Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-22 / 298. szám

xxxvii. évfolyam, 298. szám Ára Telemagazinnal: 19,50 forint 1993. december 22., szerda Melléklettel, 24 oldalon Lapunk karácsonyi szá­ma 24-én, pénteken jele­nik meg, 24 oldalon, vál­tozatlan áron. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy az ünnepi lap több- színnyomású mellékletet is tartalmaz 1994. évi naptárral és Pest megye térképével. Magyar—orosz viszony A magyar külügyi vezetés nem számít drámai fordulatra sem az orosz külpolitikában, sem a magyar—orosz vi­szonyban. Egyebek között er­ről beszélt az Országgyűlés Külügyi Bizottságának zárt ülése után tegnap az újság­íróknak Bába Iván.- A Külügyminisztérium he­lyettes államtitkára arra szá­mít, hogy Borisz Jelcin a refor­mokat tovább tudja majd vinni. Boross Péter a miniszterelnök Az Országgyűlés tegnap dél­után negyed hatkor 201 igen szavazattal, 152 ellen- szavazat és 5 tartózkodás mellett miniszterelnökké vá­lasztotta Boross Pétert, és egyben elfogadta az új kor­mány programját. Ezt megelőzően Boross Pé­ter ismertette a kormányprog­ramot. Elöljáróban megkö­szönte Göncz Árpád köztársa­sági elnöknek, hogy a T. Ház­nak miniszterelnökké választá­sát javasolta. Méltatta Antall József államférfid érdemeit. — Az új kormány az antal- li örökség folytatójának tekin­ti magát — mondta —, vállal­ja a három és fél évet, a nem­zeti megújhodás programját, vállalja a folyamatosságot, s eltökélten őrzi a stabilitást, amely elismerést szerzett Ma­gyarországnak, s amely nél­külözhetetlen az állampolgá­rok nyugalmához, biztonságá­hoz és a gazdasági fejlődés­hez. (Folytatás a 3. oldalon) Emlékérem a fasizmus elleni küzdelemért Elévülhetetlen érdemek Környezetvédelem Törvény a finisben Arra törekszünk, hogy már a választások előtt elfogadja a parlament a környezetvédel­mi törvényt — mondta Gyur- kó János környezetvédelmi és területfejlesztési minisz­ter, a parlament tegnapi sajtó­rendezvényén. A kormány első olvasatban már tárgyalta a tervezetet, és azzal gyakor­latilag valamennyi tárca, kör­nyezetvédő mozgalom egyet­ért. A Honvédelmi Minisztéri­um jelzett csak kifogásokat, de további egyeztetéssel ezek a véleményeltérések is ren­dezhetők. Lényeges előbbre lépést jelent több szempontból is az új törvénytervezet — hív­ta fel a figyelmet Tarján Lászlóné, a Környezetvédel­mi Minisztérium politikai ál­lamtitkára. Erdey György, a tárca jogi főosztályvezetője ismertette a fontosabb újdon­ságokat is. Ezek szerint a törvény elfogadását követő­en csak olyan állami, önkor­mányzati beruházási döntés hozható, amelyet megelőz az esetleges környezeti hatá­sok elemzése. Ünnepi eseményre került sor tegnap dél- m előtt a százhalombat- tai Barátság Művelő­dési Központ színháztermé­ben: Für Lajos honvédelmi miniszter megbízásából Füg­getlen Demokratikus Magyar- országért-emlékérmeket adott át Scharrer János vezérőr­nagy, a Magyar Honvédség szárazföldi és kiképzési fő­szemlélője. A kitüntetettek — néhányuknak csak hozzá­tartozói lehettek jelen a díjáta­dó ünnepségen — az 1944 de­cemberében alakult Ideigle­nes Nemzeti Kormány határo­zata alapján felállított Ma­gyar Honvédség önkéntesei­ként a nácizmus elleni küzde­lemben — frontharcokban vagy hátországi munkában — szereztek elévülhetetlen, ám mostanáig elhallgatott ér­demeket. (Folytatás a 4. oldalon) A beszédet mondó Scharrer János vezérőrnagy mellett Horváth László ezredes, Pest me­gyei hadkiegészítő parancsnok, Tunyogi Balázs, Százhalombatta önkormányzatának jegy­zője, Kovács István, Letkés polgármestere, Komáromi István ezredes, Pest megyei rend­őrfőkapitány, és Székely Sándor alezredes, a Pest Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnokhelyettese látható Hancsovszki János felvétele Anyanemzet és a kisded „Európa a féltékeny hazák gyűjtőpontja.” Ez a Cs. Szabó Lászlótól származó megállapítás kívánko­zik annak a vitaműsomak a mottójául, amelyet hétfő' este láthattak a televízió nézői, és amely során e tárnában igen­csak jártas művészembereket szólaltatott meg a műsorveze­tő'. Mint példának okáért a nemzeti féltékenység csillapítá­sáért évek óta hadakozó Makovecz Imrét, s az önzések eme megnyilvánulásait szó szorosan is a bőrén érző' (hiszen ro­mán börtönök „vendége”volt) Páskándi Gézát. Az európai magyarság jelenén és jövójén töprengók el­mefuttatásaiból kitetszett, hogy győztes féltékenyek és vesz­tes féltékeny hazák között óriási a különbség. Nem lehet, mert nem szabad egyenlőségjelet illeszteni a „megfélegesí- tett”— tahát megcsorbított országok és a „megajándéko­zott” területekkel rendelkező' államok közé. A politikus Eu­rópának tehát annyiféle közeledési módot kellene választa­nia, találnia, ahány nép, vagy népcsoport teremtett itt ma­gának hazát az utóbbi ezeregyszáz esztendőben! Más hang­nemet, más taktikát — kivel-kivel a maga értékei és érzel­mei szerint. Végtére is e kontinens népeinek nincs más, mert nem le­het más jövőképe, csak maga Európa; és annak az Európá­nak az egyes kultúrák által felmutatott értékekre (és nem a talmi, mondvacsinált, megideologizálható szemfényveszté­sekre!) kell alapoznia. A jövendő' egységes Európájáról beszélve, minduntalan a kisebbségbe, illetve a szórványsorsba szakadt, a nemzet testéből, kitépett vagy kiszakadt — kirángatott — népcso­portokra terelődött a szó. És ez természetes, különösen a magyarság szempontjából tűnik annak. Ami mindenképp megnyugtató a dologban, az az, hogy a felelős magyarság a magunk érzékenységéről (pedig lenne okunk féltékeny- kedni!) olyan bölcs és építő' nyugtalansággal (!) képes be­szélni, amelyre csak a „befutott nagy nemzetek”öregjei ké­pesek. Mert például kijelenteni azt, hogy „az anyát — mi­ként az anyaországot — a környezete is aszerint ítéli meg, ahogyan édes gyerekeivel bánik...”— ritkán volt alkal­munk hallani az utóbbi negyven év tévéműsoraiban. Márpedig az eljövendő' Európáról volt szó — s általában gyermek nélkül (itt: kisebbségben élű magyarság nélkül) felsejlű jövőképünk elképzelhetetlen. Anyáról és kisdedé­ről, lám, ekképpen is lehet beszélni... Karácsony előestéjén. Rendezni kellene hát közös dolgainkat. Hogy földré­szünk ne a féltékeny hazák gyújtópontjává váljon. Bágyoni Szabó István Díszközgyűlés a megyeházán Számvetés jutalmazással A betlehemi lángot hozták el a szigetszentmiklósi cserké­szek tegnap a megyeházára, arra a díszközgyűlésre, ame­lyet a Pest Megyei Önkor­mányzat megalakulásának har­madik évfordulója alkalmából tartottak. Ez az esemény mél­tó kereteket nyújtott ahhoz, hogy átadják a Pest Megyei Közgyűlés által odaítélt díja­kat és kitüntetéseket. Az ünnepi rendezvényen Bányai Judit alelnök üdvözöl­te a meghívottakat, a kitünte­tetteket, a sportolókat, az edzőket, az érintett települé­sek polgármestereit és a hiva­tal dolgozóit. Inczédy János elnök ünne­pi köszöntőjében elmondta: ez az évforduló alkalmat ad arra, hogy a megyi önkor­mányzat végiggondolja ered­ményeit, és számot vessen az elvégzett és a még hátralévő munkával. Az elnök különle­ges esztendőnek nevezte az ideit, hiszen jövőre már egy más összetételű közgyűlés zárja az évet. Inczédy János úgy vélte, a történelem formá­lásában a szabadon választott parlamenten és a neki felelős kormányon kívül a közvetle­nül választott önkormányza­tok is részt vettek. (Folytatás az 6. oldalon) tu&iteiKsooi ikerekbzn ) Önkormányzati Telekommunikációs és Informatikai Részvénytársaság

Next

/
Oldalképek
Tartalom