivalók mezőgazdasági termelőknek című anyagot, ami két héten belül kétszázezer példány­ban jelenik meg. A tárca, a kormány ezzel kívánja segíte­ni azokat, akik a mezőgazda­sággal akarnak foglalkozni. A kiadvány fejezeteiből az érdeklődők megismerhetik a kárpótlás jogi, illetve a rész­arány-tulajdonosok ügyeit, a támogatási formákat, az adó- kedvezményeket, miként mű­ködik az agrárpiaci rendtar­tás, a vállalkozás különböző változatait, az üzleti terv ösz- szeállítását. Raskó György előadásá­ban kitért a falugazdász sze­repére. Rávilágított az április 15-én aláírandó GAT-egyez- mény előnyeire és jelentősé­gére. Befejezésül szólt arról, hogy a mezőgazdasági vállal­kozók az idén sokféle támo­gatást — egyebek mellett az ötszázezer forint vissza nem térítendő hitelt — vehetnek igénybe. F F Forintos hírek A Transelekfro vállalatcso­port céget vásárolt Német­országban, tízre bővítve ez­zel külföldön létrehozott vállalatainak számát. A két­millió márkás üzlet kereté­ben a magyar export-im­port cég a német vagyon­ügynökségtől, a Treuhan- danstalttól megvette a fel­számolás alatt lévő Hatec nagykereskedő vállalatot, bekapcsolódva a kelet-né­met tartományokban zajló privatizációba. ma?' Új pénzeket hoz forgalom­ba a lengyel jegybank hét­főtől. Az 500 ezer és az egymillió zloty címletű bankjegyek színe nagyjá­ból megegyezik a korábbi, azonos címletű papírpénze­kével, de kisebb grafikai módosításokat hajtottak végre rajzolatukban, s meg­változtatták a papír minősé­gét is, hogy tartósabb le­gyen. Új vízjelet alkalmaz­tak, és számos, az ibolyán túli fény hatására felfénylő jelzéssel látták el. A szokat­lan „pénzcsere” nem érinti a forgalomban lévő bankó­kat. Az ISO 9002 minőségbiz­tosítási rendszert vezetik be a Salgótarjáni Acéláru­gyár Rt.-nél. Ä gyártásköz­pontú ellenőrzési rendszer a termelés során vet gátat a hibalehetőségeknek, meg­bízható minőséget garantál­va a terméknek. Az Európá­ban és Amerikában már sok helyütt ismert rendszer alkalmazásához ragaszkod­nak az üzleti partnerek, így az imázsukra valamit is adó cégek iparkodnak mi­nél előbb bevezetni. Üzbegisztán elnöke a hét végén több olyan rendel­etet írt alá, amelyeknek cél­ja az országban megkez­dett piaci reformok ütemé­nek a gyorsítása. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! TRAKTORVASAR! A HOLZ KFT telephelyén kedvezményes áron vásárolhat MTZ 80-as, kék színű, panorámafülkés, belorusz gyártmányú traktort 499.000, - + ÁFÁS áron, valamint háromfejes ekét 35.000, - + ÁFÁS áron. Tel./Fax: 28/310-193 Tanácskozás a kukoricatermesztésről Országos kukoricatermesztési tanácskozásra kerül sor feb­ruár 9-én és 10-én a Hungexpo területén. Az immáron ha­gyományos rendezvény elkőkészüteteiról, témáiról sajtótá­jékoztató keretében számoltak be a szervezők, köztük a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vezető és Továbbkép­ző Intézetének munkatársai. R. Z. Vállaljuk a következőkben felsorolt gépek közép- és nagyjavítását, a helyszínen vagy az üzemünkben. Targoncák: RAK, DV, REKORD, DESTA. Mezőgazdasági gépek: MTZ 50-es, 80-as, 82-es, a teljes ZETOR-család. A helyszíni javítást 48 órán belül elvégezzük. Targoncajavításhoz felveszünk munkával és gépkocsival rendelkező munkatársakat, magas kereseti lehetőséggel, keresünk továbbá targoncajavításban jártas, jutalékos rendszerben dolgozó üzletkötőket. Érdeklődni lehet Kiss Róbertnél. TARGO Kft. Vecsés, József út 17-19. Tel./fax: (29)-350-284 Kisgazdák fóruma Cegléden A gazda ne csak bérmunkás legyen Sokan csak a lelkünk mélyén reménykedtünk ab- I ban, hogy ismét saját földünkön gazdálkodha- 1 tunk. Még mindig van rendeznivaló, ám erről az útról már nem lehet visszafordulni — jelentette ki Zsíros Géza, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságá­nak elnöke péntek este a ceglédi Kossuth Művelődési Köz­pont színháztermében azon a csaknem ötórás fórumon, amelyet az Egyesült Kisgazdapárt városi szervezete és a gazdakör rendezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom