Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-23 / 299. szám

$ PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. DECEMBER 23., CSÜTÖRTÖK 5 Karácsonyi meglepetésre számítanak az agrártermelők A „tizenkettek”polgármestert választottak Félmilliós támogatás a gazdáknak — A vissza nem térítendő' támogatás talán a legnagyobb ka­rácsonyi meglepetés a gazdák számára. Kik jogosultak és mi­lyen feltételekkel azt igénybe venni? — kérdeztük Medgyasz- szay Lászlótól, a Földművelésügyi Minisztérium politikai ál­lamtitkárától. — Az idén már működött egy olyan támogatási rendszer, amelynek keretében a beruhá­zás ötven százalékának mérté­kéig négy év alatt visszatérí­tendő kamatmentes hitelt lehe­tett igénybe venni. Ehhez a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap biztosította a megfelelő pénzügyi hátteret. A beruhá­zás másik felét banki hitelből és saját erőből kellett fedezni. Általában az volt a gyakorlat, hogy a bank, amellett, hogy megvizsgálta a hitelképessé­get, megkövetelte, hogy a vál­lalkozó a beruházás harminc százalékát kitevő saját erővel rendelkezzen. Sok gond adó­dott azonban abból, hogy a kezdő vállalkozóknak nem volt meg a bank által feltétel­ként szabott saját erő. Ezért olyan törvénymódosítás szüle­tett a közelmúltban, amely le­hetővé teszi, hogy azok a vál­lalkozók, akik megfelelnek minden olyan feltételnek, ame­lyek a pályázati kiírásban sze­repelnek, a beruházás harminc százalékig, de maximum öt­százezer forintig vissza nem té­rítendő tőkejuttatást kapjanak állami támogatás formájában a mezőgazdasági fejlesztési alapból. Felmerült az az igény is, hogy ezt a támogatást ban- kihitel-feivétel nélkül is igény­be vehessék a gazdák és emel­lett kamatmentes hitelt is igé­nyelhessenek a mezőgazdasá­gi fejlesztési alapból. Egy nyitott kérdés — Ebben az esetben viszont felmerül a kérdés: ki vizsgálja a hitelképességet, ki állapítja meg, hogy a vállalkozó megfe­lelő' fedezettel rendelkezik-e az alapból nyújtott kamatmentes hitel igénybevételéhez? — Azok esetében, akik ed­dig banki hitelt is igénybe vet­tek, a pénzintézet megítélésé­től függött a pályázat sorsa. Egyelőre még nyitott kérdés, az ettől való eltérés esetére ki vizsgálja a hitelképességet. En­nek eldöntéséhez szakmai megítélésre van szükség. Úgy gondolom, azok lesznek keve­sebben, akik nem kívánnak banki hitelt igénybe venni, en­nek ellenére a mezőgazdasági fejlesztési alaphoz kapcsolódó módosított miniszteri rendelet mindaddig nem jelenhet meg, amíg ez a lényeges kérdés el nem dőlt. Arra törekszünk, hogy ez minél előbb megtör­ténjen, és a részleteket is pon­tosan szabályozó, működőké­pes konstrukció valósuljon meg. A miniszteri rendeletben az is meg fog jelenni, hogy a kétmillió forint alatti beruházá­sok esetében ezentúl a minisz­térium helyett a megyei föld­művelésügyi hivatalok dönte­nek a pályázatokról. — Terveznek-e a jövő esz­tendőtől változtatásokat más támogatások esetében? — Igen sok új dolog van a jövő évi terveink között, sok változtatást tervezünk a támo­gatási lehetőségeket illetően. Ez érinti a sertésállomány mi­nőségváltását, az új ültetvé­nyek támogatását, a szarvas­marhaállományt és számos más területet, ezt azonban egy későbbi időpontban szeretném részletesen kifejteni. Annál is inkább, már most van folya­matban a források tisztázása. Segítség a kezdő' gazdáknak — A következő esztendő szin­tén nagy lehetősége a tervezett falugazdász-hálózat kialakítá­sa. Ez a gyakorlatban mikor fog megvalósulni? — A falugazdász-hálózat ki­építésének célja