Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-24 / 19. szám

•nr XXXVIII. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. JANUÁR 24., HÉTFŐ MDF-küldöttség a Felvidéken Az Együttélés mozgalom ven­dégeként háromnapos körutat tett Szlovákiában a Magyar Demokrata Fórum három tagú küldöttsége. Lezsák Sán­dor, az MDF ügyvezető elnö­kének vezetésével. Lezsák Sándor az MTI tu­dósítójának nyilatkozva hang­súlyozta: „A három nap alatt itt is többször elmondtam, hogy Magyarország nem el­lensége egyetlen népnek, egyetlen országnak sem. Ma­gyarország a megértés, a kö­zös felelősség tudatában kere­si az együttélés megfelelő for­máit. Reményem és meggyő­ződésem szerint a fennálló fe­szültségeket végül is a piac- gazdaság törvényei fogják majd feloldani, és az így ki­alakuló új politikai erőtérben nem kaphatnak majd helyet a politikai szélsőségek... Szabó Tamás, a magyar kormány privatizációt fel­ügyelő tárca nélküli miniszte­re azt hangsúlyozta, hogy Bu­dapest üdvözölné, ha a szlo­vákiai tőke részt venne a ma­gyarországi privatizációban. — Magyarország a lehetősé­gek hazája, kérem, éljenek vele — mondta. Duray Miklós, az Együtt­élés elnöke — aki a küldöttsé­get a háromnapos szlovákiai körúton végigkísérte — a saj­tótájékoztatón elutasította azokat a rég élő vádakat, me­lyek szerint „Együttélés poli­tikai magatartását az MDF erősen befolyásolja”. Megkezdődött a Kossuth Lajos-emlékév • • Ötvözni a nemzeti és a demokratikus hagyományokat Für Lajos megnyitóbeszédét mondja, jobbján Krámer György őrnagy, akinek magán­gyűjteményéből állt össze a kiállítás. Á miniszter mellett Szabó János mérnök-vezérőr­nagy és Szabad György Hancsovszki János felvételei Száz esztendeje, hogy meg­halt Kossuth Lajos, aki irányt tudott adni a nemzetnek, és akinek irányadása a történe­lembe visszanézve mindenki másénál indokoltabbnak és igazabbnak bizonyult — ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Szabad György, az Országgyűlés elnöke szomba­ton, a Kossuth Lajos-emlék­év megnyitóján a nevét vise­lő szentendrei katonai főisko­lán. A leghívebb magyar halá­lának századik évfordulója al­kalmából tervezett rendez­vénysorozat első helyszínén megjelent Für Lajos honvé­delmi miniszter, a Kossuth Szövetség és a Kossuth Ala­pítvány ^vezetői, a szintén róla elnevezett iskolák és in­tézmények képviselői, Né­meth Gábor, Szentendre pol­gármestere, és a helyi üze­mek képviselői. (Folytatás a 4. oldalon) Fáradtan is szeretettel Amikor Fóris Erzsébet, aki Ziláltról érkezett, szólalt föl, mintha egy pillanatra kisütött volna a nap, mintha friss szellő' lengett volna át azon a termen, ahol a Magyar Új­ságírók Közössége tartotta közgyűlését. Kellett ez a sugár, ez a fuvallat, hiszen a közgyűlés résztvevőinek száma, a hozzászólások kissé bágyadt hangvétele mutatta: mintha megfáradt volna a közösség, mintha más lenne most, mint akkor volt, amikor kimondta megalakulását az emlékeze­tes földművelésügyi minisztériumbeli összejövetelén. Ezt a bágyadtságot észre kell venni, a mi sorainkból feltétlen meg kell említeni, hiszen mit ér a kritika kelló' önkritika nélkül. A MÚK fáradtsága persze indokolt, hiszen két esz­tendeje vívja a maga szélmalomharcát, az újságíróvagyon megosztása ügyében, vívta a harcát, hogy valami olyan, a törekvéseit, a célkitűzéseit megillető' épülethez jusson, ahol egyáltalán képes életben maradni. Ez végre megtör­tént, van az újságíró-közösségnek székháza, ahol majd be­rendezkedünk, ahol terveink szerint új áramlatok indul­hatnak be, hiszen ott kamarahangversenyeket, előadóeste­ket, vitákat lehet majd rendezni, s ezek révén olyan embe­reket kapcsolhatunk be mindennapi életünkbe, akik, mint Fóris Erzsébet is tette, friss levegőt, napsugarat hoznak életünkbe. A kissé nyomott közgyűlési légkört nem észre­venni bűn lenne részünkről, borzalmas volna, ha hazug eufóriával próbálnánk meg ezen túltenni magunkat. Az előbb említetten kívül biztosíték még rá, hogy át fogjuk vé­szelni a most tapasztalható depressziót: rövidesen beindul a műhely, a Móricz Zsigmond Újságíró Iskola a lakiteleki népfőiskolán. Ezek nagyon jelentős események, olyanok, amelyekre, lássuk be, már két esztendeje sort kellett volna keríteni, s a MÚK újságíróiskoláján már sokaknak keleti volna oklevelet kapniuk. Tehát a kissé búbánatos hangu­lat, biztos vagyok benne, elmúlik majd. Ebben való bizo­dalmámat nemcsak a székházra és az újságíró-iskolára he­lyezhetem, hanem arra is, amit Fóris Erzsébet így fogal­mazott meg a közgyűlés nyilvánossága eló’tt: „Végre egy hely Magyarországon, hol kibeszélhetem magamat.”Nos, ha a szervezetünk, a közösség most kicsit fáradt is, azért jó tudni: mégiscsak egy olyan társaság, amely egyik alap­vető hivatásának, lám csak, szombaton is teljes mértékben meg tudott felelni, azaz őszinte tisztelettel és szeretettel hallgatta a zilahi diáklány szavait. Vödrös Attila (Tudósításunk a 7. oldalon) A magyar kultúra napja • • Ünnepségek a megyében Barsiné Tokióban Közös expó-tervek Surján László az első helyen Elkészült az országos lista Eszes István és Füzessy Tibor a sajtótájékoztatón A magyar kultúra napja alkal­mából tartottak ünnepségeket szombaton Érden a Polgárok Házában, amelyet helyi MDF-csoport szervezett. Az est házigazdája Horváth Béla országgyűlési képvselő, Érd, Diósd, és Százhalombatta képviselőjelöltje volt. Egy ország kultúrájának színvonala egyaránt függ a ma­gas művészeti teljesítmények­től, a tömegek műveltségétől és a mindennapi viselkedés, így a politikai viselkedés kultu­ráltságától — figyelmeztetett bevezetőjében Urban László irodalomtörténész, a közeledő választási kampányra utalva. Bevezető szavait követően nyi­tották meg Domonkos Béla szobrászművész kiállítását. Az idén hatvanéves művészt levél­ben köszöntötte Boross Péter miniszterelnök. (Folytatás a 8. oldalon) Japán még egyetlen világkiál­lításról sem hiányzott, való­színű tehát, hogy részt vesz a budapesti rendezvényen is — közölte Barsiné Pataky Etel­ka, az expó főbiztosa, aki teg­nap Tokióba érkezett. Látoga­tásának egyik fő célja, hogy információkkal szolgáljon a budapesti rendezvényről a döntéshozatalban részt vevő és a .japán részvételen dolgo­zó” kormányszerveknek. Ez idáig 48 ország jelezte vissza részvételi szándékát az Expo ’96-ra, Japán viszont nincs közöttük. Barsiné Pa­taky Etelka ezt a tényt nem a japánok vonakodásával, ha­nem az itteni időigényes és sokoldalú koordinációt igény­lő döntéshozatali gyakorlat­tal. továbbá azzal magyaráz­ta, hogy Japánban azután hoz­zák csak meg a végleges dön­tést, miután minden részletet tisztáztak. Másutt az elvi, a részvételről szóló határozat születik meg előbb. (Folytatás a 3. oldalon) A Kereszténydemokrata Nép­párt képviselőjelöltjeinek or­szágos listájáról döntött va­sárnapi zárt ülésén a párt inté­zőbizottsága. A lista első 30 helyére a KDNP elnöksége tett javaslatot, ám a végső döntést — a párt jelöltállítási szabályzatának értelmében — az intézőbizottságnak kel­lett meghoznia. Délután a KDNP székhá­zában tartott sajtótájékozta­tón dr. Füzessy Tibor és dr. Eszes István ismertette a szavazás eredményét. A lis­tavezető dr. Surján László, a második helyen dr. Varga Lászlót, utána pedig dr. Fü­zessy Tibort jelölték. A ne­vek további sorrendje: dr. Latorcai János, dr. Keresz­tes Sándor, Csépe Béla, dr. Szilágyiné Császár Terézia, dr. Szakái Ferenc, dr. Gás­pár Miklós, dr. Hasznos Miklós, dr. Giczy György, dr. Pálos Miklós, dr. Sem- jén Zsolt, dr. Isépy Tamás, dr. Kovács Kálmán, dr. Ru- bovszky György, dr. Inotay Ferenc, Lukáts Miklós, dr. Benya László, dr. Birkás Já­nos, Gerencsér Veronika, Seszták László, dr. Maróthy Géza, dr. Ursprung János, dr. Harrach Péter, dr. Csen- ger-Zalán Attila, Rusznák Miklós, dr. Bagdy Gábor, dr. Mészáros Gyula, dr. Mi- kóla István. Dr. Füzessy Tibor hangsú­lyozta, hogy nyugodt légkör­ben folytak a szavazások, és rendkívül alapos előkészítés előzte meg a jelöléseket. Több népszerűségi felmérés egybevágó eredménye is szerepet játszott a kiválasz­tásban. (Folytatás a 3. oldalon) Hatalmas vendégsereg volt jelen Domonkos Béla szobrász- művész érdi kiállításának megnyitóján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom