Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-01 / 280. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŐKÉBB HAZÁNK 1993. DECEMBER 1., SZERDA 5 Leköszörülték az azonosító számokat Alvilági üzletág lett a drótszamárlopás Gyáli közmeghallgatás Három év alatt 300 millió beruházásra Telt ház előtt zajlott a gyáli nyilvános testületi ülés és az azt követő közmeghallgatás, melyen meghívottként több vendég is részt vett. Vona Ferenc országgyűlési képviselő mellett ott volt Komáromi István ezredes, Pest megye rend­őrfőkapitánya, a Matáv, a BKV, a tűzoltóság és más fontos intézmény képviselői. § Nagykőröst gyak­ran illetik az errefe­lé utazók a kerék­párosok városa jel­zővel. Sajnos, az is az igaz­sághoz tartozik, hogy nem­csak a biciklizésnek, de bi­ciklilopásnak is hagyomá­nyai vannak errefelé. Az utóbbi időben pedig már- már valóságos alvilági üz­letággá fejlődött a drótsza­marak feketekereskedel­me, nem kevés munkát adva a rendőröknek. Sze­rencsére a bűnüldözők azért mindig sikeresebben dolgoznak mint a tolvajok és az orgazdák. Sőt úgy tű­nik, az előbbiek munkájá­nak hatékonysága a jövő­ben tovább javul. Becsapott vevők A nagykőrösi rendőrkapi­tányság körzeti megbízotta- inak egy csoportja közbiz­tonsági nyomozói feladato­kat lát el újabban. Ezzel a régi, elavult körzeti megbí­zotti rendszer átalakul, he­lyét részben a kisebb bűn- cselekmények felderítésé­re szakosodott csapat veszi át, egyelőre kísérleti jelleg­gel. Valószínűnek látszik azonban, hogy állandósít­ják majd ezt a szolgálatot. Szabari László főtörzsőr­mester, Gulyás Zoltán tör­A nyár kezdete óta húzódó iskolaügy során többek kö­zött az a vád is felmerült a katolikus iskola létrehozá­sát, fennmaradását ellen­zők körében, hogy annak vezetése elsorvasztja majd a szlovák nyelv oktatását. Az állítás nemzetközi visszhangot váltott ki, né­melyek még Meciar szlo­vák kormányfőnek is leve­let írtak azt remélve, hogy ő majd tesz valami ellenlé­pést. Vendéglátóik mit tudtak az ügyről, hogyan fogad­ták önöket? — A szlovákiai lapok tu­dósításai, kommentárjai alapján úgy tudták, hogy Sáriban megszűnt egy szlo­vák iskola. Épp ezért öröm­mel értesültek tőlünk az ál­lítás hamisságáról. Utazá­sunk célja egyébként rész­ben épp az volt, hogy nyil­vánvalóvá váljon: iskolánk­ban a vádakkal ellentétben nem szűnt meg, sőt kiemel­kedő szinten folytatódik a szlovák nyelvű oktatás. — Egy országos napila­punk minapi írásában a zsőrmester, Varga István és Nagy Norbert őrmeste­rek ugyanis röpke egy hó­nap alatt bizonyították jo­gosultságát. A négy rendőr különö­sen a biciklitolvajok lefüle­lésében jeleskedett az utób­bi időben, amikor is körül­belül 20-25 kétkerekű eltu- lajdonítóját azonosították. A legelső szálak a tázerdei és a bokrosi tanyákra ve­zettek, ahol valóságos „bi­ciklifeldolgozóra” bukkan­tak. Az F. József G. Zsolt, B. László, H. József és H. László alkotta fiatalkorú bi- ciklitolvaj-társaság rafinált módját találta ki, hogyan lehet az elorozott járműve­ket viszonylag biztonságo­san eladni. Az ellopott montain bike és Csepel márkák vázáról leégették a festéket, leköszörülték ró­luk az azonosító számokat, vagy ólommal felöntve a vájatokat, új számokat ütöt­tek a régiek fölé. Aztán va­lamennyit újrafestették. Gyakran előfordult, hogy a meglovasított járgányok­ból kiszedett alkatrészeket a boltból 2000-3000 forin­tért vásárolt vázakra szerel­ték fel, s ily módon tulaj­donképpen vásárlási papír­ral adtak túl az összetákolt masinákon. Nem sokkal később to­szerző üdülésnek titulálta az önök utazását. Valóban csak kikapcsolódni mentek Szlovákiába? — Tanulmányút volt ez, nem üdülés: nagyon is szo­ros volt a programunk. A kint töltött rövid időre a Szent Gorazd nevét viselő katolikus általános iskola alkalmi diákjaivá váltak a gyerekek, s a háromból két nap délelőttjén öt-hat tan­órán vettek részt. A délutá­nok sem láblógatással tel­tek: megtekintettük többek között a nitrai várat és vár­templomot, a püspöki hiva­talt, valamint a papi szemi­nárium könyvtárának rend­kívül gazdag, magyar nyel­vű kódexekkel is rendelke­ző gyűjteményét. A haza­utazás, búcsúzás napján kö­zös szlovák—magyar szentmisén vettünk részt, végezetül pedig egy Go- razdról szóló színdarabot adtak elő tiszteletünkre a papi szeminárium diákjai. Óriási élmény volt mindany- nyiunk számára.-— Egyszeri alkalom volt a szlovákiai találkozás, vábbi, ugyancsak fiatalko- rúakból álló „ezermester” bűnbanda nyomára bukkan­tak a lakossági információ­kat módfelett nagyra érté­kelő rendőrök. A jómada­rak ismerték egymást, de bandánként függetlenül dolgoztak, nem vetve meg az útjukba kerülő kismoto­rokat sem. Kecskemét, Kő­rös és Cegléd között virág­zó „biciklikereskedelmet” folytattak. Az itt lopotta­kat a szomszéd városok­ban, az amott megfújt jár­gányokat Kőrösön árulták suba alatt. Ezenkívül szállí­tották a portékát Kiskunfé­legyházára is, méghozzá vonaton. Teli a pince Lebukásuk alkalmával természetesen utolérte rossz sorsuk az orgazdá­kat is. Az egyik körösi ille­tőségű „üzlettársuknál” teli pince biciklit és alkat­részeket találtak, annyit, hogy egy nagyobbacska bi­zományi bolt megirigyelte volna. A vizsgálat tart, nem tudni még, hogy mekkorá­ra dagad a fiatalemberek bűnlajstroma, de gyanítha­tó, hogy a nyomozás még korántsem jár a vége felé. Egy fontos tanulságot vagy tartós lesz a kapcsola­tuk vendéglátóikkal? — Úgy állapodtunk meg a nitrai iskola vezetőivel, hogy lehetőség szerint rendszeressé tesszük a ta­lálkozásokat. Tavaszra már van is egy újabb meg­hívásunk, akkor a tervek szerint a gimnáziumban ta­nulhatnak majd néhány na­pig a nyolcadikosaink. Ter­mészetesen mi is átadtunk vendéglátóinknak egy meg­hívást, s ha minden az el­képzeléseink szerint ala­kul, akkor a nyár folyamán egy-két hétig valamelyik szép zarándokhelyen — ta­lán Máriabesnyőn — vagy Sáriban táborozunk majd együtt a szlovák gyerekek­kel és tanáraikkal. — Mivel eléggé áttekint­hetetlen a megosztott isko­la pénzügyi helyzete, felme­rül a kérdés, hogyan tud­ták előteremteni az utazás költségeit? — Köszönettel tartozunk a Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium etnikai és ki­sebbségi főosztálya vezetői­nek, akik lehetővé tették ti­zenkét diákunk utazását. A többiek, vagyis a velünk tar­tó két-két szülő, illetve kö­zépiskolások, és mi tanárok magunk álltuk a költségeket. (ribáry) azonban máris, mindannyi­unk figyelmébe ajánlanak a rend őrei: nem érdemes ismeretlen eredetű kerék­párt vásárolni. Aki mégis üzletet akar kötni, ne mu­lassza el az azonosító szá­mokat ellenőrizni, a jármű iratait elkérni. Ezzel az apró figyelmességgel sok kellemetlenségtől óvhat­ják meg magukat. Gazdátlan roncsok Sajnos, a rendőrségen ösz- szegyűjtött, lefoglalt, kerék­pároknak nem mindegyike talált még gazdájára. Ké­rik, hogy az 1992 tavaszán a Ceglédi út 22. szám alat­ti épület lépcsőházából el­lopott 28-as kék női gép, a Kecskeméti út 13. szám elől idén nyár végén eltűnt 28-as Csepel kerékpár gaz­dája, valamint a már 3 éve a Gödör italbolt elől ello­pott szovjet márkájú kerék­pár tulajdonosa jelentkez­zék a rendőrségen. Sajnos sok örömük már nem lesz meglelt jószágukban, mert azok bizony, több más bi­ciklihez hasonlóan, a föld alól vagy a Körösi ér fene­kéről kerültek elő. Miszlik- be vagdaltan... Hétköznapok Kacagva feltámadni A fiú tartalmas életet élt. Jó csa­ládi háttérrel, jó szellemi képes­ségekkel rendelkezett. Igazán szerencsésnek mondhatta ma­gát, hiszen az iskolában és a lá­nyok körében is sikereket ara­tott. Ő volt a barátom. Sok-sok éven keresztül jóban-rosszban együtt voltunk. Az ember per­sze inkább a rosszra emléke­zik. Egy időben sok apró ku­darc érte őt. Talán még emberi mivoltjában is sértve érezte ma­gát. Nem bírta a kudarcot, ő csak győzni szeretett. Megmér­gezte magát, hetekig lebegett élet és halál között. Végül az­tán megmenekült, és akadályta­lanul arathatta tovább apró dia­dalait, majd fölvágta az ütőe­rét. Varrótűvel és cérnával varr­tuk össze. Mi, a barátok. Teltek az évek, a sors mesz- szire sodort minket egymástól. S egyszer érkezett a hír: kór­házban fekszik kómában. Meg fog halni, magába lőtt, az aggó­dás összehozta a régi társasá­got. Ekkor csak a szép emléke­ket emlegettük fel. A közelmúltban csöngött a telefon, és a vonal másik vé­gén az ismerős hang csak eny- nyit mondott: Én vagyok, újra itt. ő ismét győzött, s kacagott. Lehet, hogy holtan kell győzni és kacagva feltámadni? F. L. Aligha tévedek: a rendezők „zajosabb” fórumra számítot­tak. Mert bármilyen jól is dol­gozik egy testület, hibák, hiá­nyosságok mindig előfordul­nak. Kivált egy olyan telepü­lésen, mely lakosainak szá­mát tekintve Magyarország legnagyobb községe. Kellemesen csalódtunk, a fórumot mindvégig a kultu­rált hangvétel jellemezte. A témák rendszerbe szedve ke­rültek terítékre, s így kiszűr­ték azt a veszélyt, hogy a nem közérdekű kérdések el­húzzák, unalmassá tegyék a gyűlést. Bár első napirendi pont­ként az 1993-as év eredmé­nyeinek ismertetése szere­pelt, a szóbeli beszámoló ez alkalommal elmaradt, nem volt rá szükség. Érkezéskor mindenki megkapta írásban, melyben az önkormányzat té­telesen és fillérre elszámolt a közpénzek felhasználásáról. (Erre njost nem térünk ki, mert a közelmúltban már be­számoltunk róla egy Gyálról írt riportban.) Hitelekre lesz szükség Az írásos információhoz Gyi- mesi István polgármester any- nyit tett hozzá, a tényszerű felsorolást nem hivalkodás­nak szánták, az eredmények nemcsak az önkormányzat munkáját minősítik, hanem a lakosság segítőkészségét is. Ilyen vonatkozásban elismerő­leg szólt a helyi szervezetek­ről; az ipartestületről, a kert­barátok társaságáról, a nyug­díjasklubokról, a faluvédők­ről, a sportkörről, valamint az egyházakról. — Ki-ki eleget tett az ön­ként vállalt feladatoknak. Gon­dozták a közterek, utcák fáit, vigyáztak a közbiztonságra, vagy a szó erejével próbálták elősegíteni a lakosság szemlé­letváltását. Erre különösen nagy szükség van, mert a la­kosság összetétele meglehető­sen heterogén, s emiatt nem túl hízelgő az a kép, ami Gyál­ról kialakult az elmúlt évek­ben. — Az eredményekről ta­lán még annyit: három év alatt teljesítettük a négy évre tervezett fejlesztéseket, így a még hátralévő időben nyu­godt lélekkel lazíthatnánk. Am az infrastruktúránk tükör­képe még túl torz ahhoz, hogy egy évig csak pihenjünk. To­vább kell folytatni az utcák korszerűsítését, megvalósítani végre a tervbe vett telefon­programot és rendezni a helyi közlekedést, mellyel joggal elégedetlen a lakosság, kivált a külterületek lakói. A jövő év költségvetése nagyjából azonos lesz az ideivel. Énnek ismeretében a tervezett beru­házásokhoz hitelt kell felven­ni, 30-35 millió forintott. Ez az ára annak, hogy az 1994-es évet is sikerrel záijuk — mon­dotta Gyimesi István. Rendőrőrsfejlesztés ’94-ben A felszólalók többsége a köz- biztonságot kifogásolta. Mint kiderült, a helyi rendőrőrs 15 fős létszáma csak papíron léte­zik, egy részük továbbképzé­sen van, vagy éppen szabadsá­gon. Ennyi rendőrrel, ilyen nagy településen nem lehet csodákat művelni, jóllehet a rendőrök munkáját sokban se­gítik a faluvédők is. Komáromi István rendőrfő­kapitány jogosnak találta a község kérését: Gyálon önálló rendőkapitányságot kell létre­hozni. A kérdés csupán az, mi­ből és kivel. Egy ilyen beruhá­zás százmilliós nagyságrendű, amire a jelen gazdasági viszo­nyok közöt aligha van kilátás. Másrészt a rendőri fizetések sem olyanok, ami vonzaná az embereket erre a pályára. Ma­rad tehát egy áthidaló megol­dás, a rendőrőrs fejlesztése. Ez talán megoldható lesz a rendőrség és az önkormányzat közös összefogásával. (Az épületet a gyáliak adják.) A telefonkivitelezés ügyé­ben a Matávon kívül még két másik vállalattal is folyik az egyezkedés, mindeddig kézzel­fogható eredmény nélkül. Az önkormányzat nem kívánt élni a Matáv által felkínált önkor­mányzati modellel — részben érthető a magas kamatlábakat tekinfve —, s így elszalasztot­tá azt a lehetőséget, melyet Ve- csés, Kakucs, Inárcs és Her- nád időben kihasznált. Közbenjárást ígért a képviselő Vona Ferenc hozzászólásában kiemelte: Gyál infrastruktúrá­ja még sok kívánnivalót hagy maga után, mindazonáltal po­zitívan értékeli a rendszervál­tozás óta eltelt időszak ered­ményeit. Három év alatt 300 millió forint értékű beruházás valósult meg, összességében több, mint az előbbi tíz évben. A közbiztonság alakulása sze­rinte nem csupán az anyagia­kon múlik, hanem azon is, hogy milyen jogosítványokat kap majd a rendőrség az új rendőrségi törvény révén. A je­len szabályok nem egyértelmű­ek, esetenként nem segítik, ha­nem gátolják a rendőrt a bűnö­zők elleni munkában. Ezért fordulhatnak elő olyan attroci- tások, mint a közelmúltban Gyálon, amikor lőfegyverrel súlyosan megsebesítettek egy intézkedő rendőrt és a faluvé­dők egy tagját. Vona Ferenc ígéretet tett ar­ra, hogy minden befolyását lat­ba veti, hogy a gyáli rendőrőr­söt kiemelt őrssé léptessék elő, s emeljék a jelenlegi állo­mány létszámát. Matula Gy. Oszkár M. J. Sári diákok tanulmányútja Tartós lesz a kapcsolat A közeli napokban a szlovákiai Nitrán vendégeske­dett a dabas-sári Szent János Katolikus Általános Is­kola néhány diákja. Az útjuk során szerzett élmények­ről, tapasztalatokról vezető tanárukkal, Jankulár Ivánnal beszélgettünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom