Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-23 / 299. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT 1993. DECEMBER 23.. CSÜTÖRTÖK és személyiség Múltidéző Zsigmondy Vilmos 1821. május 14.—1888. december 21. INNEN — Rejtélyes tüzek Megdőlni látszik az a hie­delem, miszerint a légkörün­ket veszélyeztető ózonfel­hők kizárólag civilizációs termékek, amelyeket csak az ipari oszágok termelnek. Tiszta levegő után kutatva a légkör tudósai felfedezték, hogy a Földünk légkörébe kerülő szennyező, az üveg- ház-hatást előidéző anyag­ok egyharmadát a dél-ameri­kai esőerdők és Afrika sza­vannáinak tüzei okozzák. Egyelőre még nem tudni, mi okozza e tüzeket, ám egy mesterségesen előidé­zett szavannatűz vizsgálata során azt már kiderítette a 160 főből álló nemzetközi tudóscsoport, hogy az ebből felszabaduló gázok és a füst rendkívül rossz hatással van­nak éghajlatunk alakulására. Új hold A technikai civilizáció a mérhetetlen világegyetem újabb- és újabb titkát fedi fel. Pár évvel ezelőtt a Nep­tunusz bolygónak csak két holdját ismertük. Amikor 1989. januárjában a Voya­ger űrhajó elrepült a bolygó mellett, újabb hat holdját fe­dezte fel. Ezek közül a leg­nagyobb — valamivel több mint 400 kilométer átmérő­jű — a Proteus. Ezt sikerült a közelmúltban francia csil­lagászoknak lefényképezni­ük. A Proteusz eddig azért volt ismeretlen számunkra, mert a Neptunusz túlragyog­ta holdját. A hosszú élet böjtje Ha idős vagy, s még to­vább szeretnél élni, érd be kevés kalóriával. Erre a kö­vetkeztetésre jutott egy né­met orvoscsoport, amely az élet meghosszabbításának lehetőségeit vizsgálta. Kide­rítették ugyanis, hogy a test- hőmérséklet csökkenésével jelentősen meghosszabbítha­tó az élettartam. Ha idős em­berek — vélik a kutatók — napi ezer kalóriánál keve­sebbet vennének magukhoz, az életük valószínűleg szá­mottevően hosszabbá válna. Perlekedő kutatók Kinek a nevéhez fűződik az AIDS kórokozójának, a HIV-vírusnak a felfedezé­se? Az elsőségért ketten is pályáznak. Egyikük a fran­cia Luc Montainer, a másik az amerikai Robert Gallo. 1987-ben kötöttek ugyan egy francia-amerikai megál­lapodást az egyidejű felfede­zést illetően, ám utóbb kide­rült, hogy Gallo felfedezé­se, közleményei és eredmé­nyei körül nincs minden rendben. A vitának nem csu­pán erkölcsi vetülete van, a tét nem csupán (!) az, hogy melyikük kap a felfedezé­sért Nóbel-díjat, de eldöntet­len az is, melyikük kapja meg az AIDS-próbáért járó hatalmas szerzői jogdíjat. Egyelőre Gallo áll vesztésre. — ONNAN s írás Jean Trudeau kerületi nyo­mozónak alaposan feladták a leckét, amikor az 1950-es évek elején egy rejtélyes gyil­kosság felderítésével bízták meg egy Tulle melletti falu­ban. A nyomozás során min­den apró részletre fény derült, a gyilkos kilétének azonosítá­sa viszont komoly fejtörést okozott, A kihallgatások és feltételezések, valamint a helyszíni kutatócsoport mun­kája nyomán összeálló moza­ikkép a következőket mutatta: az áldozat ittasan ment haza, a bejárati kapu mögött egy üveget talált. Az üveg nyaká­ba egy füzetlapot dugtak. „Fo­gyaszd egészséggel” felirat­tal. Az üvegben alkohollal ke­vert méreg volt, ami szívgör­csöt és az áldozat azonnali ha­lálát okozta. Idegen ujjlenyo­matot nem találtak. A nyomo­zás egyetlen támpontja a fü­zetlapon lévő kétszavas kéz­írás volt. írásszakértők bevo­násával egy hét alat kézre ke­rült a tettes. írj — megmondom, ki vagy! „Minden külső megnyilvánu­lásunk közül az írásmódunk az, ami leginkább felfedi való­di jellemünket, különösen pe­dig szellemi arculatunkat,, — írta 1806-ban az írás fiziognó- miáját vizsgáló egyik tanulmá­nyában Moreaude Sarthe. Honfitársa, a francia Mi- chon apát, akit egyébként a grafológia (íráselemzés) atyjá­nak tartanak, a következőket mondta: „Szoros kapcsolat van az agyunk és érzelmeink, gesztusaink, egész magatartá­sunk és megnyilvánulásaink között. Minden grafológiai jel megmagyarázható, ha össze­hasonlítjuk őket az ember ter­mészetes gesztusaival.” C. I. Parhon szerint: „Az írás és a személyiség közötti kapcsolat kétségtelen, minden kétkedés fölött áll. A legtöbb esetben teljes bizonyossággal azono­sítható írása alapján a sze­mély. Olyan ez, mintha egy fénykép alapján kísérelnénk meg felismerni őt”. De nézzük, hogyan is törté­nik a gyakorlatban az írás elemzése. Az alapos elemző az írás minden elemét részle­tesen megvizsgálja. Külön elemzi a betűk, az írás formá­ját, méreteit, irányát, nyomaté- kát, sebességét, folyamatossá­gát és rendszerét. Például a túl szoros, tömörített írás óva­tos, körültekintő, elővigyáza­tos emberre vall, aki kétségek között él. Ha viszont ez a tö- mörítettség nem csupán esetle­gesen, hanem rendszeresen, állandó jelleggel van jelen az írásban, nagy fegyelemre, irá­nyított, rendszeres tevékeny­A novemberben ránk ko­pogó zimankó még de­cember elején is azt ígérte, hogy kemény tél küszöbén toporgunk. Ezzel szemben, karnyújtásnyira a karácso­nyi ünnepektől, olyan tava- szias fuvallatokat küldtek az égiek, hogy reggelente nehéz a döntés: öltözzünk lengébben vagy mégiscsak hazudjak magunkra a téli­kabátot? Tocsogós-csöpögős ko- radélelőtt sétálok a park­ban. A kikeleti idő' ellené­ségre utal. Ha viszont ez az írás egyenetlen, kis- és nagy­betűk rendszertelenül válta­koznak benne, akkor fegyel­mezetlen, kiegyensúlyozatlan ember áll mögötte, akiről soha nem lehet tudni, mire ké­pes. Tudnunk kell, hogy az írás értelmezésekor egyetlen vo­nás sem abszolút értékű, mint ahogyan egyetlen tünetből sem lehet egyértelműen követ­keztetni valamilyen betegség­re. írásunkat számos körül­mény határozza meg. A toll minősége, a papír, vagy pilla­natnyi érzelmi állapotunk. A személyiség fejlődésével az írás karaktere is megváltozik, például a felső vagy alsó tér­be való vonalnyújtás, jobbra vagy balra dőlés. Az életkor előrehaladtával egyre gyako­ribbá válnak a megszakítá­sok, amelyek meditálásra való hajlamot éppúgy kifejez­nek, mint fáradtságot, gátlá­sosságot, érrendszeri rendelle­nességet, érelmeszesedést. Egyes betűelemek szögletes­ségének a jelenléte is az öre­gedés jele lehet, ez kezdetben az m és az n betűkön figyelhe­tő meg. Örök hevületben élnek Az íráselemzés a típusok meg­állapításának egyik értékes módszere. A kolerikus tempe- ramentumú egyén túlzottan ér­zékeny, ingerlékeny, erős aka­ratú, de pszichikailag fáradé­kony, tevékenységét rendsze­rint megérzések és fantázia, mintsem a logika irányítják. Sokszor önkényeskedők, illet­ve harciasak. Örök hevület­ben élnek, amely bátorrá és büszkévé teszi őket. Jellemző rossz tulajdonságuk a lobbané­konyság és felfuvalkodottság. Ha nem részesül megfelelő nevelésben, a kolerikus leg­több esetben túlzottan ingerlé­keny, gyanakvó, kötekedő, ke­gyetlen, brutális emberré vá­lik. E típus neves képviselői: Casanova, Danton, Clémence- au. A kolerikus írása laza vagy tömörített, de mindenképpen gyors, határozott, pontos, nyo­matékkai „vésett”, emelkedő szóvégekkel. Betűi olykor szögletesek. A g, f, p, j betűk szárai mélyen benyúlnak az alsó sorba, a t „alapvonala” magasan helyezkedik el és emelkedő. Mindent eltúloznak, ám optimisták A szangvinikus típusba tarto­zók rendszerint könnyen ba­rátkoznak, közösségi embe­rek, jókedélyűek, mozgéko­Rigó a parkban re kihalt a tájék. Szokatlan nesz zavarja meg a csöndet. Valami csobogás. Tőlem bal­ra szökó'kút ékesíti a parkot; vízében feketerigó lubickol. Szárnyait megrebbentve gyűjti tollai alá a vizet. Für­dő madár a parkban, decem­berben, a város szívében. Nem mindennapi látvány. Amint fészkelődik, sárga nyak. gyorsbeszédűek, elem­ző a gondolkodásmódjuk. Op­timisták, lelkesek, derűsek, kissé mindent eltúloznak, de jó indulatúak, előzékenyek ön­magukkal elégedett, nagylel­kű, őszinte emberek, de nem jellemző rájuk az alaposság. Ebbe a típusba tartozott Rabe­lais, Bacon, az ifjú Goethe, Marx. A szangvinikus írásán lendület és elevenség érződik betűi díszítettek, hurkosak; enyhe nyomatékúak, írása gyors, dőlt. Fejlett önuralommal A flegmatikus típus legfőbb jellmezője a lassúság. Racio­nális, analitikus elme. Gyen­ge személyiséggel társulva lustaságra, kicsapongásra haj­lamos. Az erős személyiségű flegmatikus, hidegvérű, fej­lett az önuralma, előrelátó, rendszeres és módszeres, tü­relmes. E típus képviselői voltak: Erasmus, Franklin, Kant. írásuk egyenletes, egyhan­gú, magasságban és irányzók­ban változatlan, egyenes, rit­musát tekintve lassú. Az írás­nak ezek a tulajdonságai bi­zalmat, hidegvért, olykor kö­zönyösséget, esetleg lassúsá­got árulnak el tulajdonosuk­ról. Az egyenes, nem dőlt írás egy fejlett íráskészségű ember esetében hidegvért, el­mélkedésre való hajlamot, ön­fegyelmet, visszafogottságot jelöl. Ugyanez egy lágy, túl­cifrázott, túl kerekített írás esetén lassúságot, merevsé­get jelez. Nehezen alkalmazkodó- A melankolikus típus túl érzé­keny, ösztönember, romanti­kus, merengésre hajlamos, fürge, befolyásolható, válto­zékony, állhatatlan, gyakorta levert. Rendszerint magas in­tellektuális képességű, de fá­radékony. Vagy túlzottan misztikus, vagy túlzottan raci­onális hajlamú. Egyesek kö­zülük mély gondolkodású, alapos tudású emberek. Ha azonban hiányzik szellemi és morális nagyságuk, úgy kép­telenek a kitartó munkára, fé­lénkek, hitetlenek, előítéletek­kel terheltek, babonásak. Ez a temperamentumtípus jobbá­ra merev, nehezen alkalmaz­kodó, pesszimista. Neves kép­viselője Chopin, Rousseau, írásuk nagyon változatos, leg­főbb jellemzője az egyenet­lenség. Apró, fonalszerű so­vány és alacsony betűket ír­nak, gyakran ismételnek sza­vakat, írásukban sok a kihú­zás, javítás, újraírás. csőrét is megmeríti a víz­ben. Azután rám néz féle­lem nélkül: Látod, nem félek tőled sem! Különben is, lehet, hogy már itt a ta­vasz? Kis, fekete gombsze­méből olvasom ki a kér­dést. Nem hiszek a tévely­gő madárnak; hosszúak még az előttünk lévő hóna­pok. De azért egy picikét igazat adok neki. Engesz- telésül kigombolom téli­kabátomat... (tó-dor) A napokban — halálának 105-ik évfordulóján — emlé­kezünk a magyarországi geo­termikus kutatások úttörőjé­re, Zsigmondy Vilmosra. A selmeci bányászati akadé­mián szerzett oklevelet, majd 1846-tól a kőszénbányák gondnokaként tevékenykedik Resicán. Itt éri a szabadság- harc. amelynek ideje alatt ágyúkat és lőszereket gyárt a honvédség részére. Az igaz ügy eleste után, mint annyi más szolgálattevő, ő is elszen­vedte az olmützi börtön meg­aláztatásait. 1850-ben szaba­dult, de „tisztátalan előélete miatt” állami megbízatást már nem kaphat. Itt-ott magán­szénbányák vezetőjeként al­kalmazzák, majd 1860-ban önállósítja magát és Pesten bá­nyaügynöki irodát nyit. Itt el­sősorban mélyfúrással foglal­kozik, artézi kutakat, hévízfor­rásokat kutat fel, s ezekről el­méleti munkáiban is beszá­mol, kihangsúlyozza fontossá­gukat. Nevét akkortájt margit­szigeti és harkányi hévízkútfú­rásai teszik ismertté. E „fúrá­si” tevékenysége során jelen­tős segítséget nyújtott sok er­délyi széntelep és kőolajmező feltárásához. Legjelentősebb alkotása a csaknem ezer méter mélysé­Nincs az élővilágban még egy olyan emlős faj az embe­ren kívül, amely kizárólag ne a saját anyatejével táplál­ná a kicsinyét. Ki hallott már arról, hogy mondjuk kecsketejen nőtt volna föl egy boci? Az embergyerek számára nincs jobb táplálék, mint az anyatej. Aki maga is megtapasztalta a szülészeti osztályok légkörét, tudja jól, miféle féltő aggodalommal várják a kismamák, elindul-e időben a tejelvá­lasztás. A korszerű fölfogás tulajdonképpen megegyezik az ősi gyakorlattal: szülés után azonmód, csupaszon rá­helyezik a babát a mama tes­tére. Amint érintkezik bőr a gű budapesti városligeti arté­zi kút, amely az Európában is­mert artézi kutak közül a leg­mélyebb. 1876 után fúrást már nem vállalt, de mint szakvélemé­nyező tovább tevékenykedik. Szakmai munkálkodása mel­lett alakul ki tudományos munkássága: valahány fúrásá­ról részletes és máig is tanul­ságos földtani- és hidrogeoló­giai dolgozatban számol be. Nevéhez fűződik a magyar szakmai-műszaki nyelv meg­teremtése is. Zsigmondy Vilmos jelen­tős közéleti szerepet is vállal. Tagja Pest város képviselő- testületének, a Fővárosi Köz­munkák Tanácsának. Selmec­bánya kerületi képviselője, a parlamenti pénzügyi bizott­ság elnöke. Minden olyan kezdeménye­zés részese volt, amely a geo­lógia tudományát a közérdek számára kívánta hasznosíta­ni. Elnöke volt a Magyarhoni Földtani Társulatnak, a Ma­gyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. A király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével, a francia kormány, a francia Becsület- rend lovagkeresztjével tüntet­te ki. bőrrel, már ez is tejtermelés­re készteti a hormonokat, és ez a néhány perc életre szó­ló érzelmi kapcsolatot alakít ki anya és gyermeke között. Milyen gyakran szoptas­son az anya? A mai nagyma­mák még úgy tanulták, szi­gorúan megszokott rendben, naponta hatszor. Mit taná­csol az orvos most? Azt, hogy ahányszor csak a baba igényli. Nem hiba az úgyne­vezett komfortszoptatás sem, amikor is nem az éhség csillapítása, hanem a baba megnyugtatása a cél. Az anya védelmében azonban ta­nácsos, hogy húsz percnél to­vább ne tartson egy-egy ilyen alkalom. Fejtörd Az előző heti játékunk kérdéseire adott helyes vála­szok a következők: 1. Évente legalább hat fagymentes hónapra és két­ezer óra napsütésre. 2. Elegendő felkeresnünk az ország bármely borvi­dékét, ugyanis a szólő is lián. 3. A baktériumok, amelyek a levegőiben, vízben, talajban, emberben, állatban és növényekben egy­aránt megtalálhatók. A múlt heti játékunk helyes megfejtői: Ozorai Pál Százhalombatta, Sütő Gézáné Budaörs, Ág Rozália Budakeszi. A jövő heti játékunk kérdései: 1. Melyik tűlevelű fának hull le ősszel a levele? 2. Mekkorára nő a bambusz? 3. Van-e növényzet az Antarktiszon? A helyes megfejtéseket beküldők között 300-300 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszo­kat jövő hét hétfőij; kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Megyei Hír­lap szerkesztősége, Budapest Pf. 311. Irányítószám: 1446. Paizs Tibor (p.) Táplál és nyugtat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom