Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-03 / 1. szám

XXXVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. JANUÁR 3., HÉTFŐ HÍRLAP Tőkés László Nagyváradon nyilatkozott lapunk munkatársának Inkorrekt támadások és sugárzó ellenszenv kíséri az egyházak tevékenységét Mint arról már december 31-i számunkban hírt adtunk, Tőkés László, a Királyhágómel- léki Református Egyházkerület püspöke Nagyváradon interjút adott lapunk főszerkesztő­jének, Vödrös Attilának. A beszélgetés során Tőkés László megemlékezett Antall József miniszterelnökről, s elmondta, hogy a nemzet miniszterelnökéhez fűződő viszonyát mos- datlan, irányzatos, pártos támadások mérgezték meg. A nyilatkozatban kitért az egyhá­zak szerepére, s arra, hogy ezt a szerepet ma Magyarországon inkorrekt támadások és su­gárzó ellenszenv kíséri. Érdélyben — jelentette ki Tókés László — megdöbbenést vált ki az a magyarországi hisztéria, mely szerint az anyaországban lábra kapott volna az anti­szemitizmus. A beszélgetés egyes kérdésekben részletekbe menő volt, így annak terjedel­me miatt az interjú második részét holnapi számunkban közöljük. Tőkés László mondata­iból azért sem húztunk, mert a nagyváradi püspök a magyarországi lapokban vélemé­nyünk szerint méltánytalanul ritkán mondja, mondhatja el véleményét, amelyet mi a Pest Megyei Hírlapnál mindig hangsúlyozottan fontosnak tartottunk és tartunk a jövő­ben is. — Főtiszteletű úr, fájó gondo­latokkal kell kezdeni ezt a be­szélgetést. A közelmúltban je­les államférfit veszített el a nemzet, meghalt a miniszter- elnök. Hogyan gondol vissza Antall Józsefre? — A gyász érzése a mai na­pig sem múlt el. De hogy is múlhatott volna el egy olyan ember elvesztése miatti fáj­dalmunk, aki életében han­goztatta, lélekben a megáéi­nak érez bennünket. Népie­sen ezt úgy mondhatnám: An­tall József a mi emberünk volt. Hogy ő a mi emberünk volt, azt kitűnően szemléltet­te a reformátusok debreceni világtalálkozóján elmondott beszéde is. Hithű katolikus lé­tére annyira belülről tudta szemlélni a protestantizmust, mindazt, amit a történelem fo­lyamán a reformátusok adtak a nemzeti kultúrához, hogy számomra egy pillanatig sem volt kérdéses az ő hovatarto­zása, hozzáállása, magatartá­sa. Antall József életéhez hoz­zátartozott a napi politizálás, s ennek értékelése előttünk álló feladat. De az nyilvánva­ló: nemzeti politikát folyta­tott, s ennek a politikának ré­sze volt a határon túli ma­gyarság érdekeinek képvisele­te. Hogy ezen belül hol téve­dett, és mit hibázott, az már egy egészen mellékes kérdés, mivelhogy senki nem kérdő­jelezheti meg alapállásának helyességét. (Folytatás a 2. oldalon) Vígan búcsúztattuk az óesztendot A legtöbben vidáman búcsúztattuk az óesztendőt. A pilisi Somogyi család például malacot sütött, s a gazda sörrel lo­csolta az ünnepi lakoma fénypontját Szilveszterezhettünk otthon, vagy töltehettük bálban az új esztendőre virradó éjszakát, sokan őrizték nyugalmunkat. Akadtak azonban szép számmal, akik ezekben a vidám és önfeledt órákban sem hagyhatták el posztjukat. A szolgálatban lévő rendőr­ök, mentők és tűzoltók, a nyitva tartó benzinkutak kezelői, az éjjel-nappali üzletek kereskedői nem pihentek. Őket mutatja be képösszeállításunk lapunk 4. és 5. oldalán Tö­rökbálintról, Pusztazámorról, Dunaharasztiból, Érdről, Budaörsről és Ráckevéról Hancsovszki János felvétele Inczédy János fenntartásai Három megyeszékhely összefogása? Három megyeszékhely, Székesfehérvár, Tatabánya és Veszprém önkormányza­ta kétszázötvenmillió fo­rint összeadásával, illetve hétszázötvenmilliós állami támogatással regionális fej­lesztési társaságot alakít az­zal a céllal, hogy bekapcso­lódjon a térség eredmé­nyesnek ígérkező ipari, me­zőgazdasági, valamint szol­gáltató profilú vállalkozá­saiba. A lapunkban ismer­tetett információban az is szerepelt, hogy az alapkon­cepciót kidolgozó Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. tervei szerint az egész országot behálózzák majd a három-három me­gyét összefogó társaságok. Inczédy Jánost, a Pest Me­gyei Önkormányzat elnö­két ezzel kapcsolatban elő­ször arról kérdeztük, mi­ként értékeli a kezdemé­nyezést. — Mint ismeretes, Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere több nagy­város vezetőjével közösen a közelmúltban azért lobbi­zott, hogy harminc helyett harmincöt százalékot kap­janak az önkormányzatok a személyi jövedelemadók­ból befolyt összegből. A ja­vaslat indoklása szerint, amennyiben nem sikerül el­érni a részaránynövelést, az önkormányzatok műkö­dőképessége veszélybe ke­rül. Ezen indoklás ismere­tében legalábbis furcsának találom, hogy három nagy­város össze tud adni két­százötven milliót egy indu­ló társasághoz. — Szavaiból úgy tűnik, hogy kételkedik a vállalko­zás sikerében. — Valóban nem vagyok biztos abban, hogy minden­ben beváltja majd a hozzá­fűzött reményeket. Vélemé­nyem szerint ma, amikor rendkívül nagy az egyes te­lepülések önállósága, a re­gionális társaságoknak nincs valós létalapjuk. Ah­hoz hogy legyen, egész közigazgatási rendszerünk­nek változnia kellene. — Kizártnak tartja, hogy Pest megye egy ha­sonló jellegű társaság tag­ja legyen? — Mivel nyugat-európai példák azt mutatják, hogy három-ötmillió lakosú régi­ók fejlesztésében eredmé­nyesen részt vehetnek több település összefogásával létrejött társaságok, kizárt­nak nem tartom, ám úgy ítélem meg, hogy nálunk még nincsenek meg a kere­tei, feltételei az ilyen jelle­gű vállalkozások biztos lé­tének. (r. z.) Kiskarácsony Az év első' napját, az újévet régen kiskarácsonynak hív­ták. Nem is gondoltunk rá, hogy a „Kiskarácsony, nagy- karácsony” kezdetű gyermekdalban ennek emléke él mindmáig. A XVI. századi prédikátorok az Úr körülmeté­léséről emlékeztek meg e napon. Igen, mert a december 24-én született Jézus ekkor részesült a zsidó vallás által előírt körülmetélésben. Isten egyszülött Fia, hogy köny- nyebben fel tudjuk fogni az Atya áldozatát, a minden em­berrel közös módon, születés útján jött e világra. S a kis- karácsonyi vallási aktus is azt jelzi, hogy Isten egészen a kereszthalálig földi életutat jelölt ki fia számára. A kis Jézus körülmetélése, vagyis az akkori és ottani népi közösség, a zsidóság vallási szokásainak a vállalá­sa félreérthetetlen tanítást rejt magában. Az ember nem magányosan, hanem közösségben lett emberré. A társ­hoz, a családhoz, a néphez, tehát a társadalomhoz való tartozás tette és teszi lehetővé az egyén kiteljesedését. Ezért kellett Jézusnak is egy nép fiaként e világra jönni, azt megváltandó, s ezért kellett neki is vállalnia népe szo­kásait, törvényeit. Mert az emberekre csak az tud hatni, aki tiszteletben tarja az őfók által kialakult rendet. Jézus tehát nem a törvények eltörléséért jött e világra, hanem azért, hogy teljesebbé tegye azokat. Nem dobta félre az ősi tízparancsolatot, hanem kiegészítette, teljes­sé tette a szeretet parancsolatával. Kiskarácsony idei ünnepe Jézus példájával üzente- * üzeni nekünk, hogy a megváltás emberi léptékre leszál­lítva azonosulást és szolgálatot jelent. Érdekes, de termé­szetes, hogy Churchill, a hitleri borzalom elleni harc kérlelhetetlen vezére nagy jelentőséget tulajdonított a hagyományoknak, a forradalmi vezérek, a náci Hitler és a bolsevik Sztálin ennek éppen az ellenkezőjét vallot­ta és tette. Európa lassan kétezer éve a krisztusi úton jár, s a magyarság több mint ezer éve ennek a közösség­nek a tagja. A mi feladatunk tehát nem a múltunk, ha­gyományaink, szokásaink negligálása, netán megtaga­dása, hanem azok megőrzése, sőt kiteljesedésük előmoz­dítása. Jézus elfogadta Izráel törvényeit, és azonosult népé­vel, bár fölötte állt mindeneknek. A mi dolgunk is csak ez lehet: vállalni a magyarság múltját és jelenét (jót s rosszat egyaránt), és szolgálni a. jövőt. 1994 a megméret­tetés éve lesz Nemcsak a politikai szervezetek, hanem uc egész társadalom vizsgázni fog. Reméljük, a nép böl- csebb lesz mint nem egy pártpolitikus. Török Bálint Tüntetés lesz a megyeházán Lakossági kezdeményezés Nagymaroson Nagymaros polgárai demonstrációt terveznek a me­gyei közgyűlés tanácskozása alkalmával, mert nem ér­tenek egyet a megyei nevelőotthon községükbe helye­zésével. Gyaraki F. Frigyes nagy­marosi alpolgármester a tegnap a Magyar Rádióban is elhangzott értesüléssel kapcsolatban elmondta, hogy a demonstráció gon­dolata még a december ti- zenharmadikai közmeghall­gatáson merült fel. Nem az önkormányzati képviselők, hanem a polgárok részéről. Mint lapunkban több­ször megírtuk, vita alakult ki a megyei közgyűlés jólé­ti bizottsága, jegyzője és a nagymarosi önkormányzat között. A szobi lazarista rend visszatérése, gimnázi­umuk megnyitása miatt ugyanis új otthont kell ta­lálni az ottani nevelőinté­zetnek. A megyei vezetők erre a célra, a vízi erőmű építésekor létesült, úgyne­vezett készenléti lakótele­pet szeretnék kijelölni. Ám a nagymarosiak ezzel nem értenek egyet. Ellenkezésü­ket fokozza az is, hogy a szobi gyerekek odatelepíté­sén túl, áthelyeznék ide a vácdukai és a pomázi neve lőotthon lakóit is. — Nem az önkormány­zat tervezi a tüntetést, ez valóban lakossági kezde­ményezés. A terveik sze­rint transzparenseket vinné­nek és mutatnának fel a me­gyeháza lépcsőfeljáróin áll­va, amikor a napirendi pon­tot tárgyalják majd — kö­zölte az alpolgármester. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom