Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-03 / 1. szám
XXXVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. JANUÁR 3., HÉTFŐ HÍRLAP Tőkés László Nagyváradon nyilatkozott lapunk munkatársának Inkorrekt támadások és sugárzó ellenszenv kíséri az egyházak tevékenységét Mint arról már december 31-i számunkban hírt adtunk, Tőkés László, a Királyhágómel- léki Református Egyházkerület püspöke Nagyváradon interjút adott lapunk főszerkesztőjének, Vödrös Attilának. A beszélgetés során Tőkés László megemlékezett Antall József miniszterelnökről, s elmondta, hogy a nemzet miniszterelnökéhez fűződő viszonyát mos- datlan, irányzatos, pártos támadások mérgezték meg. A nyilatkozatban kitért az egyházak szerepére, s arra, hogy ezt a szerepet ma Magyarországon inkorrekt támadások és sugárzó ellenszenv kíséri. Érdélyben — jelentette ki Tókés László — megdöbbenést vált ki az a magyarországi hisztéria, mely szerint az anyaországban lábra kapott volna az antiszemitizmus. A beszélgetés egyes kérdésekben részletekbe menő volt, így annak terjedelme miatt az interjú második részét holnapi számunkban közöljük. Tőkés László mondataiból azért sem húztunk, mert a nagyváradi püspök a magyarországi lapokban véleményünk szerint méltánytalanul ritkán mondja, mondhatja el véleményét, amelyet mi a Pest Megyei Hírlapnál mindig hangsúlyozottan fontosnak tartottunk és tartunk a jövőben is. — Főtiszteletű úr, fájó gondolatokkal kell kezdeni ezt a beszélgetést. A közelmúltban jeles államférfit veszített el a nemzet, meghalt a miniszter- elnök. Hogyan gondol vissza Antall Józsefre? — A gyász érzése a mai napig sem múlt el. De hogy is múlhatott volna el egy olyan ember elvesztése miatti fájdalmunk, aki életében hangoztatta, lélekben a megáéinak érez bennünket. Népiesen ezt úgy mondhatnám: Antall József a mi emberünk volt. Hogy ő a mi emberünk volt, azt kitűnően szemléltette a reformátusok debreceni világtalálkozóján elmondott beszéde is. Hithű katolikus létére annyira belülről tudta szemlélni a protestantizmust, mindazt, amit a történelem folyamán a reformátusok adtak a nemzeti kultúrához, hogy számomra egy pillanatig sem volt kérdéses az ő hovatartozása, hozzáállása, magatartása. Antall József életéhez hozzátartozott a napi politizálás, s ennek értékelése előttünk álló feladat. De az nyilvánvaló: nemzeti politikát folytatott, s ennek a politikának része volt a határon túli magyarság érdekeinek képviselete. Hogy ezen belül hol tévedett, és mit hibázott, az már egy egészen mellékes kérdés, mivelhogy senki nem kérdőjelezheti meg alapállásának helyességét. (Folytatás a 2. oldalon) Vígan búcsúztattuk az óesztendot A legtöbben vidáman búcsúztattuk az óesztendőt. A pilisi Somogyi család például malacot sütött, s a gazda sörrel locsolta az ünnepi lakoma fénypontját Szilveszterezhettünk otthon, vagy töltehettük bálban az új esztendőre virradó éjszakát, sokan őrizték nyugalmunkat. Akadtak azonban szép számmal, akik ezekben a vidám és önfeledt órákban sem hagyhatták el posztjukat. A szolgálatban lévő rendőrök, mentők és tűzoltók, a nyitva tartó benzinkutak kezelői, az éjjel-nappali üzletek kereskedői nem pihentek. Őket mutatja be képösszeállításunk lapunk 4. és 5. oldalán Törökbálintról, Pusztazámorról, Dunaharasztiból, Érdről, Budaörsről és Ráckevéról Hancsovszki János felvétele Inczédy János fenntartásai Három megyeszékhely összefogása? Három megyeszékhely, Székesfehérvár, Tatabánya és Veszprém önkormányzata kétszázötvenmillió forint összeadásával, illetve hétszázötvenmilliós állami támogatással regionális fejlesztési társaságot alakít azzal a céllal, hogy bekapcsolódjon a térség eredményesnek ígérkező ipari, mezőgazdasági, valamint szolgáltató profilú vállalkozásaiba. A lapunkban ismertetett információban az is szerepelt, hogy az alapkoncepciót kidolgozó Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. tervei szerint az egész országot behálózzák majd a három-három megyét összefogó társaságok. Inczédy Jánost, a Pest Megyei Önkormányzat elnökét ezzel kapcsolatban először arról kérdeztük, miként értékeli a kezdeményezést. — Mint ismeretes, Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere több nagyváros vezetőjével közösen a közelmúltban azért lobbizott, hogy harminc helyett harmincöt százalékot kapjanak az önkormányzatok a személyi jövedelemadókból befolyt összegből. A javaslat indoklása szerint, amennyiben nem sikerül elérni a részaránynövelést, az önkormányzatok működőképessége veszélybe kerül. Ezen indoklás ismeretében legalábbis furcsának találom, hogy három nagyváros össze tud adni kétszázötven milliót egy induló társasághoz. — Szavaiból úgy tűnik, hogy kételkedik a vállalkozás sikerében. — Valóban nem vagyok biztos abban, hogy mindenben beváltja majd a hozzáfűzött reményeket. Véleményem szerint ma, amikor rendkívül nagy az egyes települések önállósága, a regionális társaságoknak nincs valós létalapjuk. Ahhoz hogy legyen, egész közigazgatási rendszerünknek változnia kellene. — Kizártnak tartja, hogy Pest megye egy hasonló jellegű társaság tagja legyen? — Mivel nyugat-európai példák azt mutatják, hogy három-ötmillió lakosú régiók fejlesztésében eredményesen részt vehetnek több település összefogásával létrejött társaságok, kizártnak nem tartom, ám úgy ítélem meg, hogy nálunk még nincsenek meg a keretei, feltételei az ilyen jellegű vállalkozások biztos létének. (r. z.) Kiskarácsony Az év első' napját, az újévet régen kiskarácsonynak hívták. Nem is gondoltunk rá, hogy a „Kiskarácsony, nagy- karácsony” kezdetű gyermekdalban ennek emléke él mindmáig. A XVI. századi prédikátorok az Úr körülmetéléséről emlékeztek meg e napon. Igen, mert a december 24-én született Jézus ekkor részesült a zsidó vallás által előírt körülmetélésben. Isten egyszülött Fia, hogy köny- nyebben fel tudjuk fogni az Atya áldozatát, a minden emberrel közös módon, születés útján jött e világra. S a kis- karácsonyi vallási aktus is azt jelzi, hogy Isten egészen a kereszthalálig földi életutat jelölt ki fia számára. A kis Jézus körülmetélése, vagyis az akkori és ottani népi közösség, a zsidóság vallási szokásainak a vállalása félreérthetetlen tanítást rejt magában. Az ember nem magányosan, hanem közösségben lett emberré. A társhoz, a családhoz, a néphez, tehát a társadalomhoz való tartozás tette és teszi lehetővé az egyén kiteljesedését. Ezért kellett Jézusnak is egy nép fiaként e világra jönni, azt megváltandó, s ezért kellett neki is vállalnia népe szokásait, törvényeit. Mert az emberekre csak az tud hatni, aki tiszteletben tarja az őfók által kialakult rendet. Jézus tehát nem a törvények eltörléséért jött e világra, hanem azért, hogy teljesebbé tegye azokat. Nem dobta félre az ősi tízparancsolatot, hanem kiegészítette, teljessé tette a szeretet parancsolatával. Kiskarácsony idei ünnepe Jézus példájával üzente- * üzeni nekünk, hogy a megváltás emberi léptékre leszállítva azonosulást és szolgálatot jelent. Érdekes, de természetes, hogy Churchill, a hitleri borzalom elleni harc kérlelhetetlen vezére nagy jelentőséget tulajdonított a hagyományoknak, a forradalmi vezérek, a náci Hitler és a bolsevik Sztálin ennek éppen az ellenkezőjét vallotta és tette. Európa lassan kétezer éve a krisztusi úton jár, s a magyarság több mint ezer éve ennek a közösségnek a tagja. A mi feladatunk tehát nem a múltunk, hagyományaink, szokásaink negligálása, netán megtagadása, hanem azok megőrzése, sőt kiteljesedésük előmozdítása. Jézus elfogadta Izráel törvényeit, és azonosult népével, bár fölötte állt mindeneknek. A mi dolgunk is csak ez lehet: vállalni a magyarság múltját és jelenét (jót s rosszat egyaránt), és szolgálni a. jövőt. 1994 a megmérettetés éve lesz Nemcsak a politikai szervezetek, hanem uc egész társadalom vizsgázni fog. Reméljük, a nép böl- csebb lesz mint nem egy pártpolitikus. Török Bálint Tüntetés lesz a megyeházán Lakossági kezdeményezés Nagymaroson Nagymaros polgárai demonstrációt terveznek a megyei közgyűlés tanácskozása alkalmával, mert nem értenek egyet a megyei nevelőotthon községükbe helyezésével. Gyaraki F. Frigyes nagymarosi alpolgármester a tegnap a Magyar Rádióban is elhangzott értesüléssel kapcsolatban elmondta, hogy a demonstráció gondolata még a december ti- zenharmadikai közmeghallgatáson merült fel. Nem az önkormányzati képviselők, hanem a polgárok részéről. Mint lapunkban többször megírtuk, vita alakult ki a megyei közgyűlés jóléti bizottsága, jegyzője és a nagymarosi önkormányzat között. A szobi lazarista rend visszatérése, gimnáziumuk megnyitása miatt ugyanis új otthont kell találni az ottani nevelőintézetnek. A megyei vezetők erre a célra, a vízi erőmű építésekor létesült, úgynevezett készenléti lakótelepet szeretnék kijelölni. Ám a nagymarosiak ezzel nem értenek egyet. Ellenkezésüket fokozza az is, hogy a szobi gyerekek odatelepítésén túl, áthelyeznék ide a vácdukai és a pomázi neve lőotthon lakóit is. — Nem az önkormányzat tervezi a tüntetést, ez valóban lakossági kezdeményezés. A terveik szerint transzparenseket vinnének és mutatnának fel a megyeháza lépcsőfeljáróin állva, amikor a napirendi pontot tárgyalják majd — közölte az alpolgármester. (Folytatás az 5. oldalon)