Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-23 / 299. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. DECEMBER 23.. CSÜTÖRTÖK Felújítják a légihidat Szarajevó ágyútűzben A boszniai szerbek fokozták Szarajevó bombázását, több mint másfél ezer tüzérségi lövedéket és aknát lőve ki a bosnyák fővárosra. A támadás hevessége elérte a két hónappal ezelőtti csúcsszintet — közölte tegnap az ENSZ-békefenntartó erő, az Unprofor szóvivője. Dacára a heves lövöldözésnek, a világszervezet Menekültügyi Főbiztossága úgy döntött, hogy falújítják a két nappal korábban felfüggesztett légihidat, a humanitárius segély Szarajevóba szállítását. Külföldi lapok a Boross-kormányról Világos tendenciaváítás? A Handelsblatt című német lap tegnapi jelentése szerint Boross Péter, Magyarország új miniszterelnöke átmeneti kormányt irányít, de az új kormányfőről sokan feltételezik, hogy a négy-öt hónap múlva esedékes választásokig világos tendenciaváltást hajt végre. A Boross-kormány mindenekelőtt a fizetési mérlegen és az ország nemztközi pénzügyi pozícióján akar javítani, s továbbra is a privatizálás folytatását, a külföldi beruházók bevonását tartja szem előtt — írja az újság. A La Repubblica című lap tegnapi jelentése szerint a magyar parlament a folyamatosság mellett döntött, amikor Boross Pétert választotta meg Antall József utódául; s Boross fő feladata az lesz, hogy békében elvezesse az országot a májusi vagy júniusi választásokig. A prágai baloldali Rudé Právo budapesti tudósítója keménykezű, állítólag túlságosan is határozott politikusként jellemezte Boross Péter új magyar miniszterelnököt. A Nyugat tartózkodjon a beavatkozástól Zsirinovszkij Vlagyimir Zsirinovszkij arra figyelmeztette a Nyugatot, hogy tartózkodjon a beavatkozástól országa belügyeibe. Ha ugyanis bizonyos nyugati erők Oroszországban polgárháborút idéznek elő, akkor az orosz nukleáris fegyverek kikerülnek az ellenőrizhetőség alól — fenyegefenyegetózik tőzött az orosz nacionalista pár- tezér a karintiai Reichenfels- ben tegnap megtartott sajtóértekezletén. Közölte azt is, hogy Oroszország az atomfegyvernél is veszélyesebb fegyverrel rendelkezik, de hogy az milyen, arról részleteket nem árult el. Nem tudom, hogyan történt, de megtörtént. Lapunk december 14-ei száma egyszerre közölte Sándor András tudós kollégám „Új név a névsorban” című cikkét, és az „Én szolgáltam!” című vezércikkemet. Az ő írása így kezdődik; „Egy szó nyilallott a hazán keresztül”, az enyémben visszatérő bekezdésindító refrén e sor folytatása: „Egy röpke szóban annyi fájdalom”. Sándor András Egerben él, én Óbudán, s még csak egymás telefonszámát sem tudjuk. Nem is beszéltünk. Mégis mindkettőnknek Arany János „Széchenyi emlékezete” című verse jutott eszünkbe, amikor meghallottuk, hogy meghalt Antall József. Széchenyit egy másik nagy magyar, Kossuth Lajos nevezte el a legnagyobb magyarnak. S hogy-hogy nem, a legnagyobb magyarnak szóló sorokat idéztük mind a ketten, amikor a hírt meghallottuk. Tehát mindketten valahova Széchenyi mellé helyeztük miniszterelnökünket. Sándor Andrással azóta sem találkoztam, de nyugodtan leírom nevében is: vállaljuk a felelősséget, mi kezdtük az Antall- kultuszt. Merthogy nagy drámaírónk szerint ez van kis hazánkban. Annál inkább vállalom (most már visszatérve az egyes számra), mert nem igaz a vád. Kossuth minősítése sem eredményezett annak idején Széchenyi-kultuszt, csupán arról volt szó, hogy ebben a megállapításban megfogalmazódott az igazság. A kommunista kurzustól örökölt televízió műsorpolitikájához képest, mely úgy működött, hogy az első szabadon választott kormány beiktatását is abbahagyták egy labdarúgó-mérkőzés kedvéért, valóban sok Antall-mű- sor került a képernyőre december 12-e óta. Dehát miért kell egy futball-labda léptékével mérni egy ország vezetőjének az életét? Mikor az emberi mérték legalábbis a földgömb! Vagy időben mérve a dolgokat, miért kötéleBrit hetilap a magyar kisebbségekről Aggodalmunk