Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-06 / 284. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. DECEMBER 6.. HÉTFŐ Népes oktatásügyi fórum Vácott Tiszta szívvel vállalt barátság Esélyegyenlőség: kötelező vizsgák Befejezó'dtek a váci finn napok Tíz éve kötött testvérvárosi kapcsolatot Vác és a Helsinkitől 37 kilométerre fekvő, 46 ezer lakosú finn város, Järvenpää. A váciak most testvérvárosuk kultúrájával ismerkedhetnek. (Folytatás az 1. oldalról.) Az elméleti és gyakorlati szakképzés csak ezután követ­kezhet, figyelembe véve az át­alakuló gazdaság igényeit. A közismert oktatás általá­nos követelményeit tartalmaz­za a napokban véglegesített NAT. Ez alapján készülnek az alaptantervek a különböző iskolatípusokra, melyeket a helyi igények szerint kell rész­letesen kidolgozni. Amely történhet akár má­sutt már sikerrel alkalmazott tantervek felhasználásával, akár több iskola összefogásá­val is. Az oktatás egységesíté­se a sokak által számon kért esélyegyenlőséget kívánja elő­segíteni, amelyre további biz­tosítékot nyújtanak a kötele­zővé tett vizsgák: 16 éves korban az alapvizsga, vagy 18 éves korban az érettségi. A szélesebb rétegek továbbta­nulását a felsőoktatási férőhe­lyek számának növelésével kívánják elősegíteni. A törvényben előírt új intéz­ményekről Dobos Krisztina el­mondta: az iskolaszék közös oktató-nevelő stratégia kidol­gozására, a nézetek ütközteté­sére teremt fórumot önkor­mányzatnak, iskolának, szü­lőknek. A ROK-ok a 3000 ön- kormányzat és a minisztérium között közvetítenek. Az érin­tett oktatási, szakmai és érdek- védelmi szervezetek delegált­jaiból az oktató-nevelő munká­ban részt vevők által megvá­lasztott tagsággal működő Köznevelési Tanács az iskolák szakmai munkáját, a Közokta­tási Tanács az érdekvédelmi munkát kívánja elősegíteni. A rövid tájékoztatás után a pedagógusok kérdései alap­Az életfát, ezt a zöld ágát akkor vittük be karácsonyra a ház- ba, amikor még nem vásároltunk fenyőt a piacon. Vágtunk odakint egy gallyat — dehogy egy egész fát —, azt díszítettük fel, mindenfé­lével, ami otthonról kikerült, meg amit készítettünk. Ilyen ágat láthatunk most függeni a mennyezetről a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ kiállítótermében. Szalmából kötött csillagok, házi sütésű mézeskalács bá­bok díszítik. Alatta festett székekkel körbevett asztalon vesszőből fonott ádventi ko­szorú a belehelyezett gyer­tyákkal. Vesszőkas betlehem posztóból varrott figurákkal. S visszatekinthetünk az év más ünnepeire is. Láthatók húsvéti hímestojás-minták, aratás után kötendő szalma­csigák. Kocsi Márta bútorfestő, népi iparművész Életfa című szombaton nyílott kiállításán saját munkáin kívül sok min­den más is helyet kapott. Páll Antal köröndi fazekas­mester és Páll Róza meg Páll Kati virágozok edényei. ján kellett volna kiteljesednie az együttgondolkodás céljára összehívott fórumnak, amely­nek a pedagógusbeidegződé­sek némileg korlátot szabtak. Panasz panaszt követett, több­ségében egyéni sérelmeket hánytorgatva fel. Az oktató­nevelő munka fejlesztésének törvényadta lehetőségeit azonban egyetlen kérdés sem firtatta. Kevés volt az iskolá­ról és szülőkről szóló panasz is, amelyre válaszolva való­ban közérdekű tanácsokat ad­hatott Dobos Krisztina. A méregdrága tankönyvek­ről panaszkodóknak csak fel kellett hívni a figyelmét a ka­talógusokra, amelyekből ti­zedannyiért is választhatnak köteteket. A tankönyvrendelé­sek késedelmes vagy elma­radt teljesítését felhánytorga- tóknak Dobos Krisztina fel­hívta a figyelmét: ha az illeté­kes ROK-ot erről értesítik, a mulasztásban vétkes kiadótól vagy terjesztőtől visszakérik a megrendelt tankönyvekre kiutalt állami támogatást, és 10 százalékos büntetést ró­nak ki. S az csak nyilvánva­ló, hogy a jövőben nem kell szolgáltatásaikat igénybe ven­ni. Sokan hánytorgatták fel: a továbbképző tanfolyamok, a módszertani anyagok, az elő­adásra meghívott előadók honoráriuma méregdrága. Ezeknek a szolgáltatásoknak a nagy részét a minisztérium a szakmai és módszertani in­tézmények, a ROK-ok in­gyen biztosítják — volt a vá­lasz. Csak tájékozódni kell a forrásokról, annál is inkább, nehogy a tájékozatlan isko­lák saját kárukra virágoztas- sák a manapság egyre inkább (Képzeljük el, megkérdez­zük valakitől: mi a foglalko­zása? Mire ő azt felelheti: vi­rágozó vagyok.) Bútorfestők és fafaragók, mesterek és ta­nítványok állítottak itt ki szá­mosán. Sütő Béla Vargyas- ról, Haszmann Pál és Hasz- mann József Csemátonból, Bodor János Szilveszter Kéz- dimartonosról. A Kocsi Már­ta tervezte, festette bútorokat Jakab László Mátyás Isasze- gen élő asztalosmester kivite­lezte. Ékszereit bemutatja Kerti Eszter gödöllői arany­műves és Bürgermeister Zsolt szegedi ötvös. Rajtuk kívül —jobbára raj­zaikkal — számos fiatal is je­len volt a kiállításon. A folya­matosság nem csupán annyi­ban érhető tetten, hogy érte­sülünk: vannak szép szám­mal követők, tanítványok — hanem oly módon is, hogy elénk' tárják a munkafáziso­kat: hogyan rajzolódik, for­málódik ki egy tulipán, egy madár, a csodaszarvas. A Szent István-korona, a címer, melynek formája, rajza, szí­ne díszítésként szintén odake­rülhet akár a' leghétközna­pibb használati tárgyakra is. aranybányának bizonyuló, egyre terebélyesedő oktatásü­gyi üzletágat. Az egyéni sérelmeket fel- hánytorgató számos felszóla­lót Dobos Krisztina megpró­bálta megnyugtatni: az új köz­alkalmazotti törvény bérezési szabályozása igazságosabb, mint a korábbi törvényé. Mert noha a korábbi törvény lehetőséget adott a „kimagas­ló oktató-nevelő munka díja­zására”, de ez számos vissza­élésre is alkalmat adott. Igaz­ságosabb, ha a tanítási gya­korlatban használt diploma vagy másoddiplomák alapján állapítják meg a bérkategóriá­kat, és a kimagasló munka honorálására az iskola külön összeget különít el. A vissza­jelzések alapján ugyanakkor a közelmúltban módosították e bérkategóriák kritériumait, amelyet visszamenőleg nem kell alkalmazni, de a kollégá­kat újra be kell sorolni. A gyereklétszám csökkené­se, a pluralizálódó közoktatás miatt munkahelyeik elveszté­sével fenyegetetteknek tény­ként kell szembenézni a meg­változott helyzettel, és meg­próbálni megoldást keresni az önkormányzat, az érdekvédel­mi szervezetek támogatásával. A kötelező óraszámok meg­állapításánál az órákra való fel­készülési időt figyelembe véve jártak el — mondta a képviselőnő, hozzátéve, hogy a napközis nevelők 23, az alsó tagozatosok 21, a felsőtagoza­tos- és középiskolai pedagógu­sok 18 órás heti munkaideje így is jóval az európai átlag alatt (30-29-24 kötelező óra hetenként) marad. D. Veszelszky Sára A kiállítást előadások, fog­lalkozások egészítik ki. Szombaton este Pap Gábor művészettörténésznek a fes­tett kazettás mennyezetekről szóló előadása. Vasárnap dél­előtt „A fenyőfa és az évkör szakrális tárgyai” címmel Kardos Ibolya tanár, délután „Az életfa a székely virágo­zó népművészet tükrében” címmel Kocsi Márta tartott előadást, majd kettejük veze­tésével a jelenlévők ádventi koszorút és karácsonyfadí­Aarne Pokka, finn fotóművész kiállításával vette kezdetét a vendégek bemutatkozása. Fotók a Lappfríldről címmel, a Katona Lajos Városi Könyvtár galériájá­ban tekintheti meg a közönség ezt a számunkra mesésnek tűnő, távoli világot. A finn napok hivatalos meg­nyitóját a technika házában tar­tották meg péntek este, ahol Bar- tos Ferenc polgármester köszön­tötte a hazánkba érkezett vendé­geket. — A szabadabbá vált nyolc­vanas években sokan keresték a kapcsolatot, s kötöttek testvérvá­rosi szerződést a finnekkel. A rendszerváltás után mi is tiszta szívvel vállaltuk ezt az öröksé­get. Erősítsük hát tovább kölcsö­nös barátságunkat és egymás iránt való tiszteletünket — mondta köszöntőjében a polgár- mester. Ezután Orvos András festő­művész bemutatta a Méltó képviselet A zeneművészet és táncművé­szet csaknem 100 prominens személyisége szombaton Buda­pesten megalakította a Magyar Zeneművészek és Táncművé­szek Világszövetségét. A Ma­gyarok Világszövetségének tájé­koztatása szerint a társaság célja a határoktól függetlenül a ma­gyar kultúrához tartozó, a vilá­gon bárhol élő, a magyar zene- és táncművészetet méltón képvi­selő magyarok összefogása. székét készítettek. Decem­ber 18-án és 19-én, mindkét napon este hat órától „A ka­rácsonyi ünnepről, a régi ka­rácsonyfáról és a karácsonyi asztalról” hallhatunk Kocsi Mártától. December 28-án este hatkor pedig Molnár V. József grafikus előadására kerül sor „Mi a közös és mi a más az életfa, a világfa, az égig érő fa és az istenfa kö­zött a fák rendjében” címmel. (nádudvari) ságának három tagját, megnyit­va ezzel a három iparművész hölgy kiállítását. Helena Björklund használati és díszkerámiái, Raija Paukko textilmunkái, szép térítői, ked­ves bábui, Ásta Salminen köté­sei a magas színvonalú finn tár­gyi kultúra bizonyítékai. A Järvenpää Kamarakórus Kaimo Joansuu vezényletével először a kiállításon adott rövid ízelítőt művészetéből. Este hét órakor kezdték meg fő műsoru­kat a Bartók Béla Állami Zeneis­kolában. Több szempontból is érthető módon, sok Jan Sibeli- «s-művet hallhattunk. Järven­pää a finn nemzeti zeneköltő szülővárosa. Elhangzott egye­bek közt a Szerelmesek sorozat egy alkotása a Kantelar vers- gyűjteményből, majd a Finlan­dia himnusz. Az énekkar műso­rán szerepeltek Jarmo Kukko- nen, Toivo Kula, Bengt Johan- son és mások művei. Karai Jó­zsef: Congedo című kompozíci­Ma este 22.25-kor a televízió 2-es csatornáján a Finn Köz­társaság nemzeti ünnepe al­kalmából mutatják be a „Si- su. Egy magyar zászlóalj tit­kos küldetése” című doku­mentumfilmet. Rendezője a finn Osmo A. Wilkuna, aki felkutatta azokat a valamiko­ri magyar önkénteseket, akik 1940 elején jelentkeztek, hogy a szovjet hadsereg által megtámadott Finnország se­gítségére siessenek. 342 fő­vel alakult meg a Finnország­ba induló zászlóalj. Bár beve­tésükre a hamarosan megkö­tött békeszerződés miatt nem került sor, emléküket tábla őrzi annak az iskolának a fa­Századik adásával jelentke­zett nemrég * Balázs Géza anyanyelvi rádióműsora. A „Tetten ért szavak” jubiláló adása jeles évfordulóra esett: kétszáz esztendeje annak, hogy megalakult az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társa­ság! (1793. december 3-án tartotta alakuló ülését Maros- vásárhelyt). Korábban már je­lentkeztek tudományszervezé­si és -terjesztési törekvések — Bél Mátyás 1718-as, és Bőd Péter 1756-os elgondolá­sa után; a század második fe­lében számos kezdeménye­zés, törekvés, alapítási kísér­let történt tudományos társa­ságodra, de érdemleges, tartó­san működő, egyben magyar nyelvű csupán az említett ma­rosvásárhelyi társaság volt! A neves társaság tudós kez­deményezője és alapítója, egyben fáradhatatlan szerve­zője a marosvásárhelyi kirá­lyi tábla ülnöke —, Aranka György. Ő az, aki 1791-ben ója után, magyarül énekelték Kodály: Esti dalát, majd tisztán, szép kiejtéssel a magyar him­nuszt. A műsort vastapssal jutal­mazó közönség szüntelen ismét­lést várva, alig akarta leengedni a színpadról az est szereplőit. Szombat este dr. Cseri Mik­lós, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató­helyettese tartott vetítettképes előadást a technika házában. ■ —Soha nem láttam még olyan népet, aki így őrzi kulturá­lis örökségét — mondta a finn építészet múltját, eredetét, jele­nét bemutató szakember, aki há­rom hónapos tanulmányútjának tapasztalatait összegezve kalau­zolta közönségét a gyönyörű tá­jakon és városokban. A vendégek tegnap délelőtt a váci evangélikus gyülekezet is­tentiszteletén vettek részt. Ez­után az egyház vezetői adtak fo­gadást tiszteletükre. Ma este a képviselő-testület búcsúvacso­rán látja- vendégül őket, ame­lyen a helybeli művészek is je­len lesznek. Vendégeink holnap utaznak haza Finnországba. K. T. I. Ián, ahová Osmo A. Wilkuna járt, s ahol nagymamája mint segédszolgálatos főzött a szá­mukra. így kelt fel érdeklődé­se irántuk. Most bemutatan­dó filmjéről, a benne megszó­laló magyarokról így vall: „Sokadszor végighallgatva életük történetét, egyre kevés­bé tudom eldönteni, kik is voltak ők. Hősök? Kalandra vágyó vagy a testvémép sze- retetére tanított fiatalok? El­kötelezett harcosok? Anti- kommunisták? Mit kerestek a távoli északon? Ezekre a kérdésekre aligha lehet egyér­telmű választ adni. Egy biz­tos: nem síelni mentek Finn­országba...” Kolozsvárott kiadta „Egy Er­délyi Magyar Nyelvmívelő Társaság felállításáról való Rajzolat” című röpiratát. Eme tervezete az erdélyi ma­gyar felvilágosítók közös tö­rekvését tükrözte, mely sze­rint intézményes kereteket kell biztosítani az anyanyelv művelésének (a sajtótermé­kek és a színház révén), a nemzeti nyelvű tudomány fel­virágoztatásának (iskolák és akadémiák által). Bár a kolozsvári ország- gyűlés elfogadta Aranka György javaslatát, a királyi leirat nem hagyta jóvá a társa­ság alapítását... Gróf Bánjfy György, Erdély kormányzója védnöksége alatt végül is megalakulhatott a tudóstársa­ság, ennek (titkára) titoknoka és lelke — Aranka György lett! Minekutána a Habsburg hatalom nyomása egyre foko­zódott, 1806-ban a társaság működése megszűnt működ­ni. , (bozó) Kocsi Márta és vendégei Gödöllőn Az életfa jegyében A kiállítás egy részlete, melyen használati eszközöket mu­tatnak be kerámiából Erdősi Ágnes felvétele Järvenpää-i Kézművesek Társa­Magyar önkéntesek Finnországban Kétszáz éves tudóstársaság

Next

/
Oldalképek
Tartalom