Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-03 / 282. szám

PEST MEGYEI HIRIAP KÜLFÖLD 1993. DECEMBER 3., PENTEK II. János Pál egészségi állapotáról Betegség nem, fáradtság igen Olaszországban aggodalmakat keltett egy, az AIDS világnap­ja alkalmából sugárzott televí­ziós műsor, amelyben elhang­zott, hogy a pápa vérátömlesz­tésnél olyan vírussal fertőző­dött meg, amely gyakran bete- gít meg AIDS-ben szenvedő személyeket. II. János Pál orvosai elis­merték, hogy a katolikus egy­házfő az 1981-es Szent Péter téri merénylet után kapott szá­mos vérátömlesztés egyikénél valóban megfertőződött a cyto­megalovirus nevű kórokozóval. — A pápát teljes mértékben kigyógyították a fertőzésből. A cytomegalovirus igen gyako­ri, az emberek 80-90 százaléka serdülőkorban megkapja, az esetek túlnyomó többségében azonban semmiféle panaszt nem okoz — mondta Corrado Manni, a római Gemelli klini­ka professzora, a pápa kezelő­orvosa. Manni professzor ki­zárta annak lehetőségét is, hogy a pápa állítólagos mosta­ni rosszullétei és a merénylet utáni vírusfertőzés között bár­miféle összefüggés állhatna fenn. Rómában egyébként tartják magukat a híresztelések, hogy a pápa egészségi állapota aggo­dalomra ad okot. Manni profesz- szor cáfolta a pápa betegségét, de elismerte, hogy a katolikus egyházfőn rendkívüli leterhelt­sége miatt a fáradtság jelei mu­tatkoznak. A vallásosság Kelet-Europában Elsó' helyen A KAI lengyel katolikus hír- ügynökség, ünnepélyes meg­nyitásának előestéjén hozta nyilvánosságra az értékrende­ket vizsgáló európai kutató- csoport tanulmányát a kelet- közép-európai társadalmak vallásosságáról. A jelentés szerint azokban az országok­ban őrződtek meg jobban a hagyományos értékek és a vallásosság, amelyekben a ró­mai katolikus vallás játszik vezető szerepet. A szerzők úgy találták, hogy a pravo­szláv és a református egyház lényegesen kisebb befolyás­sal van hívei erkölcseire és életmódjára. Az egyes orszá­gok között azonban Kelet-Kö- zép-Euíópában is jelentős kü­lönbségek vannak. A vallásgyakorlásban az első helyen a lengyelek áll­nak, bár rendszeresen csak a népesség 52,4 százaléka jár templomba. A második he­lyen áll Szlovákia 32, a har­madikon Magyarország 14 százalékkal, majd a csehek kö­vetkeznek 8, és a bolgárok 5 százalékkal. Lengyelország ki­a lengyelek vételével a vallásosság szintje alacsonyabb a nyugat-európai átlagnál. Míg a lengyelek kö­zel állnak a legvallásosabb eu­rópai országokhoz (Írország, illetve Olaszország), a szlo­vák és a magyar vallásosság szintje az északnyugat-euró­pai országokhoz van a legkö­zelebb. A vizsgált országok között a „leginkább ateistá­nak” Bulgária bizonyult. Míg a lengyelek 95 százalé­ka nyilatkozott úgy, hogy hisz Istenben, a magyaroknak csupán 58 százaléka. A .halál utáni életben a lengyelek 62, míg a magyarok 23 százaléka hisz. A tanulmány szerint 100 magyarból 42 nyilatkozott úgy, hogy nem hisz tételes vallásban, s ugyanennyien val­lották magukat a római katoli­kus egyház hívének. 16 száza­lék a reformált egyházak hí­ve. Ugyanakkor hetente leg­alább egyszer csak a népes­ség 14 százaléka megy temp­lomba, 32 százalék pedig sem­milyen egyházi szertartáson nem vesz részt. „Ha a magasan feladott labdát neííi csapod le — ellenfeled nem lovagiasnak fog tartani, hanem hü­lyének...” A fenti magvas gondolatot nem egy sportlapban olvastam, hanem a hernádi, hartyáni és újlengyeli önkormányzatok közös lapjában, a 3 Faluban. Szerzője mottóként használja az Akkor inkább lecsa­pom! gyűjtőcímen megjelentetett sziporkázáshoz, mely alighanem a humort kívánja pótolni, bár szerintem nem más, mint de­moralizál ás. A települési lapokat tudvalevőleg amatőrök írják, szer­kesztik, jó szándékú pedagógusok, népművelők, közigazga­tási tisztségviselők, esetenként egyházi személyek. Érte­lemszerűen a helyi lapok az adott település híreit-esemé- nyeit, örömeit és gondjait hivatottak eljuttatni, megosztani a lakossággal, s nem pedig országos méretekben politizál­ni. Kivált nem felhangon és olyan szándékkal, mint teszi azt botcsinálta kollégám. Valójában tendenciózus lapszemléről van szó, neves po­litikusok nyilatkozataiból és a különböző médiákban meg­jelent írásokból emel ki részleteket, majd kommentálja azo­kat egymondatos szellemeskedésekkel. Szakértők javaslatai a kormányoknak Háromoldalú tanácskozás Búsról Pozsonyban megtartotta harma­dik találkozóját az Európai Kö­zösség kezdeményezésére létre­hozott szlovák—magyar—EK háromoldalú szakértői csoport. A november 28-a és december 1-je közötti tanácskozásról ki­adott sajtóközlemény szerint a szakértők két jelentést készítet­tek elő: az első a bősi erőmű hatásainak felbecsülését tartal­mazza, továbbá ajánlásokat fo­galmaz meg az ellenőrző rend­szer erősítésére a térségben; a másodikban a szakértők javas­latokat tesznek az érintett kor­mányoknak egy ideiglenes víz­gazdálkodási rendszer kialakí­Koszovó védnökséget akar A koszovói albánok vezetője, Ibrahim Rugóvá, tegnap Bécsben azon véleményének adott hangot, hogy Koszovó tartománynak az ENSZ véd­nöksége alá kell kerülnie, el­lenkező esetben ugyanis nem tartja megoldhatónak a prob­lémákat a térségben. Az AFP jelentése szerint Ru­góvá bécsi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Koszovó csak addig állna a nemzetközi kö­zösség védnöksége alatt, amíg a helyi demokratikus intézmé­nyek meg nem kezdik működé­süket. Koszovóból el kell távo­lítani a fegyveres szerb és mon­tenegrói csapatokat, s ehhez szükség van az ENSZ megelő­ző és védelmi erőinek jelenlété­re — mondotta. Szlovéniában szerdán beje­lentették, hogy eljárást indí­tottak 100 olyan katonatiszt ellen, akik mint a jugoszláv hadsereg parancsnokai, embe­riség elleni bűncselekménye­ket' követtek el Szlovénia 1991-es, rövid függetlenségi háborújában. Az STA jelenté­séből nem derül ki, hogy a gyilkosságok és rablások el­követésével vádolt tiszteket őrizetbe vették-e. tására, a szükséges vízmegosz­tásra és vízszintszabályozásra, valamint a károk enyhítését cél­zó intézkedésekre. A háromoldalú szakértői csoportot a Magyar Köztársa­ság, a Szlovák Köztársaság és az Európai Közösség hozta lét­re; egy magyar, egy szlovák és három, az EK által delegált füg­getlen (Németország, Hollan­dia és Dánia) tagja van, akik ta­pasztalatokkal rendelkeznek a hidrológia, ökológia és a víz­erőmű-építések területén. A szakértői csoport első ta­nácskozásán, idén szeptember 8—9-én Pozsonyban a résztve­Szlovákiát nem-fenyegeti há­borús veszély, hiszen Szlová­kia senkit sem fenyeget és Szlovákiát sem fenyegeti sen­ki — jelentette ki az általa ve­zetett mozgalom szerda esti pozsonyi nagygyűlésén Vladi­mír Meciar szlovák miniszter- elnök, aki korábban nem egy­szer — Magyarországra cé­lozva — Szlovákia egyfajta háborús fenyegetettségére utaló kijelentéseket tett. Meciar ezt a nagygyűlés azon résztvevőinek kérdései­re válaszolva jelentette ki, akik úgy vélik: „Magyaror­szág mértéktelenül fegyverke­zik és egyes magyarországi, illetve szlovákiai magyar po­litikusok nacionalista kijelen­tései” ilyen aggodalmakra ad­nak okot — úja a TA SR szlovák hírügynökség. Meciar szerint mindeze­ket a kijelentéseket a ma­gyar politikusok választási érdekei motiválják. — A gyakorlati politika és diplo­mácia törekvései azonban az együttműködés jobbítását cé­lozzák, hiszen a két ország törekvései és szándékai azo­nosak — mondta a szlovák miniszterelnök, hozzátéve, hogy mindkét ország az eu­vők megállapodtak abban, hogy milyen adatok összegyűj­tése szükséges, valamint ezek feldolgozásának módszerei­ben. Az adatok felölelik a víz­megosztást, a vízszintszabályo­zást és a vízminőséget, a nö­vény- és állatvilágot, a mező- gazdaságot, az üledékképző­dést és az eróziót, a talajvíz­szintet és -minőséget, az erdők vizsgálatát és a villanyáram-ter­melést az 1991—93 közötti időszakban. A jelentések elké­szítésénél az 1950-es és 60-as évek adatait is figyelembe vet­ték a bősi erőmű jelenlegi hatá­sainak felbecsülésében. rópai betagolódás elvét igyekszik követni. A szlovák miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a szlová­kiai magyar politikai vezetők egy része tudatosan igyekszik fokozni a feszültségeket. — Szándékuk arra irányul, hogy Szlovákia és Magyarország kö­zött etnikai határokat próbálja­nak vonni, majd az önrendel­kezési jog alapján úgy dönte­ni, hogy Szlovákia vegyesen lakott területei elcsatolhatóvá váljanak — mondta Meciar. Vladimír Meciar a hírügynök­ség fogalmazása szerint azt hangsúlyozta, hogy „bármi­lyen határmódosítást célzó igyekezet új háborút jelent” — Ez nem fenyegetés, hanem realitás — tette hozzá a szlo­vák miniszterelnök, aki a TA SR szerint arról biztosította hallgatóságát, hogy a Szlovák Köztársaság még akkor is ké­pes önmagát megvédeni, ,,ha korántsem fordított annyit a védelmi beruházásokra, mint a Magyar Köztársaság”. Vladi­mír Meciar ugyanakkor leszö­gezte, hogy „Szlovákia nem kí­ván fegyverkezési versenybe bonyolódni Magyarországgal, ám e téren lemaradni sem sze­retne Magyarország mögött”. A nagyvilág hírei # Brüsszelbe utazik az orosz elnök a jövő hét ele­jén, ahol részt vesz az Euró­pai Unió vezetőinek tanács­kozásán. Moszkva szeretne minél hamarabb szabadke­reskedelmi jellegű szerző­dést kötni. * Christopher Patten, Hongkong brit kormány­zója tegnap bejelentette, hogy december közepén a koronagyarmat Törvény­hozó Tanácsa elé terjeszti a terület választójogi re­formjának Pekingben he­vesen ellenzett tervét. A kí­nai külügyminisztérium szóvivője figyelmeztetett, hogy ebben az esetben Pe­king megszakítja a Hong­kongról folytatott tárgya­lásokat. * Felvették a munkát a gáz­bányászok nyugat-szibériai Nádimban tegnap, miután megállapodás született a kő­olaj- és földgázkitermelő üze­mek és a kormány között a követelések teljesítéséről. ^ Memorandumban for­dultak a legnagyobb lit­ván ellenzéki pártok Algir- das Mikolas Brazauskas államelnökhöz, s aggodal­mukat fejezték ki amiatt, hogy a nemzeti külpoliti­kát a kormányzó Litván Demokratikus Munka­párt egypárti külpolitiká­ja váltja fel. V Újra kívánja kezdeni tár­gyalásait Szkopje Athénnal az ország nevéről, Macedó­niáról, amelynek használa­tát a görög vezetés jogtalan­nak ítéli — közölte Stevo Crvenkovski macedón kül­ügyminiszter Butrosz Gáli ENSZTőtitkámak írott leve­lében. # Az iraki fegyverkezési programokra vonatkozó ENSZ-határozatok betartá­sáról a Biztonsági Tanács elé beterjesztett jelentés kedvezően értékeli, hogy a bagdadi vezetés beleegye­zett a hosszú távú ellenőr­zési mechanizmus kiépíté­sébe és működtetésébe. VÉLEMÉNY Sem versenyezni, sem lemaradni Meciar és a magyarok Kik labdázzanak a pályán? Az októberi számban — többek közt — Antall József­nek, Szabó Ivánnak, Boross Péternek. Surján Lászlónak és lapunknak „szentel figyelmet”. Amit a magunk részé­ről csupán annyiból sérelmezünk, hogy sorai a néhai kor­mányzó, Horthy Miklós emlékét sértik. Véleményünk szerint egy államférfi emberi és politikai megítélése nem egy helyi lap kompetenciája, s kiváltképp nem egy amatőr tollából. Mellesleg a 3 Faluban, ebben a rovat­ban, még soha nem olvastam hasonló reflexiókat Rákosi Mátyásról, Kádár Jánosról vagy a pártállam többi promi­nenséről. Pedig — és ezt nem én állítom, hanem a törté­nelem igazolta — a Horthy nevével fémjelzett negyed évszázad aligha okozott annyi kárt a magyar nemzetnek, az országnak, mint az azt követő negyven év. Való igaz, demokráciában élünk, melyben az epébe mártott tollal írt szellemeskedés (is) állampolgári jog. Mindazonáltal én vitatom az olyan szabadosságot, amely egy demokratikusan megválasztott kormány tagja­it próbálja lejáratni, nevetségessé tenni, ráadásul közpén­zen, önkormányzati újságban. Amiből ugyanakkor kima­radnak azok a kárpótlással kapcsolatos helyi ügyek, me­lyekről széltében-hosszában suttognak a három község­ben. Tévedés ne essék, nem cenzúráért kiáltok, csupán loja­litásért. Joggal kijár(na) egy olyan kormánynak, mely milliókkal támogatta Hernádot, Újhartyánt és Újlengyelt (is), a gáz, ivóvíz, csatornázás, telefon és egyéb, a közsé­gek felemelkedését szolgáló beruházások megvalósításá­ban. A 3 Falut indulásakor 4 Falu néven jegyezték be, ám néhány szám megjelenése után Pusztavacs kiszállt. Az okát kutatva az egyik ottani képviselő arra hivatkozott: a lap szellemisége nem igazán szolgálja a lakosság érde­két, a lap hangadói közt még jócskán vannak olyanok, akik szívük szerint a múlthoz kötődnek. A szellemiséget a lap szerkesztői alakítják ki, s végső soron a lapgazda. Ez esetben a három falu önkormányza­ta. Talán nem árt odafigyelniük, kiket engednek „labdáz­ni” a pályájukon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom