Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-04 / 2. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JANUAR 4.. KEDD Alapítvány Szentendre művészetéért Bánovszky Miklós: Szentendre látképe (részlet) 1928 Kiállítás a gödöllői nyugdíjasok egyesületében A szélkeleptől a kutyagerincig Szentendrét a század húszas éveitől a művészek városaként emlegetik. A hét évtized alatt híres magyar festők és szobrászok egész sorát ihlette meg a sajátos hangulatú kisváros. A „szentendrei iskola művészeinek” alkotásai egyedi színfoltot jelentenek, s egyben meghatározó értéket képviselnek képzőművészetünkben, amelynek a hazai és külföldi nagyközönséggel való megismertetése elemi érdekünk lenne. De sem a hét I évtized örökségének állandó ki- j állításon való bemutatására, sem a kisvárosban élő alkotók kiállításainak megrendezésére nincs megfelelő tér — akár galéria, akár múzeum. A hosszú évek óta napirenden lévő gond megoldására a város ingyenes használatra felajánlotta a történelmi központban lévő 3000 négyzetméter alapterületű egykori malom- épület-együttest, de múzeummá alakításának költségeit nem tudja vállalni. E költségek előteremtésére kezdeményezte negyvenkét helyi képzőművész, a Szentendrei Építész Egylettel és a város önkormányzatával karöltve a Szentendre MűvészeArthur Miller Közjáték Vichyben című drámáját mutatják be az új esztendő első fővárosi színházi premierjén. A kortárs amerikai szerző művét január 7-én, pénteken játsz- szák először a Pesti Színházban. Von Berg herceget Gál- jfi László, Leduc doktort Tordy Géza, a festő Lebeau-t Rudolf Péter alakítja. A dráma további karaktereit Kern András, Szarvas József, Balázs Péter, Várnagy Zoltán, Hetényi Pál, Sípos András, Fogarasi Gergely, Szobosz- lay Sándor formálja meg. A történet helyszíne Vichy városa. A település egy ideig nagyobb szabadságot élveiéért Alapítvány létrehozását, amelyet a napokban jegyeztek be. Induló vagyonként a műveik eladásából származó egymillió forintot, valamint eszmei értékként az épület terveit ajánlották fel. Az összeg a romos maA malom szerkezete lom halaszthatatlan állagmegóvási munkálatainak elkezdésére elegendő csupán. Az alapítvány létrehozói ezért kérik mindazokat, akik szeretik és becsülik a szentendrei művészetet, hogy zett, mint Franciaország németek megszállta többi része. A Miller-dráma cselekménye a viszonylagos nyugalom után már abban a Vichyben játszódik, amelyben ugyancsak üldözik a hamis papírokkal búj- kálókat, a zsidókat, az ellenállókat. A Közjáték Vichyben 1964-ben íródott. Egy évvel később tűzte műsorára a Vígszínház. Latinovits Zoltán játszotta a festőt, Várkonyi Zol- tán az orvost. Darvas Iván pedig a herceg szerepét alakította a magyarországi bemutatón. A 30 esztendővel ezelőtti előadást Horvai István rendezte, míg az ideit Maiion László állította színpadra. A múlt század közepén épült malom több mint egy évtizede teljesen használaton kívül áll. Szép belső' faszerkezetének, külső' homlokzatának megmentése önmagában is kulturális tettnek számúana. Európában számos olyan múzeum működik, amelyet elhagyott ipari épületből alakítottak ki. A múzeum létrehozásával ezen európai gyakorlatot követnénk. A malom előtt álló lakóház is a képtáregyütteshez kapcsolódik. A komplexumhoz tartozó három nagy pincével együtt a kialakítható hasznos alapteriilet meghaladja a 3000 m2-t. Az épület tervezésére pályázatot írunk ki A Szentendre Művészetéért Alapítvány kuratóriuma 311-97513-7131 számú bankszámlájukra küldött támogatásukkal segítsék céljaik megvalósítását (a támogatás összege az adóalapból levonható). Az alapítvány címe: 2000 Szentendre, Paprikabíró u. 13. m v s j Filmsorozat a pszichoanalízisről Beszélgetések a pszichoanalízisről címmel ötrészes filmsorozatot mutatnak be január 6-án, 7-én és 8-án a Toldi moziban. Az alkotás Freud Alomfejtés című munkájának megjelenésétől kíséri végig a XX. század egyik fő lélektani irányzatát. Bemutatja Bécset, a századforduló kulturális és szellemi központját, valamint a pszichoanalízis legjelentősebb budapesti képviselőjét, Ferenczi Sándort. A nézők megismerhetik a pszichoanalízis emberképét és hatását a mai társadalomra. A sorozatban többek között Buda Béla, Eró's Ferenc, André Hajnal és Székács István „beszélget”. A film rendezője Forgács Péter. A már hagyományossá vált előszilveszterrel búcsúztatta az óévet a gödöllői Nyugdíjas Egyesület, zenével, tánccal, egymás kínálgatásával az otthonról hozott földi jókból. Ám ahhoz a hagyományukhoz sem lettek hűtlenek ez alkalommal sem, hogy a Gödöllői Akadémia előadásával kössék össze rendezvényüket. Két olyan alkotó mutatkozott most be, akinek csak nyugdíjas éveikben nyílt módja rá, hogy az őt talán leginkább érdeklő, leginkább vonzó dologgal foglalkozzék. Szeri Józsefnek faragásaival, Szűts Sámuelnek festményeivel ismerkedhettünk meg. Házigazdánk, dr. Mélykúti Csaba mérnök, helytörténetkutató felhívta rá a figyelmet: közöttük, nyugdíjasok között is vannak, akik még a megérdemelt pihenés éveiben is a közösséget gazdagítják. Szeri József 46 évig dolgozott a vasas szakmában, legutolsó munkahelyének, az Általános Géptervező Irodának irányító tervezője volt. Hogy miért farag? A kérdésre így adta meg a választ: — Amit nem találtam meg a vasban, megtaláltam a fában. A pásztorfaragások hatottak rá, s gyermekkorának játékait készíti el ismét. Nyaranta a szentendrei falumúzeumban gyerekeket tanít arra, hogyan hozhatják létre ők maguk a játékszereiket, de a Pedagógiai Főiskolán is átadja tudását. Szűts Sámuel mezőgazdászként belakta az egész országot. A karcagi mezőgazdasági szakközépiskolában tanult, 1935-ben Keszthelyen végezte el a Mezőgazdasági Akadémiát. A Tiszától a Dunáig számos helyen dolgozott, hogy aztán a Balaton mellől, a siófoki járási mezőgazdasági osztály éléről menjen nyugdíjba 1974-ben. Festményein azt ábrázolja, minek jó ismerője: a falusi életet.' A bemutató mondatok után közelebbről is szemügyre vehettük a kiállított tárgyakat. A Tükörfamotívum Somogyból játékokra „vetettem rá” magam. Szeri József szívesen kalauzolt közöttük, megmutatta, mi mire való. — Csongrád megyéből származom — mondta. — Mint minden vidéki gyerek az én időmben, az utcán nőttem fel. szőttünk. Szinte mindent lehetett játéknak használni. Egy üres féldióhéj, egy kis gumidarab meg egy gyufaszál segítségével kétféleképpen is „működik”: ugrik, szökken, de hangszer is. Mennyi hangszer volt itt! Gyufásdobozból cimbalom. Kukoricaszárból hegedű.-—Nyekergő hangot ad, de a gyerek nem azt hallja, hanem a dallamot, amit bele akar hallani... Fűzfasíp, zúgattyú, brúgaty- tyú, kereplő, szélkelep... Sorakoztak mindenféle fegyverek: fakard, bodzapisztoly, kócpus- ka, vízipuska, és a csúzli... — Ezt most betiltották — mondta Szeri József. Mire is gondolhatott az ember? Sok más fegyver inkább rászorulna a betiltásra. Bige, csiga, karika... Fából készült korcsolya, mely az alján átvezetett dróton csúszhat. A felnőtteknek való használati tárgyak is változatos gazdagságban mutatkoztak be. Sótartók, kulacsok, ostomye- lek a pásztorfaragásokat idéző díszítéssel. Csontból készült tűtartóra olyan mintát karcolt Szeri József, mely ősi női sírban talált tűtartó formáját követi. A csigacsináló lapot megismertem, a kapatisztítót már nem, azt pedig, hogy mire szolgál a .kutyagerinc” — öv alakban összeillesztett, tüskésen meredező fadarabkák — soha ki nem találtam volna. A pásztorok arra helyezték a tűzről levett bográcsot, azon hűlt az étel. Ha a földre, a homokra teszik az edényt, ami benne van, rögtön odakozmált volna... Szűts Sámuel képei, mint a bevezetőből megtudhattuk, Törökországtól Japánig mesz- sze földekre eljutottak. Arra nyilván ez az egzotikum: a magyar falu. Bár talán már itt is mint ismeretlenre tekintünk e festményeken megjelenő világra: a század első felében volt ilyen a táj, volt ilyen az életmód vidéken. Évtizedekkel ezelőtt vonult így be a lakodalmas menet az udvarra, hol üstökben főzték az ünnepi ételt. Régen volt, hogy szélmalom működött a falu szélén, hogy ilyen cséplőgépekkel dolgoztak, hogy így tértek haza estefelé a munkából. Egy kislány kecskéket legeltet — mintha én volnék, de hát már az se tegnap történt. Megjegyezték mellettem más szemlélődök: — Milyen pontos megfigyelések... Az állatok testének tartása is... Mint a valóságban... (nádudvari) Az intézmény célja egy korszerű múzeum megvalósítása. A múzeum bemutatja: — a szentendrei művészet történetét; — a kortárs szentendrei művészetet; — a változó időszaki kiállításokat. Célunk, hogy helyet kapjon itt előadóterem, tudományos munkát lehetővé tévő könyvtár, presszó, könyvesbolt, vendégműterem is. A Közjáték Vichyben Az új év első fővárosi bemutatója Szentendre Művészetéért Alapítvány az elkészült Képtár-Múzeumot egy, az üzemeltetés érdekében létrehívott új alapítványnak adja majd át. Ezen alapítvány támogatói közé meg kívánjuk nyerni a magyar államot is, új modellt teremtve ezzel a hazai múzeumi gyakorlatban. A Szentendre Művészetéért Alapítvány kuratóriuma Ami a ház körül volt, azzal játFafaragások (Kos Károly gyűjtése)
