Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-14 / 291. szám
10 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. DECEMBER 14., KEDD Értékelték(?) a gödöllői színházi találkozót Balassi Gyergyóból Két erdélyi színház bemutatkozásával ért véget Gödöllőn a VI. országos stúdió és alternatív színházi találkozó. Szombaton este a gyergyó- szentmiklósi Figura Stúdió előadásában láthattuk Balassi Bálint „Szép magyar komédiájáét, vasárnap délután pedig a kolozsvári Állami Magyar Színház játszotta Albert Camus „A félreértés” című darabját. Igazi szívet-lelket melegítő mulatságban, tiszta örömben részesítették a nézőket a gyergyószentmiklósiak. „A Szentivánéji álom” meg az „Ahogy tetszik” című Shakes- peare-darabok juthattak eszünkbe a szereplők erdőbeli bolyongásáról, egymás ker- getéséről, szeretlek-nemsze- retlek játékáról. A szereplők beszédében, viselkedésében annyi ötlet, annyi báj volt, amennyire nem is gondoltuk eddig, hogy a Balassi-darab alkalmat ad. Ilyen gazdagok vagyunk?.— járhatott fejünkben. Ennyi jókedv munkál a messzi, keveset emlegetett Gyergyószentmiklóson. Az előadást Barabás Olga főiskolai hallgató rendezte, díszleteit, jelmezeit a szintén főiskolás Kövesdy István tervezte. A Figura Stúdió vezetőjétől, Bocsárdi Lászlótól megtudtuk, hogy 1990 óta hivatásos színházként működnek, s fennállásuk három éve alatt nyolcadik bemutatójuk a Szép magyar komédia. Egészen másfajta élményt jelentett a kolozsváriak előadása Th. Chiupe tágas, de sötét és zárt díszletében, Tompa Gábor rendezésében. A szereplők pontos, igen magas színvonalú játékkal gondoskodtak róla, hogy érezzük az előadott történet krimiizgalmát, s azon túlmutató jelentését egyaránt. A jók között is talán a legjobb Csiky András majdhogynem néma szereplőként — két szót mond az előadás alatt — egyszerre volt „öreg szolga” és maga az Isten, aki mindent tud. de nem segít. A világ kétségbeejtő és reménytelen. Azt, aki mosolyogva lép be, aki örömet szándékozik hozni, a húsz éve eltávozott, most megtért „tékozló fiút” nem ismerik fel, mert „senki sem felismerhető”. Felesége, az előadás végére egyedül maradt Mária — Kovács Zsuzsanna — könnyei biztatnak csak: aki sír, az nem vesztette el a reményt. * Este megtudtuk, hogy következőképpen ítélte oda a díjakat a Koltai Tamás és Nánay István kritikusokból, Acs János rendezőből álló zsűri: a Művelődési és Közoktatási Minisztérium négyszázezer forintos díját a budapesti Merlin Színház „Pétervári mesék”, a Soros Alapítvány négyszázezer forintos díját a kaposvári Csiky Gergely Színház „Woyzeck”, Gödöllő város százezer forintos díját a «^yergyószentmiklósi Figura Stúdió „Szép magyar komédia” című előadása kapta. A díjak ismertetését megelőző szakmai értékelésen sok dicsérő mondat elhangzott a Figura Stúdió előadásairól, azonban egyetlen szó sem arról, mivel érdemelt díjat a másik két színház. Ennek oka — azonkívül, hogy a Merlin Színház gödöllői előadását a zsűri egyik tagja sem nézte meg — az lehetett, hogy senki sem volt jelen e színházaktól. A debreceni Csokonai Színházat képviselte bemutatott előadásuk — Darvasi László „Vizsgálat a rózsák ügyében” című darabját játszották — rendezője, Pinczés István és dramaturgja, Dobák Lívia is, rajtuk kívül csupán „A Karamazov testvérek”, egyik szereplője, Bán János vette a fáradtságot, hogy visz- szatérjen az értékelésre. Bár aztán persze ők is gondolhatták: minek? Hol van már a tavalyi hó? Amikór mindegyik bemutatkozó színháztól eljöttek az értékelés délutánjára, s élénk vitának lehettek résztvevői, tanúi. Amikor éjszakába nyúlón vártuk a végre megszülető döntést a díjakról. Most a zsűri úgy jelent meg a „vitán” — különösen dicsérendő gyorsasággal ítélve meg, vetve ösz- sze a többi hét előadással a kolozsváriak előadását, mely alig félórával korábban fejeződött be —, hogy már készen hozta az eredményt. A színházi találkozót rendező gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ jövőre bizonyára megtalálja a módot annak elkerülésére, mely kétségtelen folytatása lehetne a mostaniaknak: már azt megelőzően átadják — vagy inkább postán elküldjék — a díjakat, mint akár egyetlen játszó személy is színpadra lépne. Nádudvari Anna Foton alakult az első Ifjú Operabarátok Köre A zeneértő közönségért Sokan szomorkodnak manapság azon, hogy hiába szerveznek nagy kedvvel és nem kevesebb áldozattal nívós koncerteket a helyi közösség szórakoztatására (és nem utolsósorban összefogására), ha a várt érdeklődés elmarad... és a megjelentek is inkább az idősebb generációt képviselik. Pedig a gyógyír már régen kiolvasható Kodály intelméből: „Nem elég jó muzsikusokat nevelni, a közönséget is nevelni kell a zene hallgatásához.” Ezt az intelmet fontolta meg a Budapesti Operabarátok Egyesülete, amely a fóti Károlyi István Gyermekközponttal összefogva megszervezte az első Ifjú Operabarátok Körét, hogy a példát követő sok-sok kör majdan országos mozgalommá terebélyesedjék. A komolyzene közönségének nevelésébe való bekapcsolódást fontos állomásként értékelte Kükely László, az -egyesület elnöke hétvégi bemutatkozásukkor. ahol jelen voltak az örömteli kezdeményezés megvalósulását elősegítő Operaház munkatársai, valamint Csáky László nevelőotthoni igazgató vezetésével az első operabarát kör ifjú tagjai is. Komor Mária, az Operaház művésze 1994-es terveiket ismertette. Márciusban négyfordulós írásos vetélkedőt, hirdetnek meg az Operaház épületéről, a magyar operatársulatokról, a hazai operaszerzőkről, illetve leghíresebb operaénekeseinkről. A döntőt decemberben tartják a fóti Károlyi-kastélyban, amely a Tavaszi Fesztivál alkalmából rendezendő „Operaművészet Magyarországon a XX. században" című kiállításuknak is otthont ad. Negyedévenként megjelenő újság kiadását, valamint klubfoglalkozásokat is terveznek. Évi két alkalommal pedig a sorsolással kiválasztott operabarát köri tagok számára „nyitott napokat” tartanak az Operában, amikor is a fiatalok a színpaddal, a díszletekkel, a próbákkal ismerkedhetnek. Első támogatójuk épp a minap juttatta számukra azt a támogatást, amelyből száz ifjú látogatójukat fogadni tudják. (További támogatásokat az MHB Kurátor Kft. 323-13277-70-45 számlaszámra várnak. A köröknek évi 50 Ft tagdíj ellenében 6 és 25 év között bárki tagja lehet. Felvilágosítást a 111-3344-es telefonszámon nyújt Komor Ágnes.) Csáky László huszonötezer állami gondozott nevében köszönte meg a kezdeményezést, amely a legjobbkor érkezett: a gondozásukra bízott gyermekek mostanában költöztek családi házakba, hogy a családokéhoz hasonló, önellátó életet éljenek. Minden ilyen gesztusnak nagyon örülnek — hangsúlyozta. Ütő Endre, az Operaház igazgatója pedig afeletti örömét fejezte ki, hogy tájékoztatóján végre többségében fiatalokat lát. Az opera összművészeti műfaj, amelyben a zene mellett a képzőművészet, a dráma, a tánc is fontos szerepet játszik — mondta. — Ily módon nagyban hozzájárulhat a demokrácia igényelte kiművelt emberfők, a teljes életet élő emberek neveléséhez. Már most közéjük tartoznak a VI. kerületi zeneiskola növendékei, akik szép műsorral kedveskedtek a tájékoztató közönségének. (d. v. s.) Másodszor is kiváló a Muharay-együttes Aranyfedezetük a hagyományőrzés Bagi lakodalmas A szerző felvétele é Minél több pénze van az embernek, annál büszkébben emlékezik elődeire. Nagy cégek tulajdonosai előszeretettel kalauzolják vendégeiket a házi múzeumban. Bag távol esik a pénzvilág központjaitól, ám ennek a falunak is van „konvertibilis valutája”, és ez a messze földön híres népi együttese. Aranyfedezete pedig a község múltja, megőrzött hagyománya. Buknak, kukorognak „Alig áll még lábára a gyerek, szülei és az ismerősök már biztatják: »táncolj, kislányom« és énekelnek, s mutatják neki, mire a kicsi elkezd helyben 'toporogni, karját felemeli, markát összecsukva és szétnyitva próbálja utánozni a nagyok karjátékát. ... Ha van egy kisfiú a közelben, párba állítják, majd biztatjuk őket: »seregjetek, Jánoska«, erre elkezdenek körbe tántorogni, utána pedig arra, hogy »bukjatok, gyerekek« berogy- gyantják néha térdeiket ser- gés közben, vagy egymás után többször is »kukorognak«, ahogy ezt a felnőttektől látták.” Hát...valahol itt veszi kezdetét az a sikertörténet, melyre nem pontot tett, hanem koronát a Művészeti és Szabad- művelődési Alapítvány kuratóriuma által a bagi Muharay Elemér Népi Együttesnek adományozott Kiváló Művészeti Együttes kitüntetés. (A díjátadásról lapunk szombati számában számoltunk be. — A szerk.) Az idézett sorokat Martin György írta az 1955-ben megjelent „Bag táncai és táncélete” című munkájában. A Gyöngyösbokréta-korszak után 1952-ben alakult újjá a bagi hagyományőrző együttes. „Nagyrészt Muharaynak és a község vezetőinek köszönhető, hogy nem merült feledésbe a környék talán legtáncosabb hagyományanyaga — olvasom Kiss Pál István bölcsészhallgató 1980-as szakdolgozatában. — Olyan, ma már legendás hírű táncosokat fedeztek fel szinte a 24. órában, mint Tóth Vendel, Be- reczki András, Pintér István, Farkas László, vagy a bukós- ban utolérhetetlen Varga András. ” Bagón az ország táncosai Ami azóta történt, több száz oldalas helytörténeti munka tárgya lenne. Az utóbbi tíz évben nemzetközi sikerekhez vezető pályát táncolt be a népi együttes Iglói Éva művészeti vezetésével. Eljutottak távoli, egzotikus országokba. Ma Franciaországba indulnak betlehemezni harminc- egynéhányan a több mint száztagú együttesből. A Fix Stimm együttes kíséri őket. Rónai Lajos zenei vezetésével. A legmagasabb amatőröknek adható kitüntetés átvétele után elmondták, hogy legközelebb várhatóan jövő februárban lépnek a bagi közönség elé, a Bagi Muharay Nép- művészeti Egyesület közgyűlése alkalmával. Az ősszel pedig ismét ez a Galga menti község ad otthont a hagyományőrző együttesek országos találkozójának. Már kétszer élvezhették a bagiak vendégszeretetét hazánk táncosai, 1994. október 7—8—9-én pedig szereplői lesznek a faluünnepnek, amit Bag első okleveles említésének hatszázadik évfordulója alkalmából rendeznek. Új műsor a világ deszkáira S hogyan tovább? Az említett seregszemlére új műsor kell. A bagi lakodalmas harmadik részét viszik a művelődési ház színpadára, aztán tovább a világ deszkáira. A lakodalom hajnalához fűződő szokásokat elevenítik fel, a mulatság vidám részét. Úgy is mondhatjuk, hogy ismét versenybe indulnak a Kiváló Művészeti Együttes címért. Harmadszor, mert a ’80-as évek közepén már elnyerték egyszer... Legközelebb talán kétfogásos vacsorát is tudnak fizetni, mert a mostani 35 ezer forintból csak három piros hasú jut egy táncosra, énekesre. Pályázatokon való részvétellel, a bagi önkormányzat és a Galga ÁFÉSZ anyagi támogatásával tartja fenn magát az együttes. Balázs Gusztáv Akik a Csatá-ban táncolnak Ünnep Isaszegen Kettős tárlat „Advent” címen Kosa Klára keramikus- és Sinkó Verőn grafikusművész állította ki műveit a Pataky István Művelődési Központ körgalériájában a hét végén. A kettős tárlatot — amelyet Dajka Balázs miniszteri tanácsos vezetett be —január 6-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállított műtárgyak a helyszínen megvásárolhatók. (Budapest X. kér., Szent László tér 7—14.) „Az isaszegi csatát többször nyerik meg” — mondta Foltin Jolán koreográfus, a zsűri tagja a Pest megyei gyermek néptáncegyüttesek októberi találkozóján (melyet — történetesen — Isaszegen tartottak) az isaszegi Csata táncegyüttes gyermektáncosairól szólva. Majd folytatta: „Nem fog elsorvadni egy olyan együttes, amelynek ilyen utánpótlása van.” A Csata táncegyüttes immár 25 éves. Megalakulásának 25. évfordulóját december 19-én, vasárnap délután négy órától ünnepük az isaszegi művelődési otthonban.