megalapozott A The Economist című brit gazdaságpolitikai hetilap tegnapi számában a magyar kisebbségekről ír. Megállapítása szerint ha a kisebbségek érdekében valaha is átrajzolják valahol a régi nemzetközi határokat Európában, Magyarország biztosan fölemeli szavát honfitársaiért. A lap egyebekben emlékeztet, hogy 4,5 millió magyar a trianoni egyezmény miatt rekedt a határokon kívül, és a volt szovjet birodalom országaiban hátramaradt oroszokon kívül a magyaroké a legnagyobb kisebbségi csoport Európában. Látván, mit csinálnak a szerbek máshol a volt Jugoszláviában, Magyar- országnak oka van aggódni a 300 ezer vajdasági magyarért. Eddig csak diplomáciai eszközöket alkalmazott, de Elutasította baloldali parlamenti képviselők azon beadványát a cseh alkotmánybíróság, amelyben kérelmezték a kommunistaellenes törvény megsemmisítését. A törvény erkölcsi-politikai értelemben elítéli, illegitimnek minősíti a kommunista berendezkedés időszakát, és bűnöző jellegű szervezetként bélyegzi meg a kommunista pártot. Ebből azonban konkrét büntetőjogi következmény nem fakad. ha a szerb etnikai tisztogatás kiterjed a Vajdaságra, nagy lesz a nyomás a magyar kormányra, hogy cselekedjék. Az újság szerint a romániai magyar kisebbséget fizikai veszély nem fenyegeti, de a dolgok ott is rosszra fordulhatnak. Sok erdélyi magyar azonban nem szükségképpen akar visszatérni magyar fennhatóság alá. A magyar nacionalisták számára az is komplikáció, hogy a magyarok által legsűrűbben lakott két megye Erdély keleti részén van, messze a magyar határtól. Szlovákiában a kormány a nacionalizmus felkorbácsolásával tereli el a figyelmet a gazdasági nehézségekről, és már tiltja a magyar nyelv használatát. Az utóbbi időben azonban csökkent a feLehetővé teszi a törvény az elévülési határidő lejárta esetén is azon személyek büntetőjogi felelősségre vonását, akik annak idején — a kommunista rendszer erőszakszerveinek tevékenysége keretében :— az akkori törvények értelmében is súlyos bűncselekményt (fogvatartot- tak meggyilkolása, kínvallatása stb.) követtek el, de akkor a politikai hatalom ezt a cselekményt értelemszerűen nem üldözte. A kommunsitaszültség az EBEÉ kisebbségi főbiztosának beavatkozása nyomán — olvasható az írásban. A lap szerint 1991-ben Ukrajna széles köní kulturális autonómiát adott a Kárpáton túli magyaroknak, és Magyar- ország ezt modellnek akarja használni más kelet-európai országokkal kötendő egyezményekben. Újabban egyes ukrán tisztségviselők úgy érzik, hogy Magyarország méltatlan előnyt húz az egyezményből, és szakadár mozgalom kifejlődésére alkalmas légkör teremtésére használja ki azt. A lap ezután azt fejtegeti, hogy még a „kuturális” Nagy-Ma- gyarország álma is felébreszti a félelmet, hogy Magyarország semmissé akarja tenni a trianoni egyezményt. ellenes törvényben megalkotott jogi konstrukció értelmében az 1948 és 1989 közötti időszak nem számít be az ilyen cselekmények elévülési idejébe. Az alkotmánybíróság döntését, amely kiállt az említett törvény mellett, nem csupán a politikai jobboldal, hanem — a szociáldemokratákig bezárólag — a baloldal nagy része is üdvözölte. A kommunisták viszont közölték, hogy véleményük változatlan. A nagyvilág hírei Elfogadta Ausztrália parlamentje tegnap a már hosz- szú ideje vitatott földtörvényt, amely az ország történetében először ismeri el, hogy a kontinens őslakosságának előjogai vannak a földtulajdonra a fehér telepesekkel szemben. Várhatóan 1995 márciusáig maradnak az ENSZ békefenntartó csapatai Szomáliában. Pakisztán a jelenlegi 5000 főnyi állományhoz további 2500 személy Szomáliába küldését helyezte kilátásba. Az infláció, az értékét vesztő valuta és a szörnyű egészségügyi állapotok megkeserítik a romániai forradalom negyedik évfordulóját — írta a The Independent című brit liberális napilap tegnap. Erőteljes lobbihadjáratot tervez jövőre a hongkongi kormányzat annak érdekében, hogy Washington újítsa meg a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény alkalmazását Kínával szemben, közölte tegnap a brit koronagyarmat kormányzója, Chris Patten. Horthy katonái mégis veteránoknak minősülnek. A román képviselőházban kedden a megismételt szavazás alkalmával 109 honatya foglalt állást a magyar hadseregbe besorozott észak-erdélyiek háborús veterán voltának elismerése mellett, 78 ellene szavazott, 18-an tartózkodtak. Alkotmányos a kommunistaellenes törvény Elévületlen bűnök Csehországban VÉLEMÉNY Antall-kultusz? ző a kétszer negyvenöt perces távlat, amikor csak az ismert magyar történelem is ezer évekkel mérhető, a keresztény ember meg az örökkévalóságban gondolkodik. Aki sokallja a közszolgálati médiumokban az Antall József méltatására fordított időt, ne feledje, hogy a két fő médium — főleg 1993. január 1. előtt — még a minimális publicitást sem adta meg a miniszterelnöknek, ami pedig egy kormányt minden körülmények között megillet. Mert végső fokon nem az ország vezetőinek, hanem az országnak a javát szolgálja a kötelességszerű és szakszerű tájékoztatás. Ez különösen szükséges lett volna, éppen az ország népe számára, amikor a gazdasági és politikai életben gyökeres változások történtek, s a társadalom ,plete is alaposan megváltozott. Száznyolcvan fokos fordulat történt! A televízió örökölt munkatársainak egy része (itt természetesen az újságírókra gondolok) erre nem volt képes. Ezt a mulasztást persze a visszatekintő emlékműsórokkal nem lehet pótolni, de ez esetben legalább egy tényleges társadalmi igényt elégített ki a tévé. Valóban? A „társadalom” ugyanis — úgy hallani — azzal a követeléssel fordult a televízióhoz, hogy olyanokat is szólaltassanak meg, akik örülnek Antall József halálának. (Ha bizonyos levelekre gondolunk, nem is olyan hihetetlen ez a bolsevik mentalitást kifejező kívánság.) Mint mondtam, nagy drámaírónk is kijelentette — egy nagy alámerülés után —, hogy itt Antall-kultusz van. Szóval nem lehetetlen, hogy van a társadalomnak olyan része is, amelyik valóban úgy gondolja, hogy ez már sok. Nem kéne megérteni ezt a másságot? Különben is a (honi és külföldi) sajtó, de mondhatjuk olaszul is, a La Stampa szerint komoly emberek komolyan félnek a jobboldali veszélytől, nyilván azért, mert egyes jobboldali (szerintük szélsőjobboldali) politikusok mögött óriási tömegek vannak. (Mert ha nincsenek, akkor miért riogatnak velük?) Szerencsére a legnagyobb ellenzéki párt egyik jelentős személyisége szerint nincs Magyarországon Antall- kultusz. Ami van, az egy vezető politikus halálát követő gyász természetes velejárója. De hát ő is csak egy ember! Mi van a tömegekkel? Drámaírónk, ki gyakran hivatkozik a népre, nyilván alámerült, és most a tömegek véleményét fogalmazta meg. A közvélemény-kutatásnak éppen az a hibája, hogy egy ezres, de akár egy tízezres minta sem képviselheti százezrek véleményét. Úgy van! De háromszázezer? Amit nem egy — esetleg — prekoncepcióval rendelkező szakember válogatott ki, hanem spontán elhatározásból, egy meghirdetett lehetőséget kihasználva, igen mostoha körülmények között „verődött össze” tizenöt órányi idő alatt. A minap egy cikkben népszavazásnak minősítette Sándor András a múlt pénteki több százezres tiszteletadást. A déli tizenkettőtől hajnali fél négyig 3-5 órás sorban állást, vonulást vállaló emberek minden érdek nélkül tették, amit tettek. S másnap tették ugyanezt, ugyancsak szabad elhatározásból. Tiszteletüket, megbecsülésüket fejezve ki ezzel halott miniszterelnökük iránt. Ezt nem tudják megérteni azok, akik csak a gyűlölet érzését ismerik. Mert mi a magyarázata ennek a népszavazásnak, ennek az igazán tömeges demonstrációnak? A szeretet! Mert megérezte a nép Jézus tanításának igazát: „Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért.” Megérezte a társadalom, hogy Antall József ezt a tanítást élte meg. S megérezte, hogy ezt a szeretetet viszonoznia kell — legalább utólag. Nincs tehát Antall-kultusz, mert ez a szeretet kultusza! Vl ÍUG'-J9 (Török Bálint)
