Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-04 / 2. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JANUAR 4.. KEDD Alapítvány Szentendre művészetéért Bánovszky Miklós: Szentendre látképe (részlet) 1928 Kiállítás a gödöllői nyugdíjasok egyesületében A szélkeleptől a kutyagerincig Szentendrét a század húszas éveitől a művészek városaként emlegetik. A hét évtized alatt hí­res magyar festők és szobrá­szok egész sorát ihlette meg a sajátos hangulatú kisváros. A „szentendrei iskola művésze­inek” alkotásai egyedi színfol­tot jelentenek, s egyben megha­tározó értéket képviselnek kép­zőművészetünkben, amelynek a hazai és külföldi nagyközönség­gel való megismertetése elemi érdekünk lenne. De sem a hét I évtized örökségének állandó ki- j állításon való bemutatására, sem a kisvárosban élő alkotók kiállításainak megrendezésére nincs megfelelő tér — akár galé­ria, akár múzeum. A hosszú évek óta napiren­den lévő gond megoldására a város ingyenes használatra fel­ajánlotta a történelmi központ­ban lévő 3000 négyzetméter alapterületű egykori malom- épület-együttest, de múzeummá alakításának költségeit nem tud­ja vállalni. E költségek előte­remtésére kezdeményezte negy­venkét helyi képzőművész, a Szentendrei Építész Egylettel és a város önkormányzatával karöltve a Szentendre Művésze­Arthur Miller Közjáték Vichyben című drámáját mu­tatják be az új esztendő első fővárosi színházi premierjén. A kortárs amerikai szerző mű­vét január 7-én, pénteken játsz- szák először a Pesti Színház­ban. Von Berg herceget Gál- jfi László, Leduc doktort Tordy Géza, a festő Lebeau-t Rudolf Péter alakítja. A drá­ma további karaktereit Kern András, Szarvas József, Ba­lázs Péter, Várnagy Zoltán, Hetényi Pál, Sípos András, Fogarasi Gergely, Szobosz- lay Sándor formálja meg. A történet helyszíne Vichy városa. A település egy ideig nagyobb szabadságot élve­iéért Alapítvány létrehozását, amelyet a napokban jegyeztek be. Induló vagyonként a műve­ik eladásából származó egymil­lió forintot, valamint eszmei ér­tékként az épület terveit ajánlot­ták fel. Az összeg a romos ma­A malom szerkezete lom halaszthatatlan állagmegó­vási munkálatainak elkezdésére elegendő csupán. Az alapítvány létrehozói ezért kérik mindazokat, akik szeretik és becsülik a szentend­rei művészetet, hogy zett, mint Franciaország néme­tek megszállta többi része. A Miller-dráma cselekménye a viszonylagos nyugalom után már abban a Vichyben játszó­dik, amelyben ugyancsak ül­dözik a hamis papírokkal búj- kálókat, a zsidókat, az ellenál­lókat. A Közjáték Vichyben 1964-ben íródott. Egy évvel később tűzte műsorára a Víg­színház. Latinovits Zoltán ját­szotta a festőt, Várkonyi Zol- tán az orvost. Darvas Iván pe­dig a herceg szerepét alakítot­ta a magyarországi bemuta­tón. A 30 esztendővel ezelőtti előadást Horvai István rendez­te, míg az ideit Maiion László állította színpadra. A múlt század közepén épült malom több mint egy évtizede teljesen használa­ton kívül áll. Szép belső' fa­szerkezetének, külső' hom­lokzatának megmentése ön­magában is kulturális tett­nek számúana. Európában számos olyan múzeum mű­ködik, amelyet elhagyott ipari épületből alakítottak ki. A múzeum létrehozásá­val ezen európai gyakorla­tot követnénk. A malom előtt álló lakóház is a kép­táregyütteshez kapcsoló­dik. A komplexumhoz tarto­zó három nagy pincével együtt a kialakítható hasz­nos alapteriilet meghaladja a 3000 m2-t. Az épület ter­vezésére pályázatot írunk ki A Szentendre Művészetéért Alapítvány kuratóriuma 311-97513-7131 számú bank­számlájukra küldött támogatá­sukkal segítsék céljaik megvaló­sítását (a támogatás összege az adóalapból levonható). Az ala­pítvány címe: 2000 Szentendre, Paprikabíró u. 13. m v s j Filmsorozat a pszichoanalízisről Beszélgetések a pszichoanalí­zisről címmel ötrészes filmso­rozatot mutatnak be január 6-án, 7-én és 8-án a Toldi mo­ziban. Az alkotás Freud Alomfejtés című munkájának megjelenésétől kíséri végig a XX. század egyik fő lélekta­ni irányzatát. Bemutatja Bé­cset, a századforduló kulturá­lis és szellemi központját, va­lamint a pszichoanalízis legje­lentősebb budapesti képvise­lőjét, Ferenczi Sándort. A né­zők megismerhetik a pszicho­analízis emberképét és hatá­sát a mai társadalomra. A so­rozatban többek között Buda Béla, Eró's Ferenc, André Hajnal és Székács István „be­szélget”. A film rendezője Forgács Péter. A már hagyományossá vált előszilveszterrel búcsúztatta az óévet a gödöllői Nyugdíjas Egyesület, zenével, tánccal, egymás kínálgatásával az ott­honról hozott földi jókból. Ám ahhoz a hagyományuk­hoz sem lettek hűtlenek ez al­kalommal sem, hogy a Gödöl­lői Akadémia előadásával kös­sék össze rendezvényüket. Két olyan alkotó mutatkozott most be, akinek csak nyugdí­jas éveikben nyílt módja rá, hogy az őt talán leginkább ér­deklő, leginkább vonzó dolog­gal foglalkozzék. Szeri Józsefnek faragásai­val, Szűts Sámuelnek festmé­nyeivel ismerkedhettünk meg. Házigazdánk, dr. Mélykúti Csaba mérnök, helytörténet­kutató felhívta rá a figyelmet: közöttük, nyugdíjasok között is vannak, akik még a megér­demelt pihenés éveiben is a közösséget gazdagítják. Szeri József 46 évig dolgozott a va­sas szakmában, legutolsó mun­kahelyének, az Általános Gép­tervező Irodának irányító ter­vezője volt. Hogy miért fa­rag? A kérdésre így adta meg a választ: — Amit nem találtam meg a vasban, megtaláltam a fában. A pásztorfaragások hatot­tak rá, s gyermekkorának játé­kait készíti el ismét. Nyaranta a szentendrei falumúzeumban gyerekeket tanít arra, hogyan hozhatják létre ők maguk a já­tékszereiket, de a Pedagógiai Főiskolán is átadja tudását. Szűts Sámuel mezőgazdász­ként belakta az egész orszá­got. A karcagi mezőgazdasági szakközépiskolában tanult, 1935-ben Keszthelyen végez­te el a Mezőgazdasági Akadé­miát. A Tiszától a Dunáig szá­mos helyen dolgozott, hogy aztán a Balaton mellől, a sió­foki járási mezőgazdasági osz­tály éléről menjen nyugdíjba 1974-ben. Festményein azt áb­rázolja, minek jó ismerője: a falusi életet.' A bemutató mondatok után közelebbről is szemügyre ve­hettük a kiállított tárgyakat. A Tükörfamotívum Somogyból játékokra „vetettem rá” ma­gam. Szeri József szívesen ka­lauzolt közöttük, megmutatta, mi mire való. — Csongrád megyéből szár­mazom — mondta. — Mint minden vidéki gyerek az én időmben, az utcán nőttem fel. szőttünk. Szinte mindent lehe­tett játéknak használni. Egy üres féldióhéj, egy kis gumidarab meg egy gyufaszál segítségével kétféleképpen is „működik”: ugrik, szökken, de hangszer is. Mennyi hang­szer volt itt! Gyufásdobozból cimbalom. Kukoricaszárból hegedű.-—Nyekergő hangot ad, de a gyerek nem azt hallja, ha­nem a dallamot, amit bele akar hallani... Fűzfasíp, zúgattyú, brúgaty- tyú, kereplő, szélkelep... Sora­koztak mindenféle fegyverek: fakard, bodzapisztoly, kócpus- ka, vízipuska, és a csúzli... — Ezt most betiltották — mondta Szeri József. Mire is gondolhatott az em­ber? Sok más fegyver inkább rászorulna a betiltásra. Bige, csiga, karika... Fából készült korcsolya, mely az al­ján átvezetett dróton csúszhat. A felnőtteknek való haszná­lati tárgyak is változatos gaz­dagságban mutatkoztak be. Sótartók, kulacsok, ostomye- lek a pásztorfaragásokat idéző díszítéssel. Csontból készült tűtartóra olyan mintát karcolt Szeri József, mely ősi női sír­ban talált tűtartó formáját kö­veti. A csigacsináló lapot megis­mertem, a kapatisztítót már nem, azt pedig, hogy mire szolgál a .kutyagerinc” — öv alakban összeillesztett, tüské­sen meredező fadarabkák — soha ki nem találtam volna. A pásztorok arra helyezték a tűz­ről levett bográcsot, azon hűlt az étel. Ha a földre, a homok­ra teszik az edényt, ami benne van, rögtön odakozmált vol­na... Szűts Sámuel képei, mint a bevezetőből megtudhattuk, Törökországtól Japánig mesz- sze földekre eljutottak. Arra nyilván ez az egzotikum: a magyar falu. Bár talán már itt is mint ismeretlenre tekintünk e festményeken megjelenő vi­lágra: a század első felében volt ilyen a táj, volt ilyen az életmód vidéken. Évtizedekkel ezelőtt vonult így be a lakodalmas menet az udvarra, hol üstökben főzték az ünnepi ételt. Régen volt, hogy szélmalom működött a falu szélén, hogy ilyen cséplő­gépekkel dolgoztak, hogy így tértek haza estefelé a munká­ból. Egy kislány kecskéket le­geltet — mintha én volnék, de hát már az se tegnap történt. Megjegyezték mellettem más szemlélődök: — Milyen pontos megfi­gyelések... Az állatok testé­nek tartása is... Mint a való­ságban... (nádudvari) Az intézmény célja egy korszerű múzeum meg­valósítása. A múzeum bemutatja: — a szent­endrei művészet történetét; — a kortárs szent­endrei művészetet; — a változó időszaki kiállítá­sokat. Célunk, hogy helyet kapjon itt előadóterem, tudományos munkát lehetővé tévő könyvtár, presszó, könyvesbolt, vendégműterem is. A Közjáték Vichyben Az új év első fővárosi bemutatója Szentendre Művészetéért Alapítvány az elké­szült Képtár-Múzeumot egy, az üzemeltetés ér­dekében létrehívott új alapítványnak adja majd át. Ezen alapítvány támogatói közé meg kíván­juk nyerni a magyar államot is, új modellt te­remtve ezzel a hazai múzeumi gyakorlatban. A Szentendre Művészetéért Alapítvány kuratóriuma Ami a ház körül volt, azzal ját­Fafaragások (Kos Károly gyűjtése)

Next

/
Oldalképek
Tartalom