segítséget nyújtani a falvakban élő kezdő gazdáknak, akik nem rendel­keznek kellő információkkal és ismeretekkel. Szükség van a gazdászokra a mezőgazda­ság fejlődése érdekében, hi­szen ők falusi szinten szervez­hetik a belső és külső agrárpia­cot. Tanácsot adnak az új vi­szonyok közötti lehetőségek­ről, segítenek eligazodni a mindennapi élet gondjaiban. Terveink szerint országosan 1500 falugazdászra van szük­ség, ebből 1994-ben hétszáz ember munkába állására van lehetőség. A gazdászoknak fel­sőfokú mezőgazdasági végzett­séggel kell rendelkezniük és a költségvetési keretből kapják majd a fizetésüket. Nagy szük­ség lenne az önkormányzatok segítő együttműködésére, jó lenne, ha tudnának hivatali he­lyiséget biztosítani. A földmű­velésügyi hivatalokon keresz­tül szervezzük a hálózat kiépí­tését, amelynek feladata lesz az információ oda-vissza ára­moltatása, szervező, ismeret- terjesztő, tanácsadó tevékeny­ség végzése. Jelenleg történik a tervezet tárcaközi egyezteté­se és ha megszületik a kor­mányhatározat, remélhetőleg január első napjaiban meg­kezdhetjük a konkrét munkát. Válság a piacokon — Előreláthatólag hogyan ala­kulnak a piaci lehetőségek? — A mezőgazdaság kulcs­kérdése a piaci válság. Ez a kül- és a belpiacot egyaránt érinti. Úgy gondolom, a fo­gyasztás itthon nem fog növe­kedni. A külső piacra jutásra megvan a lehetőség, de ehhez minőségváltozásra, kemény marketingmunkára lesz szük­ség. Sok függ attól, hogy az európai túltermelési válság és recesszió hogyan alakul 1994-ben. Erről nincs pontos, megbízható információ, amely optimizmusra adhatna okot. Az exporttámogatási rendsze­rünk fenntartása mellett megfe­lelő marketingmunkával tud­juk az eddigi szintet tartani, de ehhez megfelelő árualapok kel­lenek. — Meglehetősen nehéz a gazdák helyzete, drága a vető­mag, a műtrágya, a piac nem biztosított, nincs megfelelő tő­ke, eszköz, raktár. Terveznek-e központi felvásárlást gaboná­ból, zöldségből, gyümölcsből? Medgyasszay László: Van remény arra, hogy átvészeljük a mélypontot — Ebben az évben is meg­hirdettünk központi felvásár­lást étkezési búzából, bár egy kicsit megkésve. Hogy 1994-ben lesz-e ilyen, arról nem tudok nyilatkozni, de va­lószínűnek tartom. A piac biz­tonságához azonban a garan­tált felvásárlási árak is hozzájá­rulnak. Úgy gondolom, a köz- raktározás intézményének be­vezetése sokat fog segíteni. Nem zárhatjuk le a határt — A termelők félnek az értéke­sítési nehézségektől, nem tud­ják, mit termeljenek. Ennek el­lenére elég sok külföldi áru — zöldségfélék, tojás — kerül a hazai boltokba. Mi ennek az oka? — Ritkán járok vásárolni, nem tudom mi van a boltok­ban, de ha hazamegyek, nem találok az asztalon külföldi ter­méket. Úgy gondolom, nem kötelező a külföldi árut megvá­sárolni. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy számos olyan hazai üzem van, amely­nek külföldi a tulajdonosa. Ilyenkor az illető cég ráteszi a termékre a saját emblémáját, de ettől az még hazai áru. Két­ségkívül vannak olyan élelmi­szerek az üzletekben, amelye­ket engedéllyel hoznak be, eze­ket az engedélyeket azonban a nemzetközi szerződések alap­ján meg kell adnunk. A sertés­hús például engedélyköteles. Az Európai Közösség országa­iba 1994-ben 28 ezer tonna sertéshúst szállíthatunk hatvan százalékos lefölözéskedvez­ménnyel. Ezzel szemben 2100 tonna nyesedékre és egyéb ipa­ri feldolgozásra alkalmas ser­téshúsra kell importengedélyt kiadnunk. Ha be kívánunk kap­csolódni a nemzetközi kereske­delem vérkeringésébe, nem zárhatjuk le a határainkat. Egyébként 1994-ben a hazai áruk védelmében az engedély- köteles áruk egy részénél, a kertészeti termékek széles kö­rénél szezonális engedélyezést fogunk alkalmazni és növel­jük az engedélyköteles áruk körét. Emellett az Európai Kö­zösség színvonalára kívánjuk emelni a növény- és állategész­ségügyi ellenőrzést. A magyar áruk védelméhez az is hozzá­tartozik, hogy megakadályoz­zuk a csempészést és szigo­rúbb vámvizsgálatot vezes­sünk be. — A választások előtt négy­öt hónappal hogyan értékeli a magyar mezőgazdaság helyze­tét? — Fél évvel azután, hogy el­vállaltam ezt a munkát, augusz­tus és szeptember táján az aszály, valamint a bel- és kül­gazdasági helyzet negatív ala­kulása miatt volt idő, hogy kilá­tástalannak ítéltem a magyar mezőgazdaság állapotát. Jelen­leg úgy látom, hogy a rendkí­vüli nehézségek közepette is si­került a mezőgazdaság műkö­dőképességét megőrizni. Ez még akkor is így van, ha sok gazdaság csődbe ment. A szö­vetkezeti átalakulás jó példái, az egyéni és csoportos vállalko­zások tömegei bizakodásra ad­nak okot. Az intézményrend­szer kialakulásával, a falugaz­dász-hálózat kiépítésével, meg­felelő hitelek és támogatások nyújtásával van remény arra, hogy átvészeljük a mélypon­tot. Az 1994-es esztendő véle­ményem szerint a stabilitás éve lesz. Fontosnak tartom, hogy a kárpótlás egy éven be­lül befejeződjön és a részarány­területek gyorsabban kerülje­nek tulajdonba. Ez természete­sen nem azt jelenti, hogy egyik napról a másikra minden csodá­latos lesz. Úgy gondolom, rö­vid távon átmeneti programra van szükség. Fel kell gyorsíta­ni, be kell fejezni annak az új intézményrendszernek a kiépí­tését, amely kiszolgálja a tulaj­donosi, szervezeti és szerkezeti változáson átesett mezőgazda­Halász Csilla Gyomron nem csillapodnak az indulatok Gyomron november 10-én lemondott a polgármester, mi­után 12 képviselő megszavazta ellene a fegyelmi eljárást. Azóta szűnni nem akaró feszültség uralkodik a települé­sen. A november végi falugyűlésen a 12 képviselő lemondá­sát követelték a lakosok. A községben a karácsonyi ünnep közeledtével sem csillapodnak az indulatok, sokak szívét sajnos nem a szeretet és a béke iránti vágy tölti be... A kedd este megtartott rendkí­vüli képviselő-testületi ülés előtt Skultéty Sándor, a régió köztársasági megbízottja fejtet­te ki — törvényességgel kap- csoltos — észrevételeit a jelen­lévőknek. A köztársasági meg­bízott elmondta: Garádi István lemondása egyoldalú jognyilat­kozat, amelyet mindenkinek tu­domásul kell vennie. A Köztár­sasági Megbízotti Hivatal kizá­rólag a képviselő-testületek ren­deletéit és határozatait vizsgál­hatja felül, a munkaügyi kérdé­sek a munkaügyi bíróságra tar­toznak. Mivel a pogármestert helyettesítő alpolgármester be­tegállományban van — és mi­vel a gyömrői képviselő-testü­let összehívását csak ő engedé­lyezheti —, veszélybe került a képviselő-testület munkája. Skultéty Sándor arra is figyel­meztette a jelenlévőket, hogy az államháztartási törvény elő­írása szerint november végéig minden településnek el kell ké­szítenie a költségvetési terveze­tet. Az Országgyűlés már elfo­gadta az éves költségvetést, és ha valamely önkormányzat a költségvetési törvény kihirdeté­sét követő 60 napon belül sem készíti el a sajátját, akkor az a település elesik a jövő évi álla­mi támogatástól. Es akkor már nemcsak az önkormányzat, de az egész település működőké­pessége is veszélybe kerül. — Ha a képviselő-testület nem tudja elvégezni a munká­ját, illetve alkotmányellenes a tevékenysége — fejtette ki Skultéty Sándor —, abban az esetben is ki kell vámom a költ­ségvetés elkészítésének legvég­ső határát, és ha ez Gyömrőn még február végéig sem szüle­tik meg, akkor majd szólhatok a belügyminiszternek, ő javas­latot tehet a kormánynak, a kor­mány az Alkotmánybíróság­nak, az Alkotmánybíróság a parlamentnek — és csak a par­lamentnek van joga arra, hogy a képviselő-testületet feloszlas­sa. En nem sok esélyt látok ar­ra, hogy az új választások kiírá­sáig mindez bekövetkezzen — jelentette ki a köztársasági meg­bízott. A képviselőket nem lehet visszahívni Ma Magyarországon se ország- gyűlési, se települési képvise­lőt nem lehet visszahívni. Em­beri joguk az, hogy lemonda­nak-e a mandátumukról, vagy sem. A köztársasági megbízott hangsúlyozta: reméli, hogy az önkormányzati törvény a jövő­ben módosulni fog, és jövőre talán már mindenütt népszava­zással választhatnak polgármes­tert a lakosok. Addig azonban — amíg ez a törvénymódosítás nem lép hatályba —, tudomá­sul kell venni, hogy a képvise­lő-testület joga a polgármester­választás. Gyurján Jánosné, a gyömrői tizedik számú választókörzet képviselője ezt követően felszó­lalt: hangoztatta, hogy ő az MDF tagja és az is kíván ma­radni, ám a „tizenkettekkel” nem ért egyet. Véleménye sze­rint, ha a gyömrői lakosok több­ségének akarata az, hogy a kép­viselők ‘"mondjanak le és írja­nak ki új választásokat, akkor azt tiszteletben kéne tartani. Abban az esetben a hetek is ké­szek lemondani mandátumuk­ról — jelentette ki. Tizenkéte­zer ember feje fölött ne dönt­sön tizenkettő — hangsúlyozta a képviselőnő. Az ügyészség megszüntette a nyomozást Hajdú András a „tizenkettek” nevében intézett kérdéseket Skultéty Sándorhoz, a többi kö­zött azt szerette volna megtud­ni, hogy a képviselő-testület­nek jogában állt-e felelősségre vonni a polgármestert, vala­mint Murvai Lászlónénak, az alpolgármesternek kötelessége lett volna-e összehívnia a rend­kívüli ülést. Arra a kérdésre, hogy a köztársasági megbízott törvényesnek fogja-e tekinteni a tizenkettek által összehívott rendkívüli ülésen hozott határo­zatokat, Skultéty Sándor azt vá­laszolta: ha a határozatok nem lesznek törvénysértőek, akkor azokat el fogja fogadni. A köz- társasági megbízott azonban nem kíván a testületi ülésen részt venni. Tamás Elek a „hetek” nevé­ben kijelentette: ők törvényte­lennek tekintik a kedd esti ösz- szejövetelt, majd a tizenkét kép­viselő által a monori ügyészség­hez benyújtott feljelentést ol­vasta fel. Abban az állt, hogy a volt polgármestert egyebek mellett sikkasztással vádolják. Tamás Elek a monori ügyész válaszát is ismertette, miszerint Garádi István nem követett el törvénysértést, ezért a nyomo­zást bűncselekmény hiányában megszüntették. Az erkölcs és a jog két külön kategória Dr. Záhonyi Aladámé a többi között arról kérdezte Skultéty Sándort, hogy — jogtól függet­lenül — etikusnak tartja-e a képviselők eljárását. A köztár­sasági megbízott válasza: az er­kölcs és a jog két külön kategó­ria és nem mindig találkoznak egymással. Skultéty Sándor ezt követő­en távozott, ám utoljára még arra intette a gyömrőieket, hogy legalább a karácsonyra való tekintettel béküljenek ki egymással. A tizenkét képviselő hosszas huzavona után polgármestert választott, hozzájuk csatlako­zott még Gyurján Jánosné is, ám a többiek tartózkodtak a sza­vazástól. Az egyetlen jelöltet, Rádóczi Gusztávot — aki saját magára is igennel szavazott — a üzenkettek egyhangúlag meg­választottak. Rádóczi Gusztáv letette a hivatali esküt. -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom