Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-27 / 301. szám
J PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. DECEMBER 27., HÉTFŐ 3 Támogassuk... ...az oroszhegyi és zetelaki rendó'rgyilkosságok vádjával 15-20 évi börtönbüntetésre ítéltek nélkülöző' családjait! Nagy István „bűne” például az, hogy 1989. december 22-én Liviu Cheuchisen rendórórsparancsnokot, Oroszhegy zsarnokát „kétszer oldalba lökte, azután elment onnan” — még jóval meglincselése előtt — állapítja meg hivatalos törvényszéki dokumentumokra hivatkozva a védőügyvédje. 15 éves börtönbünetését Szamosúj- váron tölti. A többi oroszhegyi igazságtalanul elítélt (Ambrus Pál, Nagy Imre, Vass-Kiss Eló'd) és a zetelaki igazságtalanul elítéltek (Boldizsár Ferenc, Ily és István, Karsai László) családjai hasonlóképpen nehéz helyzetben vannak. Esetenként alig tudják előteremteni a havonkénti „beszélők” (börtönlátogatások) költségeit. Valamennyien rászorulnak társadalmunk támogatására! .* Támogassuk a marosvásárhelyi 1990. márciusi magyar- ellenes pogrom áldozatainak nélkülöző hátramaradotta- it! Csipor Antal özvegye (Nagyemya) — Ion Covaci szászrégeni tehergépkocsi-vezető, aki 1990. március 20-án a Görgény-völgyéből Marosvásárhelyre verólegényeket szállított, Nagyemyán gázolta halálra Csipor Antalt. Gémes István özvegye (Sárombarka) — Dumitru Butilca ugyenezen napon gázolta halálra Sáromberkén Gémes Istvánt, a marosvásárhelyi „vendégszereplésre előkészített” — baltákkal és botokkal telerakott fekete Daciájával. Kiss Zoltán ifjú (Mezőújfalu) — Mann Préda, a tévéből, Marosváráshely főteréről ismertté vált ámokfutó tehergépkocsi-vezető gázolta el 1990. március 20-án idősebb Kiss Zoltánt. A székelyudvarhelyi Szabadság szerkesztősége 1991. februárjában létrehozta az „Emberséget! Alapítványt”, amely gyűjtést kezdeményezett valamennyiük számára. Ezúton is hálás köszönetét mondunk a jólelkű adományozóknak! Alapítványunk kuratóriuma ezúton is vállalja az adományok eljuttatását a rászoruló családoknak. Kérjük tehát mindazokat, akikhez eljut felhívásunk, jótékonykodjanak, és pénzadományaikat juttassák el az alapítvány takarékpénztári számlájára: Banca Comerciala Romana, Odorhelu Seculesc Románia, cont nr. 47-21-81-80-25-50 (valuta). Emberséget! Alapítvány Kuratóriuma Székelyudvarhely, Tamási Áron u. 15. 4150-Románia Levonulóban van az ár Készültség az ünnepek idején Bár az elmúlt huszonnégy órában a Felső-Tisza és a Bodrog vízgyűjtőkörzetében 13-15 milliméter csapadék hullott, ez nem befolyásolja jelentős mértékben az árhullám lefolyását. A Felsó'-Tisza apad, jelenleg Tiszabercel körzetében tetőzik, alatta mérsékelten árad. A Tár apad, a Bodrog enyhén árad. Tóth Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium tanácsosa kérdésünkre elmondta, hogy az országot néhány nappal az ünnepek előtt elérő árhullám mérési adatai Tivadarnál és Vásárosnaménynél közel olyan vízszintemelkedést mutattak, mint az 1970-es tisza- völgyi árvíz idején. Jelenleg 760 kilométernyi védvonalon van érvényben árvízvédelmi készültség. Az ünnep napjaiban ezer ember vett részt a készültségből adódó munkában, amely főképp őrködésből állt. Komolyabb beavatkozásra nem volt szükség, csupán egyes öreg zsilipek szivárgását kellett megszüntetni. Tóth Sándortól megtudtuk azt is, hogy közvetlenül karácsony előtt több mint 130 település — 182 ezer ember — biztonságát veszélyeztette az árhullám. Tegnapra megnyug- tatóbbá vált a helyzet, s a szakember véleménye szerint három héten belül levonul az ár. (r. z.) A leghavasabb Nyugat-Magyarország A legtöbb hó Vas, Zala, Somogy, Veszprém és Komá- rom-Esztergom megyében esett tegnap. A hótakaró vastagsága helyenként elérte a 20 centimétert. Bár a főútvonalakat folyamatosan takarítják, az utak hókásásak, latyakosak, az alsóbbrendű utak havasak. További hófúvások várhatók, így az Utinform ügyeletese azt tanácsolja, hogy akinek nem feltétlenül szükséges, az ne induljon útra. A havazás mellett a hőmérséklet további csökkenése miatt az utakon a nedvesség lefagy, így azok síkossá válnak. Boross Péter rádiónyilatkozata A vidéki Magyarországért is dolgozik a kormány (Folytatás az 1. oldalról) Ez egyúttal kötelezi a magyar politikusokat arra, hogy valamennyiükkel törődjenek, azokkal is, akiket államhatárok választanak el az anyaországtól. Ez nem magyar jelenség, más nemzeteknél is természetes, hogy a határaikon kívül élő testvéreikkel törődnek — hangsúlyozta Boross Péter. A médiatörvénnyel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: a közalkalmazotti mivolt bizonyos szerveződésre jogalapot ad, ugyanakkor fegyelmi kötelezettségekkel is jár. A médiatörvény megvalósításához nyugodt légkörre van szükség, és azt azoknak kell megteremteniük, akik a média területén dolgoznak. Boross Péter a vidéki Magyarországról szólva arról beszélt, hogy a kormánydöntéseket el kell juttatni a falusi házakhoz, mégpedig népszerű nyelven, hogy a falusi ember tudja, hogy hová, mikor kell mennie és mit kell vinnie. A földtulajdon újjászületésével kapcsolatban hangsúlyozta: szemben az 1945-ös földosztással — amikor kormányrendelettel, jogi kötöttségek nélkül osztottak földet — most mindez jogszerűen, ennek következtében bonyolultan történik. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy ez a kormány három és fél év alatt kive- rekedte, hogy a falusi embernek tulajdona legyen. A miniszterelnök az interjú befejező részében felhívta a figyelmet arra, hogy az ország nyugalmának feltétele az alkotmányos rend. Ennek biztosítására a kormánynak megvoltak és jelenleg is megvannak az eszközei. Egy ország csak akkor készülhet a jövőre — hangsúlyozta Boross Péter —, ha polgárai a jogrendet tiszteletben tartják. Ha a polgár vét a jogrend ellen, akkor természetes módon kerül szembe a jogrend védelmére hivatott szervezetekkel. Ez egy természetes állapot, melynek eredménye a köznyugalom. Ennek fenntartását a kormány támogatja, hiszen a stabilitás rém geteg előnyt jelent a nagyvilágban az ország megítélése szempontjából. A stabilitás mögött ugyanis valójában a köznyugalom, a közrend értendő — fejezte be nyilatkozatát Boross Péter miniszterelnök. Hiányzik az erdőbirtokossági törvény Eltérő licitárak Veszélyben van-e nemzeti kincsünk, az erdő? Az erdőgazdaságok, vagy a kárpótoltak egyes rétegei kiáltanak segítségért? Mi a megnyugtató rendezés útja? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a távirati iroda munkatársai Borsod-Abaúj- Zemplén, Pest, Somogy, Vas, Veszprém és Zala megyében. Az általános kép egyik jellemzője, hogy a kárpótlás, az árverések üteme többnyire a tervezettnek megfelelő volt ebben az évben és megvan az esély rá, hogy 1994 első feléig a licitek lezáruljanak. A kárpótlásra kijelölt hektáronként általában 4-5 aranykorona értékű erdők jelentős része az aranykoronánkénti 3 ezer forintos induló, illetve az 500 forintos minimum áron kelt el, a 6-8 ezer forintos ár a szolid középértéket jelentette. Hatalmas a különbség a rekordárak között is: a zalai Nagygör- bó'n például aranykoronánként 50 ezer, a borsodi Mezőkövesd környékén 22 ezer forintot fizettek az erdőért. A kárpótlás révén három-négy megyében több erdőtulajdonos lesz, mint a háború előtt 'volt, azzal együtt, hogy a tagi és részarány-tulajdonosi birtok nevesítése alig halad, vagy le is lassult. Ez utóbbi tulajdonformánál a nevesítés hiánya jogilag lehetővé teszi, hogy a régi gazdák — a tszek — az erdőfelügyelőségek által jóváhagyott terv szerint termeljék ki a fát, igaz, ezzel a lehetőséggel csak néhány Pest megyei, vasi, zalai és Veszprém megyei szövetkezet élt. Sokkal inkább jellemző, hogy a volt gazdák már nem, az új tulajdonosok még nem művelik területeiket, mert új erdő- és főként erdő- birtokossági törvény hiányában nem tudják, mihez kezdhetnek. Jónéhányan vissza is éltek az átmeneti helyzettel: fekete vágás miatt Vasban tíz ügyben folyik eljárás, Somogybán az utóbbi egy év alatt hasonló okból 4 millió forint bírságot szabtak ki, a budai, pilisi erdőkben is megjelentek a teherautós láncfííré- szesek, a borsodi Csereháton, Szendrő környékén a rablóír- tás egész erdőfoltjai találhatók. Az erdőt féltő emberi-szakmai józanság azonban több megyében is pótolni igyekszik az erdőbirtokossági törvény hiányát. Például Somogybán már 60 erdőbirtokossági egyesület várja az új művelési formációra való áttérést, Zalában csaknem 40 hasonló szerveződés jött létre, vagy van alakulófélben. A zalaiak tovább is lépnek: az erdőfelügyelőség, az erdőtervezési iroda és az FM-hivatal vezetői januári találkozójukon egy átmeneti megoldást indítványoznak. Eszerint a tulajdonosok polgárjogi szerződést kötnének egymással közös gazdálkodás folytatására, s művelési megállapodást írnának alá valamely erdőgazdálkodási szervezettel, vagy erdésszel. Veszprémben az erdőfelügyelőség lényegében hozzájárulást adna ki, amelyben gyakorlatilag egy szakszerű erdőművelésre szóló szerződést kötnek. A joghézag szülte elhúzódott átmeneti állapot következményei mellett még jellemző veszély, ha a kárpótlási folyamat során széttagolódnának, s korszerű művelésre és áttekinthető ellenőrzésre alkalmatlanokká válnának az erdők. Nem tartható, hogy az erdők valódi értékét puszta területük • aranykorona-értéke, nem pedig a rajtuk álió fava- gyon határozza meg. Csak egyenes adásban Keretszerződést írt alá a Bpl Television és a Magyar Kábeltévé Hálózatok Szövetsége, melynek értelmében a Bpl TV egy éven keresztül a szövetség minden tagja számára díjtalanul engedélyezi, hogy műsorát kínálatába felvegye. A műsort csak megszakítás nélkül, az adás egyenes továbbításával szabad a nézőkhöz eljuttatni -— tájékoztatott tegnap Johann Stefan Spischak, a műholdas magánadó elnöke. A Bpl Television adásában német, szlovák, román, szerb, horvát nyelvű feliratozás is lehetséges. Kónya Imre meglátogatta a szolgálatot teljesítőket Kónya Imre belügyminiszter vánt nekik kellemes ünnepe- az országos rendőrfőkapitány, két. Azt követően a Köztársasá- Pintér Sándor altábornagy tár- gi Őrezredet, a Belügyminiszté- saságában péntek délután az rium ügyeletét és a Határőrség ORFK, a BRFK, az V. kerületi Országos Parancsnokának kapitányság ügyeleteseit, illet- ügyeletben lévő dolgozóit láto- ve az utcán szolgálatot teljesítő gáttá meg — tájékoztatott teg- rendőröket kereste fel, és ki- nap az ORFK szóvivője. Aláírás-átadás A Magyar Szakszervezetek mot, amelyben a Nyugdíjbizto- Országos Szövetsége Női Vá- sítási Önkormányzat állásfog- lasztmányának küldöttsége lalása alapján a nyugdíjkorha- ma reggel átadja Szabad tár emeléséről szóló parlamen- Györgynek, az Országgyűlés ti döntés újratárgyalását kezde- elnökének azt a 20 ezer alá- ményezik — tájékoztatott teg- írást tartalmazó dokumentu- nap az MSZOSZ sajtóirodája. Szegényen is szeretni a hazát Sajnálatos módon divatba jött innen Magyarországról, külföldi lapokon keresztül ócsárolni hazánkat. Ezt az eléggé aljas viselkedést sokan professzionista szintre emelték, olyany- nyira, hogy biztos vagyok benne, kitűnően megélnek belőle. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy ezt az alpári viselkedést egyre többen veszik észre. Nyolcvanon felüli nagy- néném a karácsonyi ebéd közepette fejezte ki ezzel kapcsolatos föl- háborodását, s bizony az elkövetőket az idős hölgy egyenesen hazaárulással vádolta. Hallgatva őt az jutott eszembe, hogy például neki, aki még az első világháború előtt született, s végig kellett élnie háborúkat, forradalmakat, vörös terrorokat, gazdasági válságokat, bizony nem sok jót adott az az ország, amelyet a szeretet ünnepén is védelmébe vett. Nemhogy nem sok jót adott, hanem amit szegény ösz- sze tudott gyűjtögetni, szinte azt is rendre elvették tőle, s olyan munkákra kényszerült, amelyeknél többre is hivatott lehetett volna. Ennek ellenére nemhogy védelmezi, hanem olyan mértékben szereti hazáját, ami napjainkban már sajnos ritkaságszámba megy. Reszketve szereti hazáját, holott nyolcvan esztendeje alatt — ilyenek voltak a körülményei — alig-alig ismerhette meg. Ebből a korosztályból persze — tapasztaltam már több helyütt — hála Istennek, nem ő az egyetlen, aki így gondolkodik. Éppen ezért célszerű lenne, ha az idősebb korosztályból egyre többször kaphatnának hangot azok, akik a Rákosi- és a Kádár-rendszer alatt sem inogtak meg a hazaszeretetben, akik saját fajtájukról némely publicistáktól eltérően elismerő szavakat is ki tudnak ejteni, s nem örökké azt hajtogatják, számolgatják, vajon mit ad nekünk az ország, mit ad nekünk a politikai hatalom. A hazaszeretet, a nemzetféités — jól bebizonyosodott ez a diktatúrák évtizedeiben — nem lehet függvénye semmiféle politikai irányzatnak, s nem lehet függvénye anyagi helyzetünknek sem. (Vödrös)
