Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-04 / 2. szám
Helytálltunk a Biztonsági Tanácsban Érthetőbben érdekeinkről! Az új évtől a Cseh Köztársaság vette át Magyarország helyét a Biztonsági Tanács nem állandó tagjai között. A testületben végzett két esztendei munka tapasztalatairól és benyomásairól nyilatkozott Erdős André, a Magyar Köztársaság állandó ENSZ-képviselője. Tőkés László, a Király- hágómelléki Református Egyházkerület püspöke december végén interjút adott lapunk főszerkesztőjének, Vödrös Attilának. A beszélgetés első részét Inkorrekt támadások és sugárzó ellenszenv kíséri az egyházak tevékenységét címmel tegnapi számunkban közöltük. Tőkés László nyilatkozatának folytatása a 2. oldalon olvasható. Washingtoni hátraarc? A NATO brüsszeli csúcsértekezlete előtt Clinton amerikai elnök hátraarcot csinált, és elhatározta, hogy nem kell kiterjeszteni a NATO- tagságot Lengyelországra, Magyarországra, Csehországra és Szlovákiára — ezt az értesülését közölte tegnap a The Times című brit lap, forrásmegjelölés nélkül. (További információink aló. oldalon.) A nagykövet pályafutásának csúcspontjaként értékelte a BT-ben töltött két évet. Magyarország legutóbb 26 éve volt a testület tagja. A magyar ENSZ- misszió diplomatái igyekeztek minden lehetőséget kihasználni a magyar érdekek képviseletére. — A jugoszláviai válság akkor robbant be a világpolitikába, mikor Magyarország a BT tagja lett: eleinte az osztrákokkal együtt a magyarok számítottak a kérdés igazi szakértőinek. A többiek tréfásan „Habs- burg-blokknak” neveztek bennünket. Igen fontos eredménynek tartom, hogy a magyar szempontoknak sokszor sikerült érvényt szerezni a testület Jugoszláviával kapcsolatos döntéseiben — hangoztatta a nagykövet. Azzal kapcsolatban, hogy másokkal együtt végső soron a Biztonsági Tanács is kudarcot vallott a válság kezelésében, Erdős André úgy vélekedett, hogy azért történt így, mert a testületben képviselt kormányokban sem volt meg az egységes politikai szándék. Nézete szerint többször is elmulasztották időben megtenni azokat a lépéseket, amelyekkel megelőzhették — vagy később enyhíthették volna — a véres konfliktust. — Az ENSZ és a Biztonsági Tanács nem valamiféle világkormány. A hatalmat képviselő országok akarata ellenére vagy szándékaik ütközése esetén nem tehet semmit — magyarázta. Utalt arra, hogy az orosz küldöttség igyekezett együttműködni a nyugati államokkal a jugoszláviai ügyekben is — anélkül azonban, »hogy túlságosan aktív lett volna a Nagy-Szerbiára vonatkozó törekvések elítélésében. A Biztonsági Tanács öt állandó tagjának álláspontjai között árnyalatnyi különbségek voltak és vannak: nem teljesen azonos az amerikai felfogás a brit—francia szemlélettel, de a kínai megközelítéssel sem. Erdős André a világszervezet jövőjéről kifejtette, hogy maga az élet feszegeti a Biztonsági Tanács csaknem fél évszázada rögzített kereteit, de az átalakításhoz mind a 184 tagállam egyetértésére lenne szükség. Vesztegel a battai komp Nem közlekedik a komp Százha- . f I lombatta és Tököl között — hal- fjl hattuk tegnap. A komp egyik ha- jósa, Kérészi József elmondta: a leállás oka az, hogy december végén lejárt az a szerződés, amelyben az önkormányzat mint tulajdonos megbízta cégüket az üzemeltetéssel. Tudomása szerint az engedélyt hamarosan megkapják- s akkor ismét megindulhat a járat. Mikorra várható az engedély kiadása? Ezt már Kiss Józseftől, a százhalombattai önkormányzat városgazdálkodási- és építési irodájának műszaki munkatársától kérdeztük meg, aki elmondta: a szerződést március 31-ig néhány napon belül meghosszabítják. Még ebben a hónapban kiírnak egy pályázatot, amelyben valószínűleg új feltételeket szabnak a működtetést vállaló cégnek. (á. m.) A számok könyve Távközlési pályázatok Itt az új, Pest megyei telefonkönyv! A Magyar Távközlési Részvénytársaság a tizenegy kijelölt ügyfélszolgálati irodájában tegnap megkezdte a szétosztását. Valamennyi előfizető ingyenesen kapja meg a számok könyvét, ha január 31-ig elfárad érte. Hancsovszki János felvétele Tegnap lezárult a Magyarország 25 távközlési primer körzetére kiírt koncessziós pályázat benyújtási határideje. A beérkezett anyagokat ma délelőtt bontják ki a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban. Az első információk szerint a 25 körzet mindegyikére érkezett pályázat, néhányra kettő, három is. Ezekben az esetekben a minisztérium versenyezteti majd a pályázókat, és az ajánlatokat a tervek szerint február végéig értékelik. Visegrádiak Varsóban Magyar, lengyel, cseh és szlovák védelmi miniszteri csúcstalálkozó lesz pénteken Varsóban. A Magyar Köztársaságot Für Lajos honvédelmi miniszter képviseli. Erdélyi Lajos alezredes, a HM szóvivője elmondta, hogy a védelmi miniszterek többek között a jövőbeni négyoldalú együttműködés lehetőségéről tárgyalnak. Téma lesz természetesen a jövő heti brüsszeli NATO-csúcstalálkozó, az amerikaiak által ajánlott békepartnerségi viszony, illetve a NATO-hoz való csatlakozás lehetősége is. A visegrádi országok védelmi miniszterei utoljára 1993 áprilisában Brüsszelben, az Észak-atlanti Együttműködési Tanács ülése alkalmával találkoztak. Két hónappal később Rómában, a Nyugat-európai Unió konzultációs fóruma előtt tartott megbeszélésről Csehország távolmaradt, így az akkori eszmecsere csak háromoldalú volt. Borúlátó magyarok? Nem mondhatja senki, hogy a közvéleményt ismeri, s pedig azért nem, mert igen sok kérdésre nézve a többségnek nincs semmi véleménye, s ezért a közvélemény iránya sokszor csak a körülményektől függ — írta báró Eötvös József Gondolatok című, 1864-ben megjelent kötetében. S ámbár e gondolat igazsága a mai időkre éppúgy érvényes, mint a múlt század második felére, egyes intézetek mégis igen jól megélnek abból, hogy kutatják az úgynevezett közvéleményt. A kutatási eredmények azután napvilágot látnak, s csak a Jóisten a megmondhatója, hogy a megkérdezettek szűk körének a véleménye mennyiben azonosítható egy nemzetalkotó társadalom egészének a véleményével. A nagyformátumú, állítólag független, de a jelenlegi kormányzat szellemiségétől kétségkívül távol álló napilap mindenesetre oldalszélességnyi címben hirdeti, hogy „A magyarok többsége további rosszabbodásra számít”. Tételezzük fel, hogy a Gallup, amely a közlés kizárólagos jogát az említett lapnak biztosította, jó munkát végzett, s a magyarok valóban olyan sötéten látják az új esztendőt, amiként azt a felmérés mutatja. Ez esetben érdemes összevetni a magyarokra vonatkozó adatokat a híres intézet más kelet-európai országokban gyűjtött adataival, még akkor is, ha az év végi felmérések nem tartalmazzák hazánk közvetlen szomszédainak a közvélekedési mutatóit. A térség tíz országára kiterjedő felmérés így is tanulságos, különösen a magyarok borúlátását illetően. Nézzük a számokat. Amíg az ukrán megkérdezettek ötvennyolc százaléka számít arra, hogy a tavalyinál rosz- szabb esztendő következik, és ezzel a grafikon pesszimista felének ők az éllovasai, addig a magyarok a maguk ötvennégy százalékával szorosan mögöttük állnak, s messze megelőzik Albániát (11), Németország keleti tartományait (19), Észtországot (21), Lettországot (25), Macedóniát (27), Bulgáriát (28), Litvániát (30), sőt Oroszországot is, ahol xsupán harminchét százaléknyi pesszimizmust sikerült kimutatni. A derűlátó oldal adatai legalább ilyen tanulságosak. Albánia megkérdezettjeinek ötvenegy százaléka jobb évet remél. Őket követi Németország keleti fele (46), Bulgária (43), Észtország (36), Macedónia (35), Oroszország (29), Litvánia (22), Lettország (17), Ukrajna (15) és végül Magyarország tizenkét százalékkal. Vagyis, ha ez utóbbi adatot a borúlátóink ötvennégy százaléka mellé tesszük, akkor kiderül, hogy talán az ukránoknál is sötétebben látjuk a jövőt, hiszen náluk három százalékkal nagyobb az optimisták aránya. Hogyan sikerült elérnünk ezt a negatív rekordot akkor, amikor köztudott, hogy a környező országokhoz képest itt van a legnagyobb esély a gazdaság élénkülésére, hogy az óvatos nyugati tőke nálunk érzi a legjobban magát, hogy a sokat emlegetett szociális gondokat leginkább mifelénk sikerült mérsékelni? Mi a titka a magyarok szörnyű lelki- állapotának, amikor a sokkalta nyomorúságosabban élőkben is több a derűlátás? Az okokat alighanem jórészt abban a kitartó, szűnni nem akaró aknamunkában kell látnunk, amely a napi sajtó számos orgánumában, a rádiók hangszóróin, a televíziók képernyőin keresztül a rendszerváltozás három és fél esztendején át mérgezte a lelkeket, s hitette el sokakkal, hogy a miénknél rosszabb állapotok, kilátások már alig lehetnek. Beérett volna az álhatatos munka gyümölcse és sikerült polgártársaink zömébe oltani a csüggedés mérgét? Vagy mindez csupán a valóság csalóka torzképe? Tavasszal az urnák előtt kiderül. Bánó Attila Kárpótlási kamatok Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoztatása szerint az 1991. évi XXV. számú törvény alapján kibocsátott kárpótlási jegyek január 1-jei értéke 146,2 százalék. Ezek szerint a háromféle címletű kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke a következően változik: az 1 000 forintos kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke 1 462 forint, az 5 000 forintosé 7 310 forint, a 10 000 forintosé pedig 14 620 forint. A kárpótlási jegyek kamattal növelt névértékét kell figyelembe venni minden olyan esetben, amikor azt tulajdonosa állami tulajdon megvásárlására fordítja.
