Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-03 / 282. szám

Ü PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. DECEMBER 3.. PÉNTEK 3 írók és művészek nyilatkozata Most már az ország sorsáról van szó, nem a médiáról. Szelle­mi életünk egy önmagát letiltó csoportja a közvélemény szó­szólójának kívánja felmutatni önmagát, megfeledkezve arról, hogy az irodalom és a művészet mai nehéz helyzetében is sok­kal magasabb rendű célokat szolgál annál, semhogy ismét a napi politika szolgálóleányává aláztassék. Ezzel az önelhallgattatással, amely a kibontakozást nem se­gíti, a szellemi életet bénítja, Magyarország jó hírét csorbítja, nem érthet egyet a felelősen gondolkodó magyar művésztársa­dalom. Budapest, 1993. november 30. Ágh István író, Ács Jenő költő, Albert Gábor író, Antal Barnabás költő, Apáti Miklós költő, Balázs József író, Ba­nos János költő, Barcs János költő, Bágyoni Szabó István költő, Bárány János költő, Beke György író, Békési Gyula költő, Benedek István író, Benke László költő, Bertha Zol­tán irodalomtörténész, Bessenyei Ferenc színművész, Ber- za László történész, főszerkesztő, Bisztray Ádám költő, Bitskey Tibor színművész, Bor Ambrus író, Cukor György költő, Csanád Béla dr. teológus, Császár Angéla színmű­vésznő, Csernák János színművész, Czine Mihály irodalom- történész, Dékány Endre költő, Dékány Kálmán író, Do- bossy László dr. irodalomtörténész, Dobai Péter író, Döb­bentei Kornél költő, Ecsery Elemér művészettörténész, Ébert Tibor író, Fekete Gyula író, Furkó Zoltán író, rende­ző, Gombos Katalin színművésznő, Görömbei András iro­dalomtörténész, Győrffy László író, Hegyi Géza zongora- művész, Heinzelmann Ánna grafikus, Hornyik Miklós író, Horváth Gyula színművész, Horváth Sándor színművész, Jeney Klára operaénekes, Kalász Márton költő, Kautzky Norbert költő, Kecskeméti Kálmán festő, fotóművész, Kiss Benedek költő, Kiss Dénes költő, Kiss Irén költő, Kiss Ká­roly költő, Kiss Sándor szobrász, Kosa Csaba író, Kuczka Péter költő, Léka Géza költő, Lesenyei Márta szobrász, Macskássv Izolda grafikus, Márkus Béla irodalomtörté­nész, Marsall László költő, Matetits Izolda táncművész, Medvigy Endre irodalomtörténész, Nádudvari Anna író, Nagy András grafikus, könyvtervező, Nagy Gáspár költő, Novák Béla Dénes költő, Orosz János festőművész, Paizs Tibor író, Pálinkás István költő, Papp Árpád költő, Pardi Anna költő, Pathó István színművész, Pertorini Dezső csel­lóművész, Pete György főszerkesztő, Rózsa Endre költő, Sándor András író, Sándor György humorista, Sánta Fe­renc író, Serfőző Simon költő, Simonffy András író, Sinko- vits Imre színművész, Stolmár G. Ilona szerkesztő, Szabó Kálmán rendező, Szabó Gyula színművész, Szabó Sipos Ta­más rendező, Szávai Géza író, Szikra János költő, Szervác József költő, Szokolay Sándor zeneszerző, Szőllösi Zoltán költő, Tamás Menyhért író, Tamási Orosz János költő, Ta­máska Péter dr. történész, Temesi Ferenc író, Téglási Imre költő, Tornai József költő, Tóth Bálint költő, Tóth Erzsé­bet költő, Tóth Éva költő, Tóth Sándor költő, Turbók Atti­la költő, Utassy József költő, Ütő Endre énekművész, Var­ga Domokos író, Varga Géza történész, Vasadi Péter költő, Veress Miklós költő, Vígh Károly dr. történész A lista nyitott. Tom tüzet olt Nem volt szerencsém látni-hallani Tom Lantos terjedel­mes szereplését a Magyar Televízióban. Sajnáljam, vagy örüljek neki? Attól tartok, bármennyire meggyőződéssel vallom a „szembenézni a veszedelemmel”nagyjaink által is szentesített szellemi-erköcsi parancsát, ahhoz már hi­ányzik belőlem a kellő' mazochizmus, hogy Tom Lantost annyi ideig kibírjam. Épp elég volt belőle az, ami kedves napilapom vezércikkéből jutott hozzám. Úgy látszik, egy nem magyarországi politikus minden kockázat nélkül megengedheti magának a Magyar Televí­zióban, hogy a balkáni véres eseményekkel példálózzon és ízléstelen párhuzamot vonjon. Párhuzamot az ottani fa­siszta kommunizmus rémtettei és Magyarország, a térség legstabilabb országa között. Vajon a szélsőség csíráit a pár száz, időnként házon go bó'rfejűben, vagy a politikai pártként működő', diktatúra-nosztalgiával átitatott ultraba­losokban látja? Nem tudom. Csak azt tudom, hogy ha a szomszéd ház lángokban áll, és nem bírják eloltani — só't, úgy hírlik, nem is igazán akarják — és valaki a tűzol­tóság képviseletében bejön az én házamba, mondván: „minden tűzvészlehetó'séget csírájában kell elfojtani, ezért lesz szíves a kályhájában égő' tüzet azonnal lelocsol­ni, akkor bizonyára megkérdem tőle: az úr megbolondult, vagy csak tetteti magát? Tartok tőle, hogy az utóbbi. Ezért nem is ülök fel neki akkor sem, ha azt ígéri: gázfűtést vezet a kályhámba. Gya­nakszom, hogy az ökezében lesz a vezeték csapja, amit ak­kor zár el, amikor akar, ha nem úgy táncolok, ahogy ő fü­tyül. Nem lenne jó ilyen házban lakni. Reméljük, az Euró- pa-házban nem ilyen a fűtési rendszer. Kiss István Kormányszóvivői tájékoztató Törvényekkel a közös Európába (Folytatás az I. oldalról.) A szóvivő ennek kapcsán úgy fogalmazott: meglehető­sen hosszan kellene üléseznie a kormánynak, ha valameny- nyi publicisztika tárgyát ké­pezné a tanácskozásnak. A továbbiakban a tegnapi kormányülés döntéseit ismer­tetve elhangzott, hogy a kor­mány sürgős tárgyalást kérve az Országgyűlés elé terjeszti a hazánk és az Európai Kö­zösségek tagállamai közötti társulási megállapodás kihir­detését 'célzó törvényjavasla­tot. Az előteijesztést ismertet­ve Kecskés László helyettes igazságügyi államtitkár el­mondta, hogy a törvényterve­zet a formai kihirdetésen túl MTI-hírek a határon túlra A Határon Túli Magyarok Hi­vatala és a Magyar Távirati Iroda között létrejött megálla­podás alapján a szomszédos or­szágok főbb magyar nyelvű lapjai a jövő év elejétől hozzá­juthatnak az MTI napi hírszol­gálatához. Az erről szóló szer­ződést tegnap írta alá a két in­tézmény vezetője, Entz Géza címzetes államtitkár és Alexa Károly vezérigazgató. A Magyar Távirati Iroda ez év nyarán üzembe helyezett műholdas adattovábbító rend­szere tette lehetővé hírszolgála­tának immár a határokon túlra történő továbbítását. Az ehhez szükséges műszaki feltételeket az MTI biztosítja. A vevőbe­rendezések felszerelésének és működtetésének költségeit az Országgyűlés által a határontú- li magyar sajtó támogatására megszavazott keretből fede­zik. Egyelőre a szomszédos or­szágok magyar sajtójának öt — egy-egy kárpátaljai, szolvá- kiai és vajdasági, illetve két ro­mániai — szerkesztősége kap­ja majd az MTI híreit. A készülő kamarai törvény­ről és a kisvállalkozók hely­zetéről tartott sajtótájékozta­tót tegnap a Magyar Vállal­kozói Kamara a Budapest Kongresszusi Központban. Balsai István igazságügyi miniszter az újságírók előtt vázolta a tárca elképzeléseit a készülő törvényről, majd megtekintette a Carat Con­sulting Club által rendezett Európai Kapcsolatok elne­vezésű vásárral egybekötött kiállítást, amin 150 hazai és külföldi kis- és középvállal­kozó mutatkozott be termé­keivel, illetve az általuk kí­nált szolgáltatásokkal. Wéber János igazságügyi minisztériumi helyettes ál­lamtitkár részleteiben ismer­tette a kamarai törvény elő­készületeit. — Miért csak most került erre sor? — tet­új rendelkezéseket is tartal­maz. Előirányozza a magyar és az európai jog közötti össz­hang megteremtését, kimond­va, hogy figyelembe kell ven­ni a közösség joggyakorlatát a hazai szabályok előkészíté­sénél. A jogalkotási törvény mó­dosításával pedig azt is elő kí­vánják írni, hogy a hazai tör­vények indoklása rögzítse: van-e az adott szabálynak eu­rópai közösségi összefügése, s amennyiben igen, a magyar gyakorlat követi-e a külföl­dön alkalmazott rendelkezése­ket. Az államtitkár-helyettes hozzáfűzte, hogy a társulási szerződés reményeink szerint február elsejétő lép életbe, ha­zánknak tehát jogi értelem­A Romániát és Erdélyt egyesí­tő gyulafehérvári nyilatkozat évfordulója ezúttal is a kisebb­ségi jogok be nem teljesülésé­nek jegyében telt el — hang­zott el az Erdélyi Szövetség megalakulásának ötödik évfor­dulója alkalmából tartott tegna­pi sajtótájékoztatón. Székelyhí­di Ágoston,a szövetség elnöke leszögezte: egy országnak kö­Horváth Lajos, a parlamenti MIEP-frakció vezetője sze­rint a La Stampa-ügy vizsgá­lata nem sértené a köztársasá­gi elnököt, hanem éppen azért van rá szükség, mert a bizottság kezdeményezői szinte hihetetlennek tartják a történteket. A MIEP-frakció hétfőn sürgősséggel kívánja napirendre tűzetni ezzel kap­csolatos országgyűlési határo­zati javaslatát, s már össze is gyűjtötte a szükséges 50 kép­te fel a kérdést a vitaindító elején. Azért, mert most ju­tott a magyar gazdaság olyan állapotba, amikor az állami és magántulajdon aránya jelentősen megválto­zott. Az állam mint tulajdo­nos, rossz gazdának bizo­nyult, s így a magyar termé­kek háttérbe szorultak a vi­lágban. A jövő elvárásaihoz a Deák Ferenc-i közjogon alapuló kamarákkal kell iga­zodni. A magyar ipar a szá­zadforduló Európájában az élvonalban volt. Ezt a ran­got kell újra visszaszerezni — szögezte le Wéber János. Nagy Elek, a Magyar Vál­lalkozói Kamara budapesti regionális szervezetének el­nöke elmondta, jelenleg mintegy 800 ezer kis- és kö­zépvállalkozó van Magyar- országon, ám 90 százalékuk ben még nincs kötelezettsége a jogharmónia megteremtésé­re; e tekintetben tehát túltelje­sítettünk. Majd beszámolt ar­ról, hogy a tárca elkészítette a teljes magyar jogharmonizá­ciós programot, amelyet vár­hatón a jövő év elején tűz na­pirendjére a brüsszeli Társulási Tanács. A grémium a közösség négy alapelvének: az áru, a szolgál­tatások, a személyek és a tőke szabad mozgásának biz­tosítását célzó rendelkezések közül feltehetően az áruval kapcsolatos törvények mi­előbbi megalkotását kéri majd Magyarországtól. Rendeletet alkotott a kor­mány a házaló kereskedésről telessége önbecsülését hangoz­tatni, éppen ezért nem tud egyetérteni Göncz Árpád köz- társasági elnöknek a La Stam- pában megjelent nyilatkozatá­val, mely szerint Magyarorszá­gon jobboldali veszély van. mint hangsúlyozta: Göncz Ár­pád megjegyzése arra enged következtetni, hogy baloldali szemléletet képvisel. viselői aláírást. Horváth La­jos elmondta: az aláírók kö­zött a MIÉP-tagokon kívül vannak MDF-es, kisgazda és KDNP-s honatyák, de nincse­nek — a kisgazdák kivételé­vel — ellenzékiek. A frakció- vezető azt reméli, hogy a ha­tározati javaslatot a koalíció megszavazza, mert felismeri: hosszú távon a közvélemény azt a politikai erőt támogatja, amely ki mer állni a saját ér­tékrendjéért. nem tartozik semmilyen ér­dekvédelmi szövetséghez. Az MVK ezeket szeretné maga köré gyűjteni egy jól átgondolt program alapján, melyet Papp Ferenc, a Ca­rat Consulting Club igazga­tója ismertette. Első lépés­ként, jövő februárban a bu­dapesti Báthory utcában megnyílik a Közép-Európa Marketing Kapcsolatrend­szer elnevezésű iroda, mely 24 órás diszpécserszolgálat­tal magyarul és világnyelve­ken ad információt a vállal­kozóknak. Ezek igénybevé­tele az MVK és a CCC tag­sághoz is kötődik. A tagok­kal való kapcsolattartás so­rán szerzett tapasztalatokat és észrevételeket felhasznál­ják a kamarai törvény előké­szítő munkájában is. (gyé) Erő helyett erőszak? Paszternák László, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselő­je, aki egyben a Vasas Szakszervezet elnöke is, szolidan megfenyegette a kormányt: a vasasok kalapáccsal és sarlóval (vagy nem is tudom mi­lyen eszközzel, de a kala­pács biztos) kimennek majd az utcára (Paszter­nák úr nyilván a zsilvöl- gyi bányászok furkósbo- tos akcióján andalodha- tott el). Ám mindez apróság, hisz biztos va­gyok benne, Paszternák úrnál sokkal bölcsebbek azok a vasasok, akikről ő hiszi, hogy baloldaliak és az MSZP-hez húz­nak. Remélem, hogy a szociáldemokráciával, avagy a kersztényde- mokráciával sem állnak hadilábon, és valószínű­leg megütközve tapasz­talták szakszervezeti el­nöküknek a Kádár-rend­szer gazdaságpolitikájá­ról szóló finom megfo­galmazást, Paszternáki- szófúzésben ez így szól: „a történelmi múlt prob­lematikája”. Ez a prob­lematika a nehézipar, amit a Kádár-rendszer legfőbb bástyájának tar­tott. A bástya természe­tesen, mint szerte a vi­lágban, Magyarorszá­gon is düledezik. A düle- dezést a szocialista párti képviselő — aki valószí­nűleg maga is a történel­mi múlt problematikájá­nak körébe tartozik — megpróbálja politikai tő­kévé varázsolni, ha már magának a kovácsolás­nak nincs piaca. Felhív­ta szíves figyelmünket arra is a képernyőről, hogy itt nemrég társada­lombiztosítási választá­sok voltak, mely válasz­tásokat ők megnyerték, így aztán ők fognak dön­teni, hogy... Tetszenek érteni? Ha az ugyan­csak demokratikus úton megválasztott kormány egyszer is kijelentette volna, hogy a nép ránk voksolt, tehát mi ezt vagy azt úgy akarjuk, akkor Paszternák úr lett volna az első, aki diktatúrát kiált, aki a szélrózsa minden irányá­ba nyilatkozta volna — újságokra gondolok, hol tárt karokkal szokták várni a paszternáki gon­dolatokat —hogy a kor­mány mindent kizárva, önmaga akar dönteni át­nyúlva a fejünk fölött, és a többi és a többi. Paszternák úr nyilatko­zata egyértelműen mu­tatta, ha a baloldali veze­tők (ő és szűk köre) nem túl erősek is, az erőiszak kellő mértékben meg­van benne és bennük. (Vödrös) is. Az önbecsülés kötelesség A kamarai törvény és a vállalkozók Tagoknak éjjel-nappal hírbörze A MIÉP a La Stampa-iigyről Nem sértené Gönczöt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